Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-17 / 187. szám

R I.I.P.N Z t)K ZSUVEJA MJLGARÍA! DemoLraia állam, demokrata nép, alsói mindenki parolázni akar A bulqtir |f(‘iHÍiqyiiiinitiier iolmácsolGt «* (»«irancsoi : „$/ere»é(ek eqymdtt!“— l!i<»Lo£l, Síelőim, Kularoll a legjoblt, Icqiqdzibl) liaráíoli. — ÍDreq vezér- lérlíali viJáiii beízé!qelé*e a líaéaloltkal. A* egyetemi iljuiáy Ixöíelesxége.— A |»aíriarrlid francia nyelvű prédikációja A ___________ • ■ , ■nrrMTa—■■■!—inn m mi iniiiimii 111 un MIT ÍR A ROMÁN SA|TÓ Goga. — Mulatságos dolgok. — Uj botrány. — Gazdálkodás. DRl.P 1 U'l'A: Goga Octavtan. ki jelenleg ás- v-nvvi.es pv'hárral ke.-óben sctil Karlsbad-bar», Ik-jelentene, hogy elüt a. k Németországba és Itáliába & kihallgatáson jelenik meg 1 Hitler és Mussolini előli. Nem nehéz kitalálni ennek okát. \ joblsoldali [sár tok nagy győzelmet arattak ezekben az országokban s Goga »ízt hiszi, hogy most már ő jön sorra. Szükség van azonban a pártprogramon kisül olyasvalamire is, ami jól bevált külföldön. A számítás nem rossz, Goga azonban cilelejt valamit: nem lehet abból a föld. öól átplántálni az elveket a mi szikes talajunk­ba. S ha az áttelepítés sikerülne is, Goga szemé­ivé sem alkalmas i'.v mozgalomra, mert hol a jobboldalt, hol a baloldali utánozza, főzi, hogy egyedül nem képes megbirkózni a nehézségekkel, ezért kér most tanácsokat. Az a Gogi teszi ezt, aki leckét szeret adni arra nézve, hogyan véd­ők meg az. idegen befolyás ellen nemzeti méltó­ságunkat. EPOCA: A Monitorul Oficiul! (Hivatalos Lhp) legutóbbi számában következő hirdetést közli: „1935 szeptember i.én árverésen eladatik: 2 kecske, 1 pálinkás pohár, 2 karó, 1 fejsze, 1 kö­tél, i doboz gyufa s 2 törött üveg.“ Ugyanakkor a következő hirt olvashatjuk a Bucureşti.i la­pokban: ,,Egy Cemauti-i utas kísérőjét a vasúti perronon azért tartóztatta fel a portás, mert nem volt peronjegye. Az illető sietségében 4 lejt adott át a portásnak, a közelben tartózkodó ál­lomásfőnök azonban észrevette a vesztegetést, jegyzőkönyvet vett fel, s az eljárást a bűnösök ellen megindította.“ Mulatságos dolgok ezek ma, amikor annyi csalásról olvashatunk a lapok­ban. Milliárdos szállítási szerződések törvényes forma nélkül készülnek, milliós spcrcekct fizet­nek s akkor olyan bűnjelek hirdetéseit közük a bíróságok a hivatalos lapban, melyeknek hirde­tése többe kerül, mint annak a szemétnek ér­téke, amit árverésbe bocsátanak. Vasikscu & Co. idején 2j milüó lej kijárási dijat fizettek a köz­rend egyik őrének és a büntetőjogi reform elő­adójának és 4 lej miatt eljárás indul egy kisaí. kalmazott ellen ugyanakkor. Az operett sokat fejlődik humorban, hivatalos humorban, de ezzel a méltatlankodás is lépést taDt. Az irónia tető­foka az volt, midőn a transzfer-panama kirob­banása napján azt közölték a lapok, hogy egy juhászt egy évre ítéltek el Botosamban, mert az egyik juh nyakáról a csengőt ellopta. O tempó­ra. O mores. TARA NOASTRA: Gazdagabbak vagyunk egy botránnyal. Nem panamáról van szó ez eset­ben, hanem arról, hogy két >(sef“ összeverekedett Timjsoara-n. A volt liberális vice.primár s a je­lenlegi liberális vice-primár összeverekedtek a városházán. Az ő dolguk volna ez. Üssék egy­mást, kaparják ki egymás szemét felőlünk, nem érdekel bennünket. De a botrány a Bánságban, a