Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-16 / 186. szám
A BLLBNZÉK xmmummmmmam I H J 5 M u y u a / t u • / 4. ■fc CHI ERDÉLYI ETON Riportsorozat a Székelyföldről Küküllömenti református templom, amelynek javítás céljaira Mary angol királyné küldött értékes ajándékot. — Az angol királyi család magyar rokonsága. — Újabb rovásirásos emlék került napfényre SANGEORGIU DE FADURE. (A/. (Ellenzék tudósítójától.) I hűek a küküllömenti nugv falunak, amely nemrégen járási székhellyé lépett elu. van egy igen érdekes nevezetessége, amely must az érdeklődés központjába helyezte a községet. Köztudomású ugyanis, hogy itt született és itt halt meg Rhédev Klaudina, Mary jelenlegi angol ki- ralyné dédanyja. A Rhédey esalád erdélyi .iga később kihalt es igy megszakadt egy időre a kapcsolat az angol királyi család és Kedély között, habár a királynénak távolabbi rokonai ma is nagy számban élnek itt. Kzt a kapcsolatot azonban ismét felvette az angol királyné most, amikor kétszáz font ajándékot küldött a Sangeorgiu de Fádure-i református egyházközségnek templom javítási célokra. Az ajándékküldés ideje összeesett az. angol uralkodó pár huszonöt- éves jubileumával és sokan igyekeztek ösz- szefiiggést keresni a kél dolog között, noha semmi kapcsolat sincs közöttük, mert az ajándékküldés előzményei közel öt évre nyúlnak vissza. Az egyházközség értesítette a királynét, hogy a templom, amely alatt a családi .sírboltban nyugszik dédanyja és családja valamennyi őse, igen gyenge állapotban van, az egyházközségnek pedig a nehéz viszonyok között nincs módjában kijavíttatni. Hosszas előzmények után, amikor az ügy Mary királyné tudomására jutott, saját pénztárából kiutalta a kétszáz angol fontot, amelyet a romániai angol követség utján az egyházközség meg is kapott. A pénz megérkezésekor a Cluj-i angol konzul személyesen utazott le a faluba, hogy meglátogassa a nagymultu templomot és községet. Az egyházközség elöljárósága ünnepélyes fogadtatásban részesítette az angol birodalom képviselőjét, aki több felvételt készített a templomról átalakítása előtt és megígérte, hogy a javítási munkáatok befejezése után a megnyitott templom felszeritelési ünnepségére is leutazik. A mult nagy emlékei múltját magyarázza. Lent a templom piacán a leomlott vakolatok közül is kilátszik egy hatalmas fehér kö, az jelzi a templom alatt lévő Rhédey kripta lejáratát. A sírbolt be van falazva és a templom átalakítása során sem bontják meg. Itt nyugszik lent, a templom piacát borító piros téglák alatt Rhédey Klaudina is, az angol királyné dédanyja. Az egyházközség könyveibe he van jegyezve halála, egyszerűen, néhány sorban, a falu egyszerű földműves emberei között. Csak a piros ceru/.a- jelzés mutatja,' hogy ott meg kell állani, mert a világ legnagyobb uralkodóházának egyik ősét mutatja a név. Az erdélyi demokratikus életnek alig lehetne szebb példáját találni. A ,,párosodtak“ rovatban pedig a falu egyszerű legényei és leányai közé he van vezetve Károly Wiirlemberg herceg és Rhédev Klaudina, az egykori Rhédey fejedelem leszármazottja is, akik 1835-ben esküdlek meg ebben a küküllömenti kis templomban. Rhédey Klaudina szépségének hire messze földet bejárta, ez vonzotta ide a vviirtembergi herceget is, aki többé nem tudott elválni tőle és szülei minden ellenkezése dacára is feleségül vette a gyönyörű erdélyi leányt. Sokszor tartózkodtak itt a faluban azután is, Rhédey Klaudina szépségéről és jóságáról pedig ma is sokat beszélnek. Klaudina annyira szerény volt, hogy solia sem parancsolt még szolgáinak sem. Fel van jegyezve róla, hogy amikor egy alkalommal a templommal szemben ma is fennálló kastélya kertjében sétált, egy cigány napszámost igy szólított meg: Nem haragszik meg, ha egy szívességre kérem? Legyen olyan jó, menjen be és kérje meg valamelyik legényt, hogy hozzon nekem egy pohár vizet. Így volt ez negyvennyolc előtt Erdélyben, amikor jobbágyfelszabadításnak még hire sem volt. A fiatal hercegné soha sem parancsolt, csak kért. He a fiatal pár boldogsága nem tartott sokáig. 1841-ben a Grác melletti nagy lovassági hadgyakorlaton a férje látogatására siető Rhédey Klaudinát eltiporták a lovak és halálra zúzták. Holttestét kívánsága szerint ide szállították haza és itt temették el a templomban, ahol hat évvel azelőtt férjével megesküdött. Az egyházközség levéltárában 1841 őszén az van bejegyezve, hogy Rhédey Klaudina asszony, Wiirtenberg Károly herceg felesége gyermekvesztésben halt meg. A/ev júliusában még a faluban tartózkodott és férjével együtt tanúként szerepelt az egyik szabadságos katona esküvőjén .. . Újabb rovásirásos emlék Fiilöp Ferenc helybeli református lelkész és Debreczeni László azt magyarázzák, hogy milyen volt a régi templom és milyen lesz az uj. A falakat, amelyeken járunk, körös- körül közel egy méterrel felemelték, illetve magasabbra rakták, mini eddig voll. Rent a templom falai ahol sértetlenül állnak, ott a Rhédey. Barcsai és Kornis családok címerei díszelegnek. A gyönyörű, művészi kiállítású szószéket letakarták, hogy a leomló kő és vakolat ne tegyen kárt benne. A szószék mellől most ideiglenesen, amig az átalakítás tart, levették a hires magyar és angol feliratú emléktáblát, amelynek tetején összeborul az angol királyi család címere az erdélyi Rhédeyekével. Viktoria Mary hercegnő emeltette ezt a táblát dédanyja emlékére 1905-ben, mint Anglia trónörökösnéje, az akkori walesi herceg hitvese. Most csak egy fekete emléktábla áll a templom falában, elmozditatlanul, az 1914-es világháborúban elesett magyar hősök nevével, akik örökre elfoglalták helyüket a nagy ősök és történelmi nevet viselő címerek között, nemcsak a templom falán, de a falu Ipari és mezőgazdasági áliamoli a Népszövetség itéiöszéfee előtt A templom átalakítását már megkezdték. Debreczeni László vezeti a munkálatokat, akinek nevét Erdélyszerte jól ismerik arról a munkáról, amelyet a templomjavitások és építések terén kifejtett. Erdélyben nem volna senki hivatottabb nálánál egy ilyen szép történelmi múltú templom átalakítására. Mindenben vigyáz, hogy az eredeti jelleg maradjon meg és a történelmi emlékeknek semmi bántódásuk ne legyen. Körüljárjuk a megbontott templom falait. Lent a munkások az uj tetőzet alapvázát készítik és miközben körülnézünk innen a magasból az élőnkbe táruló gyönyörű Küküllő-völgyön, Debreczeni a templom wwwwwwwwwwwwwwmw PANTHEON PROPAGANDA: Válogatott reprezentatív könyvek OLCSOK Ferber, Edna: Cimarron Földes Jolán: Mária jól érett Lewis, Sinclair: Babbitt Lewis, Sinclair: Sam Dodsworth Európában (kettős kötet) Németh Andor: Apárisikommün (1871) IADÁSA Smedley, Agnes: Magányos asszony Wells, H. G.: Tuno Bungay * A szenvedélyes barátok Zweig Arnold: Grisa őrmester (kettős kötet) Zweig, Stephan: Marie Antoinette (kettős kötet) Ára kötetenként: vászonkötésben 92 lei, kettős kötet 125 lei Postán utánvéttel. Kérjen teljes Pantheon jegyzéket Az angol kormány gazdasági főtanácsosa üzeni az ipari áSfa- rnoknak: Szüntessék meg tulzotí agrárvédelmi politikájukat! — Olcsóbb termelési rendszeri és jövedelmezőbb árucseréj! I. GENF. (Az Ellenzék svájci tudósitójától.) A Népszövetség gazdasági bizottságának legutóbbi ülésén Sir Frederic Leith-Ross, az angol kormány gazdasági főtanácsosa és a bizottság jelenlegi alelnöke rendkívül gazdag statisztikai anyaggal alátámasztott tanulmányban mutatta ki a túlzott mezőgazdasági védelem káros kihatásait nemcsak a mező- gazdasági országokra, melyek ellen eredetileg irányult, hanem az ipari államokra és végeredményében az egész gazdasági életre vonatkozóan. A Népszövetség nemrégiben kiadványt készített a vita során felmerült 'bírálatokról és indítványokról, Sir Frederic Leith-Ross jegyzékét kiegészítette és az egész anyagot hozzászólás végett szétkiildte a kormányoknak. Augusztus végén a gazdasági és pénzügyi bizottság tagjai ismét összegyűlnek, hogy a kormányoktól és a legtekintélyesebb mezőgazdasági szervezetektől beérkezett válaszok alapján összefoglaló jelentést terjesszenek a Népszövetség szeptemberi közgyűlése elé. A Népszövetség közgazdasági tanulmányosztályát ebben a tevékenységében az a cél vezeti, hogy megállapítsa a kölcsönhatást az ipari államok által létesített mezőgazdasági védelem és a mezőgazdasági országok ipari behozatalának csökkentése között, igyekezzék a kormányoknak olyan gazdaságpolitikai irányt mutatni, amely a jelenlegi nemzeti elzárkózást enyhítené és igy ismét élénkebbé tenné a világgazdasági forgalmat. Sír Frederic Leith-Ross tanulmánya Tanulmányában — amelyet a szakkörök osztatlan elismeréssel fogadtak — Sir Frederic Leith-Ross a háború utáni gazdasági fejlődést három korszakra osztja. 1918—1925. A mezőgazdasági védelem úgyszólván ismeretlen. A mezőgazdasági termékek nemzetközi forgalma körülbelül olyan korlátok közé van szorítva, mint a háborút megelőző években. Ennek a liberális magatartásnak okát abban látja, hogy a háború utáni években nemhogy túltermeléstől tartottak volna a kormányok, de sokkal inkább a csökkent termelési lehetőségek okoztak gondot. Az európai bevetett területek jóval a háború előtti középátlag alá estek és évek kellettek, amig a háború alatt elhanyagolt termést ismét újjászervezték. 1925. Fordiilópontot jelent a háború utáni Európa gazdasági történetében. Ebben az évben a termésátlag összehasonlíthatatlanul magasabb, mint az előző esztendőkben. Németországnak ismét jogában áll az élelmiszerekre beviteli vámokat kivetni, ugyanakkor Ausztria és Csehszlovákia is védvámokat léptet életbe, Olaszország pedig megindítja ,,a harcot a búzáért“, vagyis kezdi megvalósítani a fasiszta politika elgondolását a nemzeti önellátásról. Ezeket az eseményeket Leith-Ross azért tartja fontosnak, mert azt mutatják, hogy az ipari államok agrárvédelmi politikája nem következménye volt az 1929-ben beállott mezőgazdasági válságnak, hanem sokban okozója. 1925—1928 között két külön világkereskedelmi irány mutatkozik, mely egymástól merőben ellentétes fejlődést mutat a mezőgazdasági és ismét mást az ipari árukkal folytatott kereskedelemben. 1928- ban a mezőgazdasági áruforgalom messze elmaradt az ipari mögött. 1929. Megkezdődik Leith-Ross szerint az agrárvédelem legkritikusabb korszaka. Az eleinte szórványosan alkalmazott védvámrendszert európai rendszerré fejlesztik és jóformán még az árak sem tudtak olyan gyorsan esni, amilyen gyorsan a kormányok emelték a beviteli illetékeket. Rövidesen rá a pénzügyi válság következtében veszedelmes méreteket kezd ölteni az ipari munkanélküliség. Ipari államok Ez újabb impulzust ad az ipari kormányok körében amugyis népszerű agrárvédelmi politikának és most már azért is nehezítik a mezőgazdasági áruk bevitelét, hogy az ipari munkanélkülieket fejlődő és mesterségesen fejlesztett mezőgazdaságukban elhelyezzék. Egyben azt is remélik az ipari államok, hogy mezőgazdaságuk védelmével népének lelkében iv A csákányok pattog mik, a/ ácsok fejszéje csattan, roinholódd és épül egyszerre minden itt Dehrec/eni i/i magyarázza lelkesen, hogy ha a munkát a megkezdett iramban folytathatják, az őszre készen lesz. a megiijilott templom és leg később október végén felszentelhetik. De mutatok valamit, amit nem minden nan és nem minden templom javítás alkalmával lehet találni mondja Fülöp tiszte leles ur és kiindulunk a templomból. Odavezet egy kőhöz, amelyen ákombákom vésések vannak. — Mi ez? — Rovásírás — mondjuk rá mi is csodálkozva. A kődarab be van falazva a templom oldalába. Öt-hat betű tisztán kivehető rajta, azok az. ismert jellegzetes vonalak, amelyek az Inláceni-i templom rnenyezelén is láthatók. A követ rnostanig vastag vakolat fedte és amikor ezt leontották, napvilágra került a ritka értékű emlék. Debreczeni László lerajzolta pontosan a hetüket, amelyek most szakértőre várnak, hogy megfejtsék jelentésüket. Az ősi székely rovásírásnak eddig csak néhány székelyföldi templomban akadt nyoma és nem volt valószínű, hogy újabb adat járuljon az eddig még elég hiányosan ismert írásmódhoz. Éppen ezért nagy óvatossággal vettük az újabb rovásirásos emlék hírét, de Debreczeni véleménye szerint is — aki pedig eléggé jártas ezen a téren — a most napvilágra került írásjelek rovásírás voltához semmi kétség sem fér. Annál is inkább lehetséges, hogy az ősrégi székely irás jegyeit őrizte meg ez a kő, mert a templom egyike a legrégibbeknek, a tatárjárás korában már fent állt és a későbbi átalakítások során mindig felhasználták a régebbi épület köveit, mivel a vidék épületkőben meglehetősen szegény. így őrződött meg ez a rovásirásos kö is a templom falában, mintegy másfél méter magasságban a földtől. Különös jelentősége van ezeknek az ősrégi magyar kultúráról tanúskodó betűknek itt, ahol ma a több mint háromszáz magyar tanköteles gyermek számára nincsen magyar iskola. Bözödi György. függetleníteni fogják tudni országaikat a mind jobban terjedő agrárkrízis kihatásaitól, így keletkeztek a költséges ,.monopóliumok'* és „prémiumok“, de a súlyos anyagi áldozatok az ideig-óráig elért eredménnyel sehogy- sem állottak arányban. A mesterségesen magasan tartott belföldi árak természetesen a fogyasztás csökkentését vonták maguk után. Mezőgazdasági államok A mezőgazdasági kiviteli államok viszont elvesztették külföldi piacaik tetemes részét és a maguk részéről vagy többtermeléssel igyekeztek, az áresés ellen védekezni, vagy pedig a készletek felhalmozásával és az eladások késleltetésével. De a többtermelés ismét csak újabb áresést okozott és végülis a kör bezárult: a mezőgazdasági országok mindjobban meg kellett szorítsák ipari behozatalukat. az ipari államok kivitele csökkent, az ipari munkanélküliség emelkedett, a fogyasztóképesség hanyatlott, a kormányoknak újabb mesterséges módszerekkel kellett a termelők segítségére sietni és igy a kri2is visszahatott az ipari országokra, ahonnan Sir Frederic Leith-Ross szerint a baj eredetileg megindult. Volt azonban ennek a bonyolult folyamatnak egy másik következménye is: az addig túlnyomóan mezőgazdasággal foglalkozó országok gyors iparosodása. Ezt a fejlődést korántsem lehet kizárólag a technikai és tudományos haladással magyarázni. Okát Leith-Ross három körülményben látja: Részint pótolniok kellett a mezőgazdasági országoknak az addig külföldről bevitt ipari termékéket, részint ezen a téren is érvényesülni kezdett a kor elve a nemzeti önellátásról'; végül pedig a mezőgazdasági dekonjunktúra és a szétnyíló agrárolló következtében az ipari központok fokozott vonzóerőt gyakoroltak a falusi lakosságra. A mezőgazdasági országoknak ebben a gyorsütemü iparo- sulásában Leith-Ross logikus replikáját látja az ipari államok részéről kezdeményezett agrárvédelemnek. Intelmek . . . Leith-Ross vizsgálódásait intelemmel fejezi be az ipari államokhoz. Figyelmezteti őket, hogy túlzott agrárvédelmi politikájuk a krízis kibontakozását mind nehezebbé teszi és alapjában feleslegesen sietteti az emberiség elszegényesedését. Olcsóbb termelési rendszert és jövedelmezőbb árucserét sürget az ipari és a mezőgazdasági országok között. Szekula Agnes. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szóig ál] a az ellenzék*
