Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-14 / 184. szám

FF r PN7PK

na

Egn h®ldohló ipar

ki

OÁ c/v pár tOi dívám örry.J's/iiuy foglal- k a lu.i'.ovoNr. .1 fiataloknak nincs már uir' nük Iio.. i. I t,t fo£Ulko/nak is- velr, csak a ■.sáliig; ki-' iiít hason US v/üvctcknek cokiid 'távnál iák. I' 1\ ótv. keiül i^a/i homf.'pun u sok lumi-sitvány köze.

f ’satnyu! a technikai fejlődésben hátra maradott havi szövés, pedig kár érte. Az utánzatokból, n gyári homespunból emeletes házakat építenek, a.- igazi kohlussu teszi, akárki legyen, aki csinálja.

A szövetek szövevényes zűrzavarában még a akértő is ehévelyedik, nem hogy a laikus cl tudna igazc-dni. Semmiréle téren nincs annyi ■ élhámosság, mint a szövetek terén. Ha fáradt, s.tgot vennénk é> a legkezdetlegesebb formába ".'gnéznénk a szövetek előállítását, a háziszö- vesnél, sok mindent megértenénk, amit az öltözködésnél hasznunkra tudnánk fordítani.

A jó házi svőtt saját visszafejlődése és a a .'.vári ipar óriás: fejlődése miau sokkal drágábba kerül a készítőnek, mint a gyárban készült. A vevő a sok hamisítvány mellett nem tudja me. vik a/ igazi cs nem tudja megfizetni a több. !:tot.. A háziszövő is igyekszik eladni holmiját és igyekszik az árait a gvár szövetekhez szabni. Ez csak ugs lehetséges, ha cLsatnyitju szövetét, b.'le.tüver miudeutóle relejtes anyagot, vagy megszötteti gyárilag éppon olyan mintára, f‘Is . lesre, mint a házi szőtt és eladja előnyösen ismert, valódi homespunnak.

Két lelietöseg van, liogy tiszta mezőre érőn1-. A házi szövést ki kell emeljük az elsat- nyult mivolt ibó1, előkeli szedni a tétlenül heverő házifonó gépe et, m lyek parasztember emelésében s, kávéőrlő egyszerűségénél 60—60 szoros gyorsaságúvá teszik a fonást a kézivel «•zeniben. Éppen ilyen egyszerű szövőgépekkel fálerőve 3 szar annyit lehet szőni, mint a r.s nálat an levő közönséges falusi szövőszéken.

Az ilyen kezelésre berendezett szövészet minden szövési ágba tartozó szükségletünket megoldja, az arcfátyoltól a legdurvább zsákig es kétharmadával olcsóbbitja öltözködésünket.

A másik lehetőség, szőjjön mindenki a maga részére. Akkora tájé-ozitlanság sehol sincs a közönség körében, mint a szövőipar cikk terén. A becsületes paraszt máskép és inás anyagból szövi meg a mit maga visel, mint amit eladásra szán és ha mást meg nem csalt, megssalja önmagát, mert az általános árban lehet csak eladni a jót is. A közönség mégsem érti meg, csak igen hosszú idő múlva, mi a jó és mi a nem jó szövet, Amíg ezt az időt kivárja a szövő, meghalhat étien a jó áruja mellett.

A szövést női muukának tartják nálunk. Az iskolákban, ahol a szövés tanításra kísérleti munkákat 10 évig végeztem, fiuk és leányok közt, három önkéntes fiú vállalkozó akadt, g a lányokból csr-k egy.

A fiuknál már előre lehetett látni a leendő ..yrosnak biztos fejlődését. A lány úgy tet- zett nekem a munkában, hogy csak ebó, mig a fiú a dallam. 12 éve3 fia már megszőtte a mháját, mikor a házi szövészetnek egy továbbképző tanfolyama nyílt Drezdában^ nem vettem részt benne, mert én lettem volna az egyedüli nő itten.

A tapogatózások, amelyeket a nők körében végeznek, tehát bizonyítják, hogy a szövészet nem kizárólagosan női munka. „Vezetni akarok születésem, haj amaimnál fogva is, vezető pz repre érzem magam predesztinálva, idegeim el’entmondanak, hó ;y a szövés nehéz munkáját megtanuljam“. „Kevés inunkívni sok pénzt akarok korcsul, tanulni nőm akarok, tanítani, vezetni, irányítani akarok“.

Kz a válasz, ha mint megélhetést biztosító vagy segítő munkára akarunk, a szövészet mögt Inulásá a blzt 1 ni.

