Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-28 / 196. szám

£

BLLENZfiK

191$ nuţf umtun 2H.

mmm

ERDÉLY! HTON

Etíg»orfe«»rti>zatf a Székelyföldről

4 falusi rsemföröriKic^rfcr örifdlie vétodto a ^anulmíínyuion levő laírÚRtluIő-itiiE'sasúqotf.— Á törüli liövd fiai, mini „gyanús elemek — Színes feljegyzéseid és szomorú iapaszlalafoli

SOVAT V (A/ Ellenzék tudósítójutói.) Sa jnálom, hogy inium a havasok alól, a világ- hirü fiirdötelop gyönyörű tavai es villái közül nem irhatok csak szép és kedves dolgokat. Úti tapasztalataimról számolok be, amelyeket idejőve! szereztem, hogy figyelmeztetésül szolgáljanak azoknak, akik esetleg még arra vállalkoznának, hogy tanuhná- nvozás céljából vagy csupa kíváncsiságból beutazzák a Székelyföldet.

riirdöremenet a kiskükiillömenti Cioc községben

igen kellemetlen kalandban volt része a ki raml illő társaságnak. A csendőr hatóságok figyelmét utunk irányában előre felhívták telefon utján a „gyanús társaságra“, úgy hogy mikor a faluba értünk, már ott várt a Cihiudar-i csendőrség.

Este l'.ét óra után, mihelyt megszálltunk a fainban, nyomban házigazdánknál termett a csendörség a községi bíróval és bejelentette, hogy házkutatást fog tartani, mert kiváncsi, hogy miféle jegyzeteket gyűjtöttünk és milyen iratok vannak nálunk.

Rövid pillanatok alatt kiderült azonban, hogy a csendőrségnek nincs ügyészségi meghatalmazása a házkutatáshoz, mire vendéglátó gazdának kijelentette, hogy ragaszkodik a törvényes formákhoz és mindaddig nem eogedi be házához a hatóság embereit, mig az ügyészség meghatalmazását nem tudják felmutatni.

őrizetbeveszik a kirándulócsoportnt

Izgalmas percek következtek. A csendőrség felvonulása nagy nyugtalanságot keltett a falu lakossága körében és csődület támadt a ház előtt. Az országúton külföldi jelzésű gépkocsik száguldottak egymásután Sovata felé, utasaik csodálkozva bámultak a házat körülvevő csendőrségre.

Ha tudták volna, hogy bent a házban egy diplomáciai útlevéllel utazó külföldi állampolgár is van!

De hogy sorra vegyük az eseményeket, az őrmester elszalasztottá egyik káplárját a hét kilométerre lévő Pădure községbe, amely két év óta járási székhely, hogy hozzon ügyészségi engedélyt. Mindenki tudta, hogy innen nem lehet ügyészségi engedélyt ho^ni, mert ügyészség csak a több mint ötven kilométerre fekvő Odorheiu-n van, a csendőrőrmester mégis

őrizetbe vette azokat, akik a házban tartózkodtak és kijelentette, hogy senki neta léphet ki az ajtón

mindaddig, mig az ügyészség engedélye meg uem érkezik és a házkutatást meg nem tartják. Két óra hosszat tartott ez az őrizetbevétel, mig végül késő este, mikor az engedélyért küldött káplár visszaérkezett, szó nélkül elvonult a csendőrség a kapu elől. Az ügyészségtől ugyanis

telefon utján nem adtak engedélyt a házkutatáshoz, mert alaptalannak tartották a vádakat, melyeket a „gyanús“ kirándulók ellen felhoztak.

Mindennek dacára azonban a csendőrség másnap reggelig megfigyelés alatt tartotta a házat és környékét, nehogy valaki elmenekülhessen.

Amint hamarosan kiderült, az őrizetbevétel és házkutatási kísérlet a Bezid-i csend- orőrmester telefoni értesítésére történt, akiről Targu-Aíures-i tudósítás alapján nemrégen olvashattak az Ellenzék olvasói egy egész sor jogtalan intézkedés kapcsán. Marin Drăgălău őrmesternek gyanús volt a keleti módra hátulról kezdődő török diplomáciai útlevél, amellyel Djelaldin Szefket Bey török követ két fia utazott Erdélyben. Az őrmester ur

soha sem látott még ilyen útlevelet és sehogy sem tudott eligazodni rajta, ugy hogy

jónak látta telefonon előre értesíteni a ki- ráiuinlők útirányában a csendőrségeket,

mert, amint mondta, gyanúsnak találja az iratokat. Intézkedésével aztán elérte azt, hogy a diplomáciai útlevéllel utazó török követ fiát ‘24 óra leforgása alatt kétszer idézték csendőrségre, harmadszor pedig őrizetbe vették és útlevele felmutatása ellenére sem engedték szabadon. A szokatlanul durva bánásmód miatt a külföldi vendég a török követséghez fordult panaszra és a követség utján kér elégtételt a csendörségek eljárása miatt, akik egy őrmester tudatlansága következtében ilyen szélsőséges intézkedésekre ragadtatták magukat. De homályos pont marad mindenképen, hogy a vendégek gyanús iratai miatt miért akartak házkutatást is tartani?

Egy falu a sok közül

Cioc-falva egyébként igen sok érdekességet nyújt az utazónak. Másnap nem győztük az. érdekesnél érdekesebb adatokat jegyezni a falu történetére és jelenlegi viszonyaira vonatkozólag. Kétszeresen élveztük visszanyert szabadságunkat, amint a falu csinos házai között jártunk a Kükiillő völgyében, melyet keletről a Sovata-i havasok gyönyörű láncolata zár be.

Anuyi a nemesített rózsa a faluban, mintha Itidgária rózsa vidékén Járnánk, minden kis ház kertjéről, udvaráról szebbnél szebb rózsafák illatát hozza a szél.

Szép szál emberek járnak az utón, takarítják be n búzatermést, amely az. idén szokatlanul jó volt. Kimondhatatlan jó érzés fog el ennek a szép és gazdag életnek láttán, ahonnan mintha elköltözött volna a szegénység é's nyomorúság, de aztán elszomorodunk, amikor megkapjuk a magyarázatot. Ezt a falut is kikezdte a magyarság egyre jobban terjedő veszedelmes betegsége: az egyke. A vidék sok szegény és nyomorúságos falva után azért tűnik kividről módosnak és virágzónak ez a község, mert az emberek megtalállak a veszedelmes módszert, mellyel kevés vagyon mellett is lehet aránylag jól élni. Egy-egy házaspárnak csak egy gyermeke van, hogy a vagyon ne szakadjon kétfelé, hogy ne legyen sok a gond.

Könnyen el lehet gondolni, milyen veszély fenyegeti ezt a szép és ma még virágzó községet, amikor

az utóbbi három esztendő alatt összesen csak harminchárom gyermek született akkor, amikor 780 lélek lakik a faluban és a halottak száma jóval meghaladja az újonnan szülöttekét.

Hogy meg fog apadni ezeknek a derék, szép szál embereknek a száma itt néhány évtized múlva, akkor, mikor a magyarságnak elkeseredett harcot kellene vívnia fenmaradá- sáért...

Az. egykp valószínűleg a közeli szász vidékekről szivárgott be, amelyeknek hatása meglátszik a falu építkezésén és öltözeién is. A háború utáni esztendőkben jött divatba az egy gyermek és csak most, a legutóbbi időkben lett általánossá. Érdekes megjegyezni azonban, hogy a szomszédos községekbe még nem terjedt tovább, ami annak köszönhető, hogy a napok és tanítók mindent elkövetnek a megakadályozására.

pökség fenhatósága alatt állott. A hívek lassanként felszívódtak a másik két egyházba, úgy hogy ma hat görög katolikus család van az egész faluban. Ezekről azonban kiderítették. hogy románok és kijavíttatták a templomot számukra, természetesen a többi magyar lakosság költségén. Az unitárius ifjúsági egylet több mint kétezer lejjel járult hozzá a „románok“ templomának kijavításához és a javítás költségeire a gyűjtést maga a Ghindar-i csendőrőrmester vezette le. Ezek a görög katolikusok egy szót sem tudnak románul, mindannyiuknak magyar nevük van, amelyekről azonban a névelemzés megállapította, hogy románok. Csakhogy ugyanez a névelemzés a parasztkirály Dózsa György itt élő leszármazottairól is kiderítette. hogy románok . . .

Felsőbb rendeletre minden székely község jövőévi költségvetésébe fel kell venni ötezer lejt román egyházi célokra. A Cioc-falviak tekintettel, hogy a tavaly javították ki a templomot, most csak kisebb összeget vettek fel és igy küldték el költségvetésüket a központba jóváhagyás végett. Itt aztán önkényesen beírták az ötezer lejt és vele együtt nyomban jóvá is hagyták, úgy küldték visz- sza a költségvetést. Pénzre és uj hivekre van szüksége a kijavított templomnak. (B.)

* ASZTMA ÉS SZÍVBETEGSÉG, mell- és tüdő- baj, görvély. és angolkór, a bőr megbetegedései és furunkulózis eseteiben a mindig kellemes hatású természetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja s a gyomor és belek működését kitünően szabályozza.

Mózgöszinházak műsora;

KEDD:

CAPITOL-MOZGÓ: A „MATERHORN“ HŐSE. Egy igazi filmalkotás. Hegymászók, turisták, természetimádók filmje. Főszereplő Hans Schmid.

EDISON-MOZGÓ: CSAK TÉGED AKARLAK. Fősz. Nagy Kató, Karl Ludwig Diehl. II. EGY ÉJSZAKA REGÉNYE. Liane Haid és Paul Kerap. 3, 6, 9 órakor.

MUNKÁS-MOZGÓ: I. MI TÖRTÉNT AZ 56.

UTCÁBAN. Fősz. Cay Francis és Gene Raymond. II. ÁMOR PÓRÁZON. Fősz. Schneider Magda és Wolf Albach-Betty.

OPERA-MOZGÓ: HARMINC NAPIG HERCEGNŐ. Főszerepben Sylvia Sidney és Cari Grant.

ROYAL-MOZGÓ: Kettős premier: I. MELÓDIÁK VARÁZSA. Chopin filmsláger szereplőivel. II. SC H M EL I NG—HAMM ANS izgalmas boxmérkőzése. Előadások: Box:

3.15, 5.45, 8.30, 11-kor. Melódiák: 4.15,

7. 9.30 órakor.

SZÍNKÖR-MOZGÓ: Az előadások a Színkör épületének átalakítási munkálatai miatt szünetelnek.

HERMES NAGY NYÁRI VASÚTI MENETRENDJE 40 lejért kapható as Ellenség könyvoszíályában Clnj, Plata UnlrlL Zseb- menetrend 16 lej. Vidékiek még kilIOu 5 lejt küldjenek be portóra*

MIT ÍR A ROMÁN SA)T()

Romin—magyar kulturküzeledéi. — Billiárdgölyók.-IARA NOASTRA: (Goj$a lapjaj: Meg lehetne e valósítani a romá'n—magyar kulturális közeledést? Rég került szőnyegre ez a kérdés. Egye román körökből őszinte kezdeményezés indult ebben *Z irányban, ami aztán a budapesti reviziónistákon megakadt. Kevéske magyar hang hangsúlyozza a román—magyar közeledést tudományos, művészi s irodalmi téren, ezeket azonban elnyomja azok kiáltása, akik hazafias szólamokkal gyülöletmagot szórnak. A Magyarság s más lapok cikkei bizonyítják, hogyan értik Tiszán-tuli szomszédaink a román intellektuelekkel való viszony felvételét. „Magyar és román írók találkozása“ cim alatt a Magyarság a következőket írja: „Ha az uj hódítók lelkén fekszik a humanizvmus s szívből óhajtják ezt a kulturális közeledést, miért bántották, bírói ítélettel büntetve Spectator:, a transz.jlvánizmus apostolát? S az összeköttetés magyarországi hiveit is megkérdezzük, miért feledkeznek meg az erdélyi magyar kisebbségekről? Tiltakozunk a magyar hazafias közvélemény nevében az ellen, hogy költőink és íróink a románokkal találkozzanak“. Ugyan ez * lap ,,Ne barátkozzunk azokkal, akik megcson. kitottak“ címmel egy másik cikket is közöl a román—magyar összeköttetés elmére. Ez is telve van gyűlölettel.“ Az igazság az, hogy a megegyezéssel egy lépést sem haladunk előre. Ellenségeinkkel csak egy összeköttetésünk lehet s ez nem politikai, hanem a gyors számadás kívánsága. Nem emelünk diadalkaput „Isten hozott“ felirásisal. Ez a mi álláspontunk, mig visszakapjuk tegnapi határainkat." így beszél keserű szavakkal budapesti kollégáink szive, mely nem egyezik bele a román—magyar kulturális közeledésbe, mig Erdélyt vissza nem kapta. Ha ennek ilyen ára van, akkor mi is, akik hittünk ebben, le kell monjunk egyszersminden- korra a két ország intellektuelljeinek barátságáról. Magától értetődik, hogy semmiféle megegyezésről nem lehetne szó, ha mi, románok üldöznénk az erdélyi magyar kisebbséget. De vizsgáljuk meg a tiszti igazság alapján, lehet-e szó ilyesmiről? Ro. mánia nem visz beolvasztó politikát a magyarsággal szemben, mely irt él határai között. Nem akarunk románokat csinálni a magyarokból, megengedjük* hogy anyanyelvükön beszéljenek, énekeljenek, imádkozzanak. Nem akarjuk egy csöppet sem elvonni őket népüktől sem közigazgatási, sem isko. laj, sem egyházi téren. Istennek hála! Sohasem vi- I rágzott igy az erdélyi magyar közoktatás. — Sohasem jelen meg több magyar lap, könyv és folyóirat Erdélyben. Sohasem olvastak több magyar betűt, mint most Magyarország megcsonkitói- nak uralma alatt. Még mit akarnak a budapesti írók? Forduljanak csak az erdélyi magyarokhoz. Mi nem románizálunk erőszakkal, mint a románokat magyarosították volt fenyegetésekkel. Ezt nem értik Budapesten. Fájdalom, ilyen körülmények között a román—magyar kulturbarátságot nem lehet megvalósítani. Majd meglátjuk, ki fogja ezt sajnálni...

UNIVERSUL: A válság elleni harcban elért eredmény nem áll egyenes arányban a küzdelemben felhasznált erőfeszítésekkel és áldozatokkal. Semmi eredmény nincs a nemzetközi forgalomban, hol csak újabb és újabb feladatokkal kell megbirkózni, mint amilyen a transzfer ügye is, ami tehetetlenné teszi az adósokat, akik nem tudják kifizetni külföldi tartozásaikat. Ez azonban az adósságokat felhalmozza. Mindnyájan látjuk, hogy a nemzetközi gazdasági helyzetben tapasztalható bizonytalanság ennek az oka. Az aranyalapot elhagyták s igy a régi összeköttetés felvételét meghiúsították. A kormányok intézkedései nem érhetnek célt, mert homokos talajra találnak. Mindez egy francia publicista véleménye szerint azt a képet nyújtja, mintha a politikusok tojásalaku és nem gömbölyű golyókkal bjlliárdoznának. Bármilyen nagy az erőfeszítés, az eredmény csak negativ lehet, ami a réginek csak karikatúrája. Illetékes helyen jól látják ezt s újabb kísérleteket tesznek a bizonytalanság megszüntetésére. Az első teendő stabilit ició, miután ez a kulcsa a nemzetközi forgalomnak. Ez garanciákat s megfelelő előkészítést igényel- örvendetes dolog ezen a téren, hogy az Amerikai USA is belátta ennek szükségességét s a mult hónapban Parisban tartott nemzetközi kereskedelmi kamarai tárgyaláson az amerikai kiküldött is a stabilizáció szükségét hangoztatta. Elvi alapon már bizonyos javulás tapasztalható. Mikor lesz azonban ez megvalósítva?

fi A belgyógyászat kézikönyve i

Irta: Dr. Müller Vilmos. 2 kötet, 860 oldalon, ára 700 lei az Ellenzék könyvosztályában, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítja c

A nép és a népviselet

Az erdélyi magyarság egyik legvitatottabb cérdése, hogy

helyes-e sok ifjút adni a középiskolákba, onnan pedig a/, egyetemekre. A kérdés itt magától megoldódik. Hat diplomás úri család vau a faluban, de csak egyetlen fiú jár középiskolába.

Falusi ember nem is gondol arra, hogy gyermekét gimnáziumba írassa, mert nem jirná a költségeket, ellenben öt-hat olyan ireg falusi gazda van, aki valamikor tübb- tevesebb gimnáziumi osztályt végzett.

Túltermeléstől és szellemi pályák meg- ■ohanásától tehát nem kell félni. De komoly aggodalommal lehet gondolni arra, hogy ha i többi falukban is igy áll a helyzet, ki lesz \z, aki pár év múlva az öregek nyomában ízt a hat intellektuális állási betölti a falusán, amely még a mai nehéz idők között is megmaradt és ha sovány is, de biztos megélhetést biztosit hat magyar családnak. Mert nnen már csak egy utánpótlásra lehet számítani.

Érdekes népviselete van a falunak, amely izonban már kezd feledésbe merülni. Lgy cell felöltöztessünk egy asszonyt külön, hogy megláthassuk a gyöngyös szoknyát, gyöngyös és pántlikás lájbit. amelyet már csak a „régiek“, az öregek hordanak nagy ünnepek alkalmával.

Egyanez a sorsa az érdekes fejviseletnek, a párta .és főkötő keverékének, amelyen dús fekete csipkék között színes virágok virítanak, hátul pedig régi mintás szalagok lógnak le róla. Ez a szászos fejdisz régen a mátkaság jeléül szolgált, ma a letűnt idők jele. Ugyanígy letünőben van a férfiak viseleté is, a díszes varrásu piros mellény és a fekete csikkal díszített fehér posztóharisnya. Érdekes különben megemlíteni, hogy az itteni ősi székely népművészetről nemrégen kideritetle az egyik tanfelügyelő, hogy a legrégibb román művészeti emlékek egyike.

A magyarok román temploma

A faluban kis görög katolikus templom is van, amelyet a múlt század közepén építettek az unitárius és református hívek görög katolikus vallásu testvéreiknek. A közhatalom változása előtt mint magyar görög katolikus egyház szerepelt és magyar piis-