Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-08 / 179. szám

A h I I. H H /' n * I 9 J 5 M ii u ii * si u * a. HawanaaMK IWBMHH UTINAPLÓ: Riport egy régi kastélyról Megelevenedik a mult — a modern jelen tőszomszédságában IJ10AHA. (Az illenzéL tudósítójától.) ( sondes kis erdélyi fürdő. sós tulaj. sóba nva. szódagvár s a strand három méter mélységit botegséggyógvitó zöld vi/négys/ö ge a szépen parkírozott ront rumban, a meleg fürdők közelében. 1 / Uioara, a csöndes, ezüstszínű Mures mellett. A Till-cukrászda, a modern lenn is/pályák, a vörös-sárga világításit vendéglő, a fák és virágok és harsogó an villám katonazene, meg a sok fiirdövrndég ez is l’ionra per s/e. Kis fürdő -— nagy jövővel. A Telrki-kaslélj De aztán fenn a hegyen, a nagy park kö­zepén, ahol ezüstfenyők s hatalmas dáliák altattak őrt a csöndben - egy másik, külön Dioat a van — vár a szelid folyó felett régi romokból épült mnltszázadbeli kastély, amely magánosán tekint le a völgybe, ahol más világ van egészen. Minden, minden, amit régi kastélyokról olvastam, elképzeltem, vagy láttam képeken, elhalványul emellett az élmény mellett ezen a napsütéses augusztusi délutánon. Nem is lehet másképen írni róla, mint rajongva és romantikusan, mert a mesék világa ez. a .Tókai világa, a nagy romantikusok világa, akik nem flapperekről és sofförtipusokról irtak, hanem selyemruhás, levendulaillatu nagyasszonyokról és karcsú és álmodozó fiatal lányokról, akik itt éllek valamikor a földön. A inai földesur Gróf Teleki Ádám két fehér lova visz fel az utón. ahol öreg falusiak ülnek a ragyo­góan tiszta házak előtt és pipáznak, mert- hát vasárnap van: pihenni illik. Mozdulatuk, ahogy felállnak a pádról s ahogy leemelik kalapjaikat a fiatal napsütötte, arcú gróf előtt, maga a tiszteletadás, igy köszönthel- lék őseik is hübérurukat, a Telekieket, akik­nek mai élő és küzdő utóda már 1935-ös dolgoz.ó ember, aki szabad idejében nem párbajozik és nem rendez hetedhétországra szóló dáridókat. hanem olvas vagy teológiát lanul a hatalmas könyvtárteremben. De egyelőre még a szőlővel befuttatott, nagy fehér kastély előtt vagyunk. János bá­csi megállítja a lovakat és elhessegeti a Marika nevű ló füléről az odatolakodott legyet. Megérkeztünk. Hát először is megnézzük a parkot, a vi­rágoskertet a sok-sok illatos, színes virág­ággyal, a gyümölcsöst s a veteményes ker­tet. Aztán keskeny ösvényen a csurgóhoz megyünk, ahonnan a tiszta, jég hideg viz a kastélyba jut. A régi templomban Nem messze a kastélytól egy régi tem­plom romja áll. Repedezett falak térdig érő fű között. Többszáz éves s most olyan csöndes és elhagyatott, csak a méhesből idetévedt méhek döngiesélik körül. Valamikor, ré­gen porladó emberek zsoltárokat énekel­tek benne s pap hirdette szószékről az igéi. Majd a főbejárat elé kerülünk, barna, faragott, kapu ez, kilincsén sokágú korona és egy T betű. Mult — és jelen Házigazdánk előreenged. Hűvös csönd fo­gad, valami sajátos, komor levegő, amely­ben csak az tud élni, aki itt született s aki ezekben a hatalmas, boltozatos termekben nőtt fel és itt, ebben az első szobában a nagy barna székek mélyéről figyelte profesz- szora latin mondatait. Mintha hirtelen valami nagy mélység nyíl­na meg előttünk, amelyben nincs jelen és jövő, csak mult van. amely titokzatosan megmaradt ezek között a falak között, mig odalenn jazzt játszik a ma embereinek a katonazene. Ha a zöld zsalukat kinyitják, tompán árad be a napfény, sávot fest a be- rakásos padlóra, a régi, pompás bútorokra s a harmóniumra, amelyen nyitva áll Teleki Adám zsoltároskönyve. S a zongorán egy His Master's gramofon Jack Hylton lemezeivel. Aztán Írógép és telefon és mai könyvek. Rengeteg könyv itt is, mindenütt és a könyvtárban. Istenem, ez a könyvtár, kö­rös-körül a sok-sokezer kötettel, olyan szép, olyan impozáns, hogy sosem lehet elfelej­teni. Aztán a többi termek. A nagyszalon, amelybe egy szempillantás alatt odaképzeli az ember azt a fényes, gondtalan és ragyogó vendégsereget, akik valamikor itt ültek együtt és mégis szeparálva, csoportonként ezeken a székeken, ezen asztalok körül. És táncolhattak itt is, de mindenütt táncolhat­tak, mert a termek dimenziói megszégyení­tik a legnagyobb város legnagyobb táncter­mét ÍSí \ kiss/alon következik. Bátran beleférne egy modern kislakás hallostól, konyhástul, fiirdöszoháslól együtt. Mennyi faragott hulor és szőnyeg és fest­mény a szobákban! Baldachinos ágyak, kö­revetek s egy soha nem látott furcsa plety­kaszék, két szék egymással szemben, kar- fá i k k a 1 összeácsolva. Itégi emlékek •\/ emeletre megyünk s pici borzongással haladunk el amellett a sarok mellett, ahon­nan illőnként megfejthetetlen órakelyegést hallanak a kastély gazdája és vendégei. Csendesen ketyeg ill egy láthatatlan óra, amelyet nem sikerült felkutatni. Szellemek? Minden angol kastélynak meg­van a maga házi szelleme s olyan komoly újságíró, mint Passingham, irt nemrégen tudományos komolysága cikket az angol vidéki kastélyok szellemeiről, akikben egy­formán hisz a reális angol földesur s a még reálisabb londoni üzletember. A Teleki-ház szelleme Jankó s tudja is­ién, ahogy az emeleti termekbe jutunk, meg merünk esküdni rá. hogy Jankó nem ideges kitalálás. A kastély egyik hölgy vendége látta belépni Jankót régi livréjéhen az ajtón s nem ijedt meg tőle, azt hitte, hogy él. csak csodálkozott, hogy miért nyitott be hozzá éjjel ez. a különös inas? Jankó finom és csöppet sem tolakodó kisértet: visszavonult az idegen hölgy láttára, nem ijesztette meg s nem is /avaria, söl, ha a szellemek piruló idegei a vazomotorok működésben vannak, tahin el is pirult. A vendéghölgy másnap leírta Jankót, akire ráismertek azok, akik életében ismerték a hűséges inast, aki neui Ind megválni a kastélytól semmiképen. Ili fenn az emeleten még terhesebb és titokzatosabb a levegő: a régen halott főúri dámák és férfiak ránknéznek a falakról, szinte elképzelem, hogy éjfélkor, mikor !i- zenkel töt iil az a láthatatlan óra, ideülnek a hosszú asztal köré finoman, halkan és beszélgetnek. Teleki Mihály képe Van ill egy kép: Teleki Mihály képe, \paffy fejedelem hires kancellárjáé. Fehér cipőben, diszmagyarban van lefestve, nyu­godt, körs/.akállas, nemes arc. S az a fehér hőrcipő ill van éppen a kezemben, vékonylalpu. finom szallyán bőr­ből, oldalt fűzősen remekműve a régi mesterembernek, aki készítette. Keveset jár­hatott benne a kancellár. Olyan furcsa ez a sarok nélküli, régi cipő a keskeny orrával olt a képen és itt a valóságban. Impressziók Visszamegyünk a földszintre, megnézzük a komornak hatalmas szobáját s betekin­tünk a borpincébe. Aztán uzsonna után a kilátónál fejezzük he a sétát. Az Érc-hegység halványkék lánca a lát­határon —• mezöség - gyárkémények — s a nagy kanyargó folyó. Ameddig a szem ellát, csönd, béke és nyugodt szépség innen az egész vidék. Mikor este az. állomáson herobog a tiizes- szenüi Rapid, hogy visszavigyen a városba, csak a/.l mondjuk Teleki grófnak: Köszö­nöm, de azt nem tudjuk szavakkal kifejez­ni, hogy zaklatott, ideges élelünkben mit jelentett ez a boldog, nyugodt délután ott, azokban a komor termekben s abban a tün­dén parkban. Marton Lili. ggggmrírww (uzátf és VaiJái támadja a jobboldali ifjúság egy része „Selctzky nem Bollát, hanem Vaidát leplezte le?“ BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Goga—Cuza pártok egybeolvadásával es a fúzió felvételeivel a cuzista ifjúság nincs megelégedve. A Naţionalul Nou jelentése sze­rint az ifjúsági csoport vezető tagjai ülést tartottak s leszögezték álláspontjukat a most alakult Keresztény Nemzeti Párt programjá­val szemben. A lap úgy tudja, hogy dr. V. Trifu, Jón Emílián. Diacon Popescu-Moza- ceni, Dinu Chica, Mucichescu-Tunari mér- | nők és O. Manitiu vettek részt a megbeszé­lésen. melynek során heves kifakadások hangzottak el a Cuzá- hoz hű Nichifor Clinic s több gogista ye~ zér ellen. Felsorolták az ifjúság érdemeit 1922. év­től kezdve s leszögezték, hogy az uj pártban az arra érdemes fiataloknak kellő helyet nem biztosítottak. Azzal vádolták Nichifor Crainic tanárt, hogy meg akarja szüntetni a kékingesek cso­portját. A felszólalások során dr. V. Trifu nagy beszédet tartott, melyben az uj párt ..szabad­kőműves vezetőit'1 támadta. Azt állította, hogy Besszarábiába Tomescu Chisinau-i egyetemi tanárt nevezte ki az uj párt „ins­pektornak“, aki ugyanakkor „tagja az otta­ni szabadkőműves páholynak“. Trifu után Jón Emílián ügyvéd szólalt fel, aki bejelen­tette, hogy a kékinges ifjúság kész megvédeni a régi cuzista programot „bárkivel“ szemben. A Naţionalul Nou úgy tudja, hogy a kék- ingeseknek ez a nyilatkozata a valóságban Cuzának volt címezve. Az ülés résztvevői végül hangoztatták, hogy nem félnek a fegyelmi eljárástól s külön szervezkednek. Támadás Vajda ellen Ugyanakkor Mihail Stelescu jobboldali vezér nagy agitációt fejt ki Vaida ellen. A Cruciada cimü Bucuresti-i jobboldali na­pilapban Stelescu vezércikket ir „Még van türelmetek?“ címmel, melyben a kővetkező­ket mondja: — Minden kockázat dacára, ami bátor fellépésemnek következménye s a népszerű­ség kérdésének fél re tétel ével, őszinte akarok lenni. Újsággal a kézben, cigarettával fogaink között, egy bőséges, vagy éppen szegény ebéd után tárgyalgatjuk a napi eseményeket, hogy aztán elfeledjük azokat. Nem szégyenletes állapot ez? Hol marad a felháborodás kife­jezése? A kávéházban. A pincért szidjuk, az asztalt ütjük öklünkkel s hangosan sóhaj­tunk: Hol vagy Tepes-Voda, ki karúba húzta a tolvajokat? . . . Erkölcstelenség lenni és fenni. Amit a kis csalók elkövetnek, azt a nagyok bírálják. A közvélemény valóság­gal élvezi a transzfer-panamát, a Skodát, a csendőrségi csalásokat és a többi ezer és ezer hasonló cselekményt. Aztán uj választás jön és a választók ismét rászavaznak ezekre a pártokra. Mert milyen pártokat lehet becsületesnek tekinteni? „Mély anakronizmus!“ . . . A nemzeti-parasztpárt dr. Laput hordja mellében, ki a Skcda-ügyet kirobbantotta. Vaidának fia, ha jól emlékszünk százezres fizetéssel volt a Skoda-cégnél alkalmazva. Argetoianu máig sem világította meg annak a 20 millió lejnek sorsát, melyet közvetlenül távozása előtt használt fel. Egy másik 20— 30 milliós üzletről is szó van, amit az uj Nemzeti Párt elnöke használt fel az „0. P“ alapból. A liberális pártban dúló állapot az Universul és Naţionalul Nou hasábjain tük­röződik vissza. Legutóbb két csaló működött együtt egy rendőrchestorral, ki vagyonőrzés­re volt hivatva. S mit tesz a közvélemény ezzel szemben? Alattomosan hallgat. De van­nak még ifjak, akik tiszták maradtak és uj élet után áhítoznak. Ébredjetek és büntessetek! Mindenekelőtt saját magunkat büntessük, mert mindnyá­jan bűnösök vagyunk. Addig nem vezet­hetjük az országot, mig nem vezetjük sa- játmagunkat. Előbb magunknak készítsünk tisztitó tü­zet, aztán a ,^spertárok“-ntak, nem törődve azzal, ki ég meg a lángokban. Rendkívül nagy feltűnést keltett, hogy Stelescu jobboldali vezér nyíltan Vaida ellen fordult cikkében. Lapja még tovább megy ezen a téren és a „Cruciada“ azt állítja, hogy Seletzki nem Boila Romulust, de egye­nesen Vaidát leplezte le a vizsgálóbíró előtt Brasov-ban. A lap szerint Seletzki azt állította, hogy Vaida volt mi­niszterelnök beleegyezésével törte le a Skoda-cég Bucuresti-i irodájában lepecsé­telt és kompromittáló aktákkal telt pénz- szekrényről a hivatalos pecséteket. Mi érdeke volt ebben Vaidának? — kérdi a lap és felhívja a numerus-valachicus ve­zérét, adjon választ erre a kérdésre az ifjú­ságnak. Agyongázolt egy mérnököt a motorosvo- nat. Bucuresti-ből jelentik: Borzalmas sze­rencsétlenség történt a CampulungJMuscel-i vasúti állomáson, hol Gheorghe Cristea bá­nyamérnök a vasúti vágány mentén igyeke­zett lakására. A mérnököt az arra haladó motoros vonat elkapta és testét darabokra szaggatta pillanatok alatt. Az eljárás meg­indult. Az éhség palotája a leg­újabb londoni hóbort Furcsa szeszélyei vannak a londoni felső tízezernek. Az angol társaság előkelőbb réte­geihez tartozó személyiségek körében való­sággal divatőrület lei! egy londonkőrnyéki szanatórium igénybevétele, amely borsos áron — éhezted betegeit. A szanatórium élén nem orvos áll, hanem egg voll mérnök’, aki nemrégen koldusszegényen téri haza Dél- Af rikából. A furcsa szanatóriumi igazgató ott kereset hiányában saját bőrén volt kény­telen kitapasztalni az éhezést, de most. azt hangoztatja, hogy egyáltalán nem ártott meg neki ez az állapot, sőt azt mórul ja, hogy az éhezés kifejezetten hasznára válik az egész­séginek. Elméletét terjeszteni kezdte, még pe­rlő/ olyan sikerrel, hogy pneienturája nőttön- nőtt és végül szanatóriumot nyitóit. A fényes berendezésű szanatórium gyógymódja nem áll egyébből, mint egij hallatlanul szigorú diétából. A betegek heteken ót nem kapnak egyebet, mint narancs- vagy citromlevet C* egy kevés kétszersült cl s ez a kúra állítólag csodálatosan felfrissítő és — savanyító ha­tású. Az egyszerű diétát ugyan odahaza iga­zán potom áron alkalmazhatná bárki, de hát hiába — „a: éhség palotája“, ahogyan a furcsa szanatóriumot elnevezték, divatba jött s ma már Íretekkel előbb jelentkeznie kell annak, aki az uj szanatóriumban drága pénzt ! akar fizetni azért, hagy éhezhessen. Annyi kétségtelen, hogy a szanatórium tulajdonosa jól járt ötletével, mert a maga egykori s a mások mostani éhezése csodálatosan rövid idő alatt közel százezer fontos vagyonnal gazdagította.------ mmmmm ____ Levágta egy kaszával ellenfelének orrát. Bucuresti-ből jelentik: A Vaslui-megyei Cos- mesti-Tutova község kocsmájában több fa­lusi gazda gyűlt össze, akik felkérték D. Basescu legényt, hogy „áldomást“ fizessen résziikre. A legény a kérelmet elutasította és köszönés nélkül távozott a kocsmából. A megsértett gazdák utána rohantak, vereked­ni kezdtek a legénnyel, kinek orrát vereke­dés közben egy Horibanu nevű gazda ka­szával tőből levágta. A csendőrség a véreng­ző gazdát letartóztatta. PÁRISI DIVAT legújabb augusztusi száma megjelent a kö­vetkező tartalommal: Nyári ruhák, első őszi modellek, prémdiszes ruhák és komplék, ka­bátok. Gyönyörű fehérnemüek. Nagyított ké- zimunkaiv. Gyermekruhák. Kézimunkák. Kö­vetkező rovatokkal: Szabjunk-varrjunk, di- vatlavél, gyorssegély a konyhában, virág­ápolás. befőzés, őszi nagytakarítás, bridzs­tanfolyam, modern szépségápolás, receptek, anyai örömök, anyai kötelességek, nyeskoszt, finom krémek, tészták őszi gyümölcsből, ínyenc saláták és hideg főzelékek. Ara 20 lej. Vidékiek 25 lejt küldjenek be postabé­lyegben. Kapható és megrendelhető: Ellen­zék könyvosztálya Cluj. Piaţa Unirii. Előfi­zetési ára: negyedévre 60, félévre 120, egész­évre 240 lej. HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, NE JÁRJON HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítot­tuk. Már 20 lejért hirdethet (10 szó) az Ellenzékben. Állást-keresők szavanként csak 1 lejt űzetnek. <Dij előra fizeteadü

Next

/
Thumbnails
Contents