Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-21 / 190. szám
A hi I h y / * K I 9 ,J 5 M u u ii $ r I u * 2 1. ERDÉLYI UTÓN A csendőrőrmester ur nem akar látni magyar olvasókönyvet és képes ábécét Az unitárius kollégium története „veszedelmes“ olvasmány.— Kényszerszálloda a „paphoz“ Riportsorozat a Székelyföldről TARC.U MURES (Az Ellenzék tudósilójától.) Megszoktuk már, hogy napról-nupra halluuk a székelyföldi csendőrségek működéséről. tizek közül is azonban jóval kiemelkedik az a ténykedés, amelyet Marin Dríl- galău Rezid-i csendőrőrmester fejt ki. íme néhány egészen friss eset, amelyek most a napokban történtek, amelyeknek hire nagy feltűnést kelt az. egész, környéken. Azért iruuk róluk, hogy felhívjuk az illetékes ie- letles hatóságok figyelmét, mert nem hisz* szűk, hogy tudomásuk lehetne azokról a dolgokról, amelyeket reájuk való hivatkozással a csendőrőrmester ur elkövet. Postai küldemények feltartóztatása és könyvek elkobzása Nem régen történt, hogy az őrmester felsőbb parancsra való hivatkozással elkobozta a faluba érkezett összes Magyar olvasókönyv és képes ábécé“ cimü könyvet, amelyet, mint köztudomású, a közoktatásügyi minisztérium engedélyezett. A szomszédos községekben, ahol szintén összeszedték annakidején a magyar olvasókönyveket, már régen visszaadták azokat, miután az intézkedés jogtalan volta nyilvánvalóvá lelt. Be- zid-röl azonban örökre eltűnt a „Magyar ábécé“. A könwelkobzás lázas mámorából még ki sem józanodon Marin Drágulón őrmester, amikor hatalmas paksaméta érkezett a postán a falu unitárius papjának cimére. A csomagban dr. Gál Kelemen most megjelent könyvének, ..A Cluj-i Unitárius Kollégium Történetednek néhány példánya volt, amelyeknek kikézbesítését az őrmester nyomban megtiltotta. Szigorú parancsot adott a postásnak, hogy a könyveket ki ne merje kézbesíteni, mert vele gyűl meg a baja. És ezzel távozott. Az első pillanatban nem merte magával vinni a könyveket, úgy látszik tudta, hogy jogtalanul jár el. A postás nem tudta mihez kezdjen a csomaggal, amelynek sorsáért az előzmények után ő lett felelős. Hosszas töprengés után úgy döntött, hogy a jegyzői irodában hagyja, ahol a postát kezelni szokták. A jegyző azonban nem egyezhetett ebbe bele, mert könnyen azt a látszatot kelthette volna a dolog, hogy 6 tartóztatta fel a postai küldeményt, aminek felelősségét nem vállalta az őrmester helyett. Kiadta a parancsot a postásnak, hogy vigye át az őrmesterhez és hagyja ott, ha nem engedi kikézbesiteni. Amikor a könyvek a csendörörs szobájában feküdtek, az őrmesteri megint elfogta a nyugtalanság, kellemetlenné kezdett válni a feltartóztatott postai küldemény. Arra ismét nem mert vállalkozni, hogy Ielbontsa, hanem végül is magúhoz, hivatta a papot, akinek tudomására adta. hogy nála van egy csomag könvve, de addig nem adja oda, amig nem tudja meg pontosan, hogy mi van benne, illetve nincs-e valami olyan nyomtatvány is, amit neki el kell koboznia. Mit ér itt a papi becsületszó? A csendőrségre idézeti lelkész erre megmondta a csomagban lévő könyv címét és kérte, hogy adja át. Az őrmester azonban hajlithatatían volt. — Nem hiszi, amit mondtam? — kérdezte a pap. — Nem. — Hát nézze, én papi becsületszavamra kijelentem, hogy nincs ebben a csomagban semmi más, csak az unitárius kollégium története. Kiadja az én becsületszavamra? — Nem — hangzott az őrmester rövid válasza. A papi méltóságában sértett lelkész és a mindenható őrmester közölt erre heves szóváltás támadt, ami után a pap felháborodva távozni készült. — Ha igy megsértett, merje felbontani a csomagot és viselje a következményeket! Az őrmester újra visszahívta a lelkészt és most már engedékenyebb hangon kezdett egvezkedni. Azt az ajánlatot telte, hogy kiadja a könyveket abban az. esetben, ha a csomagot az ő jelenlétében, olt a csendőr- őrsön bontják fel. A papnak nem volt mit tennie, ráállott az alkura és amikor a vaskos köteteken kivül semmi egyebet nem találtak, az őrmester pirult arccal mosolyogva megkérdezte: — Mondja, miért csinál itt a faluban állandóan magyar propagandát? — Miféle propagandáról beszél? — Mindegyre magyar könyvei érkeznek, amelyeket itt a faluban olvasnak. Az őrmester azonban a felbontás után sem adta ki mind a könyveket. Egy példányt visszatartott, mert amint mondotta, el akarja olvasni, nincs-e bennük valami olyan dolog, ami az ő hatáskörébe esik. Úgy látszik, még az Erdélv fővárosában működő cenzura munkájában sem bízik Marin Dră- gălău. Kényszerszálloda „a paphoz“ Mondani sem kell, hogy az őrmester min- I den lehetőséget felhasznál a iiszteletes nyug- talanitására. Szemet szúrt neki, hogy igen sok ember fordul meg a papilakban, akikről nem sikerül kinyomoznia, hogy kicsodák, honnan jöttek és mi dolguk a községben. Erre kihirdette a csendőrparancsnokságnak azt az állítólagos rendeletét, hogy senki sem adhat szállást az idegeneknek addig, amig az illető idegenek nem jelentkeznek a csendőrségen. Idegen alatt értendő minden ember, aki nem a községben lakik. Tehát ha a tiszteletes látogatására érkezik a szomszéd falubeli lelkész, a tiszteletes addig nem adhat szállást neki, amig a csendőrségtől erre nem kap engedélyt. Építészek, mérnökök Kél- külözhetetiea kézikönyvi Dr. Möller Károly: építési ZSEBKÖNY?! A két kötet ára: 1452 lej! Az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk, utánvéttel is, portó felszámítása nélkül! Csakhogy nem ment ilyen egyszerűen a dolog. Nyár lévén, igen sok ember fordul meg a faluban, akik részint barátai, részint távolabbi rokonai a tiszlelelesnék. vagy gim- názista gyermekeinek iskolatársai, akik betérnek látogatóba, ha arra visz az ütjük. Ha azonban véletlenül este tizenegy órakor jön valaki, a pap nem engedheti be házába a rendelet értelmében a vendéget, hanem a csendőrörsre kell utasítania és ha ott megkapja az engedélyt, akkor hajthatja le csak fejét éjjeli szállásra. A községen fontos útvonal halad végig, azonkívül Sovata fürdőhöz is közel esik, úgy hogy jelentékeny idegenforgalma van. Sokszor megtörtént, hogy turisták és kirándulók elesteledtek a faluban, mire kihez térhettek volna be szállásra, mint a paphoz? Ilyenkor aztán mindig lejátszódik a kinos jelenet, a pap a lehető udvariassági formákban próbálja kíméletesen tudomásukra hozni, hogy milyen lehetetlen helyzetben van, nem ur a saját házában és nem fogadhat vendeget, amig az őrmester erre nem ad engedélyt. A turistáknak legtöbbször nincs kedvük éjnek idején a csendőrörsre menni, inkább a kellemetlen emlékkel tovább állnak. Viccesen beszélik, hogy a tiszteletes házában ,,szálloda“ van. Mikor megtudakoltuk a dolgot, kiderült, hogy a rosszmájú gúnyolódás nem alaptalan. A papilakban ugyanis, mint vendégek, formális szállodai vendégkönyvet találtunk, melyet az őrmester készíteti és adott át a lelkésznek, hogy pontos jegyzéket vezessen számára vendégeiről. A szállodai vendégkönyv előzménye ott kezdődött, hogy egyik este, amikor a pap parciális gyűlésen volt, tizenegy óra felé biciklivel betért a papi családhoz egy Cluj-i diák. A tiszteletes asszony nem mert addig szállást adni neki, amig ji esendői ségen nem jelent ke/ik. Az őrmester ur ti/onbun, tekintettel a/ éjjeli órákra, nem tartózkodott a esendői őrsön, hanem otthon volt a saját lakásán. A fin kénytelen volt hozzánienni és éppen igen kellemetlen pillanatban nyitott he az ajtón. Másnap az őrmester nagy jelenetet rendezett a Iis/telelésnél, hogy miért küldik látására a vendéget, mit gúnyolódnak vele és rendeletéivel. De hogy a további hasonló kellemetlen eseteknek elejét vegye, ivpapi- rnkból a sajátkezű megvonalazásúval elkészítette a vendégkönyvei, amelybe este az érkezéskor be kell vezetni a megfelelő rovatokba a vendég nevét, honnan jön, hová megy, mi a célja az utazásának és meddig tartózkodott itt órányi pontossággal. Mindezekre külön rovat van. A vendégkönyv mellett egy „modelt“ is adott, amely szerint minden egyes vendégről bejelentő ivet kell kiállítani és azt a vendég érkezésekor elküldeni a esendörségre. A bejelentő ivek alapján a csendürürmester hasonló vendégkönyvet vezet az őrsön, hogy pontosan ellenőrizhesse majd a liszteletesnél lévő vendégkönyvvel való összehasonlítás által, nem fe- lejtellok-e el valakit bejelenteni nála. Tegnap osie a faluba érkezett erdélyi körútja során a kairói török követ fia. Este 12 óra felé jött és vendéglátó gazdája, akinek még nines „hotel-könyve“, a külföldi vendég iránti előzékenységből elmulasztotta vendégét a esendörségre utasítani. Mert képzeljék el, milyen kellemetlen hatást váltott volna ki ez a féldiplomáciai útlevéllel utazó török vendég részéről, aki Európa nagyrészét bejárta anélkül, hogy ilyesmiről hallott volna. Bejárta a nyár folyamán a Székelyföldet is, alibi egyetlen lalubnn ern tapasztalt hu son ló elbánást. Másnap aztán u házigazda vendégét «-1k ■ sértő a csendőrörsre, ahol a külföldi vendégnek igen épületes látványban volt része. A szolgálatot teljesítő helyettes őrmester dühében öklével döngette az asztalt, mikor meg tudta a nagy bűnt, hogy a vendég még előző este érkezett. — Miért nem jelentelte azonnal? Éjfélkor cipeljem ide a vendégemet? Éjfél, vagy éjjel három óra, nem számit. Hogy mert szállást adni, amig nálunk nem jelentkezett és a féldiplomáciai útlevél, meg a török vendég minden irata rejlőit vissza. Erre aztán a jelentkezők is erélyesebb hanghoz fordultak, mire a csendőr megszeppent. Micsoda bánásmód ez külföldi vendéggel' Ez. a fiú beutazta Eurójia és Románia nagyrészéi, tudja, hol és mikor kell jelentkeznie. de ehhez hasonlót még nem látott a világon. A jelentkezést sehol sem követelhetik u megérkezés pillanatában. — Nekünk igv szól a rendelet a csendőr- parancsnokságtól — volt a védekezés. Ezek után felvilágosítást kértünk a járás- őrmestertől, hogy van-e tudomása a Bezid-en történtekről. A járásőrmester kijelentette, hogy iyen rendeletről semmit sem tud, ilven intézkedést nem adtak ki. Valóban a szomszédos községekben sincs meg sehol ez a rendszer, amig mind azt bizonyítja, hogv az őrmester találmánya az egész eljárás. A találmány nem válik előnyére sem neki, sem az ország hírnevének, mert könnyen el lehet képzelni, hogy az itt megforduló turisták és külföldi vendégek milyen véleményeket mondanak erdélyi Htjukról. KÍS PESTI RIPORT Színfoltok a magyar főváros aktuálitásaiból BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Keleti pályaudvaron küzJekedési rendőrük nyolctagú, kettesével álló csoportját vezényli egy tiszt. A rendőrök fehrrsisakosak, karszalagjukon nagy K belii. A sisak uj, tavaly nem láttam. Kicsit furcsa, mert hegyes és szokatlan. Sok munkájuk lesz különben: Szent István ünnepségek és Főiskolai világbajnokság. Tele van a város idegenekkel, külföldiekkel, az utcán minden második pestiről kiderül, hogy nem pesti. Egyébként — zuhog az eső. Három hónapja nem volt eső Magyarországon, úgy, hogy vasárnap hálaadó istentiszteleteket tartottak a templomokban, megköszönve a kiszikkadt földre ömlő áldott nyári zivatart. He nem is zivatar. Csöndes, tartós eső. Ha este tailán nem is fogják kivilágítani a Dunapartot. Legalább meglesz azoknak a vad-esztétáknak az örömük, akik azt tartják, hogy a girlandok és sárga lámpák vásári látvánnyá züllesztik a világ legszebb panorámáinak egyikét. Lehet, hogy igazuk van, de a kivilágított Dunapart a tündöklő Halászbástya s a vár mesebeli kupolája mégis szép, így is szép. * Fontos — ez ponlos ! — hirdeti a felírás az utcai mérlegeken. Két fillér? Mérjük meg magunkat. Ilyen kevés? Három kilót fogytam volna egy éjszakai ut alatt? Gyerünk a másikhoz. Úristen! Öt kilót híztam mióta itt vagyok? Lehet, hogy pontos mind a kettő — a magam álláspontja szerint. Mint mikor két ember csal és mindkettő jóhiszeműen csap be mindenkit. * Tele a város a diákolimpiász plakátjaival: Kiterjesztett karú, remekfcestü futó célhoz ér. A sok külföldi sportember s a kisérőik mindenütt feltűnnek, mindenért lelkesednek, mindentől el 'vannak ragadtatva. Láttam Valaseavic kisasszonyt meduza fejével, furcsa nevetését hallottam egy nagy társaság központja volt a világ legerősebb és légii Íresebb atlétanője. Kigyószerü ez a nő, férfias és van benne valami félelmetes erő — nem szerelném, ha a mamám lenne és kisgyerek lennék mellette, mert ha ez felemeli a kezét . . . * Budapest ma az olcsó társasutazások városa. Kétszáz pengőért Londonba és vissza jöhet az ember, teljes ellátás, borravalók, Westminster és Hyde-park. megnézés, amit akarsz. Kétszáz pengőért megláthatod Itáliát. Trieszt föl Szicíliáig és vissza. Hatvan pengőért két hétig nyaralhatsz a Balatonnál vagy Szegeden, ünnepi játékokkal vagy anélkül. De kinek van kétszáz pengője? * Újra csodálkozom azon. hogy milyen szépek az elárusitónők. Az egyik nagy áruházban sárgapulloveres, hosszuszempiMs tündérek árulják a három pengős fürdőtrikókat s ötpengős mii selyem-ruhákat. Mindenütt szép nők. Az Oktogonnál egy pettyesrnhás, hihetetlenül karcsú, gyönyörű lábú, magas, platina sima hajú — öt perc múlva előbukkan az újságárus bódéban. Csak szép nőket alkalmaznak mindenütt, mi van a csúnyákkal? Vagy már nincsenek is csúnya nők? * Mindenki jóinodoru, szives. Kérdezzen az ember egy utcát, egv szerkesztőséget, egy épületet, gondos és hoss-zu magyarázatot kap s megkérdik tőle: ugy-e érti? Akár járókelőt, rikkancsot, pádon üldögélő nénikét kérdez meg az idegen, bogy a rendőrről ne is beszéljünk. * Atutaztában keveset lát az ember. Inkább kipiheni magát és‘rég nem látott ismerőseivel megbeszéli a<z év eseményeit és valutát próbál szerezni és egyelőre megelégszik azzal, hogy ö most Pesten van. Aztán elmondja. hogy Episcopia Bihoroluiban nagyon előzékenyek, udvariasak voltak a vámtisztviselők, ami nagyon kellemesen lepett meg, mert legutóbb kicsit meghajkunásztak, pedig akkor is olyan ártatlanok voltunk, mint az angyalok. Aztán gyorsan megtudjuk, hogy a Cluj-i művészek milyen sikeresek a fővárosban, igy Karácsonyi Ili, Kiss Manyi, Vásárhelyi Magda, hogy csak az aktuálisokat említsük, akik most szerepeltek. Hogy Rökk Marika Pesten van és világhírű akar lenni. Hogy iij Marikának, a Gellértnek van nagy sikere, akit elhatározzuk, hogy visszafelé jövet megnézünk az uj operettben és még sok minden mást elhatározunk, ami reméljük, hogy sikerül s azt is reméljük, hogy addigra eláll az eső . . . * Pesti este. Ragyogó, sima aszfalt, kávé- házból kiszűrődő remek jazz, tündöklő kirakatok. Kénytelen vagyok ilyen tul-dus jelzőket használni, mikor újra idecseppenek az otthoni sötét utcák után. Szürke és ködös a nappal, de az este ragyog. A Budára vezető hosszú alagút is, az óriási forgalommal, amelyben minden autó hangja döbbenetes és félelmetes lesz — Kel= lermann Alagút ja jut az eszembe, ahogy ránehezedik a dübörgő hegyalatti ut levegője. Aztán Budán a Színkör homlokzatán Honthv Hanna óriási transzparense s messze a jánoshegyi kilátó, a kivilágított Halászbástya. Vár és Szentgellért szobor mellett olyan távoli és pislákoló és olyan mintha egy felhőn egy hatalmas szentjánosbogár világítana. Hihetetlen, hogy ott emberek nézik a lenn hömpölygő Dunát a sok-sok fénnyel. * Üvegház a Vadász-utcában. Tejfehór és átlátszó négyszögletes épület. Furcsa és mesebeli. Ház üvegből, átlátszó ház, utópista rajongó akna. V A Bazilika előtt ugyanaz az öreg néni áll. aki tavaly és tavalyelőtt. Csakhogy az idén nem csak rózsafüzéreket és pici Jézuskákal árul, hanem levelezőlapokat is. A szolid, kékszemü néni belátja, hogy a gummikabá- ios turista-társaság, amely most igyekszik fel a lépcsőkön, levelezni és nem imádkozni akar. Marton Lili
