Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-29 / 197. szám

BLLBTVT fíK £ _________ »»■■■MaDnnHMBnnHi MIT ÍR A ROMÁN SA|Tí Hibák, Fürdők. - Áriák. — Pe­tra», he I.upu, 1 \C HSIOR (Manoilescu .Strimta volt kere'- k.ciio'cnui};vi miniszter lapja): A pénzügyi és gaz­dasági höw.ei mind súlyosabb les/ A kormány tovább kii/d cz/el j vábággai, mely minden perc- íven előre nem látott bonyodalmat idézhet c'ő. Minden jóhiszemű ember elismeri, hogy ezek j körülmények tették sulyosv.i .1 kormány hely/e. tét. A válság mindenütt nagy zavarokat ok07. — Mindenütt uj inakat keresnek s ennek feltalálásáig kísérleteznek, ügyes országokban jól kidolgozott tervei keszitetiok a válság legyőzésére, Egyik sike­rült, másik semmiféke eredményt nem mutatott lel. Annyi biz.onyos, hogy a mai helyzet nagy gondosságot ir elő a kormányok részére. Nálunk mondjuk meg őszintén — nagy és ismételt ln- bákat követtek el a ki-érietekkel. Ezek aztán még növelték a válság által előidézett rendkívüli he'y- zet súlyosságát és oly zűrzavart létesítettek, mely nagyon ártalmas *z országra. Mar kezdetben hi­ányzott az egységes irány, jól megfogalmazott program, melyet bátorság és tájékozottság kellett volna kísérjen. A miniszterek s Jz arra hivatott állami szervek véleményei úgyszólván állandóan eltérték egymástól, mely aztán zavarra adott al­kalmit. A külkereskedelmi „rendszert“ brutálisan sz.abottálták. Másrészt közbenjárások történtek — amikről nem szabad a nyilvánosság előtt beszél­nünk — $ ezek sajátságos irányba terelték a devi­za politikát. Az eredmény tisztán látható Min­denki látja, a kormány hibáit, hogy minden ered­mény nélkül megy tovább a téves utón, UNIVERSUL: A közoktatásügyi miniszter el­rendelte, hogy a falusi elemista gyerekek napköz­ben fürödjenek. Nagyon helyes. A gyerekek meg keil szokják a tisztaságot. De vájjon egyedül csak a tanulóknak van erre szüksége? A főváros­ban alig jut néhány igen szerény nyilvános fürdő 700-000 ember részére. Mig minden vonalon közös akások, paloták épülnek amerikai tempóban, addig senki sean gondol erre Van nehány „strandunk“ ezzel szemben. A városokban a nyári fürdőzés még fényűzést jelent. A primárok * vízvezetékkel és utoaburkolatokka! vannak elfoglalva s nem jut pénz erre- Még a Duna.mentén is akad olyan hely, hol a akosság nem fürdik rendesen. Nem örököltük * rómaiaktól a fürd ősze retetet. ZORILE: „A partitúra elkészült s mi énekelni fogjuk!“ — ezt mondta Tatarescu az újságírók­nak., midőn a liberális párt végrehajtó-bizottsága íz ülését befejezte. Elfelejtette azonban, hogy ezt a kormány és liberális párt kellett volna írja ré­szére- Tatarescu nem partitúra iró s talán nem is ehetett volna ez. A kórus nem átszellemültél! és idegen áriákait énekel. A napi munkát végzi s nem foglalkozik a nagyobb horderejű kérdésekkel. Nem is lehet aztán' másként, csak úgy, hogy a kész partitúrát Tatarescu olénekli. Nem Wagner, Verdi, áriák, de még csak nem is bécsi-valcer hangjai ezek. Egy darab szegénység csendül ká belőlük s így rosszul énekel. Nagy türelme van a román embernek. Adó, igazságtalanság nem alkalmas ar­ra, hogy változás álljon be Jó lesz tehát, ha óva­tosabbak lesznek az énekléssel PORUNCA VREMII: Petrache I.upu — az Is­tenlátó juhász majdnem abnormális. De kieső, da normális közöttünk? Kj nem csap a megenged­hető határon túlra? Ha az Isten leszállna a földre, bizonyára nem olyan lenne, amilyenek mi va­gyunk. Egyik iró airra szólított fel, hogy ne ír­jak sértő hangon az egyház tagjairól. A má egy­házunk — fájdalom — egy nagy pusztasághoz hasonló. Szomorú temető, ahol csak saját szol­gái énekelnek. A világ legnépszerütlenebb pap­sága « miénk. Arra való tehetség nélküli em­berek, minden lelki készség nélkül volnának hi­vatva annak a népnek lelki gondozására, mely nagyon vallásos. Nem szeretném megbántani a valóban érdemes papokat, de vannak olyanok is, kiket a pálinka, politika s egyéb megenge. dett dolog foglalkoztat. Fényképet őrzök ma­gamnál ennek bizonyitásána. Ne csodálkozzanak tehát, ha a szekták terjednek s véres összeüt­közés történik Besszarábiában. Abban az or­szágban, hol Pctrache Lupu bocskorát csókol­ják — aki tiszta lélek, földöntúli erő nélkül — minden pap szent s nem bandita lehetne, ha ezt akarná. A legnemesebb erdélyi hjgyojisjzs képviseli és szolgálja az tllenzelu y r Bucureşti-be költözés miatt HU mond a meggyilkol* rendőrségi kézbesítő szabadlábra helyezed* lelesége a „nagy per* -ről ? CLUJ. (Az Ellenzék tudósi lójától.) Egv százezer lakosú város mindennap inegtermi a maga kisehb-nagyobb szenzációját. Gyil­kosságot, öngyilkosságot, betörést, sikkasz­tást, verekedést, melyek alapjában véve a mai élet iramához képest mind elenyészően kicsiny és jelentéktelen dolgok, mégis egyik- másik közülük sokszor minden alap nélkül valóságos ter^eri kigvó lesz. Hogy ezeknek a kivételeknek mi adja meg tulajdonképen a szenzációs jelleget, azt megállapítani nem lehet. Tény azonban, hogy néha egy kültelki prostituált meggyilkolása jobban felkelti az érdeklődést és sokkal tovább foglalkoztatja a közvéleményt, mint egy ölven halottat szám­láló bányaszerencsétlenség, vagy valamely kü­szöbön álló jelentősebb politikai esemény. ilyen helyi jellegű és alapnélküli tengeri szörny volt rövid idővel ezelőtt a 1 ■ lie Luca- féle gyilkosság is. A lapok hosszú hónapo­kon keresztül cikkezlek róla s a különböző igazságügyi paloták hatalmas tárgyalótermei kicsinek bizonyultak az érdeklődök befoga­dására. Pedig ez a Flic Luca nem volt sem film- hiresség, sem sportbajnok, sem politikai nagyság. Ez a Flic Luca csak egy. a sáros végén lakó, részeges kételemis rendőrségi kézbesítő volt, egy olyan „Bunáziua“-s ember, aki beállít hozzánk sáros csizmában s büty­kös nagyujjúval odabök az ellenőrző könyv nyitott lapjára, hogy: „Na, itt írja alá!“ Ez a Flic Luca egy átmulatott éjszakát követő reggelen egyszerűen elfelejtett fel­ébredni. Holttestét a klinikára vitték, fel­boncolták s miután a halál okául szivbénu- lás állapíttatott meg, annak rendje és mód­ja szerint eltemették. A névtelen levél Nyolc hónapja pihent már Flic. Luca tete­me az „édes anyaföldben“, mikor névtelen levél érkezeit a rendőrkapitányság bűnügyi osztályára, mely a hatóságok tudomására hozta, hogy a jámbor kézbesítő nem termé­szetes halállal mull ki, hanem felesége, Bun- gardean