Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-09 / 180. szám

p MIT IK A ROMÁN SAJTÓ ,,Defláció.“ — Hol i h.*j? — Sajtó, szabadság, Gyorsan! l'REZhN FŰI : 1 ujjuk, hogy „detliciós kor. ninv" Tararcstu kormánya. Mis szöval; taka- i-ksv,vságot követ, hogy megvedje a Lj ártolya •it. leszállítják a li/etéscket, levonásokat esz. \o/öluck belső kölcsön je»;\zésére, lesz áll it jóit fi -nyagbeszerzés költségeit, életbe léptetnek min­den intézJvedést, ami a „Jeílációt“ igazo'ja rgé- '••^n a piáéi .ínak leszállításáig. Mert a kormány ■ • összes árucikkek áru* megdrágította. Megdrá. ,u-it minden a ruházati cikkektől kezdve és most * lakbérek emelése jön sorra. Csődöt je­nit az ilyen politika. A lej v.fsárló képessége esik, kevesebbet vásárolnak s nincs már messze az idő, midőn a tisztviselők az éhség miatt nem dolgoznak, ami az állami munka menetét is ■ •••gukuszt ja. A deflációs-politika és az áremelés- egész életünket megfojtja. AÜEVERUI.: Ne ámítsuk önmagunkat. Az ország gazdasági helyzete igen súlyos helyzetbe került. Ezt legjobban az idegen valuta hiánya okozza, ami miatt nem tudunk eleget tenni kül- o’.di kötelezettségeinknek. Elszigetelés fenyeget bennünket emiatt. Nem tudtuk fizetni a kül. töldi tartozások augusztus elsején esedékes részle­tét annak dacára, hogy csupán egy évre rendez­tük cl igy adósságainkat. Nem akarjuk támadni a kormányt ezzel, ke kétségkívül hibát, nagy hibákat követett el, mert nem tudta össz.hangba hozni a valuta-politikát a külföldi tartozások, kai. De nem szabad ragadna azt sem, hogy igen ne­héz ez a feladat s aehéz megfelelő utat találni a gazdasági téren uralkodó zűrzavarban. — Szükség van folyton változásokra. Nálunk azon­ban ezenfelül k hibák voltak. Ausztria, Ma. gyarország, Bulgária és Görögország ki tudják fi­zetni külföldi tartozásaik esedékes részleteit. Mi tehát fizetésképtelenségünknek az oka? Nincs megengedve, hogy megegyezéseket kössünk, az­tán ne tartsuk be azt, amit aláirtunk. Mert ez­zel tönkre tesszük hitelünket. Nemcsak az ország tekintélyéről van szó, de jövő gazdasági fejlő­désünket is érinti ez a magatartás. Nem lehet el­szakadná a külföldi piacoktól. Az állami beavat­kozás csak szegénységet hoz az országnak; vá­rosnak és falunak. ORDINEA: Egy idő óc* * kormány lapjai ál. landóan a sajtószabadság újabb megszorításáról írnak. A kormány uralomra kerülésének első pil­lanatában megharagudott a sajtóra, mert az ki­mutatta, hogy nem rendelkezik kellő program­mal. A sajtó eleget tett kötelességének, midőn rámutatott a választási visszaélésekre, hibákra, törvénytelenségekre, tudatlanságra. A kormány azt hitte, hogy sokáig maradhat hatalmon, ha megköti a sajtószabadságot s nem lesz mód a va­lóságok megírására. Vagy dicséret, vagy cenzura. A sajtó azonban elutasította az ajánlatot s azóta minden hir cenzura alá kerül s ennek tetszésé- aől függ; hogy megjelenjen. Ennek dacára sem sikerül megmenteni a lebukó nagyságokat. — Egy.két szorgalmas miniszter nem mentheti meg azokat, akik nem dolgoznak s nem értenek a dolgokhoz. A kormány napjai meg vannak számlálva s rövidesen megszabadulhatunk a cenzúrától. Nem kell tehát félnünk a. fenyege­téstől. CURENTUL: A Banca Nationalának a hatá­rokon túl is összeköttetése van. Minden jóérzésü embertől kérdjük, milyen tekintélye lehet egy hitelintézetnek, melynek éléről vizsgálóbírói eljá­rás rendjén távozik egy vezető tisztviselő? Bün­tessék meg az összes fekete-valutásokat, de vesse­nek véget annak az érzésnek, mely a Banc* Na­tional* körül felbukkant. Más a büntetés kérdése és megint más az ilyen légkör fenntartása hiva­talos részről. Erkölcsi szempontból egészségre van szükségünk, amit a píVtok is be kell iássanak, midőn a szervezet mérgezését nem lehet meg­akadályozni, agónia áll be. Fejezzék be1 gyorsan *z eljárást, különben előre látjuk, mi marad eb­ből a híteiintézetből, mely elpusztult bankjaink újjáépítésére van hivatva. Nem lehet ilyesmit ad­dig remélni, míg a vizsgálóbíró árnyéka tűnik fel a jegybankban. A legnemesebb erdélyi hagyomány# képviseli és szolgálja az EUemák, Bankok, vállalatok, iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak SS I 1 részére nélkülözhetetlen a MA ÉRVÉNYBEM LEVŐ Egyenes adótörvény az 1935 április 1-i módosítások­kal együtt. Jegyzetekkel, össze­foglaló magyarázattal. Ára 75 lei ELLENEIK iiinn'iHint imiiiÉiiiiiiMiBiw^w>Bi i'irmmiJiiM muhi niiiirnnmw ír wiiw Utolsó független afrikai ország sorsa Litvinov jól játszotta Genfben a primadonna szerepét uj operettjében Eden, Laval, Aloisi báró és Jeze, az abessziniai császár követe. — Főszereplők és statiszták, akik minden meghatottság nélkül gépember módjára szavaznak Az Ellenzék Genfbe küldött tudósító­ja részletes távirati jelentések után szí­nes riportban számol be a szeme előtt lejátszódott eseményekről... (il.NK. (Az Ellenzék kiküldött tudósítójá- tól.) A világ minden részéből összesereglctt ujságirókat valósággal lesújtotta az a bir, bogy a Népszövetség egybehívott tanácsá­nak ülése titkos lesz s azon a tanácstago­kolt és a szakértő kísérőkön kívül senki sem fog résztvenni. Tudtam, hogy a közön­séget s az egybegyülekező külföldieket ez a bir nem fogja kielégíteni és távoltartapi, annál is inkább, mert a titkárság megfelelő osztálya gazdag ígéretekkel halmozta el a látogatójegyek iránt érdeklődőket. Nekik nem volt szakad „hivatalosan“ tudomással birniok a majdnem nyílt titokról, hogy a tanács ülését nyilvánosság kizárásával fog­ják megtartani. Ahol Erzsébet királynét meggyilkolták Amikor délután végigmentem a Quai du Mont-Blancon, önkéntelenül is megálltam annál a mutatótáblánál, mely a távoli fel­hős ködben elvesző helyek magyarázatát szolgáltatja. A legmagasabb európai hegy csúcsa elveszett a ködfelhők mögött. Olyan távol volt tőlünk és olyan ködös messzeség­ben, mint a béke, melyről tanácskozni ké­szültek. Kora délután volt. Alig három óra. Majdnem két óra még a tanácsülés meg­kezdéséig. Leültem egy padra s vártam, hát­ha a szelek által kergetett felhők eltakarod­nak s egy pillanatra újra megláthatom a Mont Blanc fehér hósüveggel körülkerített négyescsúcsu fejét. Nem sokkal azután egy öreg nénike tele­pedett mellém. Megismerem, Évek óta itt látható, hol hiszékeny kiváncsi idegeneknek elmeséli, hogy ö akkor is erre tipegett, mi­kor jó évekkel ezelőtt, még a múlt század vége felé Erzsébet magyar királynőt a genfi sétányon egy anarchista tőre orvul leszúrta. Egyszer nekem is elmesélte évekkel ezelőtt néhány rapenért a maga kis történetét, melynek a történeti valósághoz igen kevés köze volt, de korát illetve nem kétségtelen, hogy ez a szegény töpörödött öregasszony már akkor is itt járkálhatott, amikor sze­gény Erzsébet királyné szomorú tragédiája megtörtént. Titkos ülés Fülledt, párás, viharelőlli délután van. A Népszövetség körül összeverődő néhányszáz ember ennek megfelelően készült elő a vára­kozásra. Néhányan még a meleg hatása alatt fagylaltot fogyasztanak, gondosan ügyelve arra, a kisemberek felesleges óvatosságával, nehogy a lecsöpögő fagyhatllé talán egyetlen ruhájukat tegye tönkre. Néhányan, ugyan­csak az óvatosabb fajtából, esernyőt, eső­kabátot szorongatnak karjuk alatt. Az időt mindig gazdaságosan kihasználók pedig re­gényt olvasnak s csak akkor emelik fel fe­jüket, ha egy-egy autó érdekesebb utasára a tömeg felmorajlik. Lassan halad előre az óra mulatója. Meg­jelenik egy udvarias, borotváltarcu tisztvi­selő és közli a még hitetlenkedükkel, hogy a tanács illése zárt lévén, arra senkit sem tudnak beboesátuni. Litvinov Almatagszemü, szökés férfi, alacsonyabb, kövérkés ember lép ki az egyik autóból. Lit­vinov, szovjetország népbiztosa a külügyek intézésére, a mai tanácsülés soros-elnöke, ki egyben a legfiatalabb népszövetségi tagállam képviselője. Még nem ismeri mindenki, so­kan főként reá kiváncsiak, pedig már egy alkalommal szerepelt hasonló minőségben. A néhány várakozó természetszerűleg politi­kai állásfoglalása szerint ad véleményének hangol. Hangos tetszés, avagy nemtetszés nyilvánítás itt az udvariasság palotája körül nincsen. Litvinov maga is végtelenül udvarias. Moso­lyog. Nem siet. Nyugodtan állja a fotóripor­terek rohamát és kényelmesen teszi meg a néhány lépésnyi távolságot autójától a fő­bejáratig, hol eltűnik a hajlongó s reá vára­kozó tisztviselők között, akik között egy- egy pillanatra feltűnik Avenol, a népszerű népszövetségi főtitkár alakja is. Litvinovnak jó napja volt. Uj operettje főszerepét szívesen vállalta és egyáltalában nem volt ideges, amikor mint primadon­na bemutatkozott a karzat közönségének. Hangja akkor sem remegett, mikor a zsöllye és támlásszékek közönségének, a tanácsülés elnökeként, udvarias megnyitóbeszédét el­mondotta. Eden és Laval Ellenzék könyvo3ztá iyában, Cluj. Vidékre ||| azonnal szállítjuk!! Szinte egymásutánban jelennek meg a leg­érdekesebb főszereplők, kiknek állásfogla­lásától, döntésétől és megegyezési képessé­gétől ma itt minden, avagy nagyon is sok függ. Eden. A brit világbirodalom népszövetségi mi­nisztere fiatal férfi, a harmincas és negyve­nes évek között. Magas, karcsú alakja sokak előtt ismeretes, mert már több Ízben szere­pelt birodalma képviseletében a népszövet- j ségi fórumon. A jugoszláv—magyar elleniét elsimítása körül hatalmas érdemeket szer­zett s bár habárait megtépázta legutóbbi ró­mai látogatása, a figyelem most is feléje összpontosul, mert hiszen az angol külügy­miniszter, Sir Samuel Hoare helyett ő kép­viseli az Union Jack színeit a genfi szín­padon, talán éppen azért, mert rajta remé­lik, hogy a francia—angol érdekeket össz­hangba hozva, kiegyenlíti az ellentétet a két ország között. Laval. .Javakorában lévő férfi, egyike a francia politikai életnek ritka tündöklő csillagai kö­zül. Már miniszterelnökviselt ember volt, mikor tragikus körülmények között veszi át a külügyminiszérium vezetését s sikerül energikus, ügyes vonalvezetésével a francia dominációt megtartania. Az orosz—francia szövetségnek szerzője, ki néhány hónappal ezelőtt, a hónapos belpolitikai forrongás és válságok után kezébe vette országa kormá­nyának gyeplőjét, de ezek mellett boszorkányos ügyességgel ve­zeti tovább a külpolitikai munkát is. A megegyezések reálpolitikusa Edennel együtt, akivel nagyon is megértik egymást s igy rajtuk keresztül történik a válság kibontakozása. Ismeretessé vált az is, hogy nincsen egység a brit és a francia közvetítő javaslat között, de ma még mindenki remél, ma még kevés a borúlátó ember. Áloisi báró Udvarias, régi diplomata érkezik. Az olasz delegáció vezetője: Aloisi báró. Mussolini egyik bizalmas embere. Csak kedden hagyta el Rómát, de frissen és mo­solyogva halad át az embergyürü között. Önuralom, udvariasság jellemzi, aki hosszú évek óta megszokott alakja a népszövetségi tanács és közgyűléseknek s ott minden­koron finom szónoki tehetséggel s ritka ügyességgel képviseli a Duce külpolitikáját A szó nagy mestere, ki a dallamos olasz mellett a könnyed francia nyelvben is tel­jesen jártas s nagy sikerei fűződnek ehhez a képességéhez. Jeze Kevesen vették észre azt az urat, aki csen­desen siklott keresztül a bámészkodók töme­gén. Egyszerű és semmitmondó a megjele­nése. Jeze. Az abesszin császár megbízottja, 19 3 9 nuganntas 9. a császár le IJIialulmil fHlialulma/áiávnl érkezett meg a tanácsülésre, u kluéretében lévő püréd u bessz! n követtel együtt. ö ismerteti itt az abesszin nemzet kívánsá­gait. Reá is nehéz feladat hárul. \ bék<- egyik apostola lehet belőle is. És a többiek?-. A főszereplők felvonulását megfigyelték velem együtt sokan. \zután u tömeg elosz­lott. Senkit sem érdekellek a mellékszerep­lők, a tanácsülés többi szavazó tagjai, kik amint kiderült, semmi egyebet nem tettek, mint szavaztak s elfogadták az. előterjesztett javaslatot. A genfi helyi lapok ponossúgukról ismert tudósítói meg sem említették, hogy a tanács tagjai közé tartozó államokat kik képvisel­ték. A mellékalakok közül senki sem emelke­dett ki. Ma itt a drámában, a béke és a háború drámájában a főszereplőkön kívül mindenkinek csak statisztaszerep jutott. Sen­ki sem tudott kitűnni, senki sem mert egy szót sem szólani. Csak ültek csendesen s nézték, hogy három nagyhatalom érdekei, a béke szelleme hogyan áll szemben az utolsó független afrikai ország képviselő­jével. Talán kissé össze is szorult a torkuk s nem mertek megszólalni, talán nem is volt semmi mondanivalójuk. Néha még az is megesik, hogy akkor sem mernek szólani, amikor arra szükség volna. A közelben egy óra megkondul. A párázó légen kérésziül kísértetiesen kongott végig a zugó harang szava. Olyan volt, mint a lélekharangé. Lassan, méltóságteljes csend­ben zúgtak át a légen a kongó hangok: egy... kettő . . . három . . . négy ... öt.. . Egy pillanat múlva a terem lefojtott csen­dességében Litvinov megnyitotta a tanács­ülést, a mai élő világ egyik leghatalmasabb drámájának jelenetei kezdetüket vették. A dráma figyelői kunt találgatták: Béke, vagy háború? . . . Kilyéni József. KEZDŐDŐ ÜTÖÉRELMESZESEDÉSNÉL reggel éhgyomorra egy pohár rermészeres ,,FERENC JÓZSEF“ keserüviz úgy az alhasi I pangást, mint az emésztés renyheségét megszün- • teti, a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást mérsékli. Mozgdszínházak műsora; CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: A KIS DORIT. Charles Dickens halhatatlan regénye után. Fő­szereplő: Anny Ondra, aki e szerepében utolérhetetlen. 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. FÖHERCEGI NÁSZÚT. Fősz. Willv Fritsch, Paul Hörbiger és Trude Marien. II. HALÁLUGRÁS A SZAKA­DÉKBA. Harry Piel-el. 3, 6. 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A HÁRMAS GYILKOS. Főszerepben: William Powel. II. KARD ÉS KERESZT. Főszerepben: Don Jósé Moyica. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: Ma utoljára: NEM VA­GYOK ELADÓ. Fősz. Jean Harlow. Csü­törtöktől: KRISZTINA KIRÁLYNŐ. Fő­szerepben: Greta Garbo, John Gilbert. Hatalmas filmalkotás. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. BETYÁR­BECSÜLET. Premier cow-boy sláger. If. SZIGET. Fősz. Brigitte Helm. Willy Fritsch. Kezdete: Betyárbecsiilet: 3.2Ó, 6.20. 9.20. Sziget: 5, 8, 10.30 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Josef Schmidt, a világ leghíresebb tenoristájának utolsó, leg­szenzációsabb filmje: „CSILLAG RA­GYOG AZ ÉGEN“. 3, 5, 7, 9 órakor. Hétfőn: Sylvia Sidney. MOLYZSÁK a ruhák legbiztosabb nváH megőrzője. Darabonként 30, 45, 65 lejért (nagyság szerint) kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Plata Unirii. Vidékiek darabonként 5 lejt számítsanak portóköltségérí. SYLVA legjobb iszappal — „BĂILOR“ szálloda. EUROPA a legnagyobb gyógyhatású tengeri fürdő a felséges sírand — „MOVILA“ szá.loda és Teljesen renoválva és a legmodernebb berendezéssel elegáns, kényelmes, az ROMÁN NEMZETI UTAZÁSI és TURISZTIKAI SZER­VEZET, (Bucureşti, Strada Doamnei No. 1.) kezelésében. Augusztus és szeptember hónapokra szobák megrendelhetők az EUROPA valamennyi ügynökségénél!!!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents