Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-02 / 174. szám
A ccr-xia /) / / • \ / £ * ÎU^ffK'JâBnVvwUJW3ianKISnnRSti3REB^w^!<lffl^^I^fflCIf,]!S!^CMRri!ll / *t i 5 MUf/iihZiuH J. ifJélyi származású magyar mérnök korszaioiiiofó auiomdá^ (afáh feS Londonban kender Ien6 fl «îrgii-Dfureî-i ^ecbnikus leloiogralálía a bangctf. „Beszéli© óra“ a dclelonközponiban. — Az angol sajió elragadtatott beszárnoiói Targu-Mures- (Az Ellenzék munkatúrsá- * ól.) Az egész olyan, mint egy álom . . . ! gy erdélyi, targu-muresi származású fiatal egyetemi hallgató, egy fatermelő özvegyének a fia, évekig tartó esoménytelenség és kilátástalanság után, merész elhatározással, né flórig összekuporgatott fillérrel, nekivág » nagy ismeretlenscgnek. Akárcsak a regi, valószínűtlen mesékben, ifjúságunk mindinkább visszatérő rózsaszínű reminiszcenciáiban, csak a hattyút helyettesíti egy egy s z erű fie b e r- koffer. Tizenhárom évvel ezelőtt igy indult egy erdélyi kisvárosból e:y karrier, amellyel most hosszú beszámolókban, illusztrált nagy riportokban foglalkoznak az angol főváros legnagyobb és legkonzervatívabb lapjai, amelyek nem szívesen hódolnak be egy idegenszármazásu tehetség előtt. Egy boldog, vonásaiban és gesztusaiban megfiatalodott, erdélyi asszony, a diadalmas sikerű magyar feltaláló édesanyja, érkezett most haza az erdélyi kisvárosba, az angol birodalom fővárosából. Amikor felkeressük, hogy fia filmszerűen izgalmas karrierjének egyes stációiról érdeklődjünk, éppen vendégek vannak nála. Özvegy Wender Dávidné, a boldog feltaláló még boldogabb anyja, kiteregeti a rokonok és ismerősök előtt, ragyogó szemekkel, piruló arccal azt a sok angol cikket, amelyeket fiáról Írtak és amelyek idegen nyelven, egy hazai feltaláló dicsőségéről számolnak be. És a beszámolók, meg a boldog anya elbeszélése nyomán felrajzolódnak előttünk is, egy érdekes karrier, még érdekesebb konturjei is . .. Tizenhárom évvel ezelőtt... Tizenhárom évvel ezelőtt Wender Dávid argu-muresi fürészgyárosnak súlyos gondjai voltak. Három egyetemi hallgató fia volt, de a fiuk semmi körülmények között sem voltak hajlandók az Élet szürke és eseménytelen robot-stációját türelmesen végig]árni, hanem egyhangúan, valami többre vágytak. Valahogy, valaki Londont, az angol fővárost ajánlotta, mint a korlátlan lehetőségek hazáját. És a három Wender fiu, merész elhatározással, egy-két hónapra elegendő vagyonkával vonatra ült, hogy a ködös Al- bionban kikössön. özvegy Wender Dávidné, aki most elbeszéli egyik fia csodálatos befutását, nem akarja azt állítani, hogy Londonban fenékig tejfel minden. Sőt. A három Wender- fiu annyit dolgozott és annyiféle foglalkozási ágat űzött, amig a mindennapi kenyeret megtudták keresni, hogy azoknak felsorolása, a legmerészebb kalandorregények témáit is túlszárnyalná. A Wender-fiuk azonban nem lankadtak, sem szorgalomban, sem kitartásban. Igaz viszont, hogy az eredmény igazolta is törekvéseiket. Az egyik Wender-fiu, egy előkelő angol rádiógyár vezetőmérnöke lett, egyetemi tanulmányainak elvégzése után, a másik í'akereskedelemmel foglalkozik, mig a harmadik, a 37 éves Wender Jenő, a nagy angol lapok aktuális hőse, egy filmgyár vezető technikai mérnöki pozíciójában lepte meg a világot találmányával. A lefényképezett hang.». Wender Jenő, aki különböző foglalkozásai mellett, esti technikai kurzusokon végezte el a műegyetem gépészmérnöki fakultását, évek óta különböző találmányokon dolgozik. A feltaláló örökké nyugtalan szellemével kísérletezett éveken keresztül, anélkül azonban, hogy a megfelelő tőke hiányában megvalósíthatta volna valamelyik álmát. Jelenlegi állásában aztán, az „Acustic Film Company“ vezetőmérnöki tisztségében került Wender Jenő abba a helyzetbe, hogy tökéletesített találmányával, a „leío- tografált hang“-gal kilépjen a nyilvánosság elé. A találmányt most jegyezte be az angol szabadalmi hivatal és lényege abban áll, hogy feltalálója lefényképezte az emberi hangot. Hosszú, évekig tartó kísérletezés után jött reá a feltaláló arra, hogy az üveglemez jobban megrögziti és tisztábban, csillogóbban adja vissza a hangot, mint a viaszlemez. Ebből a forradalmi ujjitásból kiindulva, konstruált a feltaláló egy automatát, ameiy iefolografálja, valóságos „hang-gyoreirásban“ rögzíti meg az emberi hangot az üveglemezen és az automata „mágikus“ korongja bármikor vissza adja az igy megrögzite t hangot. Az automata, egy pénzdarab bedobása alk ilmával lép működésbe. Egy pennyt dobnak be az angolok az automatába es a csodálatos szerkezet tiszta csillogó hangon adja meg a pontos időt. A találmány ugyanis ebben a vonatkozásban nyert először üzleti jelentőséget. Wender Jenő, mintán a szakkörök előtt óriási sikert aratott találmányává1, az angol telefontársasággal lépett érintkezésbe, amely nagyon érdeklődött az érdekes találmány után. Nemsokára hatalmas ösz- szeggei vásárolta meg a találmányt a telefontársaság, amely a telefonéiulizelök számára közvetíti a pontos időt. Az arttnyhangu nő... A találmány felhasználásánál azonban érdekes probléma vetődött fel. A telelőn* társaság lapokban közzétett pályázat utján keresett egy megfelelő nőt, akinek kellemes és tiszta hangja, a pontos idő bemondására felhasználható lehessen. Hatalmas közönség és előkelő jury jelenlé'ében folyt le a pályázat, amelynek többszáz jelöltje volt és végül is Mis« Bt cl (kiin, egy fiatul angol hölgy hangját találták erre a célra megfelelőnek. Miss Etol Cain hangja, az „aranyhalig“, alio.;y azt találóan elnevezték az angol lapok, inosl minden fiz percben fáradhatatlanul, elmosodottság nélkül, tisztán csillogva mondja he a kiváncsi telefonelőfi- zetőknok, automatikus módon, a megrög- zitett üveglemezről a pontos időt. Özv. Wender Dávidné érdekes elbeszélése szerint az angol rádió is érdeklődik a korszakalkotó találmány után, amelyet érdekes formában kíván felhasználni. — Ugyancsak nagy jelentőségei tulajdonítanak a találmánynak a hangos film birodalmában is, de kriminilisztikailag is sokat várnak a szakkörök a találmánytól, amely sok bűnügyet fog könnyen és bonyodalom nélkül kinyomozni. Ili fekszik előttünk uz angol birodalom többszázezer példányban megjelenő lapja, a világ legnagyobb technikai szakközlönye a „The Sunday Referee“, amely hosszú cikkben számol be a találmányról és amely a feltaláló és az „aranyhangu nő“ fényképeit is közli és amely ezt a kommentárt fűzi a cikkhez: „A magyar feltaláló zsenije kétségbevonhatatlan jelentős lépéssel került közelebb a még mindig utópisztikus időgéphez“... és a korszakalkotó találmány jelentősé e lulajdonképen ebben a tényben csúcsosodik ki. Az angol sajtó egyhangú lelkesedését, a lehetséges magyar feltaláló sikereivel kapcsolatban, természetesen mi is szívesen és örömmel regisztráljuk... B. B. Mír on Crsstea is felemelte szavát az erdélyi hitelélet pusztulásának kérdésében BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Megírta az Ellenzék, hogy rövid idő óla Bucu- resti-i vezető köreit az erdélyi hitelélet pusztulásának kérdése foglalkoztatja. Hivatalos jelentés szerint Miron Cristen patriarcha el>- ben a kérdésben következő nyilatkozatot adta tegnap este az Universulnak: — Mint volt erdélyi püspök, jól ismerem a Kárpátokon túl lévő román bankok munkáját úgy nemzeti, mint gazdasági szempontból. Ennek a munkának jellemzésére elég. ha Bethlen grófnak nyilatkozatára hivatkozom, midőn a revizió előharcosa biztos adatokra támaszkodva megállapította, hogy a magyarság Erdélyben rövidesen elpusztul s Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület Bodoc-on tartotta ácséi székelyföldi táborozáséi A református ifjúság egy Bucuresti-i segédiclkész eltartását vállalta SFT.-GHEORGHE. (Az Ellenzék tudósitójától.) A megye székhelyétől 12 kilométerre fekvő Bodoc község élete julius 25—28. napjain megélénkült. Az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület itt tartotta ugyanis szokásos nyári táborozását. Az. összejövetelen mintegy 150 fiú és lány vett részt, akinek nagy része a Székelyföld különböző pontjairól gyalogszerrel tette meg az utat. A táborozásra ezenkívül Cluj. Bihormegvékből, Bu- curesti-ből, Pitesti-ről is sokan érkeztek. A táborozás a fiatal és idősebb nemzedék őszinte találkozása volt. Igen alkalmas volt arra, hogy a két nemzedék közös erővel tárgyalja meg az egyház és ifjúság érdekében kifejtendő munka célkitűzéseit. Az összejövetelek minden reggel bibliaórá- val kezdődtek. A megbeszélések során julius 25-én Kiss Árpád Bodoc-i ref. lelkész ,.Az egyház munkái“, dr. László Ferenc ügyvéd „Az ifjúság kulturális helyzete“ címen tartottak előadást. 26-án Borbáth Dániel a szektakérdésekről, dr. Tavaszi Sándor teológiai tanár az ifjúság lelki képéről, 27-én Nagysándor Bucuresti-i ref. lelkész a regáti kérdésről és dr. Tavaszi Sándor az IKE-ről, mig 28-án Kacsó Sándor szerkesztő az ifjúság anyagi helyzetéről tartottak igen értékes előadást és megbeszélést, amelyeket mindig élénk vita követett. Több alkalommal a jelenlevők igen komoly határozatokat hoztak, melyek közül a legértékesebb az IKE vállalkozása. Elhatározta ugyanis, hogy egy Bucuresti-i segédlelkész eltartásának összes költségeit magáravállalja. A résztvevők minden este a falu melletti hegyoldalon tábortüzet gyújtottak, ahová a székely község lakossága is nagy számban vonult ki. Az esti tábortüzek mellett Tava- szv Sándor dr. Gróf Mikó Imréről, Bányai átadja helyét a románoknak, kik a bankok segítségével veszik át Erdély földje fölött a hatalmat. Az erdélyi bankok többet tettek nemzeti és gazdasági szempontból, mint az ókirályságbeli szövetkezetek. Saját erejükből. minden segítség nélkül dolgoztak, mig a mai szociális és gazdasági reformok veszélyeztetlek létüket. Nagy reménységgel kérnek hitelt abból a 8 milliárdból, mit a Banca Naţionala kapott a konverzió folytán megtérítésül az államtól. Szégyen s megbocsáthatatlan hiba volna, ha az erdélyi bankok eltűnnének Románia hiteléletéből — fejezte be nyilatkozatát a patriarcha. János tanár a Székelyföld geológiájáról, Ko- hrmbán Ellák lelkész a sáfársági mozgamak- ról tartottak előadást. Utolsó nap a konferencia jelenlevői délelőtti istentiszteleten, délután vallásos estélyen veitek részt. A templomi ünnepélyen Kiss Árpád ref. lelkész imája után Czira Anna, Czira Klárika, Hann Margit és Andrási Baba énekszámai következtek. Andrási Tivadar a ref. Székely Mikó Kollégium tanára az IKE munka fontosságáról tartott előadást. Juhos László és Székely Viktor szavalatai egészítették ki a műsort, mig a záróimat Tőkés József Malnas-i lelkész mondotta. A táborozás után dr. Tavaszv Sándor teológiai tanár vezetése alatt a konferencia résztvevői a Szent Anna-tó, Bálványos-vár. Torjai Büdösbarlang, Gyilkos-tó, Békási-szo- ros és Nagykőhavas megtekintésére kirándulást rendeztek. Nnl DIVATLAPOK legnagyobb választéka az Ellenzék könyv osztályában Chiţ, Plata Unirii. Megváltozott igények Régi, háború előtti lapok kerülnek ke- zünklM-, önkéntelenül is összehasonlítjuk a inai lapokkal. Mintha azt kérdeznénk ma guuktól, hogy ezelőtt három négy évtizedd' I mik voltak az irányelvek egy lapnak az ösz- szeállitásánál. Az első megállapítás, ami szemünkbe 1 tinik, hogy a cikkek leírásából és azoknak címeiből csendesebb, nyugodtabb hangnem iit- zik ki, eltekintve egy-egy politikai természetű riporttól. Az úgynevezett „szenzációs“ cikkeknek itt nem feltétlen szükséges alapja a vérnek, halálnak és általában a borzalmaknak fokozottabb kidomboritása. Mai szemmel, 80- 40 évnek távlatából nézve ezeket a hasábokat, valahogy „üreseknek“, „semmitmondóknak“ tűnnek fel, amelyek talán ma nem elégítenék ki az átlag olvasóközönséget, mondjuk a tömegeket. Ha tovább vizsgáljuk a kérdést, a feleletet is megtaláljuk, hogy miért? Elsősorban is azért, mert a mai kor vértjén és viharokban megedzett idegzetű emberének mások a/. igényei. Az élet utáni harc kemény munkájában kifáradt embernek ma „szenzáció1' kell, ami az idegeket csigáz- ni tudja. Ez számára pihenést szórakozást és kielégülést is jelent. , Mai újságjainknak alkalmazkodniok kell a követelményekhez. A nép számára irt lapoknak, főleg tehát az olcsó lapoknak, igy különös sulvt kell fektessenek arra, hogy rövid cikkeik, hangzatos rimeikkel kidomborítsák a „szenzációt“. Különben a lap „unalmas“, „semmit sem mondó“. Ha a lap megtalálja a „borzalmas*1 kifejezéseket, akkor jó. Ezért vannak tele olcsó újságjaink annyi nagyokat kiáltó kifejezésekkel. Nagyon sok szerkesztőségben nem is fontos, hogy a cikk háta mögött milyen esemény áll. A hangsúly egy szóra helyezkedik, amelyet ki lehet ragadni és amelyre fel lehet építeni egy ilyen cikket. Ha egy ember marólúggal megmérgezi magát és ettől meghal, kis szürke, mindennapos szenzáció. Ha egv tolató mozdony elé veti magát, már felfigyelnek az emberek. Ha éppen a Rapiddal tépeti szét magát, ahol már húscafatokról és temérdek vérről lehet írni. kész van a hét legnagyobb eseménye. Mintha nem mindegy volna a szerencsétlen embernek, hogy az öngyilkosság melyik nemét választotta. Ha az anya magzatát megfojtja és egyszerűen a folyóba dobja, nem rémülnek meg az emberek, de ha véletlenül újságpapírba vagy skatulyába helyezi és igy veti oda az enyészetnek, az olvasók összecsapják a kezüket, hogy ilyen lelketlenséget még hallottak. Érthető tehát, hogy kis lapjaink miért vannak tele naponta „vérfürdőkkel“, „bestiális kegyetlenségekkel“ és egyebekkel. Ezeknek az újságoknak meglehetősen nehéz a feladatuk, hiszen naponként kell gondoskodnak „szenzációról'', ha akarják tartani a „nivót“. Ha nincs, az sem nagy baj, mert könnyen gondoskodnak. Elég egy kis eset, amiből ki lehet ragadni egy megrázó jelenetet, ezen könnyen felépül az igényeket kielégítő, hátborzongtató cikk. Az ilyen cikkeket előszeretettel veszi át a másik kis lapocska, amely már csak a sablon elkerülése végett is feltétlenül szükségesnek tartja egy kis uj „színnek“ a belekeverését az eseményekbe. Aztán lassan kialakul egy egész friss „kacsának“ a képe, ami nem is keli mondanunk, számtalan esetben felesleges aggodalmakra és gondokra ad okot. Sajnos és szomorú mindenesetre, hogy kis lapjainknak ilyen irányban kell berendezkedniük. Az igényeket azonban ki kell elégíteni. Lehet, hogy a 30—40 évvel ezelőtt szerkesztett újságokat nem venné kezébe a mai átlag olvasó, a nép. Az is igaz, hogy azóta megváltozott a világ, megváltoztak az embe(/. z:) rek Álhmi Osz- tálysorsjáték 8-ik játék, Il-ik osztály! Hozás 1935 aogaszíns 15 A 8-ik játék első, jui. 15-iki húzásán az 1,000.000 lej főnyereményt a nálunk vásárolt 251320 sz. melléksorsjegy tulajdonosa nyerte Állami Osztálysorsjáték 8-ik játék, Il-ik osztály! Köztudomású, hogy az ország legszerencsésebb kollekturája: Banca Română de Comerţ S. A. Bucureşti. Cluji képviselet: „Ellenzék“ könyvosztálya Cluj, P. Unirii. Telefonszám 109 Postai rendeléseket azonnal intézünk! - A sorsjáték következő húzása : 1935. aug. 15 Ezenkívül még rengeteg nagyobb és kisebb nyeremény volt! - Ujitsa meg sorsjegyét idejében ! Vásároljon uj sorsjegyet! Uj sorsjegyárak a Il-ik osztályra: negyed 400, fél 800, egész sorsjegy 1600 lei. Megújításuk a további osztályra: negyed 200, fél 400, egész 80D lei.