Victoria ölelte meg szerelőjével: Avram Vasiléval. A levél alapján megindult a vizsgálat, a holttestet exhumálták s a második boncolás minden kétséget kizáróan megállapította a fojtogatás utján történt gyilkosságot. . . Es ezzel kirobbant a szen­záció .. . Titkolt viszony! Gyilkosság! Fel­bujtó asszony!... s a Luncii-telepi kis nap­raforgós ház az érdeklődés középpontjába került. Tizenkét évi börtön A felbujtó asszony gyilkos szeretőjével a vádlottak padjára ült. Negyven tanú vonult fel s az Ítélet súlyos volt. A férfi tiz, az asszony tizenkét évi bör­tönt kapott. Bungardean Victoria, aki tör­ténetesen 29 éves és érdekesen szép paraszt- nő. nyugodtan fogadta a súlyos Ítéletet s előkelő nyugalommal vonult ki őrei között a zsúfolt tárgyalóteremből. Aurita, a börtöntöltelék Az. ügyészségi fogház rácsos ablaka mögé rövid idő múlva parányi napsugár szökött. Bungardean Victoria egy egészséges leány- gyermeknek adott életet, kinek apja Avram Vasile volt s aki a keresztségben az Aurita (Aranyoska) nevet nyerte. A csöppség azon­ban nem sokáig hirta a fogház, levegőjét s héthónapos korában tüdőgyulladásban ki­szenvedett anélkül, hogy egy pillanatra is érezte volna a szabadságot, amitől anyját akkor már csak hetek választották el. Mert Victoriát nemsokára az ítélőtábla másodfokon, hosszas tanácskozás után, bizo­nyítékok hiányában felmentette a vád és következményei alól. A I.uneii-telepen Napfényes délután indultunk el a törvény által rehabilitált asszony felkeresésére, hogy a már idejét mult szenzáció mögül felszínre hozzuk azokat a tragikus lelki motívumo­kat. melyek talán nem olyan „érdekesek“, mint maga a bűntény és mégis közvetlen előidézői voltak annak. A Colonia Luncii, a javítóintézet hátánál húzódik végig. Lakói többnyire városba sza­kadt nincstelenek, házaik apró, rendetlenül szétszórt skatulyák, kavicsos üres térségek és ablakig érő burján között. A görbe utcákon unatkozó csirkék kapar- gálnak s korhadt kutgémek meredeznek a mozdulatlan verőfényben. Egy sebhelyes vénasszony mutatja meg Flic Luca házát, mely ultramarinkék falaival és napraforgós udvarával élénken elüt a telep rozzant vi- ty i 11 ói tói. A ház úrnőjét az udvaron talál­juk. amint éppen egy nvitottszáju vályog­kemence előtt kuporog és kenyeret süt. Mikor megtudja jövetelünk célját, először is arra kér, írnánk meg, hogy Flic Luca rokonai, bizonyos Chiorean és Bigu urak, a gyermekek gyámjai, mig ő vizsgálati fog­ságban ült, a tehenet, a lovat, a színből a deszkákat, de még a kutyák láncait is elad­ták. — Itt vagyok kérem, a kifosztott házzal. Még ezt a kis kenyeret is alig tudtam össze­hozni! — Miért nem fordult az árvaszékhez? Legyint. — Mentem én, de ott szóba sem álltak velem. Meghalsz Victoria! Miután jól kipanaszolta magát, hellyel kí­nál egy sujkolópadon és beszélni kezd. El­mondja, hogy férjét az egész környék csak a „Dühös kutyának“ szólította, botrányai, verekedései és vérbe forgó szemei miatt, ami az állandó alkoholmámor következménye volt. Beszél a súlyos ütlegekről, amit tőle 12 év alatt elszenvedett s a halálfélelemmel teli éjszakákról, mikor az ittas ember a disznóölökés hideg vasával ébresztette: — Készülj, mert meghalsz Victoria! . . . — ölj meg! — mondtam ilyenkor neki. Hisz ez az élet rosszabb a halálnál! Es mesél egy szörnyű karácsonyestről, mi­kor férje három éves kislányukat, a vélet­lenül iángbaborult karácsonyfára dobta, hogy a gyermek másodfokú égést szenvedett. Később Avram Vasilera terelődik a szó. Határtalan melegség esetig a hangjában, ahogy róla beszél. Avrarn nem ivott, nem káromkodott. I.s elmondja, hogyan került hozzájuk la kónak, hogy figyelte életüket, hogyan véd'-! mezlc öt, brutális férjétől és hogyan '■'•gi tette folyton anyagilag is. — Soha senki sem volt olyan jó hozzám. Nem csoda hát teszi hozzá csendesen ha megszerettem. — De mégis csak ő ölte meg, a gyerme­kek apját! — Nem igazi — Negyven tanú bizonyította. — Negyven tanú? — legyint. — Az embe­rek gonoszak. Ha kenyeret mentem volna kérni, nem iimertek volna negyvenen... A hangja hirtelen fölcsattan: — Ha Avram meg is ölte Lucát, akkor sem bűnös, mert gonoszt ölt. — Mindegy hogy jót, vagy gonoszt ölt. Aki öl. az gyilkos és a törvénnyel kerül ösz- szeütközésbe! — Ln paraszt vagyok — mondja Victoria kibővült arccal. — Ln sem írni, sem olvasni nem tudok s a törvényeket sem ismerem. Fn csak azt tudom, amit érzek. Hogy mi a jó, mi a rossz és mi az igazság! A gonoszo­kat mind meg szabad ölni. A tiiz közben kialudt a kemencében és sűrű füst szül kili körülöttünk a levegőt. Victoria szeme tele van könnyekkel. A fogházban született kislányáról beszél — öt is elvette az Isten. Jól tette! Leg­alább egy szomorú asszonyi sorssal keve­sebb ... ’ * Flmenőben betekintünk a tornácos kis ház egyik ablakán. — Itt lakott Avram — mondja csendesen. Kicsiny, tiszta szoba. Tarkateritős asztal, vaságy, cifrára festett láda s a falon Mária- kép. . . A tarkateritős asztalon egy bádog tányérban főtt burgonya, kenyér és só. — Most ki lakik itt? — kérdezzük. — Senki! — Akkor miért van étel az asztalon? — Csak babona! — mondja mosolyogva. Hogyha Avram kiszabadul, visszatérjen. Pálffy Lili. 19 3 9 augusztus 2 9. SZERDA: CAPITOLMOZGÓ: SZERELEM, ÖRDÖG ÉS HALÁL. Kalandos szerelmi történet. Fő­szereplők: Nagy Kató, Brigitte Horney, Albin Skoda. EDISON-MOZGÓ: CSAK TÉGED AKARLAK. Fősz. Nagy Kató. Karl Ludwig Diehl. II. EGY ÉJSZAKA REGÉNYE. Liane Haid és Paul Kemp. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁSMOZGÓ: I. MI TÖRTFéNT AZ 56 UTCÁBAN. Fősz. Cay Francis és Gene Raymond. II. ÁMOR PÓRÁZON. Fősz. Schneider Magda és Wolf Aibach-Betty. OPERA-MOZGÓ: HARMINC NAPIG HER­CEGNŐ. Főszerepben Sylvia Sidney és Cari Grant. ROYAL-MOZGO: Kettős premier: I. MELÓ­DIÁK VARÁZSA. Chopin filmsláger sze­replőivel. II. SCHMFLING—HAMM ANS izgalmas boxmérkőzése. Előadások: Box: 3.15. 5.45, 8.30, 11-kor. Melódiák: 4.lő. 7. 9 30 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Az előadások a Színkör épületének átalakítási munkálatai miatt szünetelnek. Kereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CHERESTESIV-léié nagy román Leszállított árban a 4 kötet most csak 495"— lei az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portó­mentesen szállítjuk. Tizenhét évi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents