Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-27 / 195. szám
\ 9 ELLEMTfiK Román visszhang az Ellenzék sajló-ankéijára A Maniu-csoport lapja érdekes cikkben fogh Ihozik a magyar főiskolai hallgalókró! szóló nyilatkozatokkal CLUJ. (A/ 1' I len z ék tudósítójától.) lám audiatur el ultera pars címmel :i városunk* lun megjelenő Romania Nona ezeket Írja: \ he! v Fel i Ellenzék vinni napilap körkérdést tolt fel az Erdély fővárosában működő tanároknak és román lt*mi hallgatóknak a on célból, hogy megismerje véleményüket a magyar főiskolai ifjúságról. Szabó Lajos urnák vnlóhan kitűnő ihlete volt, amikor elhatározta, hogy ezt az unkától megcsinálja. Neki jutott a szerep, hogy a kisebbségi közvélemény és elsősorban a kisebbségi szülők előtt, akik — sine ira et studio a helybeli egyetemre küldik gyermekeiket, felleb- beutse a fátylat azokról az értékelésekről, amelyeket a magyar ifjúság munká ja és magaviseleté kivívott. Mit csinálnak, hogy tanulnak, milyen viszonyban élnek a román főiskolásokkal, nacionalisták-e. hogy ezek legyenek, meg van-e a lehetőség a román magyar főiskolások közeledésére? — ime ezek azok a kérdések, amelyekre a rektorral az. élen az összes fakultások dékánjainak, az egyetemi intézmények vezetőinek és a diák egyesületek vezetőinek kellett felelniük. Ks mindegyikük becsületesen, őszintén, fenntartás és hozzátétel nélkül válaszolt: a magyar főiskolások, ahogyan más főiskolai hallgatók is nem mind egyformák. Vannak közöttük szorgalmas, sőt éppen kitűnő emberek, jó kollegák, jó hazafiak és más kevésbé szorgalmasok és kiválók. olyanok, akik nem tartják fönn az ösz- szeköttetést a román kollegáikkal, magatartásuk leli van tartózkodással, ellenséges érzéseket árulnak el velük szemben, hazafias szempontból gyöngék, vagy egyáltalán nem megfelelők és a haza érdekeivel ellenséges politikai szekták hatása alatt állnak. sokon és a diákotthonokban, mikben román kollégáik. Beszéljenek ők is, a magyar diákok. Mondják el ők is megjegyzéseiket és mulassák meg a módozatokat, amelyekkel cementbe lehel önteni a szívélyes kapcsolatokat és a testvéri érzést a román diákokkal. Megmutatni félelem nélkül, bátran, mert nem tesz jól az, aki útjában áll ennek a megértésnek. Hogy jelentsék ki tisztán és egyszerűen, hogy táplálnak-e ilyen célt vagy sem és árulják c! azokat, akik megakadályozzák ennek a megértésnek a megvalósításában. Mi beszéltünk. Most a magyar diákokon van a sor, de erre Szabó Lajos ur megállapításai nem elégségesek, minthogy eddig csak a mi és az. ö személyes véleményei hangzottak el. Hogy a következtetés igaz legyen. legalább is kél azonos véleménynek kell szerepelni, ez pedig a jelen esetben még nem igy van. Íme, miért akarjuk mi, hogy az. Ellenzék; rendezze meg ugyanezt az. ankélot a magyar főiskolai ifjúsággal és a magyar személyiségekkel, akik nem csinálnak háborús politi kát. legye fel nekik az általunk lenntebb említett kérdéseket, hogy megkapjuk a kő vetkezteti.* másnemű tényezőit is, mert csak ha megismertük a magyar főiskolai ifjúság és általában a kisebbségi fiatalság meg a magyar kisebbség kiváló és felelős szeinélyisé geinek véleményét, akik nem csinálnak háborús politikát, vonhatjuk le igazi érvényűvel a valóságos következtetéseket. lain audiatur et altera pars. lust us. • Örülünk ennek a jóleső visszhangnak. Szinte minden sorát aláírjuk, azon kijelentései kivételével, amelyek föltételezik az ál- lamhüség tartózkodó jellegét és a ,,haza érdekeivel ellenséges politikai szekták“ hatását. Aki nem hagyta el szülőföldjét és a román főiskolán a tagadhatatlan és mindkét oldalon érthető nehézségekkel birkózik , mert a kölcsönös bizalmatlanság nem ülhetett el még egészen és a magyar ifjúság tökéletes emancipációja se jött létre —, ez mind államim elem és itt akar boldogulni, amil>en nem akadályozzák, hangosan, egész, külsőségesen fogja nyilatkozatait megadni. Ellenséges politikai szekták és háborús haj- lanlóságu elemek nincsenek a magyar kisebbségi közösségben. Ami a magyar ifjúsággal és a magyar kisebbségi közélet vezéreivel való körbeszédet illeti, már többször rendeztünk ilyeneket. Ez persze nem feszélyez lxmiuinket, hogy alkalomadtán ne kerítsük újból ilyennek a sorát. Hasábos cikkekben támadja Grosz Jenőt, az uj milliomost, a Bucuresti-i sajtó .4 Cagero-cég gyanús üzletei állanak az érdeklődés középpontjában l'gy a tanárok, mint a román diákok hangoztatták azt a kívánságot: szeretnének együttdolgozni és szívélyes baráti viszonyban élni a főiskolai magyar hallgatókkal, anélkül, hogy azoknak le kellene mondaniok nemzeti érzésükről, elárulniok népüket. Viszont azt kérik, hogy — feltétel nélkül — legyenek jó hazafiak, amint azt a világ minden országának érdekei és az elemi lovagi érzés igy követelik. De mi a helyzet? Olvasom a fennt emli- telt újság végső következtetéseit: ,.A román s magyar főiskolásokat nem egyesitik elég mély és elég őszinte lelki kapcsolatok. A bizalmatlanság mindkét oldalról kölcsönösen uralkodik. Csupán a tudományos kérdéseknél lehet tapasztalni néha közeledést, de ez is erőszakolt. Nem kevésbé való, hogy a román fiatalság nagylelkű volt és többizben testvéri kezet nyújtott a magyar kartársak felé. de mindmáig szemmel látható, pontos eredmény nélkül. Ezek az Ellenzék következtetései. De mi szeretnők a romániai magyar főiskolások szavát is hallani. Igv jogos és igy logikus. Tam adiatur et altera pars — mondja egy okos latin közmondás. Megakarjuk hallgatni az őszinte, bátor és lovagias véleményt a romániai magyar főiskolások részéről. Hogy viselkednek velük szemben és hogy kezelik őket a mi tanáraink, a mi diákjaink? Azt akarjuk, hogy a nagy nyilvánosság előtt vallják he. hogy mindenki hallja, ha nem volnának ugyanannak az iskolai rendszernek részesei s nem részesülnének azok ban az anyagi kedvezményekben a fakultáMövid ideig tartó árleszállítás igazi hőnyi-értékekből: Most vegyen, mert csak l.evés példány mindenből ! ! — Kaphatók az ELLEN2 KÖNYVOSZTÁLYABAN, Cluj, P. Uniri Vidékre azonnal sz Hitünk, utánvéttel BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A külföldön tartózkodó Barbu Dumitrescu — a volt bankkormányzó fivére — rövid táviratot intézett a Bucuresti-i lapokhoz, melyben közölte, hogy sohasem volt Ingja a Grosz-Cagero társaságnak. A távirat nagy meglepetést keltett azokban a körökben, hol jól ismerik Grosz-Cagero és társasnak üzleti tevékenységét s bombaként hatott, midőn Barbu Dumitrescu állítását Manolescu-Strun- ga, volt kereskedelemügyi miniszter az Uni- versulhoz intézett n viltlevélben megcáfolta. Manolescu-SIrunga ugyanis miniszterré történt kinevezése után megállapította, hogy I Barbu Dumitrescu a Grosz-Cagero-cég igazgatója s mintán ezt fivérének, a bankkormángzónák foglalkozásával összeférhetetlennek tartotta, arra kérte a bankkormányzót, mondassa le fivérét, mire Barbu Dumitrescu tényleg lemondott. Manolescu-Strunga azt is közli, miért találta ezt a Grosz-Cagero céget gyanúsnak.. Grosz ugyanis egy szép napon azzal állt elő a kereskedelemügyi miniszter titkári hivatalában, hogy szeretne magánlátogatást tenni Manolescu- Srunga lakásán. A miniszter erre úgy felelt, hogy Grosz Jenőt az összes hivatali szobákból kitiltotta s kiadta a parancsot a portásnak, hogy ne engedjék Grosz-Cagerot belépni többé a kereskedelmi és iparügyi minisztériumba. Grosz Jenő múltja Bucuresti-i lapok támadási intéztek a „magyar“ Grosz-Cagero ellen s azt követelték, hogy a kormány a cég üzleteinek tisztázására sürgősen indítson vizsgálatot. Az Ellenzék már hetekkel előbb tiltakozott az ellen, hogy Grosz-Cagerot a magyarsággal hozzák összefüggésbe s nagyobb óvatosságra intette a Bu- cifresti-i sajtót. Tiltakozásunknak eredménybe volt s ma már a legszélsőségesebb lapok sem írnak „magyar“ Grosz-Cagero-ról. A Porunca Vremii hosszabb cikkben Grosz J Jenő múltját kutatja. A lap szószerint közli j a Sibiu-i törvényszék vizsgálóbírójának 234—1929. P. számú határozatát, mely a következőket tartalmazza: „Mi: Florea Vasiliu, a Sibiu-i törvényszék vizsgálóbírója, vád alá helyezzük Grosz Jenő kereskedelmi utazót, kit a CÍuj-i törvényszék másfél évi börtönre ítélt előzőleg sikkasztás miatt . . .“ A Sibiu-i ügyészségen az Omnia Comer- ! ciala-cég tett feljelentést Grosz Jenő ellen I s előadta, hogy Grosz 8287 lejt vett fel a j Cluj-i Emke-drogériálól s ezt elsikkasztotta, j Ezenkívül még összesen 65.968 lej tűnt el kezén, mely összeget Veinbach Cluj-i, Fekete és Kosa Bertalan Gheorgheni-i cégektől vette fel anélkül, hogy ezekkel beszámolt volna. Az Omnia Comerciala letartóztatási indítványt tett, mert Grosz Jenő át akart szokni a határon. így fogták el útközben Oradean a detektívek, mely alkalommal egy töltött revolvert találtak nála. A szökés kísérlete miatt aztán a Sibiu-i törvényszék vizsgáló- bírója letartóztatta. Kihallgatása során előadta, hogy két fivére van. Az egyik Grosz .Artúr budapesti lakos, a másik Grosz Henrik, kinek Timiso- aran van lakása. Atyja pedig borbély Brasov- ban. Beismerte, hogy előzőleg már másfélévet töltött a Cluj-i fogházban. Grosz-Cagero a személyazonosságot tagadja A hir közlése után a Porunca Vremii levelet kapott Grosz-Cagero-tól, melyben tiltakozik a gyanúsítások ellen s bejelenti, hogy a kérdéses Grosz Jenővel nem azonos. A lap nem vette az egyszerű bejelentést tudomásul és felhívta Grosz-Cagerot, hogy indítson sajtópert, mert igy kívánja az ügyet tisztázni. Ugyanakkor tovább folytatja a Cagero elleni támadásokat. Azt állítja. hogy másfélmillióid lej értékű idegen valuta került Grosz kezén át a Bucuresti-i fekete-tőzsdére s a: Astra-Ronm- na és a Steaua-Romana petróleum mam- muttársaságok is bele vannak az ügybe keverve. A leleplezés — a Porunca Vremii jelentése szerint — oly nagy hatást keltett Bucuresti- ben, hogy az ügyben a pénzügyminisztérium kiküldöttei három órás tanácskozást folytattak Stanescu vizsgálóbíróval. A Naţionalul Non megállapítja, hogy Grosz Jenő nem fél a várható vizsgálattól. A lap szerint repülőgépet vásárolt és 20.009 lej havi fizetést ad egy pilótának, hogy kellő pillanatban vízben hagyja cégtársát, Leonte Moldoveanut, kit a liberális párt most mondat le szenátusi elnöki méltóságáról. Bucuresti-i lapok szerint az ügyben még szenzációs fejlemények várhatók. AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva s, mely esetben egy-egy rész csak 75 Ui / 9 11 atigatxtun 2 7. MIT ÍR A ROMAN SAJTÓ Közigargati*. _ CFK.. — ABC. Cadrilater. UNIVERSUL: Az uj közigazgatási törvény hetedik lei/, mir a világháború befejezése után. Rövid időn belül tehát hét módosításra kerüli sor ezen a téren, ami vagy azt bizonyítja, hogy könnyelműen hoztuk a törvényeket, vagy be sem várták az eredményt s sjctve uj törvényt hoztak, ami egyébként jellemző tulajdonsága a háború utáni törvényhozd'snak. Két ellentétes véleménnyel találkoztunk kőzigazgfatűsünk elrendezésében. Az egyik decentralizációt követel s a regionaüzmust tartja szem előtt, a másik a köz. pont hatáskörét akarja tágítani. A kettő közöl* az arany középutat kell követni. Nem lehet egyik szélsőségből a másikba csapni, nem lehet sem a túlságos központosítást, sem 3 tartomány: autonómiát törvényesíteni, mert a csak nemrég megvalósult egyesítés még jelentékeny munkát igényel. A tervezet sok tapasztalatot szűr le magában. Ilyen újítás, hogy ezután nem a Primăria, de a bíróságok állítják majd össze a sza- vazó.listákat s ezek osztják szét a szavazásra jogosító igazolványokat. összevonják a megyei és városi mérnöki hivatalokat s egyedül a megyei műszaki-osztályt tartják meg a jövőben. Vidékenként egyesítik a fürdő és üdülőhelyeket, hogy fejlesztésükkel az idegen.forgalmat biztosítsák. Emelik a vármegyei prefektusok hatalmát. Kimondják a jegyzők dmozdithatatlansa- gát. Az uj rendelkezéseknek azonban csupán akkor lesz hasznuk, ha megrostálják a közigazgatás személyzetét és jófizetést adnak azoknak, akiket szolgálatban tartanak. A közigazgatás ugyanis a közerkölcsnek egy darabja. Akármilyen jó törvényt hoznak, nem ér semmit ez, ha a tisztviselők nem emelkednek hivatásuk magaslatára. ARGUS: Egy minisztertanácsi határozat fel. hatalmazza a CFR vezérigazgatóságot, hogy hitelleveleket bocsásson ki a vasút tartozásainak elrendezésére. Nem lesz ebből a CFR.nek semmi haszna, eltekintve attól, hogy jogi szempontból is hibás a határozat. A CFR szabályzat 36. paragrafusa szerint ugyanis csak rövid időre vehet fel a vasút kölcsönöket, hogy a jó.szezontóí rossz-szezonig segítsen magán ezáltal. Hosszú időre szóló adósságot cehát az áilamvasut csupán különleges törvény alapján csinálhat. Szerencsétlennek tartjuk ezt a határozatot azért is, mert tőkésekké és hitelezőkké alakítja a szállítókat. A gazdasági élet nem enged meg ilyesmit. Nem szabad az áru és pénzkereskedelmet összetéveszteni, mert ebből igen sok kár származhat. Ha az államnak, vagy bármely vállalatának nincs pénze, forduljon bankárokhoz, azokhoz, akik biztos elhelyezést keresnek tőkéik számár0. Abban az esetben, ha ezt elmulasztja és bankárokká alakítja áruszállítóit, kerülő utón bevallja, hogy nincs hitele, ami aztán a szállítók fizetés, képtelenségét is maga után vonhatja. Ez az „immobilizálás" az állami háztartásra is csapást jelent. A vállalatok pénz hiányában elbocsátják munkásaikat, megállítják üzemüket és nem fizetik adóikat. Azt mondják ezzel szemben, hogy a hitelezők a Banca Nationalánál zálogba tehetik és a Creditul Industrialnál érvényesíthetik a CFR által kiadott hitelleveleket. Nem tartjuk ez: az előnyt reálisnak. Az ilyen elrendezésből nem lehet haszna sem a CFR.nek, sem a piacnak, DIMINEAŢA: Néhány nap óta azt beszélik, hogy állami monopollá teszik az ABC árusítását. Nem ismerjük a tervezet részleteit, annyit azonban le kell szögeznünk, hogy nem lehetünk barátai semmiféle monopóljognak. Nem támogathatunk oly tervet, mely az ilyen közszükségleti cikk terjesztését akarja kihasználni. Minden mo. nopói ugyanis csalás lehetőségét hordja magában. A civilizáció terjesztésével kapcsolatban elkövetett csalás pedig sokkal fájdalmasabb volna, mint az, midőn visszaéléseket követnek el a pipadohánnyal. Kulturális téren a felelősség nagyobb és pusztító hatással lehet minden tévedés az országra. Akármilyen jó is legyen ez a terv, a bizalmatlanság már első pillanatban feltámad lelkűnkben, mert hivatlan kéz nyúlhat s közoktatásba. Könyvkiadás, nyomás, terjesztés, mind csak súlyos visszaélésekre adhat alkalmat. PORUNCA VREMII: időnként felüti fejét a Cadrilater kérdése. Aki ezen a területen járt mostanában, megállapíthatta, hogy a tavaszra a Cadrilatert a török lakosság elhagyja. Ez a körülmény ennek az országrésznek etnikai oldalát teljesen megváltoztatja s nagy befolyással lesz a a román—bulgar lakosság viszonyára. Amig eddig a bulgárok egyhanmad részt képviseltek, számuk felét fogják képviselni a lakosság arányszámának. A jobboldali s2;tó hosszú idő óra követelte a Cadrilater elrománosjtását. Néhány millióval a törökök földjeit megvásárolhattuk volna és kioszthatnánk a macedon-koiónisták között. A román kormány ezúttal sem tesz eleget kötelességének. Mentsék meg Dobrogeat! Adják át Dobrogeát a macedónoknak.
