Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-25 / 194. szám
o UUVfíTfZMK f 1933 muyuMXiui 2 3. üimaniaí evangelihn; egyházai! Krtió van: a romániai áj;, hitv. ev. /siiut- . C'-barn rgvha/ aradi, a romániai ár,, luiv. 01 ■>> .v.;oí kon/iszioriális egyház sibiui ,‘kiic*!’.\ e! \ két egylolekrzetü egyház • .-rT.-crenel, mil liónál fogva nem egyesült s bar Ilitl»e.álé;,; a kettő egy, egész szellemi almaink más cs más, pedig tüicologiailug is - v \olt a gyökerük, amennyiben mindkét - .n a németországi theologiai tudományból táplálkoztak s mindketten hangoztatták a ■ neg nem változtatott ágostai hitvallást, mint a apót. A két egyház azonban történelmi alapon s' kifejlődésében más és mis. \ köz uralom változása idején a magyar- országi budapesti központú bányavidéki és nyíregyházi központú tiszai egyházkerületekről 25—30 egyházközség leszakadt. Zsinatpresbiteri rendszerűek voltak, nyelvüket tekintve pedig magyarok, németek és tótok. Miután rendszerüknél fogva s mint a szisz ncp és egyház politikájának lépéseac követni nem tudták s zömük már az 1880-as években emiatt vált ki az országos egyházból s csatlakozott a tiszai egyházkerülethez, összeköttetést próbáitok egymással szerezni s próbáltak egy kis püspökségbe tömörülni. A mozgalom élére az akkori még országos egyház kötelékébe tartozó cluji egyházközség kiváló lelkésze, dr. Kirchknopf Gusztáv került, ki hávei unszolására — bár eredeti terve az rollt, hogy egy az országos egyház keretén bedüHlló, de a szerződésileg egyenesen a püspök fennhatósága aló tartozó fő- esperességec alakit s kisérletét Sibiu-ból is pártfogolták — egyházközségét kiléptette az országos egyházból. Engedélyt kapva az avareszkanus kormánytól, 2 szervezést is megkezdte, alkotmányozó gyűlést is hivott össze, sőt a püspökválasztást is megejtették, azonban az avareszkánusok bukásával az országos egyház a lábéról is éra alatt Kirchknopfot letörte, Kirchknopfnak repatriálni kellett s egyházközségét visszakényszeritette fegyveres erőszakkal saját kebelébe. Kireh- knopf bukásival a zsinatpresbiteri egyház központja Arad lett; egyházi feje Frint Lajos szuperintendens és báró Ambrózy Andor világi felügyelő. A egyház szuperinden- denciálís szervezetet kapott, ami azt jelenti, riogy kis lélekszámáná' fogva állami közjogi méltóság nem lehet, befelé azonban szuper- in dentense teljes püspöki méltósággal hatás- cs jogkörrel bír. A szuperin tendenciának ezidőszerint három főesperessége, ezekben huszonkét egyházközsége van. Az egyház- községek zöme, a több, mint húszezer lélekszámú evangélikus erdélyi csángóságból tevődik össze. Anyagi, politikai s mis okok niatt elemi iskoláit Cernatfaláu, Brasov, Oradea kivételével feladta, hosszufalui polgári iskolája is megszűnt. Problémái közül a legfontosabbak: a) a szuperintendencia végleges elismerése, akárcsak a királyhágói ref. püspökségé, minden fáradozás és ígéret ellenére még mindig késik; b) lelkészképzését 1920 óta a ref. theol. fakukáson viszi véghez egyformán, hogy theologusai a fakultás minden kötelező tárgyát hallgatva, külön hallgatják az ev. dogmatikát, ethikát, érv. hitvallási iratok s Luther iratai magyarázását, egyházjogot, liturgiát s tanulnak egyházi éneket és egyházi zenét evangélikus tanerőktől. Theologusai az alapvizsgát a fakultás tanári kara, a szak- és papvizsgát evangélikus bizottság előtt teszik le, mely magát a fakultás szaktanáraival egészíti ki. A papi vizsga után, mivel oltári funkciót, úrvacsora kiosztását csak felszentelt pap végezhet, a fiatal lelkészeket szuperintenden- ük azonnal felszenteli. A lelkipásztoraik a ref. fakultás kegyes jóvoltából nemcsak tanulmányaikat végzik a fakultáson, de részt- vesznek a légációkban, IKE munkában, vasárnapi iskolai munkában is. Mig saját otthonuk nem volt, addig a fakultás internátu- sában is kaphattak ellátást; c) nyelvi szempontból magyar, német és tót gyülekezetek vannak a szuperintendanciában. Természetesen mindegyik nyelvcsoport anyanyelvén kapja istentiszteletét, hitoktatását; d) lelké- szi értekezleteken találkoznak, beszélik meg tudományos és gyakorlati kérdéseiket; e) a vasárnapi iskolai és bibliaköri munka a ref. fakultásról kibocsátott fiatal le1 készek aigi- tációjára indult meg. Ez irányban első Kiss Béla cernatfălaui lelkész, ki az evanig. ifjúsági mozgalom első csoportját nemrégiben tagoltam be szervez’etileg is, az IKE-be; f) az országos egyházzá" való kapcsolatokat most kezdi lassan kiépíteni Argay György timi- soarai főesperes. Legélénkebb kapcsolat természetesen a szuperintendenciát melegen pártfogoló ref. egyházzal van, mely megújulásában a theol! fakultás és IKE révén döntően változtatja meg a szuperintendencia égé / vaK'ási alkatát. A fakultáson eddig huszonöt theol. végzett, kik közül néhányat az országos egyház vett át. Külföldi kapcsolatok közül meg kell említeni a Gusztáv Adóit egyletet, azután a svéd, dán, norvég s lőkép amerikai kapcsolatot; g) legnehezebb problémája a szuperintendenciának az anyagi. Némelyik. gyülekezete, pl. .1 sătmari, careii, baia-marei, pürkenoi, barcaujfakii dicscrctre- méltó áldozatot hoz. maroknyi luthcránus- ságácit. Nagyobb egyházközségei, kiváltkép Brasov, Arad, Oradea, Cereii-Mare anyagilag nehéz körüilmcnyek. között élvén is, iskolát építettek, harangokat áHatottak be, Oradea és Arad több százezer lej értékű orgonát. Ha arra gondolok, hogy a szuperintendencia, mint alakulat szervezkedéséhez. milyen -anyagi erőt igényelt, akkor tudjuk méltányolni ezeket a más egyházakban talán jelentéktelennek látszó áldozathozatalokat; h) kulturális munkáját a szuperintendencia a nőszövecségek és kulturházak révén végzi. A szuperintendencia három gyülekezetének újságja is van és pedig a bucurestinek, timi- soarainak kétnyelvű: német és magyar és a hosszúfalualszqginek, mely egyúttal népújság is. Szerkesztője Báró László főesperes, kinek prédikációskötcte közkedvelt a ref. 'félkészek között is. Jelentősebb szépirodalmi sikert Nikodémusz Károly főjegyző ért el novelláival, verseivel, novclláskötetével, Judás című drámájával', melyet a cluji színház adott elő. A szuperintendencia feje Frint Lajos a maga 86 evével nesztora a protestáns püspöki karnak. Munkásságát nemcsak kerülete pedáns és bölés vezetése hirdeti, de a tulajdonképpen általa teremtett aradi egyházközség is, melynek gyönyörű templomát, pompás orgonáját, hatalmas palotáját ő építtette, vagyonát ő szerezte s nevelt egy olyan gyülekezetét, melynek minden tagja atyjának tekinti őt. Az ő neveltje a szuperintendencia puritán lelkű, tisztaszivü felügyelője Purgly László volt aradi főispán, nagybirtokos, kinek köz- gazdasági és gazda-ági munkássága is elismert. A romániai ág. h. ev. országos egyház territorial is és konzisztorialis jellegű. Magva az erdélyi territóriumon élő erdélyi ev. egyház, melyhez a közuralomváltozás után csatlakozott bucureşti, besszarabiai, bukovinai, bánáti egyházkor. Minket mindenesetre elsősorban az erdélyi országos egyház érdekel. 254 egyházközsége van. Az 1920-as statisztika szerint hivei lélekszáma 230.697. Az egyházközségek közti1: öt magyar nyelvű, három magyar-német, kettő románnyelvü, a többi német. Elemi iskolája a legtöbb gyülekezetnek van. öt teljes gimnázium, egy teljes reáliskolája, két algimnázium, egy alreáliskó.ája, egy leányközépiskolája, két nőkereskedelmije, egy tanító- és tanitónőképzője van. Mindjárt itt kell megjegyeznem, hogy lelkészei egyúttal á'falában tanári képesítéssel birnak s rendszerint előbb valamelyik iskola tanárai s azután mennek át a papi pályára. Csak újabban vannak u. n. gruppisták, akik csak theologusok. Képesítésüket a cluji egyetemen, illetve a püspökség lelkészképesitő vizsgáin szerzik. Tanulmányaikat részint a cluji egyetemen, részint németországi egyetemeken végzik. A kettős képesités hozza magával azt, hogy theologiai képzettségük általában alacsonyabbrangu, bár újabban nagyjelentőségű theologusaik is vannak, kik közül nem egynek külföldön is neve van. (Glondys, Möckel, Schemer, Reisner, Müller Roth, Netoliczka.) Újabban erős theologiai érdeklődés érzik. Kitünően szerkesztett hivatalos lapjuk, a Kirchliche Blätter, pompás útmutató könyvek, irányok között. Mig régebben úgyszólván kizárólag egyháztörténeti jellegű volit a tudományos munka, most leginkább szisztematikai és világnézeti. Külön kell megemlékeznünk dr. Gustav Kischröl, volt kon- zisztóriálls tagról, a cluji tudományegyetem germanistájáról, kinek németországi, sőt franciaországi tudományos körökben is ismert a neve s D. Victor Rothról, a nagynevű művelődés- és művészettörténészről, kinek kutatásait a müncheni aesthetikus, Pin- der iskolája dolgozta fel. Az évszázadokon át nagyszerűen kiépített egyház szinezetileg páratlan az egész világon. Külső szervezettsége mögött eleven népi és vallásos élet van. Egy racionaliisztikus kor után >'ázas keresés. Az egyháznak szellemi vezetője elsősorban a filozófiaikig is kitünően képzett püspök, de mellette nagyszabású lelki vezetők állanak, pl. a Brasov-i Möckel s a nemzeti szocialista Brasov—Martinsbergi pap: Wilhelm Staedel. Még az idősebb papi nemzedék inkább kulturális irányitottságu (kulturprotestantizmus), addig az ifjabb nemzedék mindinkább fordul szivvel-lélekkeí a theologiai kérdések s a népi problémák theologiai értelmezése feilié. I la a nemzeti szooialicwmrs 1933-as éve lel is borította, a szászok egyházi és politikai helyzetét és szinte világ csodájára erplcgctték, hogy a szász egyháza, nemzeti, politikai egység felbomlott, ez a felbomlás kemény, férfias küzdelem után megszűnt. A szászéig a maga egyetemében állott újra a rendet részint könyörtelenül1 kemény kézzel, másrészt nagyszerű diplomáciával cs személyiségének hatalmas süJyával megteremtő püspök: D. Dr. Victor Glondys felé, aki nagyszerű magatartásával az egyházpolitikai és politikai győzelmével azt érdemelte ki, hogy az evangélikus világszövetség bizottságában külön elnöki tanácsosi állást kreáltak számára. A német hivatalos politikai napilapokban is annakidején meghurcolt püspök napilapjainkban is ismertetett bátorhangu, álllamsegélyt ' védelmező pásztorlevele miatt, melyben a jelenlegi kormány magatartását államhüscgének legőszintébb nyilvánítása mellett egyházüldö- zésnek és kultúrharcnak nyilvánítja, a román napilapok koncentrikus támadásai közepette áll. A püspök magatartása az országos egyház második nagy problémájára mutat rá, a theologiai cs népi kérdés md.Wett, az egyház és állam viszonyának kérdésére. A magyarsággal ugyancsak nem rokonszenvező, kiváló egyház- és nemzettörténeciró, Teutsch püspök egy 1922-ben megjelenő könyvében meg bodogan beszél1 arról, hogy iskoláik megszabadultak az idegen, felesleges magyar nyelv hiábavaló tanításától (N. B. csak a nyelvet kellett tanitani s nem a nemzeti tárgyakat is) s még meg van elégedve az államnak az iskolákkal való bánásmódjával. Ma már más hangok hallatszanak. Nálunk is vannak ezen a téren jámbor óhajok. Általában véve a legnagyobb kérdés a régi formáknak és szervezeteknek uj élettel való megtöltése. Elég itt utalnunk a testvér- és nővérközösségekre, melyek nagyszerű pillérei voltak az intézményes egyháziasságnak ugyan, de inkább a nemzeti és kulturális célokat szolgálták, bár az Úrvacsorára való előkészületi serkentésük (Versöhnabend) a legmélyebb válási igények kielégítésének kívánságára mutat rá. Az uj vallási életigények föllépésére utal az országos egyház liturgikus reformja is, melyet hosszas tudományos és gyakorlati megfontolások a apján D. Reichert dékán vezetése alatt vittek keresztül. A liturgiái reform alapja az Istentisztelet közösségi vonásának, művészi jellegének, irracionális gyökereinek, tradiciómentésének és népi karakterének kidomboritása volt. A reform irányvonalai a Kirch iche Blätter 1926-os évfolyamában jelentek meg. Együk minket leginkább érdeklő problémája az országos egyháznak az ifjúsági mozgalom kérdése. A Meschendörfer Corona- jából ismért burschenschaft-os világnak természetesen régen vége van. Miután a német- országi IKE (DCSV) mindig idegen volt az anyaországban is (angolszász jel egűnek és internacionálisnak, a német nép szellemétől általában idegennek tartották, emlékezzünk vissza a MDKDSz elleni 1910-es támadásokra) az országos egyház területére dl sem tudott jutni, mintahogy úgynevezett pietisz- tikus mozgalomnak tartották — Gemein- schsaftsläute a brassói Scherg lelkész evangéliumi mozgalmát is. Ez az évtizedekre menő közösségi mozgalom is csak a közura- lomváltozás után vált általában véve rokonszenvessé. A szász ifjúság igazi ébredése a népi ébredéssel függ össze. Biztató jel, hogy j nagyszabású murikat óborok legnagyobb kérdése az eredményes közműn! ' elvég,/« ■ mdíett a föld, a iaj, elhivatott ág < •' Kij<(Jentéj egymáshoz való viv.zonya Kiváló v zetői Staedel, Möckel, Schrincr és .1 többiek valamennyien erős dialektikai iskolázott-' gal, bölcsészeti cs termés-zettudományi t i nultságukkal egész emberek, akik .1 gyakorlati munka mögé határozott vallási hátteret teremtenek. Ha az IKE-ve. vetjük össze a mozgalmat, akkor eltekintve attól, hogy az övéké még csakugyan a mozgalom stádiumában van, hiszen még egészen friss, gyakorlati munkájában sokkal praktikusabb és reálisabb, viszont vallási oldalát tekintve, még mindig sok benne a tapogatózás. A mi gyakorlati munkánk az övékéhez képest, ami a népi feladatokat illeti, nemcsak az IKE-ben, hanem az egész magyar ifjúsági mozgalomban szánalmasan jelentéktelen. Mikor fogunk mi arról beszélhetni, hogy a magyar iljuság egyházi vagyonokat, községi legelőket, utakat, malomárkokat hoz rendbe százezres, sőt idestova milliós értékben? És mikor fogunk beszélhetni arról, hogy népi kű.túránk mentése ifjúságunk és vezetői céltudatos és rendszeres irányítása és munkája alatt áll? Pedig nekünk nincs ilyen irányú honi irodalmunk még, nincs olyan nemzetpedagógiai irányítójuk, mint mondjuk a ref. theol. Fakultás tanári kara, Makkai Sándor (gondoljunk csak a Magunk revíziójára) Koós Káro y (sok írása mellett olvassuk el figyelmesen a Ref. Szemlében megjelent kalotaszegi egyházmegyei népmentéssel foglalkozó tervezetét.) Az országos egyház végső problémája a mienkke egészen közös. Politikai és kisebbségi sorsunk mindkét oldalon, úgy látszik, egymástól érzelmileg is mind jobban és jobban, úgy látszik, teljesen elsodor. — Napilapjaink állásfoglalása mindenesetre arra mutat, hogy nekünk még több érzékünk van a szász egyház és a nép kérdései iránt, mint nekik. Sajnos, egyházi kapcsolataink lényegileg nem többek üres diplomáciai udvariasságnál. Mutatják, hogy úgy az evangélikus, mint a református egyházak még mindig! túlságosan el vannak foglalva nemzetiségi kérdéseikké] cs önvédelmükkel s nem elég keresztyének ahhoz, hogy sziwel-lélekkeL igyekezzenek hitben, reménységben és szeretedben találkozni. Az erdélyi protestáns egyházak történetének szánalmasan sivár fejezetét lehetne megírni ilyen címen: Az erdélyi keresztyén felekezetek és az oekomenikus .mozgalom. Miután t. i. majdnem semmiről sem beszéiheetnénk, ami a belső közeledés szükségének gondolatát illeti csak, arról kellene beszélnünk, hogy görögkeleti testvéreinkkel együtt csak Stockholmban vagy másutt ta- lákozunk. Járosi Andor. PÁRISI DIVAT legújabb augusztusi száma megjelent a kővetkező tartalommal: Nyári ruhák, első őszi modellek, prémdiszes ruhák és komplék, kabátok. Gyönyörű fehérnemüek. Nagyított ké- zimunkaiv. Gyermekruhák. Kézimunkák. Következő rovatokkal: Szabjunk-varrjunk, di- vatlavél, gyorssegély a konyhában, virágápolás, befőzés, őszi nagytakarítás, bridzstanfolyam, modern szépségápolás, receptek, anyai örömök, anyai kötelességek, nyeskoszt, finom krémek, tészták őszi gyümölcsből, Ínyenc saláták és hideg főzelékek. Ara 20 lej. Vidékiek 25 lejt küldjenek be postabélyegben. Kapható és megrendelhető: Ellenzék kőnyvosztálya Cluj. Piaţa Unirii. Előfizetési ára: negyedévre 60, félévre 120, egész- évre 240 lej. A feldarabolt istennő Ujjászíí élik egy 2500 éltes szépségkirálynö ATHÉN, augusztus hó. (Az Ellenzék alkalmi tudósítójától.) A lyoni múzeum legféb tettebb kincsei közé tartozik egy régi görög torzó, amelyet „Mars-eillei Vénusz“-nak neveznek, mert sokáig Marseilleben őrizték. A hagyomány szerint Mars erbeben is találták s ezt tartották a legrégibb, Nyugat-Európában megtalált görög szobormaradványnak. Marseille helyén tudvalevőleg görög gyarmat volt s igy sokáig senki sem kételkedett benne, hogy a karok és lábak nélküli torzót igazán ott találták. H. Payne, az athéni angol régészeti főiskola igazgatója azonban az Akropolisz múzeumában megtalálta a Marseii'liei Vénusz testének alsó részét és karjainak darabjait. Ezeket a szoborrészeket még a műit század végén ásták ki az Akropoliszon és azóta őrzik őket az athéni múzeumban. Payne, a múzeum szobrait vizsgálva, arra a feltevésre jutott, hogy ezek a darabok a Marseillei Vénuszhoz tartoznak. Elhozatta Franciaországból a szobor gipszmásolatát és ennek segítségével be is bizonyította, hogy feltevése helyes volt. Az athéni és a lyoni szobordarabok tökéletesen egymáshoz illettek. Hogy a torzó hogyan került Marseillebe, az, mint maga Payne irja, valószínűleg örökre titok marad. Még a XVII. században áshatta ki valaki és vihette magával Francia- országba. A szobor különben Krisztus előtt 550-ből származik, kezében galambot tart, haja magasra van tornyozva, ezért tartották Vénusz-szobornak. Payne szerint azonban egyáltalán nem bizonyos, hogy valóban Vénuszt ábrázolja, mert a magasra tornyozott haj és a galamb tényleg az istennő jel egzetes- sége, de az Akropolisz olyan szobrain is 1 eltalálható, amelyek kétségtelenül nem őt ábrázolják. Tudományos körökben most azt várják. 1 hogy a két város valahogy megegyez:k egy j mással és lehetővé teszik, hogy ismét egy i kerüljenek az istennő szétszórt tagjai. ! ■