Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-07 / 178. szám

fír i.BN 7. fi K

I

/ 9 .1 5 au gusztus 7

s

Páratlan sikere van 7 szegedi szabadiért előadásoknak

S/EGID. (Az E licit? ck rudówítój átáll)

i í/ev.cr ember nézte vcgij; s/onvbuton cs va- s.tnvap A? ember tragédiája első kei Dóin- ■ .ti előadásit. Mozgalmas ünnepi külsőségek \ ebeit kezdődött meg az ünnepi szegedi 'omények sorozata és ntig az idegenek, küldtek mevvzire viszik cl Madách drámai \v iemenve előadásának hírét, addig Szeged .wább készül az ünnepi sorozat ii| csemé- veire, Ezen a héten két újabb premier ew.

S - geden a szabadtéri játékok sorában: pénzen az uisze-gedt uszoda ntcseszerü viziszán- idan ető'/ör kerül színre magyar nyelven nce.le Lilim Morselli késitől szépségekben a .indokban és különleges' szánességben gaz- z játéka, a Cau kos, — szombaton pedig eztán iák a. első nagyszabású operaestet, névnek során a Paraszobtecsületet Mascagni e/ény’ti. A főszerepeket a milánói Scala elend ü tagjai Mmo Berteüi, Grnaeppíru obel, ApoRo Grantor te éneklik, ugyanén az estén parádés szereposztásban mutates be a magyar operairodalom egyik pom- oas értékét A creanonai hegedűst, ameynok ’■eaedüszó'óvát a nagy. magyar zeneszerző, iubav Jenő játsza

Mascagni — akit úgy Budapesten, mint egeden kivételes ünnepélyességgel és me- . éggel fogadtak már ma megtartja az .ő próbát a Dóm-téren. Erre a próbára á zndezőség tekintettel a világhírű zeneszer- e. kü Önleges intézkedéseket forganatosi- tr, nehogy bárki is megzavarhassa munkában. A Budapesti Hangversenyzenekart ve- •ínyl i a világhírű szerző, aki olaszos lclke- -déssel és csodálattal készül a Parasztbecsü- hatalmás méretéi szabadtéri előadására, c- a készülődéssel párhuzamosan, amint utolsó fiirdőzaket eltávolítják az ujsze- di uszoda homokjáról, Hegedűs Tibor ■szí át a parancsnokságot. A versenyuszoda izére különleges technikai berendezkedéssel! J ’.varázsolják a Glaukos valóban ritkaság zécnba menő viziszinpadát, amely Vörös Pé: ! kotása és szirének, nimfák, tritonok,

' ászok, pásztrorianvok és a pogányköltészet v.os ismert alakja kezdi meg ké-ő éjsza- 'g tartó munkát, hogy ez a görög milliő- 1 ieritszódó, de római lendületű olasz darab amely valóban a pogány szerelem lmnnu'szánaik nevezhető tuéh/un ku.pcso sorozatába. A Glaukos o-én, i 3 ám és i6-in sorozatba. A G'Wkos 9-6r, 13-án és 16-án kerül színre, mag Maisragju és a milánói Scala ragjai 10-én, iáén és 15-én szerepelnek u szegedi Dóm-téren.

Ahogy (okozódnak az ünnepi játékok eseményei, úgy fokozódnak az idegenek érkc zése vasúton cjs autókon Szeged felé, amely ezekben a napokban valóban az ünnepi játékok városa. Az eddigi bejelentések szerint olyan nagyszabású idegen lorgaJomra van kilátás, hogy külön lakáshivatalt állta- tottak munkába, moly nagy apparátussal gondoskodik arról, hogy mindenki számára megfelelő martini lakás jusison. A MÂV ezekre .1 napokra is számos filléres vonatot állított be, igv 9-én Budapest rőll, Nyíregyházáról és Debrecenből, 10-én Miskolc— Hatvanról, Eger—Gyöngyösről, illetve Kőszeg—Szombathely—Győrből, 11-én pedig

ismét Budapestről!, vaOaumnt Eszuergomból és 1 Kallóévá- Kiskunhalasról indáit fi’l'léi<• •. voiu tokát, de hasonló vonatok indulnak az ünnepi játékok további napjaira is. Ezenkívül válto/aulanul érvényben az ország egész te- liiletérőií a 1 él áru tatra/.isi kedvezmény Szegedre, melyet ugyancsak rendkívül sokan vesznek igénybe. A külföldiek a szegedi ün népi hetekre rendkívüli vizumkedvevmonyt kaptak, amely olyan jelentős, hogy nemcsak az utódállamokból, hanem Ausztriából, Svájcbó', Németországból, sőt Hollandiából is tömegesen érkeznek látogatók az. ünnepi játékok tisza parti városába. A filléres vonatok jegyei melllé 1 pengős állóhelyre jogosító belépőjegyet kell megváltani, ezt a jegyet abban az. esetben, ha a 'látogató ülőhelyre érvényes jegyet nvuuat fel Szegeden, Aradi-u. 8., visszaváltják. Mindennemű felvilágosítással a Szegedi Szabadtéri játékok központi irodája, Szeged, gróf Apponyi Albert-u. 14 szolgál.

Óriáskígyó métere 500 frank

Ha csúnya a bőre: a hozmetihus rendbehozza! —- Dresszirozott bolhák tucatja 120 frankért kapható

PARIS. (Az Él'cnzék tudósítójától.) A

párisiak mindig szerették az állatokat. Évszázadok óta rengeteg kutya és mocska él a francia fővárosban. De most ezek a békés háziállatok kezdenek kimenni a divatból s he Vettük vadálltatokat szereznek be a párisiik, már akiknek van pénzük az ilyen költséges passziókra.

Az óriáskígyók ára például a nagy kereslet folytán állandóan omefllkedik a párisi piacon. Nemcsak magánlakásokban tártjaik, henem egyre több a revüsztar, oki gyöngysor lielyett óriáskígyót vesz a nyakába és így jelenik meg a közönség eőtt. Az óriáskígyókat méterszámra árulják. Mostanában a széprajzu óriáskígyó métere 500 frank. De a tökéletes mintájú kígyó meglehetősen ritka, ezért aztán a kozmetika, mely az utóbbi időben olyan rohamosan fejlődött, itt uj működési területet talált. Vannak kígyó-kozmetikusok, akik rendkívül ügyességgel' 9minkeik át a kígyókat és tüntetik el szépséghibáikat. A munkájuk állítólag teljesen veszélvtelen, mert a jóTakott óriáskígyó nem bánt senkiit.

A fiatal leopárd igen divatos háziá lat Parisban. De nem tanácsos megvárni, mig felnő. Jobb teljes kifejlődés előtt eladni az

I íltatkertnek. Egy hathetes leopárdért ma 1500 frankot kérnek Parisban. Az altatke- reskedés egyszerű te. iefon megrendelésre házhoz szállítja. Kisebb vadálltatok is kaphatok a párisi iltatkereskedésekben. így például dresszirozott bolhák. Ezeknek tucatját 120 frankért árusítják.

A majom már régen nagyon keresett állat. Lcrnoel báró fiatal krokodilt rendek az egyik pártsi áUatkereskjcdésben. A krokodilt kastélyának parkjában, egy medencében helyezte el. A teknősbekiknak szintén igen jó ára van, meirt sokan vásárolják okot, az oroszlán azonban egészén olcso lett. Háziállatnak ugyanis még a legmerészebb divat- hölgyek sem merik tartani, a cirkuszoknak pedig, amelyek az oroszlánokat vásárolni szokták, mostanában általában rosszul megy a sora. így aztan 3000 frankért mar felnőtt oroszlánokat kínálnak.

«jarcaKSttKHHBHMn «aeaesaHE

Mit hallgassunk meg?

Péntek, augumui 4.

BUCUREŞTI. 1 3,05 Hangverseny leme/ekf

15,55: Lemezek. 14,35: Lemezek, 18: Marcu- zcnek.tr, 19,15: A hangverseny folytatása. 20,20: Zongoraverseny lemezeken, 21,15: Hangverseny, 22,55: Rádiózenekar. 23,55: A hangverseny folytatása. — BUDAPEST. 13.05: Hanglemezek, 14,20: Magyar szalonötös, 18: M i tanulhatunk az angol vidéki életből. Schwcng Loránd előad! sa. 18,30:’ Erancia szerzők. Előadja Bertha István szalonzenekara. 20,15: Cigányzenekar, 21,15: Két költő: Illyés Gyula és Ernyő László verseikből olvasnak fel, 21,45: Az. Operaház tagjaiból alakult zenekar. 23,20: Ember Nándor zongorázik, 24: Neme. Eajos olasznyelvü előadása: Madách „Az ember tragédiája a világirodalomban“. 24,15: Erőss István jazz.zenekara.

BECS. 23,10: Zongoraszóló, — BERLIN. 22,15 Dickens: Copperfield Dávid hangjáték, —

DEUTSCHLANDSENDER. 20: Rádiózenekar.

— KÖLN. 20: Egberg Grape zongoraversenye.

— POSTE PÁRISIÉN. 20,40: Grieg: Peer Gynt- részJetek, — PRÁGA. 21,30: Ravel: A spanyol óra, i felv. opera. — TOULOUSE, 22,45: Rész. letek Puccini: Pilangó kisasszony cimü opera, jiból. — VARSÓ. 22: Szimfónikus hangverseny.

Szombat, augusztus 10.

BUCUREŞTI. 13,05: Rádiózenekar, 14,35: A hangverseny folytatása. 18: Katonazene, 19,15: A katonazene folytatása, 20: Orgonaverseny a brassói templomból. 21,15: Jazz, 22.45: A tánczene folytatása, 23,25: A tánczenc folytatása. — BUDAPEST. 11,20: Felolvasás, 13,05: Állástalan zenészek szimfónkus zenekara^ 14,30: Dr. Hír. lingné Hajnal Lola és Hollay Béla énekel. 17,10: Előadás. 20: A Diákolimpiász uszóversenyének közvetítése a Császárfürdőből Beszélő Pluhár István. 20,30: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar, 21,10: Lehár: Víg özvegy cimü operettjének. közvetítése a székesfővárosi Állat, és Növénykertből. 24,15: Cigányzenekar.

BECS. 20,20: Dalok és áriák, — BERLIN 19,15: Hangverseny, — KÖNIGSBERG. 20,2c: Schubert.müvek, — LUXEMBURG, 22,50: Beethoven: D.dur szonáta. — MILANO. 21,40: Hangverseny, — RADIO-PÁRIS, 21,45: Massenet: Hamupipőke, vigopera 4 felv, — TOULOUSE, 23,20: Filharmóni-kus zenekar. —

VARSÓ, 22,30: A hegyek ünnepe, szimfónikus hangverseny. — ZÁGRÁB. 23,15: Mihajio Le. bedjev orosz dalokat és románcokat énekel.

NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vi» lasz téka az Ellenzék könyvosztáiyában Cluj, Piaţa Unirii.

ídi olta: Gaál Andor. - 19. köz'eménv

A földre érve felvette Intan fejét és gyapjas hajzatánál fogva, borzongató zsákmányát, eltűnt vele a fák árnyékában. Ebben a szörnyűségben azonban volt bizonyos észszerű megfontolás is. Tarzan nagyon jól tudta, hogy a korululok magukon kívül lesznek a haragtól, ha felfedezik tettét. De azt is biztosra vette, hogy ez a harag csakhamar a tőle való félelemnek és remegésnek fog helyet adni.

A falu alá érve Tarzan visszatért a szikla tövéhez és utat keresett, amerre felkapaszkodhatnék a szakadékból és igy elérhetné a korululja Ómat faluját. Végre elérkezett ahhoz a helyhez, ahol a folyó oly közel folyt a sziklafalhoz, hogy kénytelen volt átúszni a túlsó partra, hogy az ösvényt követhesse. Éles szimatja azonban itt valami ismerős szagot fedezett fel. Panatlee nyomának :»zaga volt, tudniillik ez volt az a hely, ahol a leány kievickélt a folyóból és bevetette magát a dzsungelbe.

A majomember abban a pillanatban megváltozóba tervét. Panatlee élt, vagy legalábbis élt azután is még, hogy leugrott a szikla csúcsáról! Már pedig Tarzan eredetileg az ö keresésére indult. Most aztán elhatáro7.ta, hogy barátja, Ómat kedvéért folytatni fogja a kutatást az eltűnt leány után, akinek e szerencsés véletlen folytán ismét a nyomára bukkant.

Szimatja biztosan vezette a dzsungelén át és a szakadékon keresztül, egészen addig a pontig, ahol Panatlee felfelé, kezdett kúszni a szemben fekvő sziklákon. Tarzan itt elhagyta Intan fejét, hajánál fogva felkötve egy fa alacsony ágára, mert tudta, hogy ez csak akadályozná a hegymászásban. Aztán majom- ügyességgel maga is kúszni kezdett, mindenütt köny- nyedén követve Panatlee nyomának szagál.

Tarzan semmit sem tudott és sohasem hallott a Korulul-gryfről. Látott ugyan már homályos, félelmetes árnyakat az éjben és Tádén és Ómat beszéltek neki óriási szörnyetegekről, akiktől minden ember reszket. De Tarzan gyermekkora óta hozzá volt szokva ahhoz a tudathoz, hogy a halál mindig ott leselkedik az ember sarkában, ő úgy élt. mint az oroszlán, vagy a tigris, vagy az elefánt, vagy a majom — igazi fia volt a dzsungelnek, aki csak saját ügyességére és eszére számíthatott magányos harcában a többi teremtménnyel szemben. Ennélfogva semmisem lepte meg és semmitől sem lelt s úgy haladt keresztül az ismeretlen vidékeken, a félelmetes éjszakán át, mint akár egy békés farmer a tanyája felé, szürkületkor . ..

Panatlee nyoma most megint megszűnt az egyik szikla gerincének csúcsán. De ezúttal semmi jel nem mutatta, hogy ismét leugrott volna a szakadék széléről és Tarzan néhány percnyi kutatás után észrevette a kőből vágott kapaszkodó szögeket, amelyek segítségével a leány leereszkedett a falon.

Ahogy ott hasalt a sziklacsucs peremén, figyelmesen nézegetve a szögeket, hirtelen a szikla lábánál valami mozgolódás vonta magára a figyelmét. Nem ismerte fel, milyen lény az, amely amott lappang, de látta, hogy mozog, sőt rögtön azt is észrevette, hogy a lejjebb lévő szögek segítségével felfelé kapaszkodik. Figyelő tekintettel követte, amint egyre magasabbra és magasabbra emelkedett, amig végre már egész tisztán láthatta a körvonalait és az a meggyőződés alakult ki benne, hogy az ismeretlen lény leginkább valami hatalmas majomhoz hasonlít. Csakhogy ennek a teremtménynek is farknyulványa volt és egyéb tekintetekben is valahogy mégis különbözött a valódi majomtól.

Lassan kúszott felfelé a felső sorban lévő barlangok irányába, amelyek egyikében azután eltűnt.

Tarzan megnyugodva ismét követni kezdte Panatlee nyomát. És követte a kő-szegek mentén, lefelé a legközelebbi barlangig, majd onnan tovább, végig az egész felső soron. Aztán a majomember hirtelen felvonta a szemöldökét, amikor látta, hogy ez az ut milyen irányba vezet. Igyekezett gyorsabban haladni. Csaknem elérte már a harmadik barlangot, amikor a „gryffek szakadékán“ hirtelen éles, hátborzongató sikoltás hasított végig.

VI. FEJEZET A torodon. >

Panatlee a fizikailag és idegileg teljesen kimerültek zavaros álmát aludta. Azt álmodta, hogy a Koru- lul-gryf mélyén egy nagy fa tövében alszik és egy félelmetes vadállat lopakodott oda melléje, ő azonban sem a szemét felnyitni, sem megmozdulni nem tudott. Sikoltani szeretett volna, de hang nem jött ki a torkán. Emberfölötti erőfeszítéssel mégis felnyitotta a szemeit és abban a pillanatban tudta, hogy csak álmodott. Az álomkép lidércnyomása azonban ekkor

sem szűnt meg. Abban a homályos világításban ugyanis, amely beszűrődött a sötét szobába, egy elmosódó alakot pillantott meg és érezte magán a szőrös ujjak érintését. Jadbenotho! Ez már nem volt álom! És ekkor iszonyúan felsikoltott. Megpróbálta ellökni magától az ismeretlen lényt. Sikoltására azonban mély morgás volt a válasz és egy másik szőrös kéz ragadta meg hajánál fogva. Az állatszerü lény most felegyenesedett hátsó lábain és kiráncigálta a barlangból a tornácra, amelyet megvilágított a holdfény. A leány ugyanabban a pillanatban egy második alakot is észrevett, amely éppen felbukkant a tornác túlsó végén — és ezt az alakot egy hodonnak vélte.

Az állat, amely fogva tartotta, szintén észrevette az újabb jövevényt és vészesen morogni kezdett, de nem engedte el a leány haját. Leguggolt, mintha támadást várna és ugyanekkor morgása is mind fenyegetőbbé vált. Színben vele a másik ismeretlen lény is leguggolt és az is morogni kezdett — legalább anv- nvira félelmetesen, mint emez.

Panatlee reszketi a félelemtől. Most már biztos volt. hogy ez az újabb jelenség nem hodon. És noha igen rettegett a hodonoktól, még jobban félt ettől a lénytől. Tisztán érezte, hogy el van veszve. Ez a két szörnyű teremtmény valószínűleg harcolni fog érte. de bármelyikük is győz — neki vége van. Legfeljebb még abban reménykedett, hogy a küzdelem közben talán alkalma nvilik rá. hogy levesse magát a Koru- lul-gryf sziklái közé.

Abban az állatszerü lényben, amely őt foglyul ejtette, felismerte a torodon-t, — a másikat azonban nem tudta hová tenni magában, annak ellenére, hogy a holdfényben most már egész tisztán kivehetfe az alakját. Ennek a lénynek ugyanis nem volt farknyulványa. S ahogy kezére és lábára pillantott, észrevette, hogy ezek a kezek és lábak se molyanok. mint Faluidon bármely fajtájának végtagjai. Ez a csodálatos lény lassan közeledett a torodon felé, egyik kezében fénylő kést emelve, ma jd hirtelen megszólalt és ekkor Panatlee rémületét nem sokkal kisebb meghökkenés váltotta fel.

— Ha ez az állat elengedi a hajadat, — mondta a lény, — amint hogy rögtön el fogja engedni, mert védekeznie kell, gyorsan szaladj a hátom mögé. Panatlee és siess ahhoz a barlanghoz, amely a legközelebb van azokhoz a szögekhez, amelyeken leereszkedtél a szikla csúcsáról! Onnan nézd, hogy mi történik. Ha engem legyőznének, még lesz elegendő időd. hogy elmenekülj ez elöl a lassumozgásu állat elöl. ha viszont. én győzök, akkor odamegyek érted. En ugyanis Ómat barátja vagyok és igy a te barátod is!

(Folytatjuk.j