Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-25 / 194. szám
fi BELTWZßK 193 9 aagunztnu 2 9. MIT IR A ROMÁN SA|TÓ Austria. - Verés. Erkölcd Szempont. Milliók. UNl\ KRSUl.: A békeszerződés Ausztria füg. ^ellenségéi csak r tc>v on y logos tormában biztosított«. Ausztria arra volt itólvr, hogy a középeu- ■ >’pai egyensúlyt biztosiba $ egyedül .1 Népszó, vetvrg jogosított arras hogy helyzetét mcgvizsgál4. Ausztria német illám s rajt* keresztül vezet <»/ északi németek útja az Adriához. Az 1918, no- vember iz.ikj ideiglenes alkotmányba belevették >rt is, hogy a német Ausztria egy részét képezi a német birodalomnak. Ez az Anschluss-gondolat e-edete, mely a német lakosság nagy részét irá- \-tyi. l /ek aztán a Habsburgok eltűnésével úgy •itták, hogy történelmi hivatását is befejezte Ausztria. Mindez azért volt, mert az. ország tesre. lé- ek nélkül maradt. Mit tett a diplomácia, hogy megerősítse ilyen körülmények között Ausztriát? Mindent elkövetett, hogy meggyöngitse az. An. schluss.mozgalmat s azt a hírt terjesztette, hogy a •zmrtek német gyarmatot akarnak csinálni Ausziaból. Gyönge indok volt ez, felmerül tehát ónak is a terve, hogy Svájcot csináljanak Ausz.. ír iból s semlegességét nemzetközi szerződések a1.pján biztosítsák. Ez azonban nem felelt meg az osztrák mtiitnak és nemzeti önérzetnek, mire gazdasági alapon, a Duna-völgy megszervezésének egye került szőnyegre. Ennek a tervnek keresztiil- itriét most már több körülmény hátráltatja. Az egyik állam ugyanis mezőgazda, a másik ipari ország. Egyik az Adriai-tengerre, másik a Fekete- tengerre törekszik. Ezenkívül Németország és Magyarország részéről politikai akadályok is vannak. Ily körülmények között a kisantantnak és Franciaországnak az a kötelessége, hogy őrködje- , nek i békeszerződések szószerinti betartásán. PORUNCA VREMII: A kórházi ágyon fekszik az « Simniceanu nevű katona, aki egy sötét éjszaka elszökött Coroiu rablóval. Maga is hara. mia akart lenni, aztán elfogatass előtt mellbe lőtte magát s esik a véletlen mentette meg a halaitól. Ez a katona azt vallotta, hogy egy Voicu nevű őrmester elverte s ez késztette arra, hogy elszökjön Coroiuval. A verés bizonyára nem volt az első s nem is lett volna az utolsó. S ez volt az, ami elhatározásában befolyásolta, midőn eltökélte, hogy bármily módon mgszökik abból az életből, melyben nem veszik hasznát s ahol az őrmester brutálisan bantatmazza. Simniceanu közlegény sorsa gondolkozásra késztet bennünket. Nem lehet kisembereket veréssel ellátni. A rendőr nem verheti el a falusiakat. Ez zavarra mutat. A verésben a törvény és tekintély önkényeskedésbe fullad, mely aztán halálosan sebzi meg a közrendet. Ne. hány évszázadra van még szükségünk, hogy tisztában legyünk ezzel az igazsággal. EPOCA: A politikai pártoknak nincs szükségük bírói Ítéletekre, hogy eltávolítsák soraikból a csa- ókat. Ha a büntetőbíróság fel is ment valakit bizonyíték hiánya miatt, a pártvezetőségek nincsenek kötve ehhez a határozathoz s a bűnösökre bármikor lesújthatnak. Ha így volna, ha a visszaélések a magas állásoktól visszatartanák a politikusokat, ha a többi pártok nem vennék át azokat, akiket más pártok kigolyóznak, akkor sok minden megváltozna az országban. A büntető törvénykönyv paragrafusai között sokan egérutat nyerhetnek s a pártok kötelessége, hogy a közerkölcs nevében büntessék meg a csalókat. DREPTATEA: Egy bankkormányzónak költségvetése megközelíti a maharadzsák költségvetését. Grigore Dumátrescu i8 millió lej adóssággal foglalta el helyét s a következő összegeket fizette ki, miután hivatalát elfoglalta: Falusi tartozásokra 5 millió joo ezer lej, ingatlanvételre z millió 500 ezer lej, Ba!itin-i birtokvásár 6 millió lej, 2000 hektár föld vétele Dobrogea-ban 9 millió lej, ezüstnemüek 3 millió ico ezer lej, yachtvásárlás 3 millió 350 ezer lej, különböző más kiadások xo millió lej. Ennyit irtunk össze egy esztendei kiadásaiból. Meg kell állapitanunk, hogy xo.coo lej volt a napi legális jövedelme, ez csak 3 millió 600 ezer lejt tesz ki egy évben. így aztán közel 40 millió az az összeg, melynek eredetét Dumitrescu volt bankkormányzó igazolni tartozik. Minden késedelem a vizet egyedül a csalók malmára hajtja. SZABÓ DEZSŐ VJ Köb/Y VB. Kari» cuonyi levél — A németség ut$a — Deb• recent tanulságok — Feltámadás .Ma« kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 lei az Ellenzék könyv osztályában CîuU Fiat a Unirii. A legkellemesebb és legolcsóbb étkező, szórakozó hely, Cluj főterén az AMERICA ÉTTEREM KOMJÁTSZEGI vezetése alatt. — Minden este Halász Lajos muzsikál. — Román, magyar konyha. f KIÁRUSÍTÁSmég csak rövid ideig! Bucureşti-be költözés miatt ff 11EI m S. A. CRISTAL, PORCELAN CLUJ, REG. FÉRD. 6. Hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött! Â hét világpolitikája „Londones Róma farkasszemet néznek" Egy elterjedt olasz hetilap, mely a Rubi- cone jelentős címet viseli, címlapján nemrég érdekes képet közölt. A hullámzó Földközi- tenger volt látható afrikai és európai partjai között ezen a képen, melynek felsőrészén olasz repülőgépek homályositják el az eget. S az aláirás következő latin szavakból áll: „Mare Internum, sive Mare Nostrum“. A „Mare Nostrum" kifejezés régebbről ismert Olaszországban, az Adriára alkalmazták, melyet az olaszok mindig elsősorban sajátjuknak tekintettek. Ezúttal azonban a FölJ* közi-tengerre alkalmazzák a megszokott nevet, mely a „mi tengerünk“ kifejezéshez magyarázatképen még hozzáteszi latinul azt is, hogy „belső tenger". A kép bizonyára túlfűtött fantázia eredménye, mégis jellemzően világit rá az uj hatalmi versenygésre, mely az abessziniai konfliktussal kapcsolatban veszedelmes módon fejlődik. Mert a helyzet ma már az, hogy nem is Olaszország és Abesz- szinia állanak egymással szemben, hanem a Földközi-tengeren világbirodalmi sorsával erősen érdekelt Anglia és az. északafrikai területeken levezetésre váró fölös lakosságának természetes elhelyezési területét látó Olaszország. Ez a helyzet Róma és London között olyan feszültséget okoz, amely már valóságos erőpróbának tekinthető. S ha ez az erőpróba nem is a katonai eszközök brutalitásával, hadihajók, ágyuk, tankok, repülőgépek igénybevételével fog lefolyni -—- ezt Abesszínia számára tartogatják — a nemzetközi politika minden kényszerítő eszközével folyó küzdelem mégis olyan eredményekhez vezethet, amelyeknek a világhatalmi helyzet további fejlődésére komoly kövel- kezményei lehetnek. A két hatalom közül egyiknek helyzete mindenesetre megerősödik a Földközi-tengeren és ugyanannyival gyengül a másiké. S ezt a hatalmi eltolódást az érdekellek. Ázsia. Afrika, a balkáni népek és más érdekelt hatalmak feszült figyelemmel kisérik. Az erőpróbát nem Anglia kívánta, Mussolini kényszeríti ki és az eredmény joggal érdekelheti a más nagy problémákkal már eléggé megterhelt ‘világközvéleményt is. Ami körül a küzdelem folyik A párisi sikertelen értekezlet ennek a párbajnak volt egyik előfutama. Anglia igyekszik úgy föl tüntetni a dolgot, hogy nem ő az elsőrangú párbajozó fél. A vita nyilvános tárgya Abesszínia volt, a valóságban pedig arról van szó, hogy a Földközi-tenger és a Vörös-tenger, a brit birodalom főútvonala ázsiai gyarmatbirodalma felé az angol tengeri hatalom ellenőrzése alatt maradhat-e, vagy a vérbőségében természetes terjeszkedést kívánó Olaszország ellenőrzése alá kerül. A brit birodalom számára nem közönyös, hogy a Vörös-tenger mellett egy másik hatalom olyan helyzetet teremt magúnak, ahonnan esetleg elzárhatja a Szuezi-csator- nán át az Ázsiába vezető tengeri utat és nem közönyös az sem, hogy az afrikai kérdések fölzavarásával lángralobbanhat a nagyarab I nacionalizmus, mely szüntelenül játszik egy Afrikától Középázsiáig terjedő egységes nagyarab birodalom gondolatával. Ez a nagyarab birodalom, ha létrejönne, szintén legnagyobb mértékben veszélyeztetné a brit birodalom föütőerét. Az angolok védekező pozíciójukban Abesz- sziniát és a Népszövetséget tolják előtérbe. A harc a párisi értekezleten Abesszínia körül folyt. Az 1906-os megegyezést vitatták, melyben Anglia, Franciaország és Olaszország közösen vállalják az abesszin függetlenség megvédését, arra az esetre azonban, ha a régi helyzetben valamelyes változás állana be. pontos befolyási zónákra, gazdasági kihasználás és politikai érvényesülésre szánt területekre osztották l>e egymás között a né- gus birodalmát. Az angol álláspont a megegyezés első részét, Abesszínia függetlenségének megvédését hangoztatja, az olasz álláspont a megegyzés második részére, a sta- tusquo megváltozására támaszkodik s a közbejött események miatt fokozott részt kíván Abesszínia kihasználásában Olaszország számára. Bizonyos engedményekre ebben az irányban angol részről már hajlandónak is mutatkoztak, Olaszország azonban nem elégszik meg részletengedményekkel és anélkül, hogy kívánságait pontosan meghatározná, kolonizálási érdekeit kielégítő teljes megoldást kivan, amely nem áll távol az Abesszinia fölötti teljes olasz protektorátustól. Francia- ország, mely szintén erősen érdekelt a vitában, egyelőre a háttérben mozog, saját érdekeinek védelmében is Angliát engedi a küzdelem első vonalára. Ilogy ez az aránylag kényes magatartás meddig lehetséges, egyelőre nem lehet látni. Az angol miniszterla- nács legújabb állásfoglalása mintha arra mutatna, hogy Anglia helyet kinál maga mellett a küzdelemben Franciaországnak is. A londoni minisztertanács A londoni minisztertanács, melytől a teatral is eseményekre berendezkedett közvélemény lármás döntéseket várt, látszólag nem hozott semmi döntő lépést. Anglia továbbra is kesztyűs kézzel és beburkolt hegyű vitőr- rel kívánja vívni a küzdelmet. Nem szenved kétséget azonban, hogy készen áll érdekeinek legerélyesebb védelmére is, de ezt utolsó pillanatra tartja s a számára legtöbbet érő békés megoldás érdekében minden lehető módon kerülni akarja a nagy gesztusokat. Még a fegyverkiviteli embargo ügyében sem hozott a minisztertanács olyan döntést, mely bánthatná az olasz érzékenységet. Londonban szívesen vennék, ha a küzdelem áldozatok árán az olasz—angol jóviszony tűrhető helyreállításával végződne. Olaszország túlnyomó hatalmi elhelyezkedését azonban a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Vörös-tenger mentén nem hajlandók elfogadni. A felelősséggel nem tartozó angol sajtó ezért elég gyakran beszél a kényszerítő eszközökről, melyek szükség esetén az angol világbirodalom kezében állanak. Elsősorban áll' ezek között a Szuezi-csatorna elzárásának lehetősége. Nemzetközi jogi szempontból erősen vitatható Anglia joga arra, hogy a Szuezi csatornánál egyedül intézkedjék. De a Valóságban Szueznél az angol admirálitás az ur és a nemzetközi jog angol szakértői szükség esetén megtalálnák a magyarázatot 'z udmirálitás vitatható esHekedetein- r. Az angol kormány hivatalosan nem Ixszél Szu ••z.ről, talán nem is gondol komolyan ennek a fegyvernek igénybevételére. De a csatorna elzárásának lehetősége is olyan súlyos f< nyegetés, hogy ettől a vitatkozó felek véi mérsékletének lelüggadását várja. Szuez kér (lése ezért mindaddig folsz.inen fog maradni amig Anglia azt hiszi, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében életbevágó érdekei nek megvédésére van szükség. Az erőpróba A földközi-tengert erőpróba minden esetre megindul. Aminek most már elniaradha tatlan következményei lesznek. Az utolsó an gól minisztertanácson határozathozatal előtt a földközi-tengeri angol flotta parancsnokát, Sir Edward Willington tengernagyot is meghallgatták. Megbízható hírek szerint úgy az angol, mint az olasz, tengerészet készenlétbe helyezkedett. Diplomaták tárgyalásai mögött admirálisok is előkészítik a pozíciójukat. A veszély nem is annyira az egyelőre kizártnak látszó összecsapás lehetőségében van, mint inkább abban, hogy a kiélesedett vitában mindkét hatalom presztízse forog kockán. A presztízsnek pedig nagy szerepe van a keleten érvényesülést kereső hatalmi érdekek politikájában. — Nemzetközi szempontból nem jelentéktelen dolog, hogy mi lesz Abesszíniával. Arról van itt szó, hogy a Népszövetség megtudja-e védeni egyik tagállamát egy másik tagállam támadásától, bár emberi szempontból Abesszinia népe nem sokat veszítene, ha a rabszolgatartó és zsarnokoskodó abessziniai kormányrendszer él is veszítené fölötte abszolút hatalmát. Hogy azonban Olaszország harci láztól ég és hogy az angol földközi-tengeri hajóraj folyton erősíti pozícióját, hogy bombavetö repülőgépeket és repülőgép-anyahajókat összepontosít Anglia Máltánál s hogy a palesztinai partokon és Szuez mellett egymásután emelkednek magasba az uj szikratáviró-állomá- sok, annak komoly jelentősége előtt szemeV hunyni nem lehet. Amint egy ismert olasz publicista, Forges-Devanzeti írja: „London és Róma először néznek egymással farkas- szemet'. Európára semmi jó nem származhat abból, hogy a két hatalom ilyen módon áll egymással szemben. —s. MINDAZON MÉRGEZÉSI ESETEK LEKÜZDÉSÉNÉL melyeket romlott ételek okoznak — tehát főleg husmérgezés vagy gombamérgezés előfordulásakor — a g)rorsan ható természetes „FERENC JÓZSEF' keserüviz azonnali használata rendkívül fontos segédeszköz. Hires orvostudomá- n3ri könyvekben felemlítik azt is, hogy a FERENC JÓZSEF viz óloinmérgezésnél, mint specifikus ellenszer, teljes mértékben beválik. SZÓ M BAT— VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÓ: A „MATERHORN“ HŐSE. Egy igazi filmalkotás. Hegymászók, turisták, természetimádók filmje. Főszereplő Hans Schmid. EDISON-MOZGÓ: I. KÉT ARCÚ WORON- ZEFF. Fősz. Brigitte Helm, Albrecht Schönhals. II. HALÁLVÖLGY LOVASA. Tom Mix-el. 3, 6. 9 órakor. MUNKÁS MOZGÓ: I. MI TÖRTÉNT AZ 56. UTCÁBAN. Fősz. Cay Francis és Gene Raymond. II. ÁMOR PÓRÁZON. Fősz. Schneider Magda és Wolf Albach-Betty. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: Milliók kedvence: Shirlev Temple: EZ A KISLÁNY ELADÓ. Partnerei: Garv Cooper‘és Carole Lombard. Hétfőtől: HARMINC NAPIG HERCEGNŐ. Főszerepben: Sylvia Sidney és Cari Grant. ROYAL-MOZGÓ: I. A CSATA. Fősz. Inkisi- noff és Annabella. II. AKI .MER. AZ NYER. Fősz. Lucie Englisch. Kezdete: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. fél 5, fél 8, fel 11-kor. Vasárnap d. e. 11.25-kor matiné, SZÍNKÖR-MOZGÓ: A MALÁJI TÖR. (Charlie Chan Londonban.) Fősz. Warner Oland. Izgalmas filmszenzáció. Előtte Journal és Micky Maus. Vasárnap délelőtt 11-kor nagy matiné. KIRÁNDULÁS. A Székely Társaság Ifjúsági Tagozata folyó hó 25-én autós kirándulást rendez Torotcau.ra, 9 hires Székekykő megmászásával és a szép fekvésű Torotcau-Sft. Gheorghei vár megtekintésével. Indulás vasárnap reggel 6 órakor. Útiköltség oda-vissza 60 lej. Jelentkezni lehet a Ko- vács.fodrászüzletben, Garolina-tér 8., péntek este 8 óráig. Vendégeket szivesen lát az egyesület vezetősége. Turavezetők: Homm Vilmos és Vízhányó László. Sportol Ön? Ne feledje el, hogy egészségét csak úgy őrizheti meg, a szexuális betegségektől csak úgy menekülhet meg, ha használja a legjobb és legbiztosabb óvsze l.