Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-29 / 197. szám

e L l. F. N Z Ú K I 0 3 S augusztus 2(i. A IBM Látogatás a „romák“ városában Barangolás a cigánytelepen. — Interimar bizottság vette át a hatalmat az Iris-telepi cigánytelepen. — Zabolai az I. számú köz­ellenség. — Világszövetségbe tömörülnek a cigányok is. — Tata CLUJ. (A L Ellenzék tudósítójától.) Gála ruhába öltőz-ött küldöttség kereste fel a na­púkban Pulen reudőrkvésztőit. Az Iris telepi cigányok küldöttsége volt, akik a ,,rendőr- kapitány úrral’' akartak beszélni. Mikor a kvesztor elé jutottak, a küldöttség szónoka ünnepélyesen közölte, hogy az írisz-gyár melletti cigánytelep felett rendészeti okokból egv tizenhárom tagú időközi bizottság vette át az uralmat, élén Sós Yasile bíróval. Ez a bizottság fog őrködni a telep tagjainak er­kölcse fölött és fogja kormányozni a barna oigánynemzetséget. Puica rendőrkvesztor a bejelentést tudomásul vette, másnap már az interimar bizottság szívre tett kezekkel,, fe­szület előtt felesküdött és átvette a füha- talinut. A cigánytelep Negyedórái velőtrázó autóbusz utazás, 10 percnyi illatos szemétdombokon való oldal- gás és acsarkodó kutyákkal való kacérko­dás után a földből emelkedett ki előttem a cigánytanya. Nem rossz hasonlat ez, hanem valóság, mert minden kaliba földdel volt be­fedve és úgy festett, mint egy-egy veteményes kert. Komoly ünnepélyességgel léptem át a ha­tárt jelentő keskeny hídon és kopogtattam be szivszorongva az első ajtófélfán. Ajtó ugyanis nem volt. Kibújik egy öreg sötét bá­csik» és gyanakodva néz rám. — Sós Vasile biró urat keresem! — Gyihé! — vágtat felém egv gyermek­fogat és állnak meg kilógó nyelvekkel a „lovak“. — Keressétek meg az urnák a biró urat —- mutat rám az öreg és már bújik is visz- sza vackába. A kocsis pattogtatva az ostorát, ,1 ..lovak' nekirugaszkodnak és nemsokára bekanyarodunk a cigányfalu egyetlen utcá­jába. Beborul az ég . . . Az utca gyanúsan néptelen. Meg-meglebben egy-egy megmagyarázhatatlan szinti füg­göny, előbujik egy-egy pillanatra néhány fej, de az utcán nem jelentkezik senki. A rajkók bekukkintanak egy alacsony, egyabla­kos kunyhóba, aztán tanácstalanul jönnek vissza: — A primár nincsen otthon. Valahonnan előkerül egy lompos, kövér nő. Gyanakodva néz rám és jó ideig tart. rnig válaszol: — Menjen Martinhoz. Ö a segédbiró. Mar- liiiin! — és már ordítja is. Megremeg a szemben levő élénksárga kunyhó ajtaja és kilép egy városias ruhájú férfi. Hozzálépek és lekezelek. — Az Ellenzéktől jövök, hallottam, hogy maguk időközi bizottságot választottak, sze­retnék valamit irni róla. Hosszasan, gyanakodva végignéz rajtam, aztán megvetően igy válaszol: — Nem igaz. Magát Zabolai küldte ide. Pillanatok alatt egy egész kör gyűlt kö­rénk és minden mozdulatomat sötéten csil­logó szemekkel figyelték. Fogalmam se volt arról, ki lehet az a Zabolai, de a komor ar­cokról leolvashattam, hogy barátsága ebben a pillanatban nem kellemes nekem. Kezd­tem rosszul érezni magamat. Lövésre készen tartottam a töltőtollamat és igyekeztem fö­lényes arcot vágni. — Zabolai? Nem ismerem azt az urat. Ki­csoda? Röviden és tömören kapom meg a választ: — Virágárus. Egy gazember. Biztos ő küldte ide magát, hogy tegyen ki bennünket az újságba. A feszült hangulat engedett és igyekeztem kihasználni. Már erélyeskedtem. — Eh! Nem ismerek én semmiféle Zabolni j urat. Én az újságtól jöttem és az uj bízott- j ság összeállítása és működése érdekelne. Temetkezési és utcaseprőbizottság a cigánytelepen Láttam az egyre felderülő arcokon, hogy egyelőre meg vagyok mentve. A körülöttem állók már barátságosan vigyorogtak és Mar­tin, a segédbiró vette át a szót. — Hát kérem, eddig úgy volt, hogy egy főbiró és két albiró vezette a telepet. De mi­vel nagyon megszaporodtunk, jónak láttuk, hogy bizottságot alakítsunk. A bizottság munkaköre nagyon változó. Három tagú al­bizottság intézi a temetési ügyeket, három a köztisztasági ügyeket, többen a születéseket, szervezeti és egyéb ügyeket. Hirtelen hatalmas termetű, rosszindulatú arcú férfi tolakodott közénk és két kézzel kezdett magyarázni: — Még sem kellene semmit ennek az ur­nák elmondani, mert hátha minden rosszat ki tesz rólunk az újságba és hirbe hoz min­ké*' A „szerkesztő* ur... Segélykérőén néztem körül. Mintha valami csoda történt volna, lépett a kör közepére egy rongyos cigány és védöbes/édet tartott mellel lem: Nem igaz. Iái jól ismerem a szerkesztő urakat. Na, ugy-e léjekzetlcm fel. Aztán honnan ismer bennünket? Sokáig dolgoztam a szerkesztőségben. N<‘in hittem fülemnek. — Mit csinált? — Dolgoztam n szerkesztőségben. Hordtam a lapot . . . Na és milyen emberek a szerkesztők? Meggyőződéssel válaszolI: Nagyon finom emberek . . . Ötvös Martin albiró megvetéssel fordult el a közbelola,kódútól és folytatta előadását. Meg voltam mentve! Szervezkednek a romák — A telep lakói legnagyobb részt munká­sok. rongyszedük és zenészek. A vezetőség pontos anyakönyvet vezet róluk és számon tartja a halálozásokat és születéseket. A te­lep jelenleg 71 családból áll. Piros-sárga-kék borítékos igazolványt vesz elő és úgy magyaráz: — A napokban volt itt egy Bucuresti-i titkár, aki Iveirt mindnyájunkat a cigány szövetségbe. Ez az igazolvány. Kinyitja és a kusza kézírást nehezen ki­bet ü zöm : A Romániai Romák Szövetsége ezennel igazolja, hogy Ötvös Márton, 28 éves ci­gányzenész a szövetségnek tagja. Csodálatosan jellegzetes hely ez az apró cigányfalu. Rendesen sepert, tiszta egyetlen utcája, frissen meszeltek az alacsony, föld­del fedett házak falni és némelyikre n szí­nek valóságos zuhntngát festette a megittnsult cigány festő. Az ágyakat kirakták az utcára a ház elé és naphosszat azon heverésznek. Csak minden második kunyhón van ajtó és az is díszletből. Mindegyik kunyhóra vastag, aranyozotteirádás papírmasé volt szegezve. Nagyon ismerős volt ez a disz nekem és rö- l vid töprengés után rá is jöttem honnan szár­mazik. Mikor a régi Magyar Színházat bon­tották, akkor hevertek o leszakított papirdi- szek százával a törmelék között. Az egyik kert ajtóra a mennyezet egyik vastag arany díszítésének darabjai voltak minden rendszer nélkül rászegezve. Az utca végén levő kunyhóból kövér, ma- szatos cigányasszonyság topogott elő. Hatal­mas, almanagyságu fülbevalók voltak fülébe és olyan csodálkozva nézelt rám, hogy za­varba jöttem. Elfordultam, de majdnem ösz- szeütköztem egy fiatal, barna, de zilált öltö­zékben levő lánnyal, aki szintén csodálkozva meredt rám, úgy, hogy jónak láttam népe­sebb tájék felé andalogni . . . Tata A falu másik végén egy akkora bolt volt, mint egy telefonfülke. Az ajtajára szegzelt háromszinü tábla hirdette, hogy „Ministerul Finanţelor Depozit de beuturi spiritoase. Mi­kor beléptem, belevágtam fejem az ajtófélfá­ba, úgy, hogy megremegett belé az egész üzlet. Ijedt, apró fehér asszonyka és egy poszló- papucsos, bajuszos öreg ur tipegett elő és megkérdezték, hogy mi járatban vagyok. Ro­mánok voltak. — Hogy megy az üzlet, moşule? — kér­deztem az öregtől, barátságosan. Elsirta magát. • A Romák Szövetsége C.liij-i kerületének el­nöke: Puskás ítél a, lilkái Varga Ernő. Ez a Varga, aki Pata utcai cigány, tud­ja legjobban kicsoda Zabolai mondotta hirtelen felindulással. Engem is kiváncsi­vá teli ez a Zabolai As mikor láttam, hogy személyem körül már eloszlottak a kételyek, merészen feltettem a kérdést: Tulajdonképen ki is az a Zabolai? Zabolai az I. szánni közellenség... Pillanatok aluli felforrt a tömeg. Kezek emelkedtek a levegőbe, szilkok hangzottak el és villogtak a szemek. Nyúlánk, fekete legény adta meg a vá­laszt: írja ki, hogy gazember. Olyan gazem­ber, amilyen nem voll még a föld kereksé­gen.- Nem irbalom ki, mert beperel! Nem perelbeli lie, mert amit mondunk igaz. Becsapott bennünket. Elment a káivé- há/akba a bandákhoz és bejelentene, hogy: ..Meghalt a telepen egy gyermek“. A bandák szokás szerint adtak pénzt neki. Hétszáz lejt gyűjtött össze, pedig már évek óta nem hall meg nálunk egy gyermek sem. Rámutatott az. egyikre. Emlékszel Jóska, mikor baj volt a ma­laccal ? A másik fájóan tapogatta meg testének időrészeit és szomorúan válaszolt: — Piaiig nem is volt igaz és mégis heárult a delek ti veknek. Meg is szenvedtem érte. Előrántott egy másikat. Az egyik román leánygimnázium egyensapká ja volt a fején, amit ki tudja, hol sirathatott a gazdája. Ettől pénzt vett fel. hogy elintézi a személyazonossági igazolványát és a mai na­pig sem jelentkezeti. De nincs is neki ezen a telepen helye. — Egv rettenetes ember kérem — erősí­tette meg egy lány is. — Megveszi az em­bert és el is adja. Nem fogylak ki a panaszkodásból. Szeret­tein volna már szabadulni tőlük és sopán­kodva huzódotam egyre kinnebb a körükből. De nem lehetett, mert tovább jöttek utánam, t Végül nagynehezen megszabadultam tőlük és miután engedélyt kértem tőlük, hogy megle- kinlhessem a telepei, elindultam az élénk- szinü házak között. — Nagyon rosszul. Naponta tiz-tizenöt ki­ló kenyeret adok el ezeknek a népeknek, de pénzt egv band sem kapok. — Itt hagyom a keszkenőmet vagy a gyű­rűmet. amíg a hét végén fizetek — szokták mondani. Nincs szivem visszautasítani őket. igy az­tán tele vagyok gyűrűvel, fülbevalóval, kesz­kenővel. Pénzzel nem . . . Pedig valamikor gazdag ember voltam és a Ciordas-utca 2. szám alatt jólmenő vendéglőm volt. Pénzt adtam a vendégeimnek kölcsön, 97 ezer lejt, nem fizetlek, elárverezték a vendéglőmet és most itt vagyok eközött a fáraó népség kö­zött .. . Három CFR tisztviselő vitte el a pénzem. Azóta elutaztak a városból, hárman három felé és én nem tudom összeszedni a pénzemet. Görcsösen rángatózni kezdett a szája és megkínzott, tiszta szeméből előtörtek a könnyek. Felesége mintha csafk erre várt volna, egyszerre a szeméhez emelte ő is a kötényét. Szánalom fogta el szivemet, mikor meglát­tam itt a város végén, a szemétdombok kö­zött. a cigánytelep egyik apró, deszkás bó­déjában ezt a két tiszta, régi jó idők után siró öreget. Vigasztalni kezdtem őket, ami­nek meg is lett az eredménye. Az öreg fel­emelte a fejét és mikor eltávolodtam tőlük, utánam kiáltott: — Aztán gyere el még a tatához! . . . Boldogan ígértem meg. Ezzel keresztül is léptem a hidat, a ci­gányvilág határát. A hátam mögött füstölög­tek a rozsdaette kémények, kukoricát sütöt­tek az utcán a gyermekek és integetett a két öreg. Egy koszos, sovány kutya kisérgetett i egy ideig és mikor átléptem a Nádas kes- j kény ludján, az is elhagyott. Visszafordult j és sebesen megindult hazája, a már messze j füstölgő, békés, cigányfalu felé ... 1 Mátrai Béta. TARSAS AUTOCAR liíAZASÜ KÜLFÖLDRE!? PROGRAM: Indul Clujról Budapsst-Sáesba Vasárnap, szeptember 8 és 22-én, o tóber 6 és 20 . n, novem­ber 3 és 17-én. Vissza Clujra kedden, szeptember 10 és 24-én, október 8 és 22-én, november 5 és 24-én (vasárnap). Részvételi dijak: Cluj— Budapest és vissza Lei 990. Cluj —Budapest—Becs Lei 1200 —. Oradea — Budapest éa visz- sza Lei 700*—. Oradea—Budapest Lei 400’—. KEDVEZMENYES VÍZUMOK: Jelentkezés az Automobil Club Turisz­tikai hivatalában, Str. Regina Maria 18, Cluj. Telefon 13—12: „Dacia“ utazási iroda, Oradea, Bv. Reg. Férd. 9. Telefon 988 és Will Gu sztav Aind, Prinţul Carol 19 sz. Megfelelő iratok mellett az utlevélkérése- ket elintézzük. A program módosít >sána : ;o a f nntartva M A régi Magyar Színház díszei a cigánytelepen Amerilíáhnti naponta «“/révei haqyfákel a meqqyóqyuli beieqek a kórházakat és klinikákat Amerikában, ahol nemrégiben felfedez­ték azt az uj csodagyógynövényt, amely­ből a ma már világhírűvé vált „Gastro D“. készül az állami kórházakban és kliniká­kon, régi, idült gyomor és bélfekólyeknél. valamint epe, vese és rnájbajoknál, ideges fejfájással járó álmatlanságnál, szédülések­nél, hányingereknél, stb. a Gastro D. ke­zeléssel rendkívüli kedvező eredményeket értek el. így a paciensek ezrei —pár heti kezelés után — tökéletesen kigyógyulva hagyják el az intézeteket. Számokkal ki nem fejezhető az a gazdasági előny, amit a munkaképesség visszanyerése és a gyors gyógyulás jelent úgy az államnak, mint az egyedeknek. Nem is beszélve arról, hogy mennyi szenvedéstől menti meg a betegek tízezreit a Gastro D. kezelés. A „GASTRO D“. ma már nálunk is kap­ható, Le 130 utánvét ellenében küldi: £. Császár gyógyszertára, Bucureşti, Calea Vic'oriei No. 124. hogy a berlini bíróság szenzációs döntést ho­zott Gusztáv Fröhlich és Alpár Gitta váló­perében. .4 szenzációkban bővelkedő ügy pi­káns részleteit hatalmas cikkekben hozzák a német lapok és azt írják, hogy a házassá­got Fröhlich hibájából bontották fel, mert bebizonyított nak vették Lidin Baarováwal történt házasságtörését, ezenkívül kötelezték a perköltség viselésére is. Alpár Gitta sem­miféle anyagi követelést nem ál lit ott volt férjével szemben, csak azt kérte, hogy a fér­fi vegye ki részét kislányuk neveltetési költ­ségeiből; hogg Jókai Már regénye, a „Cigánybáró“ filmre kerül Berlinben, ahol a német film- technika óriási felkészültséggel állt a halha­tatlan magyar zseni müvének szolgálatába. A rendezők a legjobb nevű német színésze­ket szerződtették és igyekeztek Jókai hamisí­tatlan magyar levegőjét átmenteni a filmbe; hagg Newyorkból újabb nagy magyar si­ker hire érkezett. Most mutatják be „A sors asszonya“ című drámát, amely a Broadway egyik szenzációjának készül. A technikai igazgató Ormas László, aki nemrégiben még újságíró volt. majd kikerült Párisba, ahol a Parnmount-nál Korda Sándor mellett dol­gozott. Alig néhány hónapja utazott Ameri­kába és máris igen jóhangzásu nevet szer­zett magának; hogy Wallace Beery, a kitűnő amerikai filmszínész, aki néhány napja Magyarorszá­gon tartózkodik, hajszülhijján autószeren­csétlenség áldozata lett a mezőkövesdi or­szágúton. A baleset után mosolyogva jegyez­te meg: ..Egymillió dollárba került volna a Metrónak, ha valami komolyabb baj történik velem“, majd vidáman folytatta útját és órák hosszat táncolta a csárdást a mezőkö­vesdi matyó menyecskékkel. BÁGYADT, LEVERT, DOLGOZNI KÉPTE­LEN EGYÉNEKNÉL reggel éhgyomorra egy po­hár Természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz a bélmozgást csakhamar megélénkíti, az emésztő­csatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkerin­gést szabaddá teszi és a gondolkodó- és munka- képességet emeli. Beható kórházi kísérletek folya. mán bebizonyult, hogy a FERENC JÓZSEF viz gyemorsava-s szellemi munkásoknál neuraszténiás embereknél és betegeskedő asszonyoknál is rend­kívül jótékony hatást fejt ki. TANÜGYI HÍREI Beírások a református kollégiumban augusztus 25-től 31-ig tartanak, vidékiek levélben is je­lentkezhetnek. Az I. oszt. felvételi vizsga szept. 4-én, az V. osztályosoké szeptember 10-én lesz. Javítóvizsgák helybelieknek szeptember 2. és 3... vidékieknek 5-én. Évnyitó ünnepély szeptem­ber 15-én délelőtt 10 órakor, a tanítás kezdete szeptember 16-án reggel 8 órakor. Az egyenru­hára vonatkozóan a beírások alkalmával ad fel. világositást az igazgatóság. A baccalaurátusi vizs­gára jelentkezők augsztus 31-ig adják be kéré­süket. Az igazgatóság felhívja az uj tanulók fi­gyelmét arra, hogy a szükséges okmányokat (születési bizónyitvány, keresztlevél, állampol­gársági bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, ujra- oltási bizonyítvány) idejében szerezzék be, mert a beíráskor feltétlenül be kell mutatníok. A református kollégium elemi iskolájában a be­iratások szeptember 2—6. napjain délelőtt 8—12-ig és délután 3—5-ig tartanak. A beiratkozást igazo­ló nyilatkozatokra vonatkozólag minden felvilágo* sitást megad a beiratkozás alkalmával az iga2ga- tóság. bármilyen hangszeren játszik* kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálga utján szerezze bel Olcsó árak! Nagg raktár* készlett Minden külföldi kiadóval Stözoítls:1 összeköttetési

Next

/
Thumbnails
Contents