Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-16 / 186. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. âm 3 lej Srcrkcsztőség, kiadóhivatal, nvomda: Cluj, Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. «im. — Telefonszám: 109. — Lcvéicirn: Cluj, poscafiób 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS ttVKes%srta.'áCA I/ÍTÍ. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM. PÉNTEK Előfizetési érák: havonta 70. negyedévre 250, félévre 323, sver.t» 840 lej. — Magyarországra: negyedévre iá, félévre 20, rrrat» ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portófculSnbdzrcrel rdwv 19 3 5 AUGUSZTUS 16. Mill icricicllci A POLITIKAI VÁLSÁG ÓRÁIBAN Madgearu nagy beszédben ajánlotta kormányzásra a nemzeti-parasztpár viaskodik aa élet, küszköd az emberiség, miat ilyea. fiét napja folyik már a tárgya­lás Eden és Laval közt Parisban, viszont Itáliában Mussolini sem nyughat és pénte­ken a hárem nagyhatalom népes küldött­ségei ülnek össze, hogy megmentsék a békét, vagy ha már a háborút el kell ereszteni a pórázról, ne nagy területet, ne tömérdek érdeket érintsen. Sok okos fej hajol most egymás felé, de mi haszna, ha itt van a bonyolult érdekek szövedéke és ha ősi ösz­töneivel egyre inkább szerepet kap a szabá­lyozatlan lelkiség, amely a tudósok és Írók fájdalmas megállapítása szerint háttérbe szorítja mindinkább az észuralmat, a szel­lemiséget. Valery hiába mozgósít minden értékes tollat, hogy mentsék meg a fej uralmát a vérmérséklet zendüléseitől. De hol van már ez a fej? A háborúba fejvesztetten rohantunk és a békébe észnélkül merültünk el. Az ösztönök emberei: mint aki az „aeéT‘ nevét kapta Lenintől, a svájci hid alól jött munkanélküli tanító és aki a mázoló ecsetet dobta félre, erőszakolja most nyers akaratát. A folytonos és módosító forradalmak idejét éljük. Az emberiség fiatal hévvel nagyot akar, csupa uj eszme, uj terv, szédítő, ál­landó és vakmerő kísérletekre. Még a rideg Uniót is teli ludbőrözte a sok reformvágy. Csupa forrongás, csupa vita vagyaink. A nagyravágyás hősisége duzzaszt. Miért cso­dálkoznánk, ha Itália nem elégszik meg a 100 ezer négyszögkilométernyi sivatag terü­lettel, arait Laval adott neki januárban? Nálunk is izzik. Hir hirt követ a kormány bukásáról és az uj kormány káprázatairól. Azt mondják, nem jöhet a nemzeti-paraszt- párt, pedig a nagyravágyó és nagyraiátó kor­ban ff is nagy eszmével akar előállani: a pa- rasztállammal. De mi lesz akkor a milliomo­sokkal és a mesterséges polgárvilággal? A cio- kojokkal? Van, aki úgy érzi, hogy Vaida Sándor nemzeti frontjának a kudarcát el kell tüntetni s ezt a zavaros öregedőt a fél­esztendős hujtogaiási kirándulásokért meg­jutalmazni: kormányra engedni a tekinté­lyek élén, akik ugyan már eljátszották né­mileg a tekintélyüket, mint Árgetoianu, aki­nek példátlan pénzügyi kalandjait ma is nyögjük, vagy Goga, ki a Pál-fordulások nem csekély sorozatával dicsekedhetik. A terv azonban ugyebár nagyszerű? Egyéb­ként is tele van a levegőnk nagy dolgokkal. Lehet-e a fölszinen és a viz alatt nagyobb háborgást kívánni, mint amekkorát a Skoda- ügy vagy a belga panama és most a Cagero- ügy hullámzása vetett. Óh, mi a panamák terén is a nagyot és mozgalmast szeretjük, függetlenül a nagy lélektani szenvedélyek hatásától, mert ha már vannak és irtbatat- lanok, akkor legalább mindennap borzolják föl kéjesen ezer más gondtól elgyötört ideg­zetünket. És aem-e nagy a forgalmi politi­kánk annyiszor változó elveivel, folytonosan bukó kereskedelmi szerződésekkel és minisz­terekkel? A nagy időhöz méltó a nagy vita Maniu dunai konfederációs terve körül, amelyben némelyek a kisaatantellenességet, valamennyien a Tituleseu-íéie spiriiualizáiás félretaszitúsót látják. De mintha Titulescu ia nagy gondot jelentene a folytonos távol­ban.., Hatása csorbulna. Óva Intenek sokan, hogy az orosz barátságot fékezzük, mesz- Mlre ne sodorjon: a hetek óta ülésező kon- intern minden eszközt helyesnek Ítél a fasiz­mus ellen, ez pedig egyre jobban ellepi Ro­mániát. És itt van kiiszöböu a tegnap 15-ik születésnapját megért kisantant, amelynek a hó végén Blédben óriáskérdéseket kell vizs­gálnia, mint a dunai nagy egyezmény, a Habsburg-restauráció kérdését. Csoda-e, ha fáj a fejünk, melyet a kezünkben hordunk boldogan, hogy ily fönséges nagy korban élhetünk-balhatunk? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Mad­gearu volt miniszter, a nemzeti-parasztpárt = főtitkára, tegnap nagy beszédet tartott Cam- pulungban, ahol részletesen foglalkozott a belpolitikai válsággal és a kibontakozás It- ! hetőségeivel. Sorra vette a pártokat és min- ! denekelőtt Jorga professzornak válaszolt, ki I néhány nappal előbb a nemzeti-parasztpár- ! tot kíméletlenül támadta. Hangsúlyozta, hogy teljesen egyetértenek a diktatúra elleni küzdelemben, épp ezért furcsának tartja, hogy Jorga a nemzeti-parasztpártot tá­madja. Ezután Vaidának azzaili a sajtónyilatkoza­tával foglalkozott, melyben a numerus-va- lachicus vezére a békehíreket igen erélyesen megcáfolta. Madgearu leszögezte, hogy a 1 nemzeti-parasztpárt is alkotmányom mo- narchista párt s hü a Koronához. Ami pedig a trösztöket és kartelleket illeti, megkérdezte Vaid át, miért nem mond le a „Romana- Americana“ nevű társaság és a ,,Distribuţia" elnökségéről? „Őrizni kell a koronát!“ Madgearu ezután hódolattal beszélt a Ko­ronáról, nyilván azért, hogy a párt vezetősé­Mi az angol álláspont? PÁlRIS. (Az Ellenzék távirata.) A beava­tottak szerint a Laval és Eden közt tegnap folyt megbeszélés az olasz—abesszin viszály tárgyalását szigorúan a népszövetségi pak­tum keretébe helyezte. Állítólag megegyezés jött létre, hogy nem lehet szó Franciaország döntő beavatkozásáról az olasz és angol kor­mány közt felmerült ellentétekben. Az an­gol kormány, mint a Népszövetség tagja, ví­géról elterjedt ellentétes hireket nyilváno­san megcáfolja. — A legnagyobb körültekintéssel kell őriz­ni a Koronát 'ű.hvJXtG. w»? •, ÍAWiDC v.vaV.V" — mondta. ő a bírája a mai helyzetnek és egyensúlynak. Hívei vagyunk az alkotmányos királyság rendjének, mert ezt Románia földrajzi fekvése, társadalmi és politikai helyzete és történelmi tradíciója igy kívánja. Görögország hosszú kísérlet után a köztársaságból visszatér a királyságra. An­golország, a legműveltebb állam, szintén ki­rályság. Az alkotmányos monarchia a Koro­na és az ország együttműködését biztosítja egymás kölcsönös tiszteletben tartásával. Ez az együttműködés s megegyezés („acord“) biztosítja csak az ország normális fejlődé- <-'t Ez a megegyezés önként adódik akkor, ha a Korona és az ország célkitűzései azonosak. — A nemzeti-parasztpárt szeme előtt min­dig a király és az ország lebeg — fejezte be nyilatkozatát Madgearu —, melyben még hangsúlyozta, hogy be kell vezetni a felelős­séget s hibák esetén a legszigorúbb és leg­gyorsabb büntetéseket kell alkalmazni. szont úgy érzi, hogy kötelessége beavat­kozni az olasz—abesszin viszályba közvet­lenül és nyomatékosan. Az angol politikai körök egyetlen célja, hogy megmentsék a békét s a népszövetségi alkotmány komoly érvényét. Tegnap az angol politikai körök és lapok feltűnően hangsúlyozták, hogy Ró­ma és London között nincs lényegbevágó ellentét. A francia körök véleménye épp az ellenkező. Laval nem fog a közvetitö sze­Politikai körökben úgy látják, hogy Mad- i gearu ezzel a nemzeti-parasztpártot minden feltétel nélkül a válság megoldására a Koro­na rendelkezésére bocsátotta. Mit tesznek a liberálisok? A liberális párton a bizalmas tárgyalások tovább folynak s egyedül a gazdasági és pénzügyi kérdések körül hozott határozato­kat közölték a nyilvánossággal. Annyi bizo­nyos, hogy a kormánypárt nem készült még el őszi programjával. Erre vezethető vissza a Curentulnak az a hire is, hogy Tatarescu az őszi parlamenti ülésszak megnyitását októberről november 15-re halasztja. A lap szerint ugyanis kikerülhetetlen az alkotmány módosítása s igy kellő idő szük­séges ennek előkészítésére. Október 15-én lesz két éve annak, hogy Tatarescu átvette a kormány vezetését. Erre az időre óriási arányú demonstrációt készí­tenek elő Craiova-ban, ahol ismét felvonsd- tatják az ország összes primárjait és a párt­tagokat. Addig is több kisebb népgyülés zaj­lik majd le különböző városokban s maga Dinu Bratianu is fel fog szólalni a legelső alkalommal Oly célból, hogy a párt prog­ramját ismertesse. repre szorítkozni, hanem Franciaország és Anglia képviselőivel együttesen még ma igyekszik megtalálni a békés megoldás le­hetőségét. Ez azonban csak Franciaország barátságainak és kötelezettségeinek a jegyé ben történhet. Tárgyalás az ötödik bíróval Tegnap este Eden megbeszélést folytatott Politisszel, aki pár órával azelőtt Lavallal beszélt. Minthogy a scheweningeni békéltető bíróság tagjai mind Párisban vannak, való­színű, hogy a megbeszélések a békéltetési tárgyalások gyors ujrafelvételére vonatkoz­nak. Legújabb hírek szerint Aloisi az olasz küldöttség indulását be sem várva, inár ma kora délelőtt Parisba érkezik s rögtön ta­nácskozik Lavallal. Délutánra kitűzték Aloisi és Eden előzetes megbeszélését. Az előjelek szerint valószínű, hogy a három hatalom rendszeres értekezlete az előzetes megálla­podás értelmében holnap, pénteken délelőtt valóban megkezdődik és csak amennyiben a ma délelőtti és délutáni fesztelen eszme­cserék súlyos véleménykülönbségeket vet­nének föl, fogják szombatra vagy vasár­napra halasztani a rendszeres tárgyalás megkezdését. (.Folytatása a IQ, oldalon SZEMBEKERÜLTEK A 1VAGY Hatalmi pártáit v/v Anglia Olaszországgal a hatalmak békéltető taníttkosátaln Izgalmas tárgyalásik a ftáromfiatafinf érlmk®sl@i előSS Az olasz—abesszin viszály a sötctenlátás helyzetében folytatódik. Egy francia diplo­mata mondása szerint röviden igy jellemzik a helyzetet: Párisban most olasz—angol párbaj folyik és a vezető segéd szerepét Franciaország töüti be. Az a kérdés, végkimerü­lésig viszik-e a párbajt, vagy csak első vérre megy? Kétségtelen, hogy egy pillanatra még az abesszin-kérdés lényege is mintha másodrendűvé válna és főleg arról volna szó: sike­rül-e Franciaországnak az olasz—angol ellentétet elsimítani, mert ebben az egyre mérge­sedő viszonyban rejlik a Népszövetséget és az európai helyzet jelenlegi megrogzitettsé- get megmentő lehetőség. Nem az angol sajtóból — amely tegnap nagyon szelíd hango­kat pengetett —, hanem a külföldi diplomaták borús megállapításaiból következtetik, hogyha az abesszin kérdés háborús alakulatot vesz, Anglia Visszavonul ismét a kontinen­tális politikától és hagyja szabadon tevékenykedni Németországot, amely most óriási erőfeszítéseket tesz Lengyelországgal! együtt Belgiumon és a balti államokon át, hogy Olaszországot és Ausztriát a dunai paktum lehetőségének a felboritásával akadályozza meg nagyravágyó terveiben és ezzel Franciaország, valamint Oroszország fellé is tüntes­sen. A világsajtó hite szerint a hét vége és a hét eleje nagyjelentőségű eseményeket hozhat, többek között a békéltető bíróság Abesszíniára nézve kedvezőtlen alakulását. — Újabb híreink a következők:

Next

/
Thumbnails
Contents