Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-06 / 177. szám

*> BLMNTflK TV 99 t m V. nn MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ GYILKOL A LEI.KILSMFJRFT... P.iriv, Példa. — RaJ.uin i «CR**- tvún. löívcnvtelcn gvcickck. - Er­délyi b•inkok, CURENTUL; ,, I est vér, testvér... túrót .won. Isin Csak pénzért adok!" — mondja a régi inon. .’.is. Túrót pén/rri?..: csak a szatócsok közölt, -gvczte meg rgy.'/.er Jorgu ezzel kapcsolatban. Mert România párisi tartozásainak kapósán más s .empontok it tel merülnek s « gazdasági oldalon kívül politikai, vagy helyesebben: katonai oldala . \an a megbeszéléseknek. Nem kérünk végnél­kül! moratóriumot azon a címen, hogy Francia- őrs.-ág nem kaphat nálunk jobb barátot lurópá. ism. Ez az indok csak untathatná ma már a pártiakat. Hangsulyozz.uk azonban, hogy nem lehet a politikától elválasztani a pénzügyi rár- gyalusokat, mert mi is hasonló mértékben va­runk érdekeivé ebben az. irányban. Lehet, hogy utóbbi hónapok belső eseményei nem enged­lek kellő időt arra, hogy Franciaország a nem. ,-tközi helyzetet jobban megvizsgálja, Flandin miniszterelnöksége idején nem volt egység Páris. ban s csodálkoznánk, ha m* — Laval távollété. ren — a roman megbízott ugyanilyen légkörrel találkozna. Nincs kivel tárgyaljunk. Nincs, aki az ügyet megvizsgálja és elintézze. Pedig a had­ié’szerelés a mai európai helyzetben igen fontos volna. PORUNCA VREMII: Uj nemzedék kell v<. zrssen más erkölcsi és szociális felfogással. Ezeket azonban, fel is kell nevelni erre a céLra. Példát kell mutatni részükre. Ha egy Hitlerünk, Musso­linink volna... Ha a Skoda-ügy kirobbanás« után egy ily emberünk lett volna! Ha akkor nyomban néhány bűnös fej leesett volna, akkor nean lenne most transzfer-panama. S oovábbmenve, — ha nem esik le most néhány bűnös fej, vájjon mi íog következni? A botrányok folytatódnak s nem fognak határt ismerni, rrúg nem lesz ne. künk is egy Hitlerünk vagy Mussolinink. Nem hiszitek? Nekem úgy tetszik, hogy már látom. Úgy érzem, mintha már találkoztunk volna. ROMANIA NOUA: Maniu mondtA: „Az én koromban levő emberek a fiatalokat engedjék érvényesülni. Ha az országnak korombeli embe­rekre lesz szüksége, hivni fog majd. Ebben m n- den meg van mondva. Ez az ifjúság evangéliuma. Ugyanakkor azonban ezzel Maniu a törhetetlen öreg nemzedéket is megpofozta. Maniu — az egyszerű Badacm.i polgár szavát mind jobban hallgatják meg ma. ö « tanácsadónk, ő ,,Az öre­gek nélküli orstzág“ című mese aggastyánja. Bada- cin-ban nagyobb csoda történt, mint Maglavit. ban. DIMINEAŢA: Az országban 52-748 gyerek czületett 1935. év jaruiáirjában, a múlt év jón uár i havában világra hozott 45-561 újszülöttel szem­ben. Ebből az 52.748 gyerekből 5,748, tehát 10.9 százalék törvénytelen volt. Ehhez a szám­hoz még hozzá kell adni 1285 gyereket, akik szintén törvénytelenek voltak s halva születtek. A városok kétszerannyi törvénytelen gyermeket adnak az országnak, mint a faluk. A halva szü­letett törvénytelen gyerekek száma pedig a falu­si ily születések háromszorosa. Azt is megállapí­tottuk, hogy országosan évente átlag 70 ezer törvénytelen gyerek születik. Sok tenni való vol­na ezen. 1 téren. Nem egyszerű papírmunkára gondolunk, hanem arra, hogy az illetékesek mél­tó példát nyújtsanak. NAŢIUNEA ROMANA: Segítséget kell nyúj­taná az erdélyi bankoknak. Egy ország hitel nél­kül beteg organizmust jelent. Olyan gyönge orvos lenne a román állam, hogy nem képes életelixirt nyújtana? Hisszük, hogy a liberális kormány megteszi kötelességét, annyival is inkább, mert ki­sebbségi polgártársaink megelőzhetnek bennün­ket. Itt vannak például az erdélyi szász-bankok. Már II. Géza idején, 1242-ben találkozunk ve- ük, pedig hét évszázaddal előbb alig volt 200 ezernél nagyobb a számuk. Ma sincsenek többen a kétgyermek.rendszcr miatt, hitelintézeteik még- I is, a konverzió dacára is virágzanak, mert a szá­szok támogatják saját bankjaikat. NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vá• lasztéka az Ellenzék könyv osztályában Cluj, Piaţa Unirii. Bankok, vállalatok, iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak részére nélkülözhetetlen a MA ÉRVÉNYBEN LEVŐ Egyenes adótörvény az 1935 április 1-i módosítások­kal együtt. Jegyzetekkel, össze­foglaló magyarázattal. Ára75 lei Ellenzék könyvosztá- lyábaa, Cluj. Vidékre azonnal szállítjuk! ! Hetvenötödik s vonat elé vetette magát a bérgyilkos A Satu Mar<s i tragédia epilógusa OHM. (A/ Ellenzék tudósítójától.) Vám­sunk öregebb polgárai bizonyára emlékez nek még a Pap Béla-l’éle gyilkossági ügyre, ami a kilencvenes évek legnagyobb bűn ügyi szenzációja volt. A bünper főszerep­lője, Pap Béla 28 éves dúsgazdag földbirto­kos Zsoldics Mihály nevű szolgáját külön­böző Ígéretekkel rávette arra, bogy öccsét, a 17 éves Pap Illemért eltegye láb alól. A földbirtokos ugyanis a hatalmas családi va­gyont egyedül magának szerette volna meg­tartani és a legnagyobb lelki nyugalommal figyelte a fegyverdörrenést, amely a szeren­csétlen fiatalember életét kioltotta. A gyil­kosságot felfedezték, Zsoldics Mihályt letar­tóztatták. aki a rendőrségen elmondotta a gyilkosság részleteit, azt sem hallgatva el természetesen, hogy a gyilkosság elköveté­sére gazdája hajtotta fel. A törvényszék úgy a löldbirlokosl. mint szolgáját kötéláltali halálra Ítélte. A kegyelmi kérvény alapján Zsoldics büntetéséi a király életfogytiglani (’egyházra változtatta ál. Pap Bélát azonban néhány nap múlva felakasztották a Satu- Mare-i törvényszék udvarán. Zsoldics 1915-ig volt az Havai fegybáz. rabja, egy amnesztia folytán azonban jó magaviseletére való te­kintettel szabadlábra helyezték. Zsoldics Mihály hazament falujába, ahol 20 évig, az emberektől távol, teljesen magá­nosán élt. Lelkiismerete azonban úgy lát­szik, még most sem tudott elcsitulni, mert a napokban 75-ik születésnapján a Mieula község hatá­rában elhúzódó vasúti sínekre feküdi s az arra haladó gyorsvonat halálra roncsolta.--------- —MSB————------------------­Hétméíeres kígyó a Dreyfus szekrényében Az Qrdögsziget egykori legyörének visszaemlékezései a hires fogolyról PÁRIS. (Az Ellenzék tudósítójától.) Drey­fus halála alkalmából érdekes visszaemléke­zéseket beszélt el Claude Dépollier annecy-i kölélverő mester, aki az Ördögszigeten Drey­fus őrei közé tartozott. 1894-ben, mikor Alfred Dreyfus, akit a haditörvényszék degradált és deportáeióra ítélt, megérkezett Cayennebe, Claude Dépol­lier ott teljesített katonai szolgálatot. Gyak­ran állt éjjeli őrséget Dreyfus cellája előtt, egyike volt tehát annak a kevés embernek, aki a világtól szinte légmentesen elzárt el­itéit közelébe férkőzhetett. — Bár sokezer kilométernyire voltunk Franciaországtól — mondta Claude Dépol­lier — mégis tudtuk, mi történt otthon. Es sokat vitatkozkoztunk az. ..afférról -. Egv szép napon aztán megérkezett Dreyfus. A hadnagy, aki a katonai osztagot vezele. na­gyon dühös lett. ..Nem akarok hazaárulút a kaszárnyámban“! — kiáltotta. Dreyfus szá­mára külön cellát kellett építeni. — Dreyfus mindig jól öltözködött, az ar­ca szomorú volt, de büszke. Tudtuk, hogy mindig ártatlanságát hangoztatta. Sokat ol­vasott. Azokban az órákban, amit a szabad­ban tölthetett, leült egy padra és nézte a tengert. Nem tudtam, hogy hazaáruló vagy ártatlan volt-e. de nagyon megsajnáltam. — De még nem mondtam el a legérdeke­sebb esetet. Nem beszéltem a Dreyfus kí­gyójáról. Ha száz évig élek, akkor is emlé­kezni fogok a rémületre, amit akkor érez­tem. őrségen álltam éjszaka az elkülönített cella előtt, amelyben Dreyfus aludt. Egyszer csak borzalmas kiáltás hallatszott az éjszaka csendjében, vérfagyasztó kiáltás, mintha nem is emberi hang lett volna. „Mi az? — kiál­tottam. „Segítség!“ — üvöltötte Dreyfus. Azt hittem, hogy hirtelen megőrült, amint ez gyakran megtörtént a foglyokkal. — l'jból kiáltott. Erre én is kiáltani kezd­tem, az őrhelyemről nem volt szabad elmoz­dulnom. Nemsokára odarohant az őrmester nehány katonával.' Az őrmester, revolverrel a kezében, kinyitotta a cella ajtaját. De rög­tön visszahökölt. Dreyfus, kidülledt szemek­kel egv kopott szekrény tetején kuporgott, cellájának egyetlen bútordarabján az ágyon kivid. .4 cella közepén egy hatalmas óriás­kígyó nyújtotta a fejét. — .4 katonák rárohantok a kigyára és hajonettjeikkel agyonszurkálták. Hél méter Ivosszu volt. Az eset óriási izgalmat kelteti a szigeten. Vizsgálatot indítottak. Dreyfus ki­jelentette. hogy mikor a szekrény ajtajf'rt ki­nyitotta. észrevette henne az óriáskígyót, mely egészen összetekerőzöft. Soha senki nem tudta meg, hogyan juthatott be a cel­lába és mászhatott be a szekrénybe a hétmé­ter cs kígyó. Véletlen vagy bűnös szándék? Sohasem lebelelt megállapítani. A kigvó bő­rét különben az őrmester lehúzta és ellette emlékül. Félholtra veptéle az adóvégrehajtót Kaszákkal és kapákkal támadta meg a falu lakossága a szigorú adóbeliajtot LUDUS. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ne­hány nappal ezelőtt a Ludus-i adóhivatal egész személyzete, hét végrehajtó és az adó­főnök kiszálltak Ceta községbe, hogy a hát­ralékos adót behajtsák. Ludus-on vásár volt és a község lakossága a vásáron tartózko­dott, úgy, hogy a faluban csak a gyerekek és öreg emberek tartózkodtak. A végrehajtók megérkezésük után az oltani csendőrőrs se­gítségét vették igénybe a végrehajtásoknál, de mivel a magára maradt házakban pénzt nem kaptak, adó fejében a kézügybe eső bú­torokat szedték össze. A vásárról csak dél­után érkeztek haza a község lakosai, amikor megdöbbenve látták, hogy lakásuk fel van törve és fel van dúlva. A gyerekek aztán el­mondták, hogy adóvégrehajtók jártak a köz­ségben, de ők elfutottak, mert a végrehajtók sokan voltak és kiabáltak. A hazatért asszonyok Biris adótárnokot arra kérték, hogy a lefoglalt tárgyakat ad­ják vissza. — Én Kisisien vagyok és azt csinálok, amit akarok — mondotta. Coada Mqisor végrehajtó a falu végén az egyik házban csak egy öreg embert talált otthon, aki az adójának első negyedét már befizette, de mert pénze nem volt, azt mon­dotta Coadanak, hogy foglalja le az istálló­ban levő két tehenét. Coada végrehajtó fél­relökte az öreget, bement a szobába és a menyasszonyi ládában levő fehérneműket kezdte kidobálni. Az öreg kérlelte, álljon el szándékától, mert leányának vasárnap lesz az esküvője és szüksége van a fehérnemüek- re. Mivel a végrehajtó továbbfolytatta mun­káját, az öreg kiállt az utcaajtóba és elkez­dett segítségért kiabálni. Az asszonyok és gyermekek. kaszákkal, kapákkal siettek az öreg segít­ségére. Valóságos harc keletkezett. .4 hely­zet olyan veszedelmes volt, hogy a csend­őrök és végrehajtók elmenekültek. Coada végrehajtót azonban valaki egy ka­pával háromszor úgy fejbeverte, hogy esz­méletlenül esett össze. A Turda-i kórháziba szállították, alig van azonban remény arra, hogy életét megmentsék. A vizsgálat meg­indult. A legnemesebb erdélyi hagyoaisnjn képviseli es szolgálja az Eílenzéií Dolgoznak az élelmiszerlicimísHói: Haminiljú h a h rí vél, linziéi, tejel é» ecetei CLIJJ. t A/ E1l<*n/ék tudósítójától.) Az Utóbbi hetekben sok parras/ hangzott el vá rmunkban, hogy a piacra kerülő élelmiszereket idegen anyagukkal vegyitik év hamisít jók. A fa gyászt óközónséy kijátszását jelentő üzel­mek megakadályozására n városi égé légügyi hivatal az elmúlt éviién Corialaa Dragule se u kémikust nevezte ki az élelmi­szerek átvizsgálást intézetének élére. Az elhangzott panaszokkal kapcsolatban az intézet vezetője kijelentette, hogy éppen úgy. mint eddig a legnagyobb szigorral fognak a/, éleltniszerliumisitók ellen fellépni. Munkánkat azonban nagyon megnehe­zíti — mondotta az. inspektor —, hogy az éleim iszerh am i si lók nap-nap után újabb és újabb szerekkel végzik hamisításaikat. Sok­szor egészen váratlan olyan hamisitószerek- re találunk, amelyeknek kimutatása bizony nagyon i gént be veszi figyelmünket és, tudá­sunkat. A városi egészségügyi hivatal munkájának eredményességét mi sem mutatja jobban, mint az a pár adat, melyet az intézet műit évi működéséről kaptunk. A mult év folyamán az intézet összesen 914 vegyi-vizsgálatot eszközölt, amelyekből 299-et a helyszínén és 015-öt a laboratórium­ban végeztek. A 914 esetből 220 hamisítási állapítottak rtieg, ami az. élelmiszer elkobzá­sát vonta maga után. Az élelmiszerek közül leggyakrabban a törökkávét, a kukorica lisz­tet. a tejtermékeket és az ecetet hamisítják. Különös érzékkel tudják már ezeket a cik­keket hamisítani. Az egészségügyi hivatal minden egyes esetben a legszigorúbb bünte­téseket alkalmazta. A kirótt bírságok össze­ge egv év leforgása alatt 182.100 lejt tesz ki. Ennek a tekintélyes összegnek a behajtása azonban meglehetős nehéz, mert a bírságok nagy része kegyelem alá esik. amik pedig nem esnek kegyelem alá, azokat a kihágók megfelebbezik és csak hosszú huza-vona után lehet felhajtani. Mozgószinházak műsora; HÉTFŐ CAPITOL: A NŐK BARÁTJA. (Lady Killer.) Főszereplők: James Cagney és Mae Clark, a legszebb amerikai filmcsillag. Műsor előtt Világhiradó. EDISON: I. MOULIN ROUGE. Káprázatos csodafilm. Molnár Ferenc Testőrjének testvérfilmje. Constance Bennettel. II. POGÁNY VÉR. Clara Bow-al. HL Hl ri­adó. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. BORNEOI KALAND. Fősz. Rosemary Ames (az uj Marlene Dietrich), Zassu Pitts. II. TÁNCOS HU­SZÁROK. III. MICKY MOUSE. OPERA-MOZGÓ: NEM VAGYOK ELADÓ. Főszerepben Jean Hariow-al. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. MOSZ­KVAI ÉJSZAKÁK. Fősz. Harry Baur. Annabella. II. ÖNAGYSÁGA SZOBA­LÁNYA. Vígjáték. Fősz. Szőke Szakáll. Jön: „Betyárbecsület“ és „Sziget“. Willy Fritsch, Brigitte Helm. SZINKÖR-MOZGó: A SZERELEM MESTE­RE (Cellini). Pikáns szatira tele szerel­mi kalandokkal, fősz. Frederic March. Constance Beimet, Fay Wray. Előtte uj Micky Maus. AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents