Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-15 / 212. szám

fc /. LENZ ÉK 111*f naeptember IS. &.>«w£ riiii—n—f f »hi I win ii ii Hi in mm in i wi MIT IR A ROMAN SAJTÓ Miók. Mint Misz­'■/ io, S/.i'i'k. |j|\.ik, \Dl \ I Kl11 : -\nti>iv*>vu |vn iijvimui'/ifi i\*\zlcics n\ iLtko/J'-ot luiotr a lolyt* kühsógvc. i >-m rv cImS i>i liónapiüuk . .EUmi br\ mlcirc vo- j 'utko/ojn. Sprit's i to; ,t kok'/gwUM cv i krjilcnciul aui;u' uis 11 .i .i'ki tii bcwtelek J )$94 intli-ó Irite- i iiiflkciltrls amibo <i pi mil- j óól kö tóirrk ,s i*;\ <•>>> mlük' !rj trirsleg maradt. Ebből r,i milliót a kö't'!;;vrt' rnuU's kiadásai | «teleire .s tot milliót liadloN'orcR'.' • kell toidiu- i ni. A.’ eredménv kedvezőnek mondható. tS’oSmil- j dóval röbbet vételezett be az állampénztár, mint i uv. \ upvai'.e.’en idő alatt. A bevételek tehát j .•iivelkrdoben tannak, l assúk azonban, honnan áll ( elő ez .• emelkedés? A zi^oru adóbehajtásokból, 1 ui kivetésekből, rendkivüu lon .M'k igénybevett- i eból. niciyek mind a lakiv-ság vá'kvn nyugosz- J nak. A pénzügyminiszter az egész pénzügyi sze- ! meiy/etet mozgósít,'! :a, nein mutat .semmi enge- j s'eken ységet síz. állampolgárokkal szemben. Azt , mondja, hogv .ve uj kivetések folytán most log ' 'gazán 'átszani a behajtások jó eredménye. Mic- j '.ejti azonban a miniszter, hogy a legjobb eset j sem jelent sokat. Nem lehet egyedül az adófize- j tok zsebébői fedezni a hiányokat. Az országos j kereskedelmet és ipart kel! rendbeho/ni, ez nyújt ■ egyedül reményt az állami költségvetés egyensu- I vinak biz,tosirás.ira. Jorga mondta valamikor: ] „Mindig megborzaszt, amikor hallom, hogy jói megy az ország pénzügyeinek. Pusztulnak az ipar­vállalatok, ieszrgenyednek az emberek, üresek a lakások, nincs szerszámuk az ipa rook mik. Ettől a helyzettói nem lehet sokat várni Jobbnak ti á- iom a rossz, számításokat és az egészséges állapo- tokac, mint jó számításokat és alapjában tönk- reoetc országunkat“. Gondolkozzanak ezen kissé azok, akik fokozzák az adóbehajr Jókat. EPOCA: Sassu földműveiésugyi miniszter el. határozta, hogv magán min tógazdaságot létesít. F.z az jelenti hogy specialisták irányítása és a me­zőgazdasági kamarák anyagi támogatása mellett hét-három ilyen gazdaságot állít fel a falvakban. Ennek kedvező eredménye nem fog elmaradni. A tálukban azonban a lelkészre és a tanitókra is szükség van. Mindketten rendelkeznek annyi tu­dással, amennyi a gazdák állandó szakszerű irányi tásár* elég volna. Csupán egyet kérünk: hagyj«, n.ik fel ;■ politizálással. Ne legyenek kortesek s minden eszközt vegyenek igénybe. A mai hely­zetben azonban azok sem tudnak eredményt felmu­tatni, kik ezen a téren jót akarnak. A gazdák nem lesznek a nyomorúságosán fizetett tanítók taná­csaiban. Nem képesek felkelteni j. bizalmat. És a ■apók? Még több lehetőség állna rendelkezésükre. Erre a célra azonban meg kell szervezni a szemi­náriumokat. így kell kezdeni „parasztország“ ki­építését. Ellenkező esetben minden terv csak írott maUszt marad. MIŞCAREA (Gheorghe Bratianu lapja): Köze. iedik szeptember iy napja. Lejár az ostromálla­pot és cenzura határideje s a nemzetközi helyzet I megfontolásra inti politikusainkat. Igen nagy fon- í tossággal bir tehát Dinu Brarianu magatartása. Ó j a felelősségteljss radició képviselője s felvilágosult | hazifisága folytán köte.essége, hogy a liberális- j pírt programját minden eltéréstől megóvja. Ro- i mániának nyugalomra van szüksége most, mikor háború veszedelme tűnt fel a láthatáron. A cen­zúra és ostromállapot fenntartása ezt nem szol­gája. Jonei Bratianu egy percig sem gondolkozott > amikor felfogásával ellentétes pontok aláírására szólították fel, gondolkozás nélkül lemondott. So­hasem vezette önérdek. Dinu Bratianu felfogását ismerjük ebben a kérdésben. Nem szabad tűrje a mai súlyos helyzetben a kivételes rendszabá­lyok határidejének meghosszabbítását, mert el. entétbe kerülne missziójával. NAŢIUNEA ROMANA: Semmi kifogásunk sincsen a szászok összefogása ellen Erdélyben, mert nem akarjuk a háború előtti magyarokat utahoznt. Ez a fajt összetartás érzése a vérből rakad. A szászok a faji elmélethez csatlakozhat­nak s hangoztathatják feisőbbségüket. Ilyen érzel­mekért senki cl nem ítéli őket. Nem engedhető meg azonban a kihívó, haza fiat lan hitlerista ma­gatartás, melyet tanúsítanak, mintha Németor­szágban volnának. A szász ifjúságot rohamcsapa­tokban szervezik meg s ez ellentétben van a tör­vényes intézkedésekkel. A faji kizárólagosság el­vét a románok ellen kezdik alkalmazni és el­lenséges érzületeket keltenek szövetségeseinkkel szemben a német imperiálista revansgondóját ter­Néhány példány még könyvnapi áron / PINTÉR JENŐ : Magyar irodalom története !! (A magyar irodalom a XX-ilc században.) Képes kiadás. Lexikon alai;. 340 oldal. Csak 250 lej, a: Ellenzék könyvosztálya, Cluj, j Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk, \ utánvéttel ir. Kérje a könyvnapi szenzációk J jegyzékét. 1 2 jesztcsével. A -vus/uL lehat ö»>/etó c... tik a lelki ivvszelofţavt « poUul.ii s/et vez krdé.vvrl pedig uz ellentétben .dl «/ állampolgári köteles,seggel. A kellő éberség hiánya okozta, hogv éricget nek, erőszakkal leidnek hatóságainknak, amint r/i Sibiu kornyéke mutatja. I Ijótc az iele je, hogv vé­get vessünk ennek s UgvcJmc/.iessük vezetőiket, hogy román állampolgárok elsősorban, mely ál Iámnak etilekéi semmiben 'em közösek a her lini iinpcri.ilizimi.ssjl, mely * békeszerződések rom ián újból fenyegetni akarjj a világot. Nem áll hat be büntetlenül ellenségeink táncába egyedien kisebbvégi állampolgár sem. Ezt a figyelmezte­tést küldjük azoknak az árulóknak, «kik magu­kon kis’üli állapotba jutnak. DREPTATEA: A mi etnográfiai helyzetünk sin mik éppen nem felel meg, sem Németország, sem Itália berendezési hely/dének. Nem má- so hatjuk tehát le azt a be1'ő helyzetet, mely eb­ben a két országban van. Nekünk több a kisebb­ségi lakosunk. Nem al'kithatunk belőlük ellen­séget ahe vett, hogy közelednénk hozzájuk. Az ilyen tényiizésr cs.k azok a nagyhatalmak en­gedhetik meg nuguknak, melyeknek határain be­lül nem nagy számmal élnek kisebb cgiek. Nem engedhetjük meg tehát ezt a fényűzést a jobbol­dali pártoknak. Azt hős?ük, nincs távol az idő, midőn ismét fegyverbe és j lövészirkokba kell állítanunk a falusiakat. Y'agy helyesebben, nincs kizárva ez a lehetőség és ez az óra. Megvizsgál­ta k-e j jobboldali pártok, mily következmények, ke i.irhat lelki téren diktatúra? Mondjuk, hogy szize/erre tehető a számuk. Ennyi emberrel nem lehet megvédeni az országot. Az ellenállás ereje a falvakban van. a HAR CSAK O NAPIG TARI ÜVEGUDVAR CLUJ, REG. FÉRD. 6 HÁR CSAK V IVARI® TARI Huszonöt év a magyar kisebbségi újságírás tövises országutján... Ifáirai János negyedszázados jubileumát ünnepiák kollégái és az olvasó közönség Amikor az újságíróról szól a ripori CLUJ. szeptember hó. Mialatt ezeket a so­rokat irom. éppen olyan rendes mederben folyik a szerkesztőségben a munka, mint máskor. Lent a nyomdában lázas buzgalom­mal dolgoznak a szedők, a gépteremben ké­szen áld már a rotációs gép. hogy Htjára in­dítsa az újságot, amelyből sokezer olvasó ér­tesül arról: vájjon mi történi a nagyvilág­ban. Egyszóval úgy megy a munka, mint máskor. Mégis különös megilletödést érzek, mert az, akiről Írni akarok, egyik legszorgal­masabb munkása a: erdélyi magyar sajtónak és a legkitűnőbb hirhordozójn a: Ellenzék szerkesztőségének. E sorok pedig abból az alkalomból látnak napvilágot, hogy jövő hó­napban az erdélyi magyar újságírók és ennek a városnak társadalma. Mátrai János újság­írói pályajutásának 25 éves évfordulóját fog­ja ünnepelni. Mátrai János itl dolgozók a szomszédos szerkesztőségi szobában. A világ minden kin­cséért sem jönne be. hogy adatokat szolgál­tasson a készülő újságcikkhez. Pedig máskor maga az események élő lexikonja. Nem tör­ténhetik olyan esemény ezen a városon, ami­ről ne volna tudomása. Nincs olyan ember, akit ne ismerne. Az olvasó talán nem is sej­ti. hogy amikor az Ellenzék hasábjain min­dig a legfrissebb eseményeket találja meg, amelyek ebben a városban történtek, első sorban ennek a lankadatlan szorgalmú uj- ságiró-energiának eredményeit olvashatja. Huszonöt év a sajtó szolgálatában Mátrai Jánost nem kell bemutatnunk az olvasóközönségnek. Ahogyan ő ismer min­denkit, úgy ismerik őt is ebben az egykori kincses városban és túl a helyi kereteken Er- délyszerte. Nagy dolog 25 évet dolgozni min­den pályán. De talán legfelelősségteljesebb hivatás ne­gyedszázadot eltölteni a nyomtatott betű szolgálatában. Aki ezzel a hivatással je­gyezte el magát, már eleve tisztában volt. hogy pályája nem igen hoz anyagi ered­ményeket. Az. ujságiróelet göröngyös útja egész em­bert követel, de nem adja meg a békés és nyugodt öregség lehetőségeit. Az újságírónak örökké fiatalnak kell maradni, mert szorosan együtt kell élnie a napi eseményekkel. Mátrai János a legigazibb példája, hogy ezen a pályán nem lehet megöregedni. Tiz és egynéhány éve, hogy először találkoztunk az Ellenzék szerkesztőségében. AzóLa már „öreg Mátrainak“ hívjuk, mert a legidősebb fia is azt a foglalkozást választotta magá­nak. melyen az édesapja olyan odaadással dolgozik. De az ..öreg Mátráin“ nem látszik meg az idők múlása. Ma is olyan friss az ér­deklődése, fiatalos az energiája és olyan szent a hite mindenben, amit a közéletben jónak és szépnek tartunk, mint amikor meg­ismertem. A közélet megjavítása körüli harc- I ban telt el Mátrai János újságíró pályájának 25 esztendeje. Hamarjában talán ö sem tud­ná összeszámítani, hogy hányezer cikket irt ezalatt. De annyi bizonyos, hogy mindig bízó hitlel és becsületes munkával szolgálta a közönség érdekeit és nem félt az egyéni felelősségtől, amikor a közönség érdekéről volt szó. Itt kezdte pályáját az Ellenzék szerkesztő­ségében. Még a háború előtti években lé­pett he a nagymuHu magyar lap redakciójá- ba. Ili dolgozott a háborús évek alatt is és rövid megszakításokkal az impériumváltozás utáni években is az Ellenzék hasábjain szol­gálta a magyar újságírás nagy céljait. Mátrai János, az újságíró Nekünk, az Ellenzék munkatársainak kü­lön ünnepel jelent ez a jubileum. Valahogy hozzákapcsolódott Mátrai János egész pálya­futása a Hartha Miklós által alapított régi er- erdélyi laphoz és a keze alatt újságírók gene­rációi tanulták meg: hogyan kell ezt a hiva- I fást becsületesen, lelkiismeretesen, mindig j buzgó önmegtagadással felfogni. Mátrai Já- I nos mindig rabja volt a nyomtatott belüliek, de soha sem volt hivalkodó, a nyilvános sze­replés tiszavirág életii tömjénezésében tet­szelgő újságíró. A névaláírását is csak a leg- ritkább esetekben lehetett olvasni a cikke alatt. Az újságíró Mátrait éppen úgy, mint az embert, egész életében kimondhatatlan szerénység jellemezte. A szerkesztőnek sok­szor rá kellett kényszeríteni arra, bog}7 oda­írja nevét olyan szenzációs cikkek alá, ame­lyekről azután másnap az egész országban beszéltek. Ilyen jellemvonásokkal természetesen csak erkölcsi babérokat lehet szerezni a legszor­galmasabb munkásság mellett is. De példa­képen lehet állítani Mátrai Jánost a jövendő minden újságírója elölt. Ha kellett, reggel- től-estig szaladgált, hogy megszerezze lapjá­nak a legfrissebb híreket. Nála csakugyan igaz­mik bizonyult az a közmondás,, hogy az új­ságírónak nincs ünnepe és nincs vasárnapja. Olyan volt a gyorsan lepergett 25 év alatt, mint egy hős katona, aki soha sem hagyja el az őrhelyét . . . A jubileum Talán fölösleges is tovább folytatnom ezt a jeilemrajzot az újságíróról és az emberről. Magamra haragítanám Mátrai Jánost azért, amiért egyszer őszintén megírtam róla az iga­zat, hogy megbecsülhetetlen értéke az erdélyi sajtónak. Ö tiltakozik minden jubilálás ellen. Mi, az Ellenzék munkatársai és az Erdélyi és Bánsági Ujságirószervezet tagjai határoztuk azonban el, hogy nem hagyjuk ezt a 25 éves évfordulót nyomtalanul elmúlni. .4 magyar közönség és az újságíró kollegák tartoznak azzal Mátrai Jánosiad;, hogy egyszer a központ­ba állítsák és bármennyire is pirul érte: le- rójják az elismerés adóját becsületes mun­kássága előtt. Ezért fogjuk megrendezni a jövő hónapban a Mátrai-jubileumot, amely az erkölcsi elis­merésen kívül arról is gondolkodni fog. hogv a jubileum ne csak múló ünnepség legyen, hanem be fogja bizonyítani azt is. hogy a: olvasó közönség soha sem volt háládatlan azokkal szemben, akik életüket a közönség szolgálatának szentelték. Huszonöt év óla talán először fog meg­történni ma. hogy Mátrai János nem várja a nyomdában a friss lap első példányát. Sőt, ahogy én ismerem messze elkerüli a rotációs géptermet és az ismerősei elöl is kitér, ne­hogy faggassák, mikor lesz a jubileum. De hiába minden védekezés, mégis méltó kere­tek között fogjuk megtartani a jövő hónap­ban azt az évfordulót, amely a magvar sajtó egyik legérdemesebb és közszeretetben álló munkatársának pályafutásán lesz ni jelző állo­más. Végit József. S Z 0 M B A T — V A S Á R N A P : CAPITOL-MOZGÓ: AMPHITRYON! Világ­sláger. Főszereplők: Willy Fritsch. Käthe Gold. Paul Kemp. Adélé Sandroek. EDISOX-MOZGÓ: T. CSEMPFSZXŐ. Dráma a valutacsempészek életéből. Fősz. Bri­gitte Helm. Paul Wegener, II. STAX ÉS BRAN SZÁRAZDADÁK. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. MEGSZÖKÖTT EGY FEGYEXC. Fősz. Robert Montgomery és Magda Evans. II. MEGMOZDUL A VI­LÁG (vagy: Egy család tragédiája). Fő­szerepben: Madeleine Carroll, Reginald Denny. 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: A HALÁL TORKÁBAN. Főszerepben: Clark Gable és Myrna Loy. RQYAL-MOZGÓ: Szombat, vasárnap utoljá­ra: I. AUTÓSBANDITÁK. Buck Jones-el. II. FRASQUITA. Fősz. Jarmilla Novot­na. Kezdete: I. 3.20. 6.20, 9.20. II. 5. 8. 11-kor. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Ksri* csoayi levél — A németség atfa — Ded* recetij tanulságok — Feltámadás Ma* kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 (ejt az Ellenzék könyv osztályában Cluf9 í Plata Unirii. mm I fii TECHNIKÁVAL a ruhafesíés, vegy tiszti tás CZlNK-nél nem drágább, csak jobb, mint bárhol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents