Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-30 / 198. szám

m IS 19 39 augusztus $V. 'ELLENZÉK Ahol messze eseté az alma a fájától • • • ,ri|inmmr_ MI IIIHIWHW—»wmw »SMW« Iffllüiflistü volt a Caperos Orosi Jenő ^csapja, ahl meg akarja veieil a Hát Nem büntetett előéletű az uj milliomos, hanem mint könyvkereskedő­se iéd kezdte. — Szenzációs beszélgetés az apával — milliomos fsáról CLUJ, augusztus hó. Alig van olyan em­ber ebben az országban, aki ne ismerné Grosz .lenőnek, a Cagero-cég vezérigazgató­jának nevét. Valóságos legendákat írnak er­ről az üzletemberről a romániai lapok. A Bucuresti-i sajtó már hetek óta követeli, hogy tartóztassák le Grosz Jenőt, mert világ­botrány az, ahogyan a hires üzletember va­gyonát szerezte. Egyik Bucuresti-i lap sze­rint Grosz Jenő büntetett előéletű ember és jellemző közállapotainkra, hogy ilyen mult után vezető szerepet tölthet be az ország gazdasági életében. Ezzel a híradással kap­csolatban, amelyet mi is átvettünk, volt al­kalmunk megismerkedni Grosz Jenő 70 éves édesapjával, aki városunkban él és vérig sértve érezte magát a fiáról forgalomba ke­rült hírek miatt. Az édesapa Fehér szakállas, 70 év körüli öregur Grosz Herman, a Cagero igazgatójának édesapja. A vallásos zsidókat jellemző öltözetben jár, ' ami nem is csoda, mert bosszú éveken keresztül talmudLsta volt. Pátriárka külseje önkéntelen tiszteletet éb­reszt mindenkiben, amit csak fokozhat az a rajongó szeretet, ahogyan fiáról beszél. Grosz Herman ugyanis a Cagero nagy üzlet­emberében most is csak a fiát látja, akit odaadó szeretettel nevelt és akit szerinte méltatlanul támadnak. Reszkető hangját megpróbálja nyomatékossá tenni, amikor mondja: — Kérem, az én fiam sohasem volt be­csukva. Jó kereskedő, de becsületes ember a Jenő, kérem. — A Cagero vezérigazgatójáról tetszik be­szélni, mert róla Írták a lapok, hogy bünte­tett előéletű és le volt tartóztatva. — Igen, a Jenőről, vagy Eugenről, ahogy románul mondják, ő a Cagero igazgatója. Az én fiam nem került összeütközésbe a törvénnyel és ón sem voltam fodrászmester, ahogyan a lapok írják, hanem becsületes tal- inudista, aki csak a vallást szolgáltam. (önkéntelenül arra gondolunk, hogy mi­lyen távol áll ez a tiszteletreméltó öregur a mai világtól. Mit tud ő arról, hogy a fia üzletében Leonte iMoldoveanu, a szenátus elnöke az egyik társ és hogy érdekelve van­nak a Cageronál a politikai élet összes ve­zető személyiségei? Azt sem sejti, hogy a fiát földig hajolva köszöntik az erdélyi vá­rosok bárpincérei és a kis táncosnők leg­merészebb álmuknak azt tekintik, ha Grosz Jenővel egy asztalnál ihatják a gyöngyöző pezsgőt.) Az egykori könyvkereskedő segéd karrierje Barátságos, kedves ember Grosz bácsi, a sokszoros milliomos apja. Sátoraljaújhelyen született és onnan került Romániába a csa­lád. Elmondja, hogy Jenő fia mindig nagyon szorgalmas volt. Évekig dolgozott egy Sighct-i könyvkeres­kedésben mint segéd és mindenki nagyon meg volt vele elégedve. (Akkor bizonyosan nem gondolta, hogy va­lamikor puszi pa jtása lesz a romániai leg­főbb törvényhozótestület elnökének.) Azután papirossal „dolgozott1'. — Bizony, szorgalmas és becsületes ke­reskedő volt a fiam — mondja az öreg Grosz Herman. — Soha sem vallottam szé­gyent vele. Még papírral kereskedett, ami­kor megnősült. Majd mérleggyárát alapított Oradea-n. Innen költözött le Bucureşti be. Ottani üzleteiről nem sokat tudok. Arról értesültem, hogy hála Istennek jól megy neki. Most a Cagero igazgatója. —- Tudja-e Grosz bácsi, hogy kik a fTá üzlettársai? — kérdezzük, — Én bizony nem tudom. De nem is érdekel. Nekem nincs szükségem a segítsé­gére. Valamicskét örököltem, van egy kis vagyonkám és abból élek. Régebben még én segélyeztem. Most kapok néha egy-egy kis pénzküldeményt tőle. Én azonban nem kérek soha. Szeretem én öt anélkül is és annyi mindig van, amennyi nekem kell. A Bucuresti-i palota Furcsa kontrasztja az életnek. A fiú nevét öles plakátokon hirdetik az- ország legna­gyobb lapjai. Tajtékozó gyűlölettel írják, hogy panamista, hogy milliárdokkal károsí­totta meg az államot, hogy repülőgépet tart, amelyen el akar menekülni az országból. Ezzel szemben az apa puritán szerénységü öreg zsidó em­ber, aki el van határozva hogy végletekig megvédi a gyermekét. Az apa megmaradt a vallás szolgálatában álló talmudistának. A fiú ezres borravalókat ad a cigánynak és a szenátus elnökével együtt bonyolítja le üzleteit. Újságíró számára különösen érde­kes elbeszélgetni az öreg Grosz Hermannal, aki csupa méllallankodás a sajtótámadások miatt. Most rátérünk arra a kérdésre, ami legjobban izgatja az ország közvéleményét: — Igaz-e, hogy a fiának 25 millió lej ér­tékű palotája van az ország fővárosában? — Van neki egy háza BucurevSti-ben, de az én véleményein szerint mese az a 25 mil­lió. Nem ér többet az ő bérháza 4 millió lejnél. Ennyit pedig kereshetett becsületes munkájával. A repülőgép története és a pi­lóta havi 20 ezer lejes fizetése mind hazug­ság. A fiam ellenségei találták ki. Hát igy áll a dolog a bérpalotával!... Nem került sokba, csak 4 millióba. Ez a szám mindenesetre kevesebb, mint 25 millió. í. A HÁROM PAJTÁST! Bájos zenés vígjáték. — Főszerepekben: John Botes, Spencer Tracy, Pat Paterson 2. STAN ÉS BRAN VÁLNAK’ A közkedvelt művészek szenzációsan mulatságos filme Kiket pénzelt Romániában a kiutasított német újságíró? Szenzációs adatokat deriístl hű a vizsgálat Friedrich Webes1 működéséről ©UGURESTI. (Az Ellenzék távirata.) A Bucuresti-i lapokat továbbra is Weber né­met laptudósitó kiutasítása foglalkoztatja. Az Adeverul jelentése szerint az állambiz­tonsági hivatalnak a telefonközpontban szol­gálatot teljesítő megbizottai az elmúlt héten, tehát a Chisinău-i Cuza—Goga-párti nép- gyülés előtt jelentést tettek illetékes helyen arról a beszélgetésről, melyet Weber folyta­tott Berlinnel Bucuresti-ből. A német újság­író valószínűleg lapjával, a „Völkischer Beobachter“-rel beszélt s bemondta, hogy nagy' népgyüíés lesz Chi- sinău-ban, hol „Voith és R.“ is résztvesz- nek. „Nagy' sikerünk lesz!“ — ezzel fejez­te be Weber a kihallgatott beszélgetést. A Chisinău-i népgyülésre aztán maga Sta- nescu ezredes, az állambiztonsági hivatal országos vezérigazgatója utazott le, hogy megfigyelje annak lefolyását és még a hely­színen megtegye a szükséges intézkedéseket. Megállapítást nyert, hogy a tömegfelvonulás alkalmával Friedrich Weber német újság­író is megjelent Kirschen tiszteletbeli né­met konzul s Radu Lecca jobboldali vezér kíséretében s az Orhei-i földművesek oszlo­pának felvonulását maga irányította. A Lupta úgy tudja, hogy Friedrich Weber a német megszállás ide­jén tagja volt Mackensen tábornok vezér­I Amiről az apa nem tud rj Megígérjük Grosz bácsinak, hogy mind- r- I ezeket meg fogjuk írni az újságban. Búcsú- gfe zás alkalmával még megkérdezzük, hogy tud-e arról, milyen üzletekkel foglalkozik a Cagero-cég? Grosz bácsi nem ismeri a fia üzletének belső titkait. Az ő élete nincs összekapcsolva a gazdasági forrongással. Megmaradt vallásos fanatiz­musa mellett, amelyből nem tudta kirnozdi­__ tani az idők megváltozott erkölcse. Miután elváltunk, még sokáig foglalkoztat a beszél­getés. Hiába, az élet különös karriereket segít elő. Ki gondolta volna, hogy az üzleti élet Napóleonjának édesapja becsületes tál mudistája volt a zsidó egyháznak. Minden­esetre tisztelettel keli adóznunk Grosz Ger­mánnak, aki előlépett az ismeretlenségből, hogy megvédje a fiát. Ö csak annyit tud, hogy a Cageros Grosz Jenő nem büntetett előéletű. Azt úgy is a jövő fogja eldönteni, hogy mostani üzletei­nél betartotta-e a könyvkereskedő segédből pénzmágnássá avanzsált fiú a törvények szi­gorú paragrafusait. . . Végh József. karának s különleges szolgálatokat telje­sített. A lap szerint az állambiztonsági hivatal most Weber összeköttetéseit kutatja. Nincs kizár­va, hogy néhány napon belül újabb kiuta­sításokra fog sor kerülni. A Lupta megbíz­ható forrásból úgy értesül, hogy a kormány igen nagy jelentőséget tulajdonit at állam­biztonsági hivatal által összegyűjtött ada­toknak s tervbe van véve, hogy a már egy ízben alkalmazott feloszlató határozat ren­delkezéseit ismét alkalmazzák a hitlerista csoportok ellen, miután megállapítást nyert, hogy ezek katonai alapon szervezkednek. A belügyminiszter felhatalmazást nyeri, hogy sürgősen tegye meg a szükséges intézkedé­seket.. A Lupta jelentése szerint ki fognak utasítani minden idegen állam­polgárt, aki azzal jön az országba, hogy itt ilyen katonai alakulatokat szervezzen. Weber német újságíró kiutasítása után a vizsgálatot más személyekre is kiterjesztet­ték. A Weber lakásán tartolt házkutatás alkalmával több fontos feljegyzést foglaltak le. Egy részletes és pontos kiadási jegyzék is van a lefoglalt iratok között, melyből megállapítható, hogy Weber kinek, mennyi pénzt adott az utóbbi időben. A Bucuresti-i lapok szenzációs fordulatra várnak az ügy­ben. VÁDOLNAK AZ UJ ÍVTOK.­A (emelésen sem Peieníeh me$ a (gír wietíí BRASOV. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ország közvéleménye még mindig hatása alatt áll a borzalmas Brasov-i tömegkatasz­trófának, amelynél 10 munkás életét vesztet­te, 17 pedig sulyosabb-könnyébb sebesülést szenvedett. Azóla már az áldozatokat el is hántolták és a vizsgálat a legnagyobb eréllyel indult meg annak kiderítésére, hogy az egész or­Bármennyire is fontos a külső tisztálkodás, a belső szervek kitisz­títása még sokkal fontosabb! Ha meggondoljuk, hogy kb. 500 liter vér folyik át mindennap az ember veséin, hogy ott atsziirödjön és megtisztuljon, akkor megértjük, hogy mennyire fontos a vesék, a hólyag és vizeletutak, idönkinti, rendszeres és alapos kifiszfitása H e! m i t o l-t a b I e 11 á k által. HELMITOL a Ixlt bJZtirv-eJţ fufiusiMyaJioţ szagot megrázó tömegszcrencsétlenség elő­idézéséért kit kell felelősségre vonni. Már a vizsgálat első pillanatában nyilván­valóvá vált, hogy Ganea főmérnököt és lova építészi vállalkozót súlyos mulasztás terheli a történtekért, mert nem tartotta be a tör­vényes intézkedéseket és a nagy szaktudást igénylő munkálatok vezetését rábízta a telje­sen tanulatlan és hozzá nem értő lovara, a másodikat pedig azért, mert a főmérnök tud­ta és beleegyezése nélkül az előirt 2/ nap, vagyis a beton réteg megszáradásu előtt adta ki a parancsot a hangár tartóoszlopainak le­bontására, ami végül is a végzetes tragédia oka lett. Sajtóíám adások A lapok természetesen a lehető legéleseb­ben foglaltak állást a Brasov-i repülőgépgyár vezetőivel szemben, akik ilyen tágleQkiisme- retü emberekre bízták a munkások százainak életét és ennek bizonyítékául különféle meg­jegyzésekkel közölték Radu Fascu főügyész nyilatkozatát, amelyben súlyosan megbélye­gezte a „példátlanul könnyelmű, vétkes mu­lasztások sorozatát, amilyenekkel — mint mondotta a főügyész — hosszú pályafutása alatt soha sem találkozott“. A sajtóban hatalmas cikkek jelentek meg a megrendítő temetésről és — nem ludni honnan — olyan hírek kerültek szárnyra, hogy az áldozatok ravatalához katonai disz- őrséget állítottak. Ezek szerint a hirek sze­rint a repülőgépgyár vezetői is megjelentek a tiz áldozat ravatalánál. Mint Brasav-i tu­dósítónk jelenti, ezek a hírek a legalapta­lanabbak. Az egész város fel van háborodva az 1AR repülőgépgyár vezetőinek magatartásán, akik az ő lelkiisrneretlenségük miatt el­pusztult 10 áldozatot még csak arra sem érdemesítették, hogy elkísérjék utolsó út­jukra, a temetőbe. Egyes lapok még azt is tudnivéliék. hogy a sírnál az TAR képviseletében egy főtisztvi­selő megható búcsúbeszédet mondott. Ezek a hirek nem voltak egyebek nyári kacsánál. A repülőgépgyár urai nemcsak, hogy a temetésen nem jelentek meg, hanem fülük bojtját sem mozdították az iránt: mi les: rt hátramaradt hozzátartozókkal, ki fogja eltartani a halálos áldozatok családját. Az 1AR hallgat és ez a hallgatás igen so­kat jelent. A vizsgálat során eddig még — érthetetlenül — nem került szóba a repülő- gépgyár felelőssége, habár ez is kétségtelen, miután tudták Ganearól, hogy az ü vezetése alatt állá beton építkezés egyszer beomlott és akkor is több emberáldozatot követelt a főmérnök bűnös mulasztása. Ha tudták ezt az 1AR urai, hogy bízhatlak rá egy ilyen arányú vállalkozást? Ez itt a kérdés, amely­re csak a további vizsgálat lúd megfelelő vá­laszt adni. GYOMOR-, BÉL- ÉS ANYAGCSEREBETEG­SÉGEKNÉL, vérszegénység, sápadtság és lesová- nyodáis eseteiben reggel éhgyofnorra egy pohár természete; „FERENC JÓZSEF“ keserüviz az emésztőszervek működését hathatósan előmozdítja s igy megkönnyíti a tápanyagok vérbejutását. B&tiBioíták a vasúti muri- késők gyűlését BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A hatóságok a Grivita—Bucuresti-i GFR mii helyben a vasúti munkások szervezete által rendezett gyűlést betiltotta. A betiltás okát nem közölték a nyilvánossággal. Az ülés csendben szétoszlott. Ploesiiben kiíGSzíolinh egy ékszerész üztei?L Ploeştit'6! jelentik: Tegnap éjjel az egyik legnagyobb ékszer üzletet isme­retlen tettesek feltörték. A betörők 200 ezer lej készpénzt és 160 ezer lej értékű ékszerárat vittek magukkal. A betörök szakmájukban nagyon jártasak lehettek, mert semmi nyomot sem hagytak maguk után, úgyhogy a rendőrség teljesen tájé­kozatlan. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Karé* csonyi levél — A németség útja — Deb­recen/ tanulságok — Feltámadás Ala» kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 te} az Ellenzék könyv osztályában Cluj, Flata Unirii, Mcü gondoskodott a rcpiligpr i irisii-i liüc|ncrci£§cfl€i§ci Éilsfifiiiife hozzátartozóiról

Next

/
Thumbnails
Contents