Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-23 / 192. szám

i I r H ts /. fi K «»rwaaTOMaBm®­........ . a I 9 i H a u y u $ z t u • i i. A Targu-Mures-i színház ügye Két év után Ugrón Aniirás Transilvania palotájában játszik Bottyán Kálmán ícírsnicío. — Előadásra kerülő darabok, uj együttes. — Bottyán vagy Hegedős? TG -MURES. (A/ Ellenzék tudósilójától.) \ s/rki'l\ l'övárws kulturális »Metánok egyik l»‘giH'he.'»'l>hiuvk látszó kértléso ;i színházi »Met vilit. I veken koros/.tül csak vándor-tár­sulatok fordultak meg benne néhány hetes játszásra. Szinte érthetetlen, hogy ez a vá­ros, melyben a művészi, irodalmi és tudo­mányos élet még a közelmúltban is olyan fejlett volt. hogy egyes tekintetben vezet»") szerepet játszott, a színház kérdése miért mutatott örökös válságot. De most nem ke­ressük az okát. Sem a közönségben, sem az egyes színigazgatók működésében. Nem. csak azért sem, mert két év óta, mintha megol­dást nyert volna a színház kérdése. Állandó színház? Hattyún Kálmán s/inigazgató, ki 1933 óla egviittesével sziniidények alatt állandóan ját­szik a székely főváros közönsége előtt, elis­merést érdemel azért a — kulturális szem­pontból igen fontos — munkáért, amelyet két éven keresztül kifejtett társulatával. Nem közelítette meg ez a teljesítmény egv főváros vagy csak a Cluj-i színház eredményéi sem. De azt nem is lehet várni egy vidéki együt­testől. melynek jelentősége nem a kimondott művészi teljesítményekben áll. hanem a magvar kultúra, a magyar nyelv fejlesztésé­ben és a közönségnek, a széppel való szóra­koztatásán kívül, ébren tartani érdeklődését a magyar színpadi irodalom termékei iránt. Ezeknek a követelményeknek pedig eleget tett a Bottyán Kálmán társulata. Igaz ugyan, hogy maradtak kielégitellen követelmények. De vájjon nem mondhatják-e el ezt a Cluj-i színház működéséről is és nem valamennyi romániai kisebbségi színtársulat tevékeny­ségéről? A hiányok leginkább a színházi erők terén mutatkozott. Ez megint általános tünet, amelyen segíteni kell. Vagy van-e ki­sebbségi kulturális életünknek csak egy szi- nészképző tanfolyama is? A Cluj-i Magyar Színház csak a maga részére képez színésze­ket stúdiójába. A vidéki társulatok, vala­mennyien az östehetségek felbukkanására vannak bizva. Egy másik ok, amiért a Battyán társulata nem tudott annyit produ­kálni, amennyire képes volt. a színpad helye volt. Két esztendőn keresztül a Zsidó kultur- 1 vázban játszott a társulat. Ez a hely pedig sokszor szűknek bizonyult, meg aztán a kö­zönség egyrésze éppen azért maradt távol, mert a helységet nem találták megfelelőnek erre a célra. Két év után Ugrón András Tran­silvánia palotájában játszik a Battyán Kálmán társulata A sziniszezon befejezése után nézeteltérés merült fel Battyán igazgató, Hegedűs Miklós volt rendező és Huber Ernő volt titkára kö­zött. Az ellentétek úgy látszik nem simultak el, amiért szakadás állott be a társulat tagjai között. Hegedűs és Huber uj társulatot akar­nak szervezni és a Zsidó kulturház helységét is biztosítani igyekeztek maguknak. Ez rész­ben sikerült is, mert ajánlatot tettek a hit­község vezetőségének, hogy a helység reno­válása folytán felmerült 120 ezer lej (két­oldali ruhatár, vészkijárat, sfcb.) költséghez hozzájárulnak. A hitközség vezetősége Battyán igazgatótól is ajánlatot kért, aki azonban a színészet nehéz helyzetére hivat­kozva, semminemű ajánlatot nem ígért és a Zsidó kulturház további bérléséről is lemon­dott. Nem is járhatott el másképen. Az anya­giakban nem szűkölködő zsidó hitközség ve­zetősége két évi becsületes bérlés után nem várhatja, hogy egy nagyon nehezen élő ma­Épitészek, mérnökök nél­külözhetetlen kézikönyv* Dr. Möller Károly: Az építőipar t -1 jes,tökéi • tes encvkla p diája.2kö­tet, 2300 old., 800 ábra, töb- j száz táblázat ÉPÍTÉSI ZSEBKŐNYV! A két kötet ára: 1452 lej! Az Ellenzék könyvosztáiyában Cluj, P. Unirii. Vidékre azon­nal szállitjuk, utánvéttel is, portó felszámítása nélkül! gyár vándorszínész konzorcium IVde/zr kul- lurliú/a renoválási költségeit. A Zsidó kullurlüi/Uil való megválás nem gördített komolyabb akadályt Battyán Kál­mánnak az i'l»’- az elgondolása idé, hogy a székely fővárosnak állami»') színháza legyen. Miután a város vezetőségétől) megkapta a bérlés jogát és Emil lsae színművészeti fő­felügyelő. kitűnő költő és drámaíró művész- emberi belátásával jóindulatukig kezelte a székelv főváros szülészeti ügyét és a kon­cesszióról biztositolla Ballyánt, uj helyiség után nézett a színigazgató. Kapott is alkal­mas helységet. Ugrón András és Vilma, hogy a magyar szülészeinek áldozatokat hozhassa­nak és hogy a város minden rendű és rangú közönsége jól érezhesse magát a színházban, a színház rendelkezésére bocsátotta a Tran­silvania palota nagy. illetve kistermét, asze­rint. hogy a színházi közönség és a program­ba vett daralxik melyiket igényelik. Előadásra kerülő darabok, uj együttes Az idény szeptember els»’> napjaiban kez­dődik a Viktoria darabbal. A szezon első fe­lében a ..Marira“, Sürgős ügy". .,120-as tem­pó“, Tarantella“, ...Szépség királynő', stb. darabok fognak előadásra kerülni. Az ope- relleken kívül klasszikus darabok is vannak felvéve a színház műsorába. Az ősz folya­mán előadják Gaál Alajos ,.A székely gu- zsalyos“ c. szín-müvet, amikorra a Cluj-i Ma­gyar .S/.inliáz közkedvelt tagja. Tompa Sán­dor fog vendégszerepelni a székely főváros­ban. A kitűnő drámai színészt. Eorgács Sán­dort pedig a Jedermann előadására hivta meg a színház igazgatója. A konzorciumként miiköd»') társulat ren­dezője Komái Sándor. Az együttes tagjai: Kádár Anna, Hutkai Mária. Ágotái Hédi, Borsos Manci Medasné, Horváth (űzi. Juhasz Gyula. Cs, Dsida Aladár, 11»*,gyesi Ferenc, Víg József, stb. A színház karmestere Baló Sándor, fiatal hegedűművész, kit hangversenyeiről Erdély nagyobb városaiban igen jót ismernek s ki- nek neve biztosítékul szolgál arra, hogy az »•lőadásokra kerülő darabok zenei része tö­kéletes eljátszást nyernek. Battyán, vagy Hegedűs? A székely főváros Reggeli Újság c. napi­lapja vasárnapi számában egyszerre két kommüniké jelent meg a színház, kérdésével kapcsolatban. Egyik arról értesíti a közön­séget, hogy a város interimár bizottsága Battyán Kálmánnak adott hat havi játszási engedélyi arra való tekintettel, hogy Battyán két évi működése alatt minden kötelezettsé­gének elegei telt, a közönség körében nép­szerű volt és sem a hatóságok, sem a kö­zönség részéről semmi olyan panasz nem merült fel, amely okot szolgáltathatott vol­na arra, hogy kérését elejtsék. A másik pedig arról láj»'*kozlatjn a színházlátogató közönsé- get, hogy Hegedűs Miklós igazgató szeptem­ber idején nyit ja meg a szini-évadot a Zsidó kulturházban és Hnber Ernő titkár szép őrleményekkel folytatja a bérleti jegyzé- sek»‘t. Versenyzik tehát a kél igazgató, ennek a versenynek azonban a magyarság fog­ja megadni az árát. A mult évi társulat sza­kadása, valószínű, hogy a közönség megosz­lását is maga után vonta. Es bármelyik igaz­gató jusson ki győzelmesen a versenyből, a régi közönség egy része távol marad a szín­házi látogatástól. Csak nehogy ismét olyan válság álljon be a színház életében, mint amilyen a megelőző években mutatkozott ezen a téren. Mert, hogy csak színház mű­ködhetik a székely fővárosban, az bizonyos. Csak egy igazgató kaphat játszási engedélyt és koneesszű')!. Mivel pedig Battyán Kál­mánnak a város vezetősége megadta a ját­szási engedélyt és Emil ísac biztosította a koncesszióról, minden valószínűség arra mu­tat. hogy az idei szini-évadon a Battyán Kál­mán társulata fog játszani a székely fővá­rosban. örvendetes és a magyarság szem­pontjából igen hasznos dolog lenne, ha a két szinigazgató közötti ellentétek elsimul­nának s a két külön társulat egy megerősö­dött együttesbe tömörülne, amelyet a város lelkes közönsége minden bizonnyal a legtá­volabb menő lehetőségekig támogatná. (s:l) BUCUREŞTI. lAz Ellenzék