Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-20 / 216. szám
a TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929fj Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj. Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Umru 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözcttel több. LVI. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM. PÉNTEK 1935 SZEPTEMBER 2 0. A para tragédiája újra erősen időszerű Európában. Legnagyobb politikai válságok mögött sem nehéz igen gyakran megtalálni a paraszt- problémát. Ez a kérdés a mai Európa legnehezebben megoldható kérdései közé tartozik és minden arra mutat, hogy egész válságanyagával újra föllángolni készül. Francia- országban a parasztfront adómegtagadásra izgat. A dániai parasztság „vahrtasztrájk^-járói mcd számában ad hirt az Ellenzék. Az olasz külpolitika békére nyugtalanító törekvései mögött szintén ott rejtőzködik a pa- rasztkérdés, melyet Olaszország, gyarmati területek biztosítása nélkül, mai kereteiben megoldani nem tud. Németországban csak a minden elégületlenséget visszafojtó fegyelem takarja el a parasztság panaszait, amely igy sem tud belenyugodni abba, hogy az általa drágáit előállított termékeket az állami szabályozás által megszabott, aránylag olcsó áron kénytelen eladni. A százmilliós orosz parasztság elégületlenségéről szintén sűrűn érkeznek hírek. Igg folytathatnánk tovább Európának majdnem minden országával kapcsolatban. A dániai parasztság „vatutasztrájk“-ja arra akarja kényszeríteni a kopenhágai nemzeti bankot, hogy 30 százalékkal csökkentse a dán korona értékét, mert a parasztság csak igy találja meg számítását a rá nézve életkérdést jelentő kivitelben. Ez a követelés azonban élesen beleütközik a lakosság másik kétharmadának érdekeibe és valósággal osztályharc jellegűnek tekinthető. Franciaországban a parasztfront azt kívánja, hogy tiltsa be a kormány a külföldi mezőgazdasági termékek behozatalát. Követelése szintén a nemzet többi osztályainak érdekeibe ütközik és tűrhetetlenül megdrágítaná az omugirís nagyon drága életet. Kizárt dolognak látszik, hogy tekintélyével törődő kormány akár egyik, akár másik országban eleget tehessen ilyen követeléseknek. Viszont a követelések visszautasítása súlyos gazdasági és szociális következményekkel járhat olyan szilárd gazdasági föléprtésü országokban is, mini a pa- rasztválság föllángolásában most első sorba került Franciaország és Dánia. Azt sem lehet mondani, hogy súlyos sérelmei miatt elégü- letlenségében a parasztságnak ne volna igaza. És ha nem is jár helyes utón, mikor érdekei megvédését más osztályok suluos megkárosításában keresi, bajainak legtöbb okát minden esetre helyes ösztönnel I tt -a az államban, amely tűrhetetlenül magas kiadásai fedezésére olyan mértékben fölöz le minden termelési felesleget, hogy jövedelmet a termelésből mezőgazdasági vagy ipari termelő már alig várhat. Egy svájci közgazdasági folyóirat nemrég ijesztő statisztikát közölt arról, hogy mily er. árért termel ma a termelő és milyen árakat fizet ugyanő, mint fogyasztó. Az elsőrendű termékeket — élelmiszer, nyersanyag és tömegipari termékek — a termelő ma az 1913-as áraknak átlag A0 százalékéiért adja el. Viszont mint vevő a legolcsóbb országokban is az 1913-as áraknuk átlag legalább 90 százalékát fizeti meg, de a legtöbb helyen, különösen az ipari termékekért az 1913-as árak 120, sőt 200 százalékát is A kétféle ár közötti tűrhetetlen távolság oka az állam, mely adóival, gazdasági intézkedéseivel, vámrendelkezéseivel és bürokráciájával fölemészti az óriási árkülönbséget, anélkül, hogy legalább saját háztartását rendezni tudná. A svájci folyóirat „államparazitá“-ról mer beszélni. Mi nem megyünk ilyen messzire. De aligha tévedünk, ha a parasztság ismételten föllángoló válságát súlyos figyelmeztető jelnek tekintjük a mindent drágító állami beavatkozás számára. A paraszt a világválság őrlő malomkövei közé került. Egyik oldalon a mezőgazdasági túltermelés, másik oldalon n világpiaci áraknak az ö érdekeivel ellentétes alakulása. Köz- bül a háború utáni konjunktúra idején nagyobb intenzitásra berendezett termelés. Lehet-e ezen az állami terhek szakadatlan fokozásával segíteni? jg'i'i I.» A hangulat ufrm reményíelenre fordult* — Parisban és Rómában szombaton 'lesznek a döntő minisztertanácsok, — Olaszország vissza akarja utasítani a genii faimsműoi Száznegyvennégy nagy angol hadihajó ál! a Fold- közi-tengeren minden eshefdsÉgre készen A változatosság kedvéért ina megint a legsötétebb reménytelenség uralkodik Géniben és Európa külpolitikai központjaiban. S a valószínűség amellett szól, hogy a gyorsan egymást követő hangulatváltozásokban ez a reménytelenség a megokoltabb. Különösen az ötös bizottság utolsó mentőinditványáról nyilvánosságra került adatok szólnak emellett. Az uj indítvány csak gazdasági téren próbálja kielégíteni az olasz követeléseket, Olaszország területi kívánságait későbbi megoldásra halasztja el és talán még kevésbé ellensúlyozhatja értékével az eddig hozott nagy olasz katonai áldozatokat, mint a bizottság előbbi indítványai. A párLsi külügyminisztérium sajtóorgánuma, a Temps már meg is állapítja, hogy „nem ringathatjuk magunkat többé ábrándokban, Róma biztosan el togja vetni ezt a megoldást, amely nem tartalmaz gyarmati megbízást Olaszország számára“. Szóval gyarmati megbízásról van szó, ekörül forog a vita, ez az, amibe Anglia nem megy bele, amit békésen nem lehet Abesszíniára rákényszeríteni s amit a Nép- szövetségnek nines módjában, az olaszoknakadományozni. Két népszövetségi megbízott, Litvinov orosz külügyi népbiztos és egyik skandináv állam képviselője igy is tiltakoztak már az ötös bizottság indítványa ellen, mely szerintük tűrhetetlen gyarmati állapotba sülyesztene egy népszövetségi tagot. Olaszország még nem válaszolt az ötös bizottság indítványára. Hivatalos jelentés szerint a szombati minisztertanács foglalkozik ezzel a kérdéssel. Aloisi főmegbizott Genf bői Rómába utazott, hogy Laval kérésére még a minisztertanács előtt tárgyaljon Mussolinivel. Laval Párisim tért vissza, ahol ugyancsak a szombati államtanács hoz újabb döntéseket Franciaország további magatartása ügyében. Az angolok várakoznak és közben olyan mértékben erősitik Földközi-tengeri stratégiai pontjaikat, mint még soha. Ez az előkészület, angol szokás szerint, a lehető legnagyobb csendben folyt le. Ma azonban Gibraltárból Szuezig az angol hadihajó-rajok képviselik a legnagyobb erőt. Egyik nagy római lap meg is írja, hogy London az olaszok számára börtönné akarja átalakítani a Földközi-tengert. A helyzet komolyságára jelemző. hogy a munkáspárt második parlamenti vezére, Ponsomby őrnagy ugyanúgy lemondott a pártelnökségről, mint Lansbury képviselő, meri a pártban vezető szerepet játszó szakszervezetek a kockázatok tekintetbe vétele nélkül megtorló intézkedéseket kivannak Olaszországgal szemben, ha ez megindítaná a háborút Abesszínia ellen. Az ötös bizottság javaslata GEiNF. (Az Ellenzék távirata.) Madariaga, az ötös bizottság elnöke ma átadta a bizottság legújabb indítványát Olaszország és Abesszinia delegátusainak. Az indítvány tartalmáról mindkét delegátus már előre tájékozva volt, mert Lava! már előzőleg tárgyalt ebben az irányban Aloisi olasz íődele- gátussal és Edén ugyanígy tárgyalt Hava- riste abcssziniai delegátussal. A javaslat teljes szövegét nem hozzák nyilvánosságra, amig az érdekelt kormányok választ nem adnak rá. Ez a válasz pedig aligha lesz meg szombat előtt, amikor római jelentés szerint az olasz minisztertanács foglalkozik a kérdéssel. Illetékes körökből nyert információ szerint azonban a javaslat nem ad területi engedményeket Olaszországnak, ezt a kérdést későbbi időpontban Olaszország és Abesszinia között lefolytatandó közvetlen tárgyalásokra akarja halasztani. Ezzel szemben kiterjedt gazdasági engedményeket biztosit Olaszországnak és Abesszinia pénzügyi, gazdasági és közigazgatási modernizálását kívánja népszövetségi irányítás alatt. A Népszövetség által kiküldött bizottság egy nemzetközi haderőre támaszkodnék, mely elég nagy lenne ahhoz, hogy a rendet az országban fenntartsa. Egyes hírek szerint az ötös bizottság javaslata sem a végrehajtó tanácsosok, sem a haderő nemzetiségi összetételére vonatkozólag nem tesz indítványt, hanem ezt a kérdést nyitva hagyja. Más hírek szerint viszont azt indítványozza, hogy sem a reform végrehajtó bizottságában, sem a nemzetközi csapatokban ne vegyenek részt olyan államok alattvalói, amelyeknek gyarmatai határosak Abesszíniával. Madariaga ötös bizottsági elnök sürgős választ kért a két főmegbizottnak átnyújtott javaslatra. Az abesszin főmegbizott állítólag már kijelentette, hogy kormánya valószínűleg belenyugszik a nép- . szövetségi indítványba. Aloisi olasz íődelegátus Laval kérésére elutazott Rómába, hogy személyesen adja át a javaslatot iMussolininek és további magatartására utasítást kérjen. Olaszország visszautasítja a javaslatot Genfben az a vélemény, hogy az olaszok vissza fogják utasítani az. indítványt, mert minden olyan megoldás, mely neat ismeri el az olaszok kizárólagos jogát j arra, hogy Abesszinia belső reformját vég- i rehajtsák, ellentétben áll a római kormány minimális követeléseivel. Szombatig, ha a Mussolini temperamentuma nem robban ki újabb visszautasító kijelentésekben, szélcsend várható. Az abesszinek ; hir szerint egy heti haladékot kértek vég- ! leges válaszuk megadására. Laval Párisba I utazott, ahonnan hétfő előtt valószínűleg l nem tér vissza. Egyes népszövetségi körök- j ben, elsősorban a skandináv államok kép- 1 viselői között az az óhaj merült föl, hogy a népszövetségi ülésszakot mindaddig ne zárják be, amig az olasz -abesszin viszály ! nem nyer elintézést, tárgyaljanak mindaddig permanenciába tovább, amig ennek az ügynek kapcsán a világbéke veszélyeztetve van. Készülődés a háborúra LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Londoni politikai körök véleménye szerint a diplomáciai feszültség elérte a legmagasabb pontját. A szombati olasz miniszter- tanács határozatának döntő jelentősége lesz az események további folyására. Nem valószínű ugyanis, hogy az ötös bizottság olyan újabb javaslattal léphessen az olaszok elé, mely további tárgyalásokat tegyen lehetővé. Az abessziniai esős időszak elhúzódása késlelteti ugyan az olasz hadműveletek megkezdését, nem lehet látni azonban, hogy ezt az időnyerést milyen alapon használhassa föl a diplomácia békés lehetőségek fokozására. Katonai szakértők szerint Olaszországnak rövidesen 250 ezer embere lesz Kelet-Afrikában a hadműveletek megkezdésére. Ezeknek túlnyomó része Erit- reaban van összpontosítva. A hadműveleteket minden valószínűség szerint légi támadás fogja bevezetni, amelyre két támponton közel 500 repülőgépet összpontosítottak az olaszok. Abesszin intézkedések bizonyos fokig keresztülhúzzák azt a reményt is, hogy kezdő olasz katonai győzelmek és az olasz nemzeti érzésre nézve fontos Adna elfoglalása után a hatalmak közbeléphessenek béketárgyalások megindítására. Az abesszinek ugyanis hir szerint kiürítették Aduát és a határvidék nehezebben védhető részeit. A magas hegyek között pedig az olasz nemzeti önérzetet kielégítő gyors győ- z.elemre nem igen lehet várni. Anglia mindenre készen áll... Anglia katonai felkészülése minden eshetőségre nagy erővel és az angolokra jellemző szívóssággal folyik. A Földközi-tengeren ma már óriási angol flotta van összpontosítva. Gibraltár és Szuez között 144 nagy angol hadihajó úszik a hozzájuk tartozó kisebb egységekkel. iMég az angol közvéleményt is meglepte a hir, hogy a hazai ha jóraj, melyről úgy tudták, hogy a skóciai vizeken gyakorlatozik, Gibraltár körül bukkant föl. Gibraltárban lázas munka folyik, a stratégiailag fontos erődítmény olyan fel- készültségben áll, mint a háború óta soha. A gibraltári kikötők zsúfolva vannak. A védelmi tanács szüntelenül ülésezik. Egyiptomba is szakadatlanul érkeznek az angol hajók és csapatok. Tangeri hirek szerint ott tegnan egy ismeretlen nemzetiségű tengeralattjáró tűnt föl, mely Gibraltár felé haladt. Csakhamar angol hadihajók jelentek meg a láthatáron, amire a buvárhajó nyomtalanul eltűnt. Szueznél, amint londoni lapok jelentik, szintén megjelent egy olasz buvárhajó. A buvárhajó az eritreai partok felé haladt tovább a Szuezi csatornán át. Amint azonban bejutott a csatornába, azonnal két angol tor- pedóromboló szegődött a nyomába és követte mindaddig, amig kijutott a Vürös-tei - gerre. (Folytatása a 10. oldalon cngedmäiveket ofánl füf a legújabb népszövetségi békítő javaslat
