Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-27 / 195. szám

^ / /. H l\ Z. fí * 1 9 J 5 zi ii U 1/ n i t u n £ J. n v mmm i A Tarcşai-Hiîires-i Rodor-Luntr®! emlékeznek a székely fővárosiban _ 4 kuildpesti Mdrtjj^'icieíen <.íiinds/<idk lel a székelyek liüfzkeséqé^. ßoinaniikus verziók nz európai Ivirii zenélő csoda-kdról és annak dlkoíojórúl. Bodor Peder, a zseniális székely medianikus, álli~ őlaq kebördönzésééri, maga némiíodda el világhírű miivé!... i VIUíUJhMIJRI'S. (Az Ellenzék munkatár­sától.) Fgy budapesti épilés/.eli szaklap hosszas tervezgetések és különböző javas­latok után, amelyok Budapest városát fog­lalkoztatták, a napokban érdekes, erdélyi vonatkozású pályázati hirdetményt jelente­tett meg. A hirdetmény szerint a fővárosi közmun­katanács nyilvános árlejtést tart e hó végén a Margit-szigeten építendő ,,Bodor"-kut munkálataira. A székely fővárosban, de egész Erdélyben is. ahol jól ismerik az annak idején világ­hírű Bodor-kut történetét, nem kis meglepe­tést. de ugyanakkor jóleső érzést váltolt ki az a tény, hogy a magyar főváros egyik legszebb helyén, a gyönyörű Margit szigeten éled újra a legendás lórii Bodor-kut. az akkori idők zenélő csodája, amelynek tör­ténetéről és alkotójáról sok érdekes verzió van ma is forgalomban. A Targu-Mures-i Bodor-kutat még 1911- hen, tehát 24 évvel ezelőtt lebontatta a vá­rosi tanács, ennek ellenére is sok olyan régi polgára akad a székely fővárosnak, aki szí­vesen emlékszik a város egykori világhírű érdekességére. , . Egy zseniális székely mechanikus tragikus története ... A Targu-Mures-i Bodor-kutról szóló leg­régibb feljegyzések Benkő Károly ..Maros­szék ismertetése“ cimü Gluj-on 1868-ban megjelent müvében találhatók meg. Ebben a miiben az akkori történetiró Bo­dor Pétert korának egyik legjelesebb gépé­szének, valóságos zseninek tartja, aki világ­hírre is tehetett volna szert, ha megfelelő kiképzést nyert volna. Bodor Péter a Mures-megyei Sangheorghe de Pădure községben született a feljegyzé­sek szerint 1778-ban és az ottani anyakönyvi adatok szerint Bodor Józsefnek, egy örökké álmodozó, réveteg agyú embernek volt a fia. A fiatal gyermek először egy kis falu­ban, Lécfalván végezte el elemi iskoláik majd néhány osztályt a Targu-Mures-i refor­mátus kollégiumban hallgatott le. Később ugyancsak a székely fővárosban lesz először asztalosinas Bodor Péter, aki­nek azonban több kedve van már ekkor is a mechanikához és vasárnapi szünóráiban órákat fabrikál. Az egykori feljegyzések azl is tudják a feltalálóról, hogy még gyermek­korában is a falvak lejtős vizű patakjaiban olyan ügyes szerkezetű, de primitiv malmo­kat fabrikált Bodor Péter, hogy azokat a falusiak bátran felhasználhatták. Bodor Péter kalandos fiatalsága érdekes momentumokban bővelkedik. Egy marosme­gyei mágnásnak, gróf Toldalaghi Józsefnek lurópa- Ellenzék leső egyéni nya- alási akciója ! r MP HVJ 1 V 11 S0YATA rum« AZ ORSZÁG GYÖNGYI! Junius és szeptember hónapokban: 14 napra I. osztályú kategória Lei 2.850-— 21 napra I. osztályú kategória Lei 4.200-— 28 napra I. osztályú kategória Lei 5.830-— 14 na-ira II. osztályú kategória Lei 2.235'— 21 napra II. osztályú kategória Lei 3.200-— 28 napra II. osztályú kategória Lei 4.435‘— Julius és augusztus hónapokban: 14 napra I. osztályú kategória Lei 3.830’— 21 napra I. osztályú kategória Lei 5.520-— 28 napra I. osztályú kategória Lei 7.700-— 14 napra lí. osztályú kategória Lei 3.000-— 21 napra II. osztályú kategória Lei 4.315--­28 napra II. osztályú kategória Lei 5.995-— I. osztályú kiszolgálás alatt értendő: folyó­vizes szobák és étkezés a Szovata étteremben. — II. osztályú kiszolgálás lakás az István és Regina Maria szállókban és étkezés ugyanezen szállók éttermeiben. — Fenti pausál árakban következők foglaltatnak benn: Lakás kiszol­gálással és villanyvilágítással, valamint községi illetékkel, napi háromszori kitűnő étkezés, kiszolgálással együtt, mindennapra fürdőjegy a Medve tóba, vagy kádfürdőbe, kurtaxák, ze­nedijak, az állomásról a fürdőtelepre való be­es kiszállítás. — Indulás bármely napon! Kö­telező azonban indulás előtt 10 nappal leje- leutkezni, hogy a szoba megrendelhető legyen és lekötött idő pausál dijának felét jelentke­zéskor lefizetni. — Jelentkezések és összes felvilágosítások az ország területén beszerve­zett összes pausálkurákról az Ellenzék utazási osztályában Cluj, Piaia-Unirii, Telefon 109. a Goronca-i birtokán évekig kerlészmunkál végez, utána 1805-hen, mint később kiderült, (ierendkeres/1 községben egy primitiv és sa­ját maga feltalált sajtéival olyan sikerült két pengős bankókat gyártott a zseniális székely, hogy arra sohasem jöttek rá. Ti/, évvel ké­sőbb azonban, miután különböző mágnások erdélyi udvaraiban gépeket, malmokat és kerteket rendezett, ismét Targu Mures-re jött vissza a feltaláló, aki először a Maroson egy faludat csinált meg a városi tanács fel­kérésére, amelynek mai utódja, egy vashid, még ma is a Bodor hid elnevezést viseli a székely fővárosban és ugyanebben az évben alkotta meg a később világhírűvé vált Bodor- kutat, amely a város főterén nyeri elhelye­zést. Romantikus legendák a zenélő csodáról... Érdekes körülmény az, hogy a Bodor-kut megépítésére nem a város adott a feltaláló­nak megbízatást. Ebben az időben igen lej- lelt céhekben tömörültek a székely főváros iparosai, akik gyiijtöivekkel, nyilvános ada­kozási akciói indítottak a zenélő kul megte­remtésének érdekében. Az a keiét nem várt eredménnyel végződött. A szükséges összeg gyorsan összegyűlt és Bodor Péter megkezd­te munkáját. A kút tnlajdonképen már fennállott azon a helyen és annak forrását, amelyet a régi Targu-Mures-i vár déli oldalából cserefa csa­tornákban vezettek le a főtérig, a régi ada­tok szerint Nemes György akkori rendőr- igazgató fedezte fel. A kút először piramis- alakú volt. majd Bodor Péter elgondolásá­ban ovális köfalalapzatu, bádogkupolós al­kotmánnyá alakult át. A vörösrézzel borított kupola négy ko- rinthusi oszlopfőn nyugodott és felül egy A polio-.szobor díszelgett. Az Apollo-szobor a zseniális feltaláló ör- döngös masinája folytán pontosan minden 24 órában megfordult, míg a kupolában, a fedél alatt elrejtett zenélöóras/erkezel nap­jában négyszer, reggel hat órakor, délben 12 órakor, este hat órakor és éjjel 12 óra­kor szólalt meg és játszott . . . A rendelkezésünkre álló adatok szerint a zenélő szerkezet produkciója olyan hangos volt, hogy a közeli falvak lakossága is gyö­nyörködhetett benne. A Targu-Mures-i zenélő kul mindössze húsz évig élt teljes frisseségében. 1836 de­cemberében egy hatalmas szélvihar lesodor­ta a kút tetejéről az Apollo-szobrot és nem sokkal később a zenélő szerkezet is örökre elnémult. A különös zenei mechanizmusról ma mindössze annyit lehet megállapítani, hogy a viz erejével állott összefüggésben és ami­kor a viz elért egy bizonyos nívót, akkor automatikus módon megindította a zenélő, forgó szerkezetet. A Targu-Mures-i zenélő kút első időben nevezetességévé vált a székely fővárosnak. Jegenyékkel vették körül és a kút körül zaj­lott le az akkori kisváros „korzója“. Rövid idő alatt eljutott a csodakút hire külföldre is, ahonnan számos látogatója jött a székely fővárosba és nemsokára kor társa, a zseniá­lis Kempelen Farkas mellett emlegették Bo­dor Pétert, akinek boszorkányos müve világ­híressé lett. 1861-ben akadt volna egy órás, aki ajánl­kozott a városi tanácsnak arra, hogy két­ezer forintért kijavítja az elnémult szerke­zetet, a tanács azonban igen magasnak ta­lálta az összeget és igy a zenélő kút tovább­ra is néma maradt. 1911-ben aztán végleg beteljesedett a kút sorsa. Az akkori Targu-íMures-i városi ta­nács, amelynek élén dr. Bernády György polgármester állott, elhatározta, hogy a kút helyén színházat épit és ezért lebontatta a kutat. Az egykori világhirességet ekkor dara­bokra bontották. A vasrészeket a városi ok­mányok szerint gróf Teleky Domokos ger- nyeszegi birtokos, mig a farészeket Rácz Béla malombérlő vette meg. Szomorú körülmény az, hogy a tervbevelt színház sohasem épült fel és igy a kút le­bontása korai intézkedésnek bizonyult. Az alkotó zseni tragikus vége... Bodor Péterén, a zseniális tehetségű szé­kely mechanikuson is beteljesedett a felta­lálók és zsenik tragikus végzete. A Bodorkut befejezése után ismét elkerült Targu-Mures-ről és rossz társaságba keve­redve, ismét pénzhamisításra határozta el magát. Egy Turda-i puskamüvessel állott össze és azzal tizforinlos bankókat gyártott. Ez alkalommal már a hatóságok kezére ke­rüli és évekig raboskodott :t Ghcila-i légy házban. Későn, évek múlva került ki meg törve a fogyházból, a Mures megyei küzsé gekhen néhány orgonát állított össze, ame­lyek közül egyik müve még ma is fennáll a Mures megyei Ghibed községben és azután ismét visszatért a székely fővárosba. Az ak­kori konzervatív szellem nem tudta meg­bocsátani a zseniális feltalálónak előbbi ,,hűnél“. Evekig nagy nyomorban élt a szé­kely fővárosban, majd Gluj-ra költözött, ahol 1849-ben gyutacsokat gyáriolt. Ott is hall meg Kogáhiieeami-iileai lakásában még ugyanebben az évben nagy szegénységben. Tragikus élet, még tragikusaid) fináléját ké­pezi az a körülmény, hogy sírjáról nem is tudnak. A most újjászülető egykori világcsodá­nak, a Bodor-kutnak a feltalálója már 86 éve nyugszik valamelyik temetőben. Szel­leme azonban még mindig él és romantikus alakja körül sok legenda szülelelt, amelyek még ma is forgalomban vannak. A legendák szeriül a Bodor-kul megalko­tása égy lengyel hercegnő akkori Targu- Mures-i látogatásával függ össze, mert az előkelő hölgy kegyeivel tüntette ki az egy­szerű, de zseniális gépészt, aki történetírói szerint „jellemére csendes, jószivíi ember volt“. Ennek a legendának valószínűségét jelentékenyen kisebbíti az a körülmény, hogy az akkori „idegenforgalmi statiszti­kák“ szerint Targu-Alures-en akkor nem volt lengyel vendég. Egyancsak legendás verzió tud arról is, hogy Bodor Péter, a Gherla-i börtönből engedélyt kért és kapott arra, hogy müvét még egyszer megtekintse és ez alkalommal egy csavart vett volna ki a gépezetből, amely azt örökre megnémi- totta. Nem legenda azonban az a körülmény, LÁTOGASSA MEG 8 a Prágai Mintavásárt I 1935 míg. 30-tói szept. 8-ig ! Nagy utazási cm egyéb ked­vezmények! Vásárlgazol- váunyal én felvllágo«ítá- tiokkal uzivénén szolgál : Dávid hangszerház Cl uj, S t r M emo rândului 12 amelyről a Targu-Mures-i megyei levéltár aktái most is tanúskodnak, hogy pénzhami- sitási ügyébe Bodor Péter Bolyai Farkast, a világhírű magyar zseni, Bolyai János ap­ját is bele akarta keverni azzal, hogy az egyik hamis tízforintos bankót tőle kapta. Haboskodása alatt uj görögkeleti imahá­zat emeltek Gherla-n. Mint jó rajzolót. Bo­dor Pétert is kirendelték a (egyházból az imaház freskóinak festéséhez. A feltaláló „csavaros*4 székely mentalitására jellemző, hogy .ludasként a szentek mellé báró Jo- zsinczv Antall, a Gherla-i fogház parancs­nokát festette meg Bodor Péter, aki ezért különcellát kapott. Bodor Péterről, a zseniális székely felta­lálóról egyetlen monografia jelent meg, amelyet 1). Biás István, a Targu-Mures-i megyei nyug. főlevéltárnok, a jó hírnévnek örvendő erdélyi történész irt meg. Rajta ki­vid és az alapos rnü adatain kívül Bodor Péterről, a Budapesten feltámadó csoda-kut egykori feltalálójáról beszélnek a székely fővárosban azok a bizarr reminiszcenciák is, amelyek a romantikus életii feltaláló em­lékét zsongják körül . .. Benczel Béla. Munkába lépett a harcterek hiénája Az aggastyán Zaharoil az olasz—abesszin viszályon is vagyonokat akar keresni. — Semkrsem tudja, hol tartóz- hodik a hires legyverszálliíó LONDON, augusztus hó. A külpolitikai válsághírek mellett és ezekkel kapcsolatban az angol újságok legnagyobb szenzációja, hogy Sir Bazil Zaharoff, a hires hadianyag- j szállító, aki a különböző pontokon kitört háborúknak valóságos rossz szelleme volt eddig is, nyomtalanul eltűnt és nem tudják hol rejtőzködik. „Hol van Sir Bazil Zaha­roff?“ — ez a kérdés izgatja a legügyesebb angol és francia riportereket, akik hiába ku­tatják a tömegöldökléseken milliárdossá gaz­dagodott ravasz hadianyagszállitó hollétét. A sovány, ragadozóképü milliárdost hosszú hetek óta nem látta senki. Alig kétséges, hogy azért tűnt el az érdeklődők elől, mert háború van a láthatáron és újra valami nagyszabású üzletet akar nyélbeütni. De nemcsak a sajtó érdeklődik holléte iránt, ha­nem megbízható hirek szerint az angol kül­ügyminisztérium is, mely olyannak látja a pillanatot, amikor igen tanácsos figyelemmel kisérni Sir Bazil Zaharoff kezeit. Sir Bazil eltűnt a láthatárról, ellenben hol innen, hol onnan érkeznek hirek nagyszabású titkos hadianyagszállitások- ról az óriási kiterjedésű ellenőrizhetetlen angol gyarmatterületen át és ugyanakkor gyanús tőkeösszevonásokról érkeznek hirek különböző pénzpiacokon, ami csalalkozhatatlanul Zaharoff tevékeny­ségére mutat. A tömegöldökléssel spekuláló milliárdos aggastyán, aki saját bevallása sze­rint is már túlhaladta a 86-ik évét, nem elég­szik meg óriási vagyonával, hanem újra dol­gozik a fenyegető háborús zavarok bálte­rében. Hogyan dolgozik a milliárdos? Személyesen azonban nem mutatkozik. Helyette ügynökei dolgoznak a különböző tőzsdéken, részvényeket adnak el, másokat vásárolnak, aminek mind meghatározott sze­repe van Zaharoff terveiben. Hir szerint ezúttal is rendkívül távolbamenő tervek­kel foglalkozik, melyeket nem merit ki a hadianyagszál/itás. Sir Bazil Zaharoff ugyanis Abesszínia pet­róleumforrásaira vetette a szemét, melyek­ről azt hiszi, hogy most nagyrészben kezébe kerítheti. Zaharoff izgalmas pályafutása alatt már több petróleumháborut pénzelt, némelyeket elveszített, másokat megnyert. A petróleumforrások megszervezése érdekében népeket bonyolított egymás ellen háborúba, ami fegyverszállítások szempontjából is jó üzletet jelentett számára. Most úgy értesült, hogy Abessziniának nagyértékii, kihasználat­lan petróleumforrásai vannak, melyek iránt főleg amerikai pelróleumkilermelő társasá­gok érdeklődnek. A terve az, hogy külön­böző módokon, melyek között főszerepet a hadianyagszállitás játszik, kezébe kerítse ezeket a petróleumterületeket. A pénz hatalma . . . Tervei érdekében összevonta a szilárd va­lutájú országokban elhelyezett tőkéit, amivel Svájc, Hollandia, Anglia és Franciaország pénzpiacain zavarokat is okozott. Ez a pénz most átláthatatlan tervei számára rendelke­zésére áll Párisban. A párisi tőzsdén kerin­gő hirek szerint Zaharoff már óriási össze­gű hadianyagot hitelezett az abessziniai né- gusnak, akitől viszont engedményezést bizto­sított magának az abessziniai petróleum-te­rületekre, melyekről tudja, hogy uzsoraka­mattal visszaadhatják neki a kölcsönadott összegeket. Kétkulacsos politika Sir Bazil Zaharoff számításai azonban nem annyira egyszerűek, hogy ne tételezhet­né föl Olaszország győzelmét is. Sőt, régi szokása szerint, mikor mindkét háborúskodó félnek szállította a fegyvereket, ezúttal is kétfelé dolgozik s inkább az olaszok győzel­mével számit, mikor az abesszin császárnak hadianyagot ad kölcsön. Zaharoff ugyanis tisztában van, hogy háború esetén a kezében levő és általa ti­tokban irányított fegyvergyárak élén ezer módja lesz arra, hogy Olaszországnak is szolgálatokat lehessen. Ezzel szemben biztositani fogja magának Abesszíniában már elnyert jogait olasz rész­ről is. Sőt azt hiszi, hogy olasz protektorátus alatt jobban is tudja majd kiaknázni, vagy megfelelő nagy ösz- szegért eladni az abessziniai petróleumfor­rásokat, mint a gazdasági kihasználásra nem nagyon kedvező abesszin uralom esetén. Egyelőre mindeneseire az a helyzet, hogy a Zaharoff által irányított fegyvergyárak Európa legkülönbözőbb pontjain lázasan dolgoznak és termelésüket titokzatos módon mind el is tudják helyezni. Főleg ez az oka, hogy az angol külügyminisztérium szintén lázasan kutat Sir Bazil holléte után, mert ,.n halál nagyszállitójának“ hirtelen eltűné­se arra mutat, hogy rejtekhelyéről újra teljes eréllyel folytatja áldatlan munkáját. Nyárcn csecsemőknél 1 számú, strando­lásnál 2 számú, izzadás ellen 3 számú hintőport használunk.

Next

/
Thumbnails
Contents