tudósitójától.) Az abessziniai vitával kapcsolatban ismételten felmerült annak a lehetősége, hogy Anglia abban az esetben, ha Olaszország háborús lépésre szánja el magát, esetleg elzárja a Szuezi-csatornát az olasz badiszállitmányok elől. Ez az eshetőség súlyosan fenyegetné az egész olasz vállalkozást. Olaszország j Abesszínia ellen felvonuló csapatait csak az ! egész afrikai kontinens körülhajózásával kö­zelíthetné meg s a hadianyagot és utánpót­lást szállító hajók útja körülbelül egy hó­nappal tovább tartana. A már Afrikában le­vő óriási olasz hadsereg ellátásánál hatalmas nehézségekkel keilen»1 megküzdeni, nem is számitva az újabb csapaltestek szállítását. A Szuezi-csatorna elzárásának problémája ko­molyan felmerült s az olasz lapok ismételten foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A Giornale DTtalia egyik legutóbbi számá­ban azt fejtegeti, hogy bár a csatornának, amint neve Companie Universelle du Canale Manitine de Suez is mutatja, egyetemes cé­lok szolgálatában kell állania, a valóságban mégis angol kézben van s mint vállalkozás is angol—francia jellegű, ahelyett, hogy nem­zetközi volna. Érthetően felmerült tehát a kérdés, hogy mi a Szuezi-csatorna nemzet­közi helyzete: ad-e a fennálló nemzetközi jog módot rá Angliának, hogy adott esetben badiszállitmányok elöl elzárja a csatornát? A Szuezi-csatornát franciák építették az akkor még Angliától független Egyiptom számára és a nagy müvet 1869-ben fényes nemzetközi ünnepségek között avatták fel. A csatorna jelentősége az elmúlt hat és fél évtized során úgy kereskedelmi téren, mint stratégiai szempontból évről-évre emelkedő­ben van. Az angolok csakhamar észrevet­ték a hibát, amelyet azzal követlek el, hogy a franciákat elsőbbséghez jutni engedték a csatorna építésénél s rövidesen módját ej­tették annak, hogy kimondhatatlanul elhe­lyezkedjenek a csatorna körzetében. Lord Benconsfield az egyiptomi Khedive pénzügyi zavarait felhasználva, 1875-ben a franciák tudta nélkül, megvásárolta Angiiba számára a csatorna addig egyiptomi kezekben volt részvényeit s igy vezetőszerephez juttatta Angliát a Szuezi-csatornatársaság irányítá­sában. lS77-ben a török—orosz háború al­kalmából az angol kormány kijelentette, Mi a valódi helyzet a Szuezi-csatorna kérdésében ? hogy amennyiben Oroszország az akkor még jogilag török fennhatóság alatt álló Egyip­tom ellen a Szuezi-csatorna blokálására irá­nyuló intézkedéseket foganatosítana, Anglia feladja semleges magatartását. Néhány évvel ezután következett be az angolok fegyveres támadása a Khedive ellen s végleges kato­nai elhelyezkedésük Egyiptomban, amikor is 16 angol hadihajó vonult fel a csatornán s angol csapatokat tett partra a csatorna két oldalán. A .Szuezi-csatorna nemzetközi jellege, amelyet már a Ferdinand de Lesseps fran­cia mérnöknek adott építési engedély is erő­teljesen kihangsúlyozott, komoly veszede­lembe került. A nemzetközi jogi rendezést ezért különösen francia részről állandóan és hatékonyan sürgették. 1888 október 29- ikén létrejött a csatorna helyzetét rendező nemzetközi megállapodás, melynek két leg­fontosabb pontja a következőképen hangzik: 1. A Szuezi-csatorna úgy háborúban, mint békében szabadon nyitva fog áldani kereskedelmi és hadihajók számára egy­aránt, bármilyen lobogót is viseljenek e vizi jármüvek. A szerződést kötö felek meg­egyeztek abban, hogy sem háborúban, sem békében nem gördítenek akadályt a csa­torna szabad használata elé. Blokádot sem fognak érvényesíteni a csatornával szem­ben. 2. Mivel a Szuezi-csatorna a jelen szer­ződés első pontjának rendelkezéseihez ké­pest még háború esetén is szabad átjá­rásra nyitva áll a hadviselő felek számára, az egyezmény aláírói megegyeztek abban, hogy semmiféle háborús, vagy ellenséges cselekedet, vagy olyan lépés, amely a sza­bad hajózást akadályozná, a csatornában végre nem hajtható, úgyszintén a csartorna élővizein sem három tengeri mérföldnyire, az élővizek körzetében és még abban az esetben sem, ha az ottomán birodalom is a hadviselő felek közé tartoznék. Ez a megegyezés teljesen semlegesítette volna a Szuezi-csatornát, ha Anglia nem él fenntartással, amely kihúzza az alapot az egész megegyezés alól. A londoni kormány ugyanis az aláírás megtörténte elölt a kö­vetkező nyilatkozatot hozta nyilvánosságra: — Az angol kormány fenntartja magá­nak a jogot arra, hogy szüneteltesse a meg­Am«»rikál>an naponta eífével haqyják el a vne«j<jyó«jyult betfetjeL a Lórbájraltat és klinikákat Amerikában, ahol nemrégiben felfedez­ték a/.l az uj csodagyógynövényt, amely­ből a iria már világhírűvé vált „Gastro D“. készül az állatni kórházakban és kliniká­kon, régi, idült gyomor és bélfekélyeknél, valamint epe, vese és májbajoknál, ideges fejfájással járó álmatlanságnál, szédülések- nél, hányingereknél, stb, a Gastro 1). ke­zeléssel rendkívüli kedvező eredményeket értek el. így u pac ensek ezrei —pár heti kezelés után — tökéletesen kigyógyulva hagyják el az intézeteket. Számokkal ki nem fejezhető az a gazdasági előny, amit a munkaképesség visszanyerése és a gyors gyógyulás jelent úgy az államnak, mint az egyedeknek. Nem is beszélve arról, hogy mennyi szenvedéstől menti meg a betegek tízezreit a Gastro D. kezelés. A „GASTRO D“. ma már nálunk is kap­ható, Le 130 utánvét ellenében küldi: E. Császár gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei No. i‘24. egyezés azon pontjainak érvényét, amelyek Egyiptom megszállásának ideje alatt Anglia mozgási szabadságát zavarhatná s a meg­szállás által bekövetkezett helyzettel nem volnának »összeegyeztethetők. Arra egyáltalán nem lehetett számítani, hogy Egyiptom angol megszállása belátható időn belül véget ér s igy angol szempontból a megegyezés fenntebb ismertetett pontjai sem jelentettek különösebb korlátozást. A franciák azonban nem nyugodtak bele az adott helyzetbe és közelkeleti nagy befolyá­sukkal továbbra is nehézségeket gördítettek Anglia egyiptomi el helyezkedésének útjába. 1904-ben végül a két gyarmati hatalom kö­zött teljes megegyezés jött létre, amely be­vezető jele későbbi világháborús követsé­güknek is. A franciák végképen lemondot­tak egyiptomi igényeikről, amivel szemben viszont Anglia átengedte Marokkót a fran­ciáknak. Ar angolok ugyanekkor visszavon­ták a Szuezi-csatornát illető nemzetközi meg­egyezéssé! szembe állított fenntartásukat és nemzetközi érvényes jogszabálynak ismerték el a megegyezésnek a csatorna átjárási sza­badságát biztositó szakaszok intézkedéseit is. Ez lényegében annyit jelent, hogy a Szu­ezi-csatorna a fennálló nemzetközi jog alap­ján szabad átjáró bármelyik balalom hadi­hajói és hadiszállitniá nyai részére háború esetén is. Ez a tényleges jogi helyzet. A gya­korlat azonban nem egészen felel meg ennek a helyzetnek. A világháború alatt, amikor német és török csapatok készültek Ázsiáiból Egyiptomba áttörni. Anglia a csatornában állította fel hadihajóit, hogy minden áttörést lehetetlenné tegyen. Mindamellett most nem valószínű, hogy angol részről készen álla­nának arra, hogy igénybe vegyék az olaszok­kal szemben a csatorna elzárásának nemzet­közi jogilag meg nem indokolható drasztikus eszközét is. Ha ilyen lépésre nem is szánják cl magukat, adódnak szerencsés, vagy sze­rencsétlen véletlenek, amelyek n^m ütköz­nek bele a nemzetközi jogba s mégis ugyan­azt az eredményt szolgáltatják. Egy hajó például, amely a kellő pillanatban a csa­torna valamelyik .szűkületénél „véletlenül" elsiilyed, helekre megakaszthatja a csatorna közlekedési forgalmát. Olaszország, ha Afri­kában hadat akar viselni, nemcsak a nem­zetközi jogban kell biznin. hanem számítás­ba kell vennie az angol érdekeket, célokat és szándékokat is. HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen lesstáílitoi: tűk. Már 20 lejért hirdethet (10 szó) az Ellenzékben. Állási-keresők Szávánkén: csak 1 lejt fizetnek. (Dij előre fizetendő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents