Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-25 / 194. szám

fi BELTWZßK 193 9 aagunztnu 2 9. MIT IR A ROMÁN SA|TÓ Austria. - Verés. Erkölcd Szem­pont. Milliók. UNl\ KRSUl.: A békeszerződés Ausztria füg. ^ellenségéi csak r tc>v on y logos tormában biztosí­tott«. Ausztria arra volt itólvr, hogy a középeu- ■ >’pai egyensúlyt biztosiba $ egyedül .1 Népszó, vetvrg jogosított arras hogy helyzetét mcgvizsgál­4. Ausztria német illám s rajt* keresztül vezet <»/ északi németek útja az Adriához. Az 1918, no- vember iz.ikj ideiglenes alkotmányba belevették >rt is, hogy a német Ausztria egy részét képezi a német birodalomnak. Ez az Anschluss-gondolat e-edete, mely a német lakosság nagy részét irá- \-tyi. l /ek aztán a Habsburgok eltűnésével úgy •itták, hogy történelmi hivatását is befejezte Ausz­tria. Mindez azért volt, mert az. ország tesre. lé- ek nélkül maradt. Mit tett a diplomácia, hogy megerősítse ilyen körülmények között Ausztriát? Mindent elkövetett, hogy meggyöngitse az. An. schluss.mozgalmat s azt a hírt terjesztette, hogy a •zmrtek német gyarmatot akarnak csinálni Ausz­iaból. Gyönge indok volt ez, felmerül tehát ón­ak is a terve, hogy Svájcot csináljanak Ausz.. ír iból s semlegességét nemzetközi szerződések a1.pján biztosítsák. Ez azonban nem felelt meg az osztrák mtiitnak és nemzeti önérzetnek, mire gazdasági alapon, a Duna-völgy megszervezésének egye került szőnyegre. Ennek a tervnek keresztiil- itriét most már több körülmény hátráltatja. Az egyik állam ugyanis mezőgazda, a másik ipari or­szág. Egyik az Adriai-tengerre, másik a Fekete- tengerre törekszik. Ezenkívül Németország és Magyarország részéről politikai akadályok is van­nak. Ily körülmények között a kisantantnak és Franciaországnak az a kötelessége, hogy őrködje- , nek i békeszerződések szószerinti betartásán. PORUNCA VREMII: A kórházi ágyon fek­szik az « Simniceanu nevű katona, aki egy sötét éjszaka elszökött Coroiu rablóval. Maga is hara. mia akart lenni, aztán elfogatass előtt mellbe lőtte magát s esik a véletlen mentette meg a halaitól. Ez a katona azt vallotta, hogy egy Voicu nevű őrmester elverte s ez késztette arra, hogy elszök­jön Coroiuval. A verés bizonyára nem volt az első s nem is lett volna az utolsó. S ez volt az, ami elhatározásában befolyásolta, midőn eltökélte, hogy bármily módon mgszökik abból az életből, melyben nem veszik hasznát s ahol az őrmester brutálisan bantatmazza. Simniceanu közlegény sorsa gondolkozásra késztet bennünket. Nem lehet kisembereket veréssel ellátni. A rendőr nem ver­heti el a falusiakat. Ez zavarra mutat. A verésben a törvény és tekintély önkényeskedésbe fullad, mely aztán halálosan sebzi meg a közrendet. Ne. hány évszázadra van még szükségünk, hogy tisz­tában legyünk ezzel az igazsággal. EPOCA: A politikai pártoknak nincs szükségük bírói Ítéletekre, hogy eltávolítsák soraikból a csa- ókat. Ha a büntetőbíróság fel is ment valakit bi­zonyíték hiánya miatt, a pártvezetőségek nincse­nek kötve ehhez a határozathoz s a bűnösökre bármikor lesújthatnak. Ha így volna, ha a vissza­élések a magas állásoktól visszatartanák a politi­kusokat, ha a többi pártok nem vennék át azokat, akiket más pártok kigolyóznak, akkor sok min­den megváltozna az országban. A büntető tör­vénykönyv paragrafusai között sokan egérutat nyerhetnek s a pártok kötelessége, hogy a köz­erkölcs nevében büntessék meg a csalókat. DREPTATEA: Egy bankkormányzónak költ­ségvetése megközelíti a maharadzsák költségveté­sét. Grigore Dumátrescu i8 millió lej adóssággal foglalta el helyét s a következő összegeket fizette ki, miután hivatalát elfoglalta: Falusi tartozásokra 5 millió joo ezer lej, ingatlanvételre z millió 500 ezer lej, Ba!itin-i birtokvásár 6 millió lej, 2000 hektár föld vétele Dobrogea-ban 9 millió lej, ezüstnemüek 3 millió ico ezer lej, yachtvásárlás 3 millió 350 ezer lej, különböző más kiadások xo millió lej. Ennyit irtunk össze egy esztendei ki­adásaiból. Meg kell állapitanunk, hogy xo.coo lej volt a napi legális jövedelme, ez csak 3 millió 600 ezer lejt tesz ki egy évben. így aztán közel 40 millió az az összeg, melynek eredetét Dumitrescu volt bankkormányzó igazolni tartozik. Minden késedelem a vizet egyedül a csalók malmára hajtja. SZABÓ DEZSŐ VJ Köb/Y VB. Kari» cuonyi levél — A németség ut$a — Deb• recent tanulságok — Feltámadás .Ma« kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 lei az Ellenzék könyv osztályában CîuU Fiat a Unirii. A legkellemesebb és legolcsóbb ét­kező, szórakozó hely, Cluj főterén az AMERICA ÉTTEREM KOMJÁTSZEGI vezetése alatt. — Minden este Halász Lajos mu­zsikál. — Román, magyar konyha. f KIÁRUSÍTÁS­még csak rövid ideig! Bucureşti-be költözés miatt ff 11EI m S. A. CRISTAL, PORCELAN CLUJ, REG. FÉRD. 6. Hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött! Â hét világpolitikája „Londones Róma farkasszemet néznek" Egy elterjedt olasz hetilap, mely a Rubi- cone jelentős címet viseli, címlapján nemrég érdekes képet közölt. A hullámzó Földközi- tenger volt látható afrikai és európai part­jai között ezen a képen, melynek felsőrészén olasz repülőgépek homályositják el az eget. S az aláirás következő latin szavakból áll: „Mare Internum, sive Mare Nostrum“. A „Mare Nostrum" kifejezés régebbről ismert Olaszországban, az Adriára alkalmazták, melyet az olaszok mindig elsősorban saját­juknak tekintettek. Ezúttal azonban a FölJ* közi-tengerre alkalmazzák a megszokott ne­vet, mely a „mi tengerünk“ kifejezéshez magyarázatképen még hozzáteszi latinul azt is, hogy „belső tenger". A kép bizonyára túl­fűtött fantázia eredménye, mégis jellemzően világit rá az uj hatalmi versenygésre, mely az abessziniai konfliktussal kapcsolatban ve­szedelmes módon fejlődik. Mert a helyzet ma már az, hogy nem is Olaszország és Abesz- szinia állanak egymással szemben, hanem a Földközi-tengeren világbirodalmi sorsával erősen érdekelt Anglia és az. északafrikai te­rületeken levezetésre váró fölös lakosságának természetes elhelyezési területét látó Olasz­ország. Ez a helyzet Róma és London kö­zött olyan feszültséget okoz, amely már va­lóságos erőpróbának tekinthető. S ha ez az erőpróba nem is a katonai eszközök brutali­tásával, hadihajók, ágyuk, tankok, repülő­gépek igénybevételével fog lefolyni -—- ezt Abesszínia számára tartogatják — a nem­zetközi politika minden kényszerítő eszközé­vel folyó küzdelem mégis olyan eredmé­nyekhez vezethet, amelyeknek a világhatalmi helyzet további fejlődésére komoly kövel- kezményei lehetnek. A két hatalom közül egyiknek helyzete mindenesetre megerősödik a Földközi-tengeren és ugyanannyival gyen­gül a másiké. S ezt a hatalmi eltolódást az érdekellek. Ázsia. Afrika, a balkáni népek és más érdekelt hatalmak feszült figyelemmel kisérik. Az erőpróbát nem Anglia kívánta, Mussolini kényszeríti ki és az eredmény jog­gal érdekelheti a más nagy problémákkal már eléggé megterhelt ‘világközvéleményt is. Ami körül a küzdelem folyik A párisi sikertelen értekezlet ennek a pár­bajnak volt egyik előfutama. Anglia igyek­szik úgy föl tüntetni a dolgot, hogy nem ő az elsőrangú párbajozó fél. A vita nyilvá­nos tárgya Abesszínia volt, a valóságban pe­dig arról van szó, hogy a Földközi-tenger és a Vörös-tenger, a brit birodalom főútvo­nala ázsiai gyarmatbirodalma felé az angol tengeri hatalom ellenőrzése alatt maradhat-e, vagy a vérbőségében természetes terjeszke­dést kívánó Olaszország ellenőrzése alá ke­rül. A brit birodalom számára nem közö­nyös, hogy a Vörös-tenger mellett egy másik hatalom olyan helyzetet teremt magúnak, ahonnan esetleg elzárhatja a Szuezi-csator- nán át az Ázsiába vezető tengeri utat és nem közönyös az sem, hogy az afrikai kérdések fölzavarásával lángralobbanhat a nagyarab I nacionalizmus, mely szüntelenül játszik egy Afrikától Középázsiáig terjedő egységes nagyarab birodalom gondolatával. Ez a nagyarab birodalom, ha létrejönne, szintén legnagyobb mértékben veszélyeztetné a brit birodalom föütőerét. Az angolok védekező pozíciójukban Abesz- sziniát és a Népszövetséget tolják előtérbe. A harc a párisi értekezleten Abesszínia körül folyt. Az 1906-os megegyezést vitat­ták, melyben Anglia, Franciaország és Olasz­ország közösen vállalják az abesszin függet­lenség megvédését, arra az esetre azonban, ha a régi helyzetben valamelyes változás ál­lana be. pontos befolyási zónákra, gazdasági kihasználás és politikai érvényesülésre szánt területekre osztották l>e egymás között a né- gus birodalmát. Az angol álláspont a meg­egyezés első részét, Abesszínia függetlensé­gének megvédését hangoztatja, az olasz ál­láspont a megegyzés második részére, a sta- tusquo megváltozására támaszkodik s a köz­bejött események miatt fokozott részt kíván Abesszínia kihasználásában Olaszország szá­mára. Bizonyos engedményekre ebben az irányban angol részről már hajlandónak is mutatkoztak, Olaszország azonban nem elég­szik meg részletengedményekkel és anélkül, hogy kívánságait pontosan meghatározná, kolonizálási érdekeit kielégítő teljes megoldást kivan, amely nem áll távol az Abesszinia fölötti teljes olasz protektorátustól. Francia- ország, mely szintén erősen érdekelt a vitá­ban, egyelőre a háttérben mozog, saját ér­dekeinek védelmében is Angliát engedi a küzdelem első vonalára. Ilogy ez az aránylag kényes magatartás meddig lehetséges, egye­lőre nem lehet látni. Az angol miniszterla- nács legújabb állásfoglalása mintha arra mutatna, hogy Anglia helyet kinál maga mellett a küzdelemben Franciaországnak is. A londoni minisztertanács A londoni minisztertanács, melytől a teat­ral is eseményekre berendezkedett közvéle­mény lármás döntéseket várt, látszólag nem hozott semmi döntő lépést. Anglia továbbra is kesztyűs kézzel és beburkolt hegyű vitőr- rel kívánja vívni a küzdelmet. Nem szenved kétséget azonban, hogy készen áll érdekeinek legerélyesebb védelmére is, de ezt utolsó pillanatra tartja s a számára legtöbbet érő békés megoldás érdekében minden lehető módon kerülni akarja a nagy gesztusokat. Még a fegyverkiviteli embargo ügyében sem hozott a minisztertanács olyan döntést, mely bánthatná az olasz érzékenységet. London­ban szívesen vennék, ha a küzdelem áldoza­tok árán az olasz—angol jóviszony tűrhető helyreállításával végződne. Olaszország túl­nyomó hatalmi elhelyezkedését azonban a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Vörös-tenger mentén nem hajlandók elfogad­ni. A felelősséggel nem tartozó angol sajtó ezért elég gyakran beszél a kényszerítő esz­közökről, melyek szükség esetén az angol világbirodalom kezében állanak. Elsősorban áll' ezek között a Szuezi-csatorna elzárásának lehetősége. Nemzetközi jogi szempontból erő­sen vitatható Anglia joga arra, hogy a Szu­ezi csatornánál egyedül intézkedjék. De a Valóságban Szueznél az angol admirálitás az ur és a nemzetközi jog angol szakértői szük­ség esetén megtalálnák a magyarázatot 'z udmirálitás vitatható esHekedetein- r. Az angol kormány hivatalosan nem Ixszél Szu ••z.ről, talán nem is gondol komolyan ennek a fegyvernek igénybevételére. De a csatorna elzárásának lehetősége is olyan súlyos f< nyegetés, hogy ettől a vitatkozó felek véi mérsékletének lelüggadását várja. Szuez kér (lése ezért mindaddig folsz.inen fog maradni amig Anglia azt hiszi, hogy a Földközi-ten­ger keleti medencéjében életbevágó érdekei nek megvédésére van szükség. Az erőpróba A földközi-tengert erőpróba minden eset­re megindul. Aminek most már elniaradha tatlan következményei lesznek. Az utolsó an gól minisztertanácson határozathozatal előtt a földközi-tengeri angol flotta parancsno­kát, Sir Edward Willington tengernagyot is meghallgatták. Megbízható hírek szerint úgy az angol, mint az olasz, tengerészet készen­létbe helyezkedett. Diplomaták tárgyalásai mögött admirálisok is előkészítik a pozíció­jukat. A veszély nem is annyira az egyelőre kizártnak látszó összecsapás lehetőségében van, mint inkább abban, hogy a kiélesedett vitában mindkét hatalom presztízse forog kockán. A presztízsnek pedig nagy szerepe van a keleten érvényesülést kereső hatalmi érdekek politikájában. — Nemzetközi szem­pontból nem jelentéktelen dolog, hogy mi lesz Abesszíniával. Arról van itt szó, hogy a Népszövetség megtudja-e védeni egyik tag­államát egy másik tagállam támadásától, bár emberi szempontból Abesszinia népe nem sokat veszítene, ha a rabszolgatartó és zsar­nokoskodó abessziniai kormányrendszer él is veszítené fölötte abszolút hatalmát. Hogy azonban Olaszország harci láztól ég és hogy az angol földközi-tengeri hajóraj folyton erősíti pozícióját, hogy bombavetö repülő­gépeket és repülőgép-anyahajókat összepon­tosít Anglia Máltánál s hogy a palesztinai partokon és Szuez mellett egymásután emel­kednek magasba az uj szikratáviró-állomá- sok, annak komoly jelentősége előtt szemeV hunyni nem lehet. Amint egy ismert olasz publicista, Forges-Devanzeti írja: „London és Róma először néznek egymással farkas- szemet'. Európára semmi jó nem származ­hat abból, hogy a két hatalom ilyen módon áll egymással szemben. —s. MINDAZON MÉRGEZÉSI ESETEK LEKÜZ­DÉSÉNÉL melyeket romlott ételek okoznak — tehát főleg husmérgezés vagy gombamérgezés elő­fordulásakor — a g)rorsan ható természetes „FERENC JÓZSEF' keserüviz azonnali használata rendkívül fontos segédeszköz. Hires orvostudomá- n3ri könyvekben felemlítik azt is, hogy a FERENC JÓZSEF viz óloinmérgezésnél, mint specifikus ellenszer, teljes mértékben beválik. SZÓ M BAT— VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÓ: A „MATERHORN“ HŐ­SE. Egy igazi filmalkotás. Hegymászók, turisták, természetimádók filmje. Fő­szereplő Hans Schmid. EDISON-MOZGÓ: I. KÉT ARCÚ WORON- ZEFF. Fősz. Brigitte Helm, Albrecht Schönhals. II. HALÁLVÖLGY LOVASA. Tom Mix-el. 3, 6. 9 órakor. MUNKÁS MOZGÓ: I. MI TÖRTÉNT AZ 56. UTCÁBAN. Fősz. Cay Francis és Gene Raymond. II. ÁMOR PÓRÁZON. Fősz. Schneider Magda és Wolf Albach-Betty. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: Milliók kedvence: Shirlev Temple: EZ A KISLÁNY ELADÓ. Part­nerei: Garv Cooper‘és Carole Lombard. Hétfőtől: HARMINC NAPIG HERCEG­NŐ. Főszerepben: Sylvia Sidney és Cari Grant. ROYAL-MOZGÓ: I. A CSATA. Fősz. Inkisi- noff és Annabella. II. AKI .MER. AZ NYER. Fősz. Lucie Englisch. Kezdete: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. fél 5, fél 8, fel 11-kor. Vasárnap d. e. 11.25-kor matiné, SZÍNKÖR-MOZGÓ: A MALÁJI TÖR. (Char­lie Chan Londonban.) Fősz. Warner Oland. Izgalmas filmszenzáció. Előtte Journal és Micky Maus. Vasárnap dél­előtt 11-kor nagy matiné. KIRÁNDULÁS. A Székely Társaság Ifjúsági Tagozata folyó hó 25-én autós kirándulást rendez Torotcau.ra, 9 hires Székekykő megmászásával és a szép fekvésű Torotcau-Sft. Gheorghei vár megte­kintésével. Indulás vasárnap reggel 6 órakor. Úti­költség oda-vissza 60 lej. Jelentkezni lehet a Ko- vács.fodrászüzletben, Garolina-tér 8., péntek este 8 óráig. Vendégeket szivesen lát az egyesület ve­zetősége. Turavezetők: Homm Vilmos és Vízhá­nyó László. Sportol Ön? Ne feledje el, hogy egészségét csak úgy őrizheti meg, a szexuális betegsé­gektől csak úgy menekülhet meg, ha hasz­nálja a legjobb és legbiztosabb óvsze l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents