Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-17 / 213. szám

MIT IR A ROMÁN SA|TO MuukávtL. VaiJj, H'k. Kosrr Gusztáv. I lali'o/j l'NI\ 1- RSI 1 A. tdegciuik éi kisebb 'O^iek inryiarun uk ivyi liclvriki*. a tsvmiti clem <»iii dvk kerok in-u.uh a i./ekcTbcn l /t lr>;i 'bban a lUuurrK■:-I «•|\nkf.-óc,k i<-.'»l|.ik. A/ épülotrlben lévő hi.vj'kió! .tekintve, utca burkolatok na I, asz- tallózásnál r.u;\ y/iimi migyJT mérnököt és munkást Colálunk. Hangos a. utca ,Í7?ia- nyel. \ itt.tői, mehet seriben kiáltanak a (Írók elük tü- .‘(“lie. A nvi primar vunk a budapcMi „Baza-'un" társaságnak adják az c 'Őseget. A kirá'A’i palo­ta munkái atac. nvagvar. zsidó építészek végzik, k;k cs'J.k magvar kőműveseiket, elek trot ecliniku sokat, ,n sokat, asztalosokat, alkalma/mik s ki­zárjak a rojná tulkát. Ismerjük l>e. Így tovább nem mohot. Akár bűnösök vez e tömi., akár nem, le. zvenek tisztában I elelőssögükkel. A mai he v/.et nejn egyéb kihívásnál. A1 rákiban sincsen parja ennek. ADEVERIT: A szélsőjobboldali pok közöl­tek a Román Front alapszabályait, men et \ aula űrt meg i történelemnek. A trónt tagjainak ,\alah" lesz. a nevük > az lesz kötelességük, hogy - roman dönt fenntartásaiért harcoljanak. Ugyan- aívkor tálas gazdasági es pénzügyi k■>pcsoWba lep. ni acz idegen elemekkel — „mennyiben ez ro­mánokkal nem lehetséges''. Szeréin megjegy­zésünk volna ehhez. Könnyen megtörténhetik ugyanis, hogy a „valahok“ mégis belepnek így a kjásebbsegi \ akii Intők igazgatóságaiba, annyival inkább, mert sok jó példára hivatkozhatnak Vaj­dától kezdve. Az volna tehát az. indítványunk: ne adjanak helyet egyáltalán sem miié e kivételnek s nidikáosan intézkoJ jeaiek. -Az. alapszabályokba a római üdvözlés kötelező volta is fel van cün- :rtve. így újszerű köszöntesse! lógunk tárulkozni a nyilvános helyeken. A égül a katonai szervezke­dés is tervbe va.ii véve. Majd meglátjuk most már a programot is, mely máig sincs még elké­szülve. Vaida eddig c~ak körvonaUaib-n határozta nveg a célkitűzést, nem köz.öte a részleteket. Xrinyiagosságról beszélt anélkül, hogy megje­lölte volna aikaLmszá-si módját is ennek. Az alapszabályok erró semmit sem bcszé nek. Le­het, hogv később kapunk felvilágosításokat cr. renézve. Egveléée csak azt könyveljük cl, hová jutott Vajda — az Aiba-Julia-i haiarozacok szerzője. Emiéi mélyebbre nem mehetett. LUPTA: Az országos statisztika: hivatal néha- néha eszünkbe juttatja, hogy Deceba) idejét él­űik. Legutóbb az országos halálozás: orányszá- r.ior dolgozta fel s megállapította, hogv gyer. meghalandóyág szempontjábó1 első helyen állunk Európában. 1930—1934 időközben egyéves ko­rdig a gyerekek 18.2 százaléka pusztult eá. Meg­döbbentő szám ez. Valóságos tragédia játszódik le faltunkban, melyet megszokottnak tartanak már vezetőink, akik nem gondolnak a hoi tract megváiTOZtiatásira. Miért nem gondolnak a jövőre? \nnyi nemzeti jellegű parádét rendezünk, any- nyiszor ütjük hazafias okból öklünkkel mellün­ket s közben milliókat temetünk, meirt vénasszo­nyok gyógykezelésére vagyunk utalva, mint Af­rika belise jé ben. Annyi hazafias jelszó hangoz­tatása közben nem gondolnak az igazi nemzeti feladatra s nem irányítják a falvakra tekintetü­ket. TAKA NO ASTRA (Goga Octavian lapjai): Egyes román lapok a magyar kalandornak: Kö­vér Gusztávnak újabb kihvvó akciójáról innak, ki csalásaiva! és hamisításaival tette ismertté ne­vét s aleánöke volt a magyar-párt Bthor-i tago­zatának. A román uralom elleni gyűlöletében éveken át vezette a magyarpárt egyik megyei szervezetét az állam ellen izgatva. Működése tel­ve vök az uralkodó nemzet elleni gyűlölettől. Kövér Gusztáv, ki a kisebbségi ifjúság sorában ogitíáüt, megkapta méltó büntetését s birói és közigazgatási utón ki volt űzve az ország terii, letérői. Ezután Géniben telepedett le, hol mint a magyar revíziós politikának exponense, a ro­mániai magyar-pártban elfoglalt tisztéből folyó- an — mely párttal máig sem szakította meg ösz- szeköttetését —, a româniţi: m agyai;* kisebbség nagykövetének tekinti magát. JÓ volna tudni, hogy Kövér kinek nevében bcszé! Genfben s honnan van pénze megélhetésre s azokra a nagy kiadásokra, mélyek a Népszövetség körül szüksé­gesek. Kövér továbbra is román állampolgárnak adja ki magát s ,,Minorité“ cfrr.ü lapjában úgy lép fel, mint az erdélyi magyar kisebbség kép­viselője. Azért teszi ezt, mert összeköttetésben á l a romániai magyar-párt vezetőivel, k:k máig sem tagadták meg s nem zárták ki pártjukból, bál­áz ország törvényei szerint nem lehetnek poli­tikai pártok tagjai idegenek. A román bíróság megállapította, hogy Kövér Gusztáv nem ren­delkezik állampolgársági joggal, így tehát nem lehet tagja a magyar-pártnak sem. Ennek dacá­ra ma is használja sz alelnöki amet s így írja alá nevét újságjában. Értjük, kiknek nevében be­szél Genfben. ELLENZÉK I 0 3 5 szeptember I 7 J Select Mozgó ÁLTALÁNOS KÖZKÍVÁNAT RA MA ÉS HOLNAP UTOLJÁRA : Feltámadás! PÓSXl.RI ITiKBI Frederic Marcii és flHHB STEM. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Hegyi kisöreg 1 falu triad ér/ bennünket a vihar, künn a pilisi hegyekben. Vihigoszöld vihar, nyájas és illatos, langyos esővel. Bementünk a faluba, melyei se vonal, se hajó nem köt üss:e a világgal s elhagyottan hever az erdő szélén, a kék-lila házaival. .1 kocsmában hél arai gyaloglás illán ebédel t rendeli fink. 1 rang rántották derenglek föl a j felu r tányérokon, óriási, diadalmas rántol- 1 Iák. mint felkelő napok mosolyogna éhsé- \ yiinkre. Kenyeret harapi link hozzá, málnát j cilánk, melyei a parasztasszonyak frissen szedlek s nyy döntőitek elénk, a csupraikból. Sárga bort ittunk. AJckor jelent meg 11: ajtóban a hegyi kis­öreg. \ é:na aggastyán, köröseim! combokkal, mezítláb. I.ába körmei ásnlag kövületek. Az erdőből jött. Ott csapdái állított, mérget szári 1 a vallóknak. Melleit iink foglalt helyei az asztalnál. \inint leemelte kalapját, feltűnt nyakig ko- ! pás: feje. Bajusza nyy kányáit le. mint Ma- j dáeh Imréé. Azt mondta, hetvenöt éves. Orra közepén nagy seb piroslntt. Mi a:° - kérdeztük. — Ez — felelte — még a: usszonytúl van. J Egy fazekat vágott ide. 1 — Mikor? I ^ ^- Van annak már liz éve is. Tavaly halt meg. — És a seb nem gyógyult be azóta? —r Nem. Ivott a hegyi kisöreg. Valaki tovább fag­gatta: — Milyen asszony volt? — Gyönyörű — szólt s úmulva nézett ma­ga elé. — Nem akadt annak párja sehol. Már harminc éves kandián kilencven kilót ngo­lind l. I)e rossz asszony volt lelte hozzá nagyon rossz asszony. Hallgatóit. Mi is hallgattunk, kálink ma­gunk elölt a kis szikár, alacsony vadőrI meg a debella-nsszonyt, <1 pompás kilencven kiló­jával. Miéri voll ross: asszony.1 - firtattuk. Meri egyszer, éjfélkor, mikor esett az eső, hirtrlcniil fölkelt, hogy ö kimegy az er­dőbe fát rakni egy legénnyel. ..Ne menj — intettem ne menj most fát rakni asszony. Neked gyermeked nan ill hon!“. <) mégis el­ment. Aztán csak hajnalban téri haza. Mond­ták is 11 faluban, hogy a legnagyobb Iűz fö­láll kellett volna megforgat ni. De én sohase hántoltam. Vele éltem. Eltemettem tisztrs- s éggel. .4 heggi kisöreg iszik. Vén szeme ellágyul, az aggság ködébe bandzsít. Motyog valamik A seb és az emlék még mindig fáj. annyi idő múltán. Most, hogy bemutatkozás helyett, kö­zülié velünk egyedien, fontos történetét, meg­enyhül. észrevesz egy fehér kockacukrot asz­talunkon, elkéri, fogatlan ingénél ropogtatja: a sok keserű után, a: édesek — Mit szólna — vallatjuk —, hu a más­világon találkoznék vele? Akkor, nagyságos uram — kiált már részegen — azt mondanám a jó Istennek: ..En inkább leköszönök“ — .s kezét tiltakoz­va emeli maga elé. Nem. többé nem akarja látni ezt a gyö­nyörű. páratlan s rossz asszony!, aki kilenc­ven kilót nyomott már fiatal korában is. Di- kább leköszön a: éleiről és emberi rangjá­ról is. Elég volt belőle. nak «■uiclúv'l kérte indokolt je|entén*i<4 ■> n-itdöri-licsloi. iLirmilalotl ,1 Inlvaklmri utal- kodó lelki állapotokra kija*U-titi hog\ bt* •záttuzaporHá* 11 <-'k< 11 uoon váliftljfl a ft loss égéi. A ImbWigi közegek j<* len ti*-T-t bi/.oiivú' * lekinUdbe veszik Biicim-sti I*- A inti-zf<dni fogunk, hogy :»/. in súg' l<i lilétek Okos vetőmaghoz ús úleluic/úsi cikk<*kln / jnltni son. Se pénz, se kenyér A népnek nincs p»*ri/< arra, hogy kényé rét ús élelmiszereket vásároljon. Segítség vél leül, a szó dpi i értelmében édien halnak. Ku koricájuk ,eni lesz i-s igv nem jut mamali- gár.t. Az egyik mezőgazda >ági kamarának jelentéséből kitűnik, hogy .'<() kilogram buza tonnet ott átlag egy hektáron. Kevesebb a vetőmagnál. Nem lehet lehál csodálkozni a mai állapoton. ‘Jő hektáros gazdák fekete palacsinta-féle földből ús szalmából gyúrt kemúny anyagot esznek kenyér helyett. Az állatok is borzasztóan szenvednek. Az állat hőre az élőállatnál is értékesebb . . . Az emberek pénz. hiányában csereüzlete­ket kötnek. Szomorú képet nyújt, midőn Besszarábiu egyik részén a primitiv élethez visszatérnek. (sí.) Szomorú riport Besszarábiáhól Faliisialá elhagyják földjükéi, házokai s az éhhalál elül az ország he!se|éhe menekülnek Wég kukorica sincs egyes községekben — Kezdődő ütőére lm eszesedéinél reggel íngyo. mórra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű víz úgy az söhasi pangást, mint az emész.tés renyheségét megszünteti, a rekesz­izom emelkedését csökkenti és a magas vérnyo­mást mér ékli. A gyakorlati orvostudomány ve­zető személyisége: a FERENC 1ÓZSEF vizet azért becsülik olyan sokra, mert ez a változás éveiben is gyorsan és rendkívül enyhe módon szabályozza a szervezetre oly igen fontom gyo­mor- és bélmiiködést. Fefmondják a magyar, osztrák, lengyel keres­kedelme és pénzügyi egyezményeket BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A külkereskedelmi bizottság ülést tartott Cos- tinoscu miniszter elnökletével. A bizottság tagjai megvizsgálták a külkereskedelmi hely­zetet s elhatározták, hogy felmondják a ma­gyar. osztrák s lengyel kereskedelmi és pénz­ügyi egyezményeket, melyek nem mutatlak fel kedvező eredményt Romániára nézve. A román—angol uj kereskedelmi egyezményt tudomásul vették ugyanakkor. BUGU-RESTI. (Az Ellenzék tudósítójálóU A Dimineaţa tudósítója folytatólagos tudó­sításban számol be lapjának Besszarábia gazdasági helyzetéről. A tudósítás szerint Besszarábiá-ra a gazdasági és pénzügyi vál­ság folytán nem lehet ráismerni. Az éhség rányomja bélyegét az arcokra s egyformán sújtja a falvakat és a városokat. A néhány hónappal előbbi állapotokhoz képest is rosz- szabbodás mutatkozik. A viszonyok ily gyorsütemü leromlását senki sem várta. Az éhség egész Dél-Besszarábiát sanyargatja, a városok leszegényed lek, a falvak pusztulnak, szaímos család indult vándorútra. A tudósitó hangsúlyozza, hogy az eseményeket nem na­gyítja. Olgán utcákon járt a városokban, melyek teljesen kihaltak. Az iizlelek üresek, a kirakatok soha nincsenek kivilágítva. A bérkocsisok napokon keresztül állnak az ál­lomáson, várva egy-egy Idegen véletlen érke- 1 zését, mert a helybeliek régtől gyalog jár­nak. Sok a koldus. Számuk talán megszázszoro- zódott. A nagykereskedők a börzén hason­lókép panaszkodnak. Faluk A falvak ki vannak pusztulva. Szalmakaz­lak. melyek jó termésre mutatnak, teljesen hiányoznak. Még annyi szalma sincsen, amennyi léli fűtésre elég. Az éhség a föld­művelőket az útra dobin. Felteszik szeke­reikre holmijukat s elindulnak. Azt hiszik, ma jd valahol elhelyezkedésre találnak. A há­zak üresen maradnak. Még az ablakok ds hiányoznak. Mindent, ami felesleges volt, el­adlak. .4 föld teljesen kiéged. Annyi fii sem nő rajta, amennyi juhlegeltelésrc elég volna. A szárazság az olaj neműek termését is tönkretette. Végül a földművesek a kukorica termésben bíztak. Ez sem sikerült. Hiába bámultak az égre. nem akart felhő jelentkezni. Ez is tönkremegy bizonyosan. Az éhség —, mely hónapokkal előbb előre vetette árnyékát — most már véglegesen itt van. Tighina, Cetatea-Alba, Cahul­megyék Legjobban a szárazság Tighina, Cetatea- Alba és Cahulmegyékben pusztított. Sok az elhagyott ház. melyeknek ablaka és ajtaja deszkával van borítva. Nem szegény, de mó­dos gazdák házairól van szó. Tiz-hus: hek­tár földdel rendelkező gazdák hagyták el csa­ládjaikkal együtt házaikat. Hatósági közegek megerősítik, hogv Ceta­tea-Alba megyében 6444 földműves hagyta el lakóházát augusztusban a Volinfciri járásban. Ezek családostól távoztak. Négy személyt vé­ve alapul egy családban, könnyen kiszámít­hatjuk, hogy több. mint 25 ezer lélek vándo­rolt ki egyetlen járásból. A többi járásban sem különb a helyzet. lvanesti-Vechi járás­ból 253S család vándorolt ki, Liman-járás- hál 2127 család, Sarata-járásból 1264 család. Elnéptelenednek a: éhség által sújtott te­rületek. így történik ez most. amikor még ta­lálható valami a kertekben. Télen természe­tesen a helyzet még súlyosbodni fog. A hatóságok mindent meglesznek a nyo­mor leküzdésére. Közállapotok A Dimineaţa helyszíni tudósitója azt a szomorú hirt közli, hogy a keresetnélkül ma­radt férfiak fosztogatásba kezdtek s a köz­lekedés bizonytalan. Egyik a másikat lopkod­ja. Ha valamelyik földműves este elkésik, akkor kifosztják. A hatóságok mindent meg­lesznek a közrend, élet és vagyonbiztonság biztosítására. Uj csendörörsöket állítottak fel s lovascsendöröket alkalmaznak Az egyik városban a rendőrség létszámá­Százéves jubileumát ünnepli a vasúti jegy. A vasúti jegyet ugyanis mkkal később ve­zették be, mint ahogy az első vonat járatok megindultak. Azelőtt egy kérvényt kellett írni a vasúttársasághoz és ebben nemcsak az. utazás célpontját, hanem az utazás ok Át is meg kellett jelölni. Ezt a kérvényt azután a vasútnál pecséttel látták el és egy bizo­nyos utazást díj lefizetése lilán felengedték j az utast a vonatra. A lepecsételt kérvény mint jegy szerepeli az. utón, de kitünően fel lehetett használni igazolványnak is. Enélkiil az igazolvány nélkül nemcsak hogy nem volt szabad fellépni a kocsiba, de még a pályaudvarra sem volt szabad bemenni. Az utazási igazolványt egy bizonyos Edmond nevű angol ttr találmánya söpörte el, aki rájött arra. hogy a kényelmetlen metódus helyett sokkal megfelelőbb, ha maga a vas­úttársaság árusít szelvényeket, amelyeket az­után az utazni akaró közönség megvált. Ez száz évvel ezelőtt történt, igy most ünnepli centennáris jubileumát a vasúti jegy. ■ ■ B ■ OROMÉ, - ELŐNYE: LSPIGE Könyvnapi olcsó kiadásban még kaphafó! Rávisz Béia: ADY TRILÓGIÁJA!! Ady Endre életéről, jelleméről, verseiről. Ady tragédiája. .4 teljes 3 kötetes mü egy kötetben, számos illusztrációval, fényképpel és kézirat facsimilékkel. ízléses vászonkötés­ben 128 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Adi összes versei (13 kő­iét) egy kötetben, betűrendes versmutatóval 165 lej. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a még kapható könyvnupi könyvek jegyzékét. olcsón fest az orszá­gosan ELISMERT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents