Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-18 / 214. szám
0 E 1. I I N / f K vesnam KÉTFl-Ui n f RT/ KKEl.: H§Crâ ison adóMaűéliol a várostól llrasov polgárai? Miiv(;s;p4-p<íHold<( ismeretlen ia.iqyw«|olt számára. — Kiket tart érdemesnek városi t«írnogatásra a Brasov-i interimar kizottsáq 1 A készülő ipartörvény és a munkahamarák A széhelylövárosi magyar és román ipartestülctch szül etségéneh javaslata (A/. líllen/.ck tudósítójától.) A székelyíöváro-i iminkakamara t'elszóli- otta a helybeli iparteslületokot, hogy az ipartörvény módosítására vonatkozóin«; ad- k be kivánsá aikal. A szakmabeli ipar- ársulatok nevében a székelyfővárosi Ma- ■yar Iparosegylet, karöltve a Román Ipa- osegvlettel, elkészítette memorandumát, ni Ivet a napokban nyújtott át a munka- amarának 696—935. szám alatt, hogy az .tatékes helyre továbbítsa. A memorandum 4 pontban foglalta ösz- e módosítási javaslatait a készülő ipariöt vényre vonatkozólag. Az első az adóztatással foglalkozik és azt kéri, hogy az adómegáilapitás, a jogszemélyiséggel bíró iparlársulatoh javaslata alapján történjék, miután eze!i az ipartarsulatch legjobban ismerik tagjaik teherbíró képessegét. Ilyenformán arányos adóztatási rendszer lakulna ki és a kisebb, de arányosan kivetett adótételek inkább volnának behajthatok. mint a mostani aránytalanul magas tételek, melyeket az állam amúgy sem tud behajtani. A második pont a kontárkérdéssel fog- ke,ko ik, mely most az iparosságnak egyik legnagyobb sérelme. Az elszaporodott kontárok, nem esvén adóztatás alá, a bejegyzett mesterektől mi .dinkább elkaparintják a munkát olcsóbb munkavállalásuk tolván. Az iparengedélyek kiváltásának szorgalmazására a v rosokban a közmunkákat az illető város iparosai kell megkapják az illető város területén megejtett árlejtés utján. A kontárok szigoru, rendőrség és sendőrség utján való ellenőrzését követeli továbbá a benyújtott memorandum, a legszigorúbb büntető szankciók kilátásba helyezésével. A harmadik pontban a tanoncoktatásról "zóló törvény legszigorúbb betartását követeli a munkakamarák utján. Az utolsó pont az iparengedély váltásának megkönnyebbítését sürgeti, különösen a betegsegélvzőnek fizetendő illetékek törése által. A memorandumban összefoglalt javaslatok és kérések megvalósít:sa az iparosság anyagi helyzetének nagymérvű javulását vonná maga után. Az ipa: testületek a napokban a minisz- eriumhoz kérést terjesztettek be az 1935 September 1-től visszamenőleg hátralékain levő adók 75 százalékban való elengedése iráni. Az adóhátraléknak 75 százalékban való elengedése tekintetében nagy reményeket táplálnak a helybeli iparosok, mert Deva-n ezt a kedvezményt csakugyan megkapták az iparosok. (—dór.) Brasov, szeptember hó. Több ízben állapítottuk meg már, nem csak mi, de illetékes helyen is, hogy Brasov az ország egyik legszámottevőbb gazdagságú városa. Ezt a tényt látszik igazolni az a közel háromszáz kisebb-nagyobb gyártelep, mely a mai nehéz viszonyok között is dolgozik és a munkások tízezreinek ad munkát, de ezt igazolja az a tény is, hogy az államháztartás költségvetésében Brasov városa igen előkelő és jelentős helyen szerepel. Ne csodálkozzunk hát, ha Brasov városának még egyelőre van mit aprítania a tejbe. Ez a „van még mit“ az a bűvös varázsige, mely messze földről a város vezetőségéhez vonzn a különböző alapon segélyt kérő egyéneket. Nincsen nap, hogy a város vezetőségéhez személyesen, vagy posta utján be ne futnának a segélyt kérő kérvények. Kétszer ad, ki gyorsan ad A város vezetősége pedig nem zárkózik el a kérések teljesítése elöl. Igaz ugyan, hogy nem mindegyik kérést teljesiti. Bizonyos rendszer, illetve rendszertelenség vezeti a bölcs városi tanácsot a kérések teljesítésének, illetve visszautasításának az eibirálásában, de az egyszer te >y, nogy a jelenlegi rendszer tanulságai szerint nem mindég az egyéni érték < s érdek játszik szerepet a segélyek kiosztásában. Így többek között Nicolae Avrigeanu, a Cluj-i zeneakadémia hallgatója, Brasov város vezetőségének nemes szivéhez folyamodik, hogy tanulmányait folytatni tudja. A város vezetősége pedig azon elvet tartva szem előtt, hogy „kétszer ad, ki gyorsan ad“, hamarosan ki is utalt Nicolae Avrigeanu zene- akadémiai hallgatónak 5009 lej gyors segélyt, amint az a szeptember hó 4-iki jegyzőkönyv indokolásából kitűnik, az eddig kifejtett művészi értékű zenei munkássága jutalmául és alapján. Ugyancsak Brasov városától várja a segélyt Nico ae Borcscu or ostaiihallgató, aki úgy látszik nem született olyan sze rencsís csillagzat alatt, mint Avrigeanu, mert a városi tanács nem adott neki azonnal segélyt. Úgy látszik Borescu még nem fejtett ki elég „művészi é zenei mun- • kát“. Jean Proşieanu esete a primárral Ám nem lenne baj, lia az a bizonyos Avrigeanu nevű zeneakadémiai hallgató 5000 lejt kapott Brasov város tanácsától „művészi tevékenysége“ alapján, bár valljuk meg az igaza1, kevesen vannak azok, akik valamit is hallottak Avrigeanu ur művészi tevékenységéről, ha ugyanakkor a városi tanác3 a tényleges miivészi teljesítményt is Így jutalmazná. Az elmúlt héten adott hangversenyt Brasovban Jean Proşteanu, akit nem szükséges az erdélyi közönségnek bemutatni, j Romániai é3 európai viszonylatban is el- ! sőiangu, ismert, hírneves Paganini Interpretator, szertelen természetű örökbohém művész, aki szintén Brasov város tanácsához folyamodott egy k.s támogatásért. A város tanácsa pedig ugyazon ülésén, amelyen az eddig teljesen ismeret en Ni- colae Avrigeanu Cluj-i zeneakadémiai hallgatónak 5000 1 j „elismerést“ szavazott „művészi teljesítménye" alapján, egyhangúlag visszautasította Jean Pvoş- teununak, Európa egyik legismertebb hegedű virtuózának a segély iránti kérését. Az indokolás szerint „kellő anyagi alap hiányában“. Ugyanakkor, amikor Avrigeanu urnák 5000 lejt utaltak ki. Szintén „kellő anyagi alap hiányában“. A Ţara Bársei és a Viaţa Ardealului A Cluj-i Viaţa Ardealului folyóirat szintén kultursegélyért folyamodott. Kapott is 2000 lejt. A tanács, mint a jelek mutatják, előnybe helyezi a Cluj-iakat. Ugyanakkor ugyanis a helybeli intellek- tuelek egy csoportja kérést adott be a tanácshoz, hogy a Brasov-ban megjelenő és tényleges kulturmiasziót betöltő Ţara Bursei ci mű folyóirat részére is utaljon ki kuitursegélyl. Az időközi tanács es ez jellemző, minden tárgyalás nélkül levette a napirendtől a nagy rokonszenvnek örvendő és tartalmas folyóirat kultursegélyének az üzyéí. A város harmadik autója j és a polgár adóhátraléka De nemcsak kultursegélyt kérnek a vá- : rosi vezetőségtől. Ma d minden ülésre be- ! / 9 .? 5 szeptember I fi lul három-négy-öt kérelem, amelyben polgárok kérik magas adójuk leszállítását, adóhátralékuk elengedéséi, vagy legulább is azt a lehetőséget, hogy részletekben fizethessenek. A felelet a kérvények 90 százalékában egy és úgy máz : a város nagyon sajnálja, de a kérésnek nem tehet eleget ; indok : kell a pénz. A fentiekből kiviláglik, hogy mire keli. Avrigeanu ural: művészi teljesitményéuef az 50 0 lejjel való jutalmazására, a különböző idegen városbeli folyóiratok 8' gélye- zésére egy teljesen fele: Jeges harmadik luxus: utó vételére hell a polgár pénze. De u ’várnákkor nem telik arra, hogy Prostcamuiak, Európa egyik legismertebb hegedűművészének segélyt adjanak, ha már rászorul, nem telik arra, hogy Brasov város egyik ni vő, és értékes folyóiratát segélyezzék és főleg nem telik arra, hogy a Brasov-i polgárok adóhátralék kérésének eleget legyenek. így vezetik mostanában Brasov-ot, ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt. Laer József. Oiilób er 15. -én meg- nyílik a Tg.-S aeuesc-i gazdasági iskola Tg.-Sáeuesc. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Tg.-Sácuesc-en felállítandó gazdasági iskola ügye ürömteljes fordulathoz jutott. Az Ellenzék szombati száma beszámolt orról, hogy az er lélvi római katolikus egyházul :gye igazgatótanácsa megbízta Br. SzenM<ereszthy Béla tanácsost, hogy a Tg.-Sacuesc-en létesítendő gazdasági iskola engedélyét szerezze meg a minisztériumtól. Szentkereszthy az első vonattal Bucu- restibe utaz tt éi pénteken este már táviratozott Tg.-Sácuesc re, hogy az engedélyi megkapta s az iskola október 15-én megkezdheti működését. A gazdasági iskola, amely a Tg.-Sacuesc-i gimnázium mellett fog működni, ingyenes és a tanulók csak az ellátás költségeibe kell havi •40 ’ leit fizessenek. Az uj gazdasági iskola felekezeti különbség nélkül felvesz minden négy elemit végzett 14 és 26 év közötti ifjút. Könyvnapi olcsó kiadásban még kapható! Révész Béla: ADY TRILÓGIÁJA!! Ady Endre életéről, jelleméről, verseiről. Ady tragédiája. .4 teljes 3 kötetes mü egy kötetben, számos illusztrációval, fényképpel és kézirat facsimilékkel, ízléses vászonkötésben 128 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Adi összes versei (13 kötet) egy kötetben, betűrendes versmutalóval 165 lej. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a méy kapható könyvnapi könyvek jegyzékét. Fordiiolta: Gaál Andor. - 55. köz emény Először a német főparancsnokság rendeletére, mint értékes túszt őrizték és ezeken a hónapokon keresztül aránylag még jó dolga volt. Amikor azonban a keletafrikai sikertelen hadjárat vége felé a németek szorongatott helyzetbe kerültek, elhatározták, hogy tovább cipelik magukkal a földrész belsejébe — de ez már csak bosszúból történt, mert hiszen katonai szempontból amúgy sem vehették többé hasznát. Kíséretére Erich Obergatz hadnagyot rendelték ki, aki Schneider közvetlen alantasa volt és akinek eddig az összes tisztek közül egyedül sikerült elkerülnie a majomember bosszúját. Obergatz egy ideig egy benszülött faluban őriztette, amelynek főnöke nem mert szembehelyezkedni a kegyetlen német elnyomókkal. Itt azután már pokoli élete volt és a helyzet is egyre veszedelmesebbé vált, mert Jane Clayton átlátta — amit a kegyetlenkedő Obergatz nem vett észre, — hogy a benszülött katonák titokban a falu benszülött lakosságával rokonszenveznek és elég egyetlen szikra, hogy felrobbantsa a gyűlöletnek és a bosszúvágynak azokat az aknáit, amelyeket az elvakult és zsarnokoskodó német tiszt önmaga helyezett el saját lába alatt. Ezt a szikrát véletlenül egy szökevény német benszülött katona robbantotta ki. aki halálra fáradtan és vánszorogva vonszolta be magát a faluba az egyik nap estjén és mielőtt Obergatz tudomást szerezhetett volna róla, már az egész falu értesült, bogy a németek afrikai uralma véget ért. Ettől a pillanattól kezdve az ö szemükben Obergatz nem volt egyéb, mint védtelen és gyűlölt idegen, akinek napjai meg voltuk számláivá. Még ugyanazon az estén az egyik benszülött asszony, aki kutyahüséggel ragaszkodott Jane Glay- tonlioz. elsietett hozzá, hogy értesítse a készülőben lévő gyilkos tervről, amely egyúttal az ő sorsát is eldöntötte volna. Már azon vitatkoznak, — mondta az asszony Jane-nak. — hogy melyiküké legyél.. . — Mikor jönnek értünk? -— kérdezte Jane. — Erről nem hallottál beszélni? — Ma éjszaka, — felelte a benszülött asszony. — Mert ha egyedül van is, még mindig félnek ettől a fehér emberiül. így tehát éjszaka fogják megtámadni és álmában ölik meg. Jane megköszönte az asszonynak az értesítést, majd elküldte magától, nehogy gyanút keltsen. Aztán átsietett abba a kunyhóba, ahol Obergatz lakott. A német csodálkozva nézett rá, amikor belépett, mert a/, asszony ezelőtt sohesem járt itt nála. Jane néhány szóval elmondta, amit hallott. A tiszt azonban eleinte csak hencegett és nagyhangon bosszút emlegetett, umig az asszony el nem hallgattatta.- Ez haszontalan beszéd. — mondta röviden. — Ön magára bőszitette ezeket az embereket és most már akár igaz az a hir amit hallottak, akár nem, egy dolog mentheti meg az életünket: a menekülés. Ha nem tudunk napkelte elölt kiszökni a faluból anélkül, hogy ész revennének, mindkettőnknek végünk van. — Ilyen aggasztónak látja a helyzetet? — kérdezte a liszt érezhetően megváltozott hangon és modorban. — A dolog úgy van, ahogy mondom, — válaszolta az asszony. — Ma éjszaka betörnek önhöz és álmában megölik. Inkább szerezzünk pisztolyt, puskát és muníciót és aztán mondjuk azt, hogy vadászni megyünk a dzsungelbe. Ön ezt máskor is gyakran megtette. Legfeljebb az kelthet gyanút, hogy én is elkísérem — ezt azonban most meg kell kockáztatni. Es vigyázzon rá. Inad nagy ur, hogy ugyanolyan keménynek mutassa magát, mint addig, mert különben észreveszik, hogy fél és rögtön gyanítani fogják, hogy kitalálta szándékaikat. Ha minden jól megy, vadászatra megyünk a dzsungelbe... és nem szükséges visszatérnünk többé. — Di mindenekelőtt, — folytatta rövid szünet után, — meg keli esküdnie, hogy egy ujjal sem ér hozzám, mert különben jobb lesz, ha hívom a íőnö- köt, kiszolgáltatom önt neki és magamat is agyonlövöm! . . . Esküdjék meg arra, amit mondtam, mert époiv kevéssé érzem biztonságosnak az önnel való együltlétet a dzsungelben, mint akár azt, hogy itt maradjak kiszolgáltatva ezeknek az embereknek! . .. Esküszöm,felelte a tiszt ünnepélyesen, — Isten és császár nevére, hogy részemről semmi bántó- dásban nem lesz része. Lady Greysloke! — Helyes, — mondta az asszony. — Segítségére leszünk egymásnak, hogy visszajuthassunk a civilizált emberek közé, de egyszer és mindenkorra vegye tudomásul, hogy részemről semmiféle egyéb érzésre nem számíthat. Én most fuldoklóm és ön a szalma- szál, amibe kapaszkodom. Ezt ne felejtse el! Obergatz minden további diskurzus mellőzésével átnyújtott Jane-nek egy pisztolyt, egy puskát és néhány töltényövet, majd szokott nyers módján be- szólitva szolgáit, közölte velük, hogy ő és a fehér kali vadászni indulnak a dzsungelbe. Meghagyta, hogy a hajtok észak felé, egészen a kis dombig menjenek és aztán kelet felé visszakanyarodva közeledjenek a falu irányába. 0 maga Janevel körülbelül félmértföldnyire kelet felé fog felállni és várakozni rájuk. A feketék engedelmesen bólogattak. Amikor azután Jane és Obergatz elhagyta a falut, az utóbbi észrevette, hogy pusmognak és összenevetgélnek a hátuk mögött.-— Ezek a disznók, — morogta Obergatz a fogai között, — nagyszerű tréfának találják, hogy mielőtt lemészárolnának bennünket, még vadászatra megyünk! .. . Mikor a hajlók eltűntek a falumögötti bozótban és a két fehér is megindult a nyomukban, sem a főnőknek, sem harcosainak eszébe sem jutott feltartóztatni őket, sőt még örültek, hogy vadat lőnek számukra, mielőtt végeznének velük. , (Folytatjuk.)