A szegény p irasztasszony ellenben ketté* görnyedve, h erőre berendezőit szövőszékén szövi a világpiacon is elsőrangú lehetős- gü tartós szőtt sót, de meghamisítják s férfiak elsőrangú keresk ‘dalmi szellemmel, vagyont gyűjtenek vele. Hol van i't a mieink mellett a férfi, aki megvédje gyámoltulanságúban asszonya igazságos érdekeit?

Ha a/, úrnő fényű ési mániájában elhordja minden pénzel Ion Haltra és csinál egészsége lóvására szőnyeget, térítőt, ami csak porfészek, hol van a férfi, aki a maga többettudásúval m gaksdályozná obbou? Az a sok túlburjánzóit helytelenség, ami u hasznost és nélkülözhetetlent kiküszöbölte a szőlészetből, ami

asszonyoknak kitalált i < könnyen megtanulható fűzés munkát Aliit üt he a hz ivőrámaltkal, a szövőszék helyett, mutatja, hogy a szövé* szét nem kizárólagos m női munka.

Az anya, apa, gy 'rmok kedves és haszon tár aságbnn végezhetik a szövést. ■> éves "• ■ rek HZÖvésmunkáJát is tudnám mutálni, 8fi évesét is. Teljes gyönyörrel készül* mind a kettő. Vakok fonása is látható nála

Minden pálya túl van zsúfolva, az értelmes szövőmunkásokal keresve keresik. De az eszközöli, nyüstölt, kordák, gépek, fonalak, sző- vészé ok mind külföldről Kell jöjjenek, pedig semmi boszorkányosaág nincs bennük, itthon is tudnék készíteni. Szükséges i> lenne kicserélni a falusi divatja mult szövőeszközöket. Mindenkép föl kellene virágoztntni a házi szövést. Jobbá lesz a megélhetési helyzet, ha jobban és ésszerűbben dolgozunk.

Domb ria.

Elfoglaltak a hangyák egy párisi szállodát

TARZAN

A RETTENETES

Parisból jelentik: Egészen rejtélyes eset történt most n francia fővárosban, amely előtt még a zoológusok is értelmetlenül állanak.

Argentínai nagy vörös hangyák befészkeltek magukat egy párisi szállodába, többmillióra elszaporodtak és jelenleg uralmuk alatt tartják az egész hotelt.

A szálloda igazgatósága teljesen tehetetlen a veszede’ines állatokkal szemben és a jolek sze int nem is marad más hátra, minthogy kiürítsék a szálló épületét.

Paris összes lakástisztitóvállalatai megpróbálkoznak már a hangyákkal és sikerült is különböző vegyi eljárásokkal elpusztítani néhány százezret közülök, de mit használ ez, amikor az elpusztult százezrek helyébe újabb milliók léptek ?

A tanácsadásra felkért zoológusok eleinte arra szorítkoztak, hogy pontosan megállapítsák a hangyák fajtáját és miközben azt is igyekeztek megállapítani, hogy mikép kerülhetlek a délamerikai rovarok Európába. Valószínűnek látszik, hogy a hangyák e.zy délamerikai zenekarral utaztak át az óceánon és a hangszer okokban bújtak meg, később azután kimásztak onnan és elszaporodtak a szállodában.

Egészen szokatlan teljesítményekre képesek ezek a hangyák. Az egyik vendég, aki nemrég a szállodában lakott, szobájában egy kis üveg lekvárt hagyott, ami csak papírral volt bekötve.

Az argentínai hangyák 95 perc alatt teljesen elfogyasztották az üveg lekvárt és oly tisztára sikálták hl a lekvárosüveget, mintha az most heruli volna ki a gyárból.

Az egyik angol vendég, plumpuddingol kapott otthonról és mivel figyelmeztették, hogy a szállodában veszedelmes hangyák

—i■

vannak, a puddingot jó magasan, egy mosdótól közepébe helyezte el. Vizet is eresztett a tálba, de mikor visszatért, meglepetve tapasztalta, hogy a hangyák a tál ama részén, ahol legalacsonyabb volt a víz, élő és holt hangyákból valóságos hidal alkottak és azon át jutottak el a tész- t hoz, amelyet csaknem teljes egészében felfaltak.

A hangyainvázió miatt különböző perek is keletkeztek. A társaság, amelynek a ház a tulajdona, a szállodást perelte he, a szállodás pedig az argentínai zenekart, amely a hangyákat magával hozía. A zenekarnak azonban nyomavesze'.t és igy valószínű, hogy a pereskedésből a hangyák kerülnek ki győztesen.

A református hülmisszió' konferencia teljes műsorCUJJ. (Az Ellenzék !udó itóiáló!.) K yi legutóbbi számunkban hitt ad unk i é> , hogy a Református kgyöá/.kenili- III. külmisBZ ói konferenciája1 ;i székei'/ ín rosban tartja augusztus 27-én, melyen Mól nár Mária misaziónáriusnö is r-szt v'- - A konferencia teljes műsorát az aláb ban közöljük :

Heggel 9-ig: É kezűi jelentkezése a \ templomi ref. leik. hivatalban, (Sir. f. Gheorghe íj. sz.) Részvételi dij személy n ként 10 lej (konferencia alapra.)

9—fél 10-ig; Megnyitó áhítat. Tar i Debreczeni István leik., egyházker. beim. előadó.

10 —fél 12-ig: Előadás. Élet én műnk az óceániai misszióban, 't artja: Molnár Mária rnissziónáriusnő.

Háro’i negyed 12—1-ig: Megbeszélés. Misszióm ott. ahol vagyok. Bevezető előadást tart: Nagy Adrás leik., theol. m. tanár.

1— 2-ig: Közös ebéd.

2— 4-ig: Külmissziói kiállítás megnyit;! és megtekintése a ref. kollégium tér ■ eibem

4—5-ig: A Külmisszió Barátai gyűlése. Babos Sándor mi sziónárius levelét felolvassa é- külmissziói munkánk helyzetéről beszámoló előadást tart: Horváth Jenő h l .

Fél 6 — 7-ig: Missziói ii inepély. Biblia magyaráz«'. Tartja: Dr. Nagy Géza theol. tanár. Előadás: Misszionáriusunk elődei Kínában. Tartja: Orth Imre lel-:. Kiférő műsorral a helyi gyülekezet szolgál.

7— 8-ig: Közös vacsora.

8— 9-ig: Vetitettképia előadás a ko l. díszteremben: Képek a maadzsuriai misz- sziói munkából. Kisérő előadást tart : Kovács Géva km. u. titkár.

Jelent ezések augusztus 20-ig a Kül- misszió Barátai vezetőjéhez küldendők (Horváth Jenő, Aninoasa, jud. Hunedoara.)

A konferencián bárkit szívesen látnak

7 9.? 5 a ti ff u H % tun I ‘l.

Áll o mi Osz- lálysorsjáték 8-ik játék, ll-ik osztály!

IfüZáS !§S5 aogöSZfQS 15

A 8-ik játék első, jul. 15-iki húzásán az 1,000.000 lej főnyereményt a nálunk vásárolt 251320 sz. melléksors eey tulajdonosa nyerte

I

Köztudomású, hogy az ország legszerencsésebb koliekturája: Banca Română de Comerţ S. A. Bucureşti. Cluji képviselet: „Ellenzék“ könyvosztálya Cluj, P.

Unirii. Telefonszám 109 Postai rendeléseket azonnal intézünk! - A sorsjáték következő hutása : 1935. aug. 15!

kollektorától

Ezenkívül mégrengeteg nagyobb és kisebb nyeremény volt! - Újítsa meg sorsjegyét idejében ! Vásároljon uj sorsjegyet! Uj sorsjegyárak a ll-ik osztályra: negyed 400, fél 800, egész sorsjegy 1600 lei. Megújításuk a további osztályra: negyed 2D0, fél 400, egész 80; lei.

Regény

Irta : Edgar Rice Burroughs

Fordította: Gaál Andor. - 25. közlemény

— Hi-hó! Hi-hó! — hangzott egyre közelebbről.

A fa tövében a két gryf felemelte a fejét és a

hang irányába nézett. Egyikük valami mély hörgő ugatást hallatott. Ez az ugatás azonban nem volt sem ellenséges, sem haragos. És rögtön rá újra felhangzott a „Hi-hó“. A két gryf tovább kurrogott és a „Hi-hó“ egyre közeledve megismétlődött.

Tarzan rápillantott Panatleere.

— Hát ez mi? — kérdezte.

— Nem tudom, — felelte a leány. — Talán valami rendkívüli madár, vagy más rémületes szörnyeteg, amely ezen a borzasztó helyen tanyázik.

— Már itt is van! — kiáltotta Tarzan. — Nézd csak!

Panatlee kétségbeesett kiáltást hallatott.

— Egy torodon!

A majomszerü lény felegyenesedve és egyik kezében hatalmas botot tartva, lassú, himbálózó járással közeledett. Egyenesen a két gryf felé tartott, amelyek félrehuzódtak előle, mintha csak félnének tőle. Tarzan mereven figyelte a jelenetet. A torodon most egészen közel ért az egyik háromszarvuhoz. A szörnyeteg megrázta a fejét és gonoszul feléje csa. pott. A torodon azonban abban a pillanatban neki- ugrott és botjával többször belevágott a bestia arcába. A majomember legnagyobb csodálkozására a gryf, amely pedig egyetlen mozdulatával eltaposhatta volna a hozzá képest parányi torodont, voni tani kezdett, mint a megvert kutya.

— Hi-hó! Hi-hó! — kiáltotta a torodon. És a gryf lassan közeledni kezdett feléje. Egy, a középső szarvára mért ütés megállította. Akkor a torodon megkerülve a hatalmas testet, felmászott a farknyul- ványon és lovagló helyzetben rátelepedett a hatalmas hátgerincre. — Hi-hó! — kiáltotta és szurkálni kezdte a szörnyeteget botjának hegyes végével. A gryf — csodák csodája! — engedelmesen megindult.

Tarzan annyira belemerült a szeme előtt lejátszódó jelenet nézésébe, hogy még a menekülés gondolatáról is megfeledkezett. És most a gryf, amelynek hátán a torodon ült, hirtelen felnézett rájuk és ordítani kezdett. A szörnyeteg figyelmeztette urát jelenlétükre. Ez éppen elegendő volt. A torodon azonnal odakormányozta az állatot a fa alá. amelyen ők ketten kucorogtak és ugyanakkor már talpra is állott a szörnyeteg tarajos hátán. Tarzan tisztán látta bestiális arcát, hatalmas agyarait, izomtól duzzadó szőrös karját. Ettől a teremtménytől származott tehát az emberi faj! — gondolta magában. — Aminthogy nem is származhatott mástól, mert csak egy ilyen lény élhette túl az ősi korok hihetetlen veszélyeit! . . .

A torodon dühösen verni kezdte mellét és szörnyű állatias hangokat hallatott. Tarzan azonban akkor már teljes magasságban felemelkedett a lába alatt megingó ágon. Szép volt és férfias, mint egy félisten.

Ráillesztett egy nyílvesszőt az ijjára és megfeszítette a hurt. A következő pillanatban egy suhanás hallatszott, a nyílvessző befuródott a vadember szivébe és a félelmetes ősmajom hangtalanul zuhant le a szörnyeteg hátáról.

— Tarzan jad-guru! — rebegte halkan Panatlee, önkéntelenül is megadva neki ugyanazt a címet, amellyel törzsének harcosai felruházták.

Ä majomember most hozzá fordult.

— Panatlee, — mondta, — ezek a szörnyetegek ugvlátszik csakugyan örökre foglyul akarnak tartani bennünket. Nem hiszem, hogy egyszerre elmenekülhetünk, de mindenesetre van egy tervem. Te itt maradsz, gondosan elrejtőzve a levelek között, én pedig elindulok vissza, a szakadék túlsó oldala felé, még pedig úgy, hogy látható legyek és még kiáltozni is togok, hogy a bestiák figyelmét magamra vonjam. Hacsak nincsen sokkal több eszük annál, mint ohogy képzelem, akkor követni fognak engem. Amint utánam jönnek, rohanj egyenesen a szikla felé. Várj rám a barlangban, de ne tovább, mint holnapig. Ha holnap napkeltekor még nem jöttem vissza, indulj el egyedül Korululja felé. Mindenesetre vidd magaddal ezt a szarvascombot, hogy addig is legyen ennivalód, — tette hozzá és lekanyaritva a szarvas egyik hátsó lábát, odanyujtotta neki.

— Nem hagyhatlak el téged, — mondta egyszerűen a leány. — Az én népemnek nem szokása cserben hagyni a barátot és a szövetségest. Ómat ezt sohasem bocsátaná meg nekem.

— Mondd meg Omatnak, hogy én parancsoltam neked, hogy egyedül menj, — felelte Tarzan.

— Szóval ez parancs? — kérdezte a leány.

— Igen, parancs! Isten veled, Panatlee! Siess vissza Omathoz; méltó felesége leszel a Komiulják főnökének!

Azzal lassan megindult a fák között.

— Isten veled. Tarzan jad-guru! — kiáltotta utána a leány. — Ómat és Panatlee szerencséseknek nevezhetik magukat, hogy ilyen barátjuk van! . . .

Tarzan hangos kiáltozással továbbhaladt és a két nagy gryf hangjától csalogatva követte. Hadicsele nyilvánvalóan eredményre vezetett és most megnyugvás töltötte el, ahogy a morgó szörnyeket egyre távolabb és távolabb vitte Panatleetől. Remélte, hogy a lány ki fogja használni az alkalmat a menekülésre, de egyben némi aggályai is voltak aziránt, hogy vájjon képes lesz-e egymagában keresztülvergődni a Korulul-gryf veszélyein.

(Folytatjuk.)

1 US iterc