románság központjában történt, hol példát kel­lene adni románnak és kisebbséginek a békés életre. Egy közintézmény épületében játszódott le a botrány, mely a román állam tekintélyének fenntartására volna hivatva. Minden közintéz­mény államot jelent kicsiny kiadásban s így a verekedők ezt a tekintélyt szennyezték be, mi­dőn hajba kaptak. Le kell szögezzük, hogy a mi uralmunk nem bajonettre és csendőrre, de a te­kintélyre van alapítva. Ez a verekedés a ro­mánság tekintélyét a Bánságban teljesen megcsu- folta, ARGUS: A mezőgazdasági termelést nem lehet a véletlenre bízni. A földkisajácitás után a gaz­dák nem tudták a nagybirtok termelési eredmé­nyét utólérni. Nincs semmi értelme annak, hogy a kisajátítás szociális oldaláról tárgyaljunk- A nemzeti érdek megkövetelte a nagybirtokok szét­osztását, ennél azonban nem vök szabad megáll­ni s a gazdasági szempontot is szem előtt kellett volna tartani. A mezőgazdasági termelést tudo­mányos alapon kell megszervezni. A kisgazdákat nevelni és tanítani kell. A szabadság nem je­lenthet anarchiát, a mezőgazdaságnak épp úgy, mint az iparnak technikai tervre van szüksége. Minden termelést irányítani kell s nem >szabad ezt összetéveszteni a tulságba vitt állami beavat­kozással. Amit mi kérünk, abban nincs benne az is, hoigy az állam helyettesítse a gazdákat. Nem szabad a tulajdonjogot és magánérdeket kiküszö- bö-ini, mert az orosz példa sem járt kellő ered­ménnyel. Elég volna, ha az állam rendes gazdál­kodásra tanítaná mezőgazdáinkat. Petőfi összes költeményei könyvnapi kiadásban 53 leiért ízléses kötésben, 430 oldalon. Egész vászonkötésben, jobb papíron 106 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályá» ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azon­nal szállítjuk. GSAMKOR1.1 A. (Az Ellenzék munkatársá­tól.) Tegnap este érkeztünk meg erre a na­gyon szép üdülőhelyre, a bolgár Sinn iába, egy lel jes napol igénybe vevő hivatalos és nem hivatalos fogadtatás után. Ennek a Haji­nak. söl a mai napnak az eseményei is azon­ban annyira megmaradtak lelkűnkben, hogy mintegy automatikus módon kényszerítenek Írásra. Azt nyújtották ezek az események, amit Szófia épületei és falai önmagukban csak nagyon kevéssé tudlak megadni: l>ej)il- lantásl a bulgăr nemzet, e rokon fajú es rokon nyelvű nép leikébe. Riaskoff, Steffan, Kularoff... Három név, mely úgy fog megmaradni 29 nemzet fiainak lelkében, mint akik szavaik­kal és szeretet ükkel széppé, nagyon széppé tettek egy napot életünkben. Könnyű dolog nagy embereknek nagy emberekkel elbeszél­getni, egy nemzet \ezérférfiainak egy másik nemzet vezérférfiaival szóba állni. Vezető­inknek. kiknek egyike anglikán püspök, a többi egyetemi tanár — lehet, hogy nem jelent sokat az egész találkozás és egyiittlél, de a társaság nagy részét kitevő fiatal diá­koknak annál többet jelentett. Ez tükröző­dik minden arcon, nem a hirtelen jó módba csöppent ember k:ij>zsi öröme, hanem kö­szönet. — Köszönet tinektek. e nép és ország ve­zetőinek. kik nagy és hires emberek vagytok! Hatmillió bolgár urai, akik közül jöttetek hozzánk, elbeszélgetve velünk és kezet adva nekünk! Mert megbecsültök minket, laen­nünk a jövőt és azt az ügyet, melyet szol­gálni akarunk: — minden ifjúság és azon keresztül minden nép testvéri összefogását Krisztusban ! . . . A konferencia megnyitása Délelőtt 11-kor volt a konferencia megnyi­Mire minden beszédnek és hivatalos fény­képezésnek vége van, már el is múlt télkettő és a szigorúan megszabott program értelmé­ben a „Tiszti Kaszinódba vonul át a társa­ság, hol Kularoff polgármester látja vendé­gül az egész konferenciát. Barátságosabb és szívélyesebb bankettet talán képzelni sem lehet. Itten látszik meg a maga teljes valójában, mit jelent az a Bul­gáriáról sokat hangoztatott mondás, hogy ez egy demokratikus állam és demokrata nép. Azok az állami nagyságok, akiket az em­ber rendesen csak az újságok képes mellék­letéről ismert, itt olyan közvetlen és vidám beszélgetésbe merülnek a külföldi és belföldi diákokkal egyaránt, mintha nem is A0—60 éves ko­moly vezérférfiak lennének, hanem har­madéves, vidám jogászok. Amikor délután közepén előállanak az au­tóbuszok, hogy Csamkorijába vigyenek, őszinte fájdalommal hagyjuk ott Szófiát, hol a pátriárchától kezdve a hotelportásig min­denki annyi szeretettel vett körül bennün­ket, amit nem lehet csak az idegenforgalmi propaganda számlájára irni — amelynek a mélyén ottan van egészen bizonyosan a tu­ráni-népek közmondásos vendégszeretete. Szamokov Kicsi történet, de nagyon kedves. Szamo­kov kis város, 10 kilométerre Csamkorijától. Autóbuszaink a lehető legnagyobb sebesség­gel haladnak a csak most készülő s igy nem legkitűnőbb utakon. Szamokov szélén megáll a legelső és kérdik, vájjon nem akarja-e a társaság a várost megnézni? A városka pia­cán meg kell állani. Kétezer ember szorong itten talán egy órája már és várják a gép­kocsikat. Megállás, leszállás, a következő pil­lanatban valósággal körülfoly a sokaság. Mindenki felé két-három barátságos kéz is nyúl, minden­ki parolázni akar. A tömeg valamelyik pontján szónoklás fo­lyik, de sem azt, sem a feleletet nem lehet hallani. A lárma mindent elnyel. Tiz perc... vége az egésznek. Felszállunk a gépkocsikra s elmondjuk, amit bulgárul tanultunk: — Zsuveja Bulgaria! — Éljen Bulgária!... Dobra vecse! — Jó estét! Ez a néhány perc megmarad, mint ked­ves emlék. Sok mindent ki lehet belőle olvas­ni: — a bulgár nép gyermek voltát, a város­ka ritka idegenforgalmát, konferenciánk bol­gár rendezőségének figyelmes voltát —, de minekünk mindenek felett a szerétéiről be­szélt. tása a szófiai egyetem dísztermében. Gyö­nyörű terein, mely építészeti stilus, szépség és a berendezés gazdagsága tekintetében egyaránt a magyar parlamentre emlékeztet. A megnyitón négyen beszélnek: ketten a vendégek, kelten a vendéglátók részéről. De most figyelmünk csak a vendéglátókra össz­pontosul. Riaskoff pénzügyminiszter, az egyetlen a kormány tagjai közül, aki nem utazott el a várnai ünnepségekre, övé az első szó. — Az egyetemi ifjúságnak ina az egész, világon nagy privilégiumai vannak, de ugyan olyan nagy a felelőssége is - mondja. — En nem tudom kellő módon kifejezni azt, mennyi szeretettel vártuk önöket és igyekez­tünk megtenni mindent, csak konferenciájuk sikerülhessen, de ugyanolyan mértékben kí­vánom is. hogy jó munkát végezzenek és hogy munkájukat valóban végezzék is el. Az önök munkája, mellyel a népek testvérisé­gét szolgálják, a mai testvériség nélküli és megértés nélküli világban, nagy hézagot kell kipótoljon. Riaskoff miniszter, Bulgária pénzügyeinek legfőbb őre, kinek mintegy állásából követ­kezhetne materiális szellemű a magatartása, beszédét Krisztus szavaira hivatkozva zárta be : — Végül engedjék meg barátaim, hogy Krisztus parancsára emlékeztetve fejezzem be beszédemet: „Uj parancsolatot adok nék- iek, hogy egymást szeressétek“. A kistermetű pénzügyminiszter után, a hatalmas — termetre és hatalomra nézve egyaránt — Steffan pátriárcha veszi át a szót. A keresztyén diákság feladatáról beszél és hangsúlyozza annak a jelentőségét, hogy ebben a munkában keleti és nyugati, protes­táns és ortodox diákság kapcsolódik össze. Szamokov nevét, mint ennek a szimbólu­mát raktároztuk el szivünkben. A bulgár ortodox egyház Talán a bulgár nép az összes ortodox né­pek között, amelyben az ortodox egyház leg­inkább megtartotta iránydtó voltát a háború után is. Az orosz ortodox egyház az orosz állammal azonosította magát és azzal együtt bukott el. A román ortodox egyház sajátos célkitűzései helyett a nemzeti törekvések szolgálatára adta magát. S győzelme lett ve­resége, mert törekvései sikerültek, megala­kult a nagy nemzeti állam, de ezáltal ön­maga fölöslegessé vált, tagjai csak becsület­ből és szokásból tagok. Egészen bizonyos, hogy hasonló folyama­tok észlelhetők a bulgár népben is. A bulgár ifjúságban is van egy kis irtózás például az egyházi pályáktól, de azért az egyház a ma­ga egészében megmaradt sajátos lelki gondozói és erkölcsi nevelő­feladatai mellett és meg tudta őrizni igy hatalmát. Az ortodox egyház a miszticizmus, az Is­tenben való titokzatos megnyugvás, csend és elmélyedés egyháza s ezt az ortodox élettar­talmat az egyház, mint szervezet í. ÜL Burroughs: 7 arzan világhírű regényei uj olcsó kiadásban!! 1. Tarzan, a dsungel fia. 2. Tarzan visszatér. 3. Tarzan bestiái. 4. Tarzan fia. 5. Tarzan és az aranyszőrü oroszlán. 6. Tarzan és Opar kincsei. Minden kötet ára : fűzve — — — — — — — — 63 Lei vászonkötésben — — — — — 96 Lei LEPAGE nál, Cluj. — Postán utánvéttel. Kérjen teljes Pantheon jegyzéket. / V.? 5 a ii g u a z t u » 17. wmmmmmmmmmmmmmmaamMmmmmMma közel tudta vinni a néphez én a bulgár népi életének erkölcsi alapjává tudta lenni A templomok nagy «/.álltától kezdve a/ok J nak látogatott voltáig és a/ egyházi ém-kknl 9 tura csodálatosan nagy fejlettségeit számi:/ I lan jel mulatja azt, hogy itt egy erős és éli,« egyházzal állunk .szeintxm. Egyházi munka 1 Természetes, hogy ez az erő kifelé is meg I nyilvánul. Aniig más nemzetek ortodox egy I házai a legmerevebb elzárkózás álláspontja I ra helyezkednek, addig a bulgár egyháznak J van ereje és bátorsága ahhoz, bogy a leg- » különbözőbb felckezetközi keresztyén mim- I kákban ré*ztvegyen. Stefan Zankoff, szófiai teológiai tanár az, I akinek a neve ma már nyugaton általánosan I ismert, mint a bulgár ortodox egyház ilyen i irányú munkájának az. ü érdeme. Könyve: I „Das Ortodoxismus der Orient“ egyik leg- it kiválóbb összefoglaló munka e kérdésről. A jf konferencián tartandó előadást pedig, mely 9 az. ortodox liturgiáról, illetve annak központi I részéről az. aucbarisztikus ünnepről szól, ősz- 1 fogatják más három nyelvű sokszorosított 9 kiadásban a konferencia tagjai között. A konferencia első reggelén a kis kápol- 9 nában a konferencia különböző vallásu, 1 nagyrészt protestáns tagjai számára maga fl Steffan patriarchü tartott nagyon ünnepé- J Iyes, két órát tarló megnyitó istentiszteletet. 1 Ennek nagy része természetesen liturgikus 1 ének. A prédikáció nagyon rövid volt. Nem 1 bulgárul. hanem franciául mondta el és be- 1 szélt arról, mit jelent a keresztyén egyha- 1 zaknak Krisztusban való egysége. Húszon- 1 kilenc nemzet fia ezzel kezdte meg tanács­kozását a bulgár nép, állam és egyház ven­dégszeretete közepette. Biró István. A SERDÜLŐ IFJÚSÁGNAK adjunk hetenként legalább egyszer reggel felkeléskor egy. egy kis pohárnyi természetes „FERENC JÓZSEF1 ke- serüvizet, mert gyomor., bél- és vértisztitó ha­tásának, fiuknál és leányoknál egyaránt, igen fontos eredményeket köszönhetünk. -----------------------------—------------------------------­Nyilatkoznak a tanfolyamról hazaétkezeii kisebbségi tanárok CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Teg­napi számunkban röviden megírtuk, hogy a Iasi-bn román nyelvtanfolyamra berendelt kisebbségi tanárokat . augusztus 15-én haza- bocsájtották. A tanárok nagy része még szerdán elhagyta a tanfolyam székhelyét. Városunk kisebbségi tanárai is nagyrészt ha­za érkeztek tegnap reggel. Alkalmunk volt beszélgetni, a haza érke­zett tanárokkal, akik ellentétben egyes hír­adásokkal, elragadtatással beszéltek a tan- folyamot vezető négy román tanár jóindula­táról és előzékenységéről. Előadták, hogy' kü­lönösen az utóbbi napokban a román kol­legákkal hosszasan elbeszélgettek a két nép tanárait érintő kérdésekről. Külön kihang­súlyozzák a kisebbségi tanárok, hogy egy egészen uj román szellemet ismertek meg Moldovában. ami sok tekintetben előnyösen különbözik a Munteniai szellemtől. A taná­rok elutazásukkor vasúti féljegyet és külön két vagont kaptak, amelyeken egészen Plo- esti-ig. illetve Gluj-ig a legnagyobb kénye­lemmel utaztak. A tanfolyam hálószobáit az utóbbi hetekben a tantermekben állították fel, ahol már nem voltak élősdik, amelyek az első napokban elviselhetetlenné tették számukra az életet. Csupán a vízzel nem tudtak megbarátkozni, amitől többen megbe­tegedtek. A tanfolyam végén a tanárok pon­tosan megkapták a bizonyítványt. Mózgószinházak műsora: PÉNTEK.­CAPITOL-MOZGÓ: Békeffy István világhírű zenés vigjátéka! A KOZMETIKA. Fősz. Helen Mack, aki Titkos Ilona szerepét játsza és Gary Grant, aki Prager Antal szerepét játsza. EDISON-MOZGÓ: I. KÍNZÁSOK HÁZA — a borzalmak filmje. Fősz. Boris Kar- loff-al. II. DALOL A SZIVEM. Fősz. Jan Kiepura, Eggert Márta. III. HÍR­ADÓ. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: AZ ELLOPOTT EMBER. Lily Damita és Henrv Garat. II. NE GSÂLD MEG A FÉRJED. Szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: TETEMREHIVAS. Fősze­repben: Myrna Loy, William Powell. Hétfőn: EMBERI BESTIÁK. Fősz. Char­les Laughton és Kathleen Burke. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. BARCA­ROLA. Offenbach zene. Fősz. Gustav Fröhlich, Lidia Baarowa. II. CLEO­PATRA. Fősz. Claudette Colbert. Kez­dete: Barcarola: 3.20. 6.20. 9.20, Cleo­patra: 5, 8, 11-kor. Vasárnap délelőtt 11-kor matiné: CLEOPATRA. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Ma: BENGALI! A hindu lándzsás. Fősz. Gary Cooper és Fran­chot Tone. Vasárnap délelőtt 11-kor Matiné. Műsoron kívül Sebestyén bácsi bábszínháza. Kedden Szűcs László ön­álló dalestélye. A bankett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents