Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-13 / 183. szám

M LBtS ZíIU t 1WBBWBBMBBMMMPjgMM W¥1IÜBMWI f 19 3 5 ăuyuMztu* I i VJ ÉLMÉNYEK —Ij iiwiiiuiPwiniMi'M« ■■—>■—mi w AM e<§y román ieáiasy ®t ar;g®l költönek szárai rózsásai Erzsébet királyné lábai elé rakta 4lsres Tónire«!*, ® «sviíRcii Kivicra csi!Lt({it> — üiracs pénz s nem költenek o *í: •*'*ü-ok. — B eirriuet- — Oiateau (ie Cbsîlon. — L©r«l Slyron börtöne MONTREUX (A/ Ellenzék tudósítójától.) \ délben beérkező hajót a 1 ivárta valaki. Pedig s/omKil volt s ilNt'iikor a/t gondol­juk, több a vikendezö. Először á/t hittem, hogy csak meleg van és az emberek kora délben már ebédelne' vagy fürdőben, lefüg­gönyözöl I szobában biisölnek. Csak délután és este jöttem reá arra, hogy a svájci Riviera csillaga, a világfürdő: Montreux, a: idén a szezon közepén üres. Még délután öt és hat óra között is kon­gott lépésem, mikor a hegyoldal tövében él­bolyé / kodéit fürdőhely, kényszerűségből szükreszabolt utcáin sétálgattam. A k: . éháznkban alig nehány asztal mellett ülnek az uzsonnázok. Lassan megélénkül az utca, a divatos helyekről kiszűrődő zene­szót inkább csak a sétálgatok hallgatják, ke­vesen vannak, kik a zene hangjai mellett lán­colnának. A helyzet képe estére sem válto­zott sokat. Az egyik vendéglőben a pincér egy rém kemény borjuszeletel hoz s szinte mentegetőzve meséli, hogy mi „a hajnak a forrása“. Montreux valójában nem üres, mert hiszen tűrhetően tele van hazafiakkal, sváj­ciakkal. Ezek azonban megfizetik a penzió árát. melybe minden bele van kalkulálva, a fürdőtől a legutolsó borravalóig s ezen felül azután nem költenek semmit. így a penziósok még megélnek valahogy, de a vendéglők, kávéházak, az idegenek köz­kedvelt találkozóhelyei, üresen konganak. Amikor egyik angol barátom sötétkék ka- bátjában végigment a főutcán, mint csodát bámulták meg a jó svájciak, hogy ime igy néz ki az idegen, akikből alig van ma itt valaki, hogy pénzét költse, pedig ebben az. országban a télen-nyáron egyforma idegen- forgalom jelentette az összbevétel legjelentő­sebb hányadát. A nagy lapok közgazdasági rovatai tele vannak a kisembert elkeserítő hírek­kel, A svájci frank ma túlságosan erős, ma még az sem birja, akinek valójában van pénze.' Az angolok is kevesen jönnek ide, mert ugyanezért az összegért, amit itt egy hét alatt elköltenek, elmehetnek egy déli tengeri társas hajókirándulásra, avagy pedig két he­tet tölthetnek el valamelyik olyan középeuró­pai országban, mely regisztervalutával csá­bítja magához a külföldieket. A szenvedés királynéja Másnap délben elsétáltam Territet felé. Itt olcsóbbak a penziók, kisebb a luxus és több az ember. Fent egy keskeny sétány szögelé­sénél egyszerű szobor húzódik meg. Erzsé­bet, egykori magyar királyné szobra, aki tragikussorsu genfi meggyilkoltatása alkal­mával ide készült hajókirándulásra, ahová azon­ban sohasem érkezett meg. A territeti árnyas fák között elhagyottan áll a szobor. A csendes pádon néha fiatalok húzódnak egymás mellé s találgatják, ki le­HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, ! 5k _ NE JÁRJON . „ 1 S ESÉS 8P BBB 1 IÁZHŐL m ştsrsssaasBassi^s ............... ss 9 m £32 83 SS» ti HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítot­tuk. Már 20 lejért hirdethet (10 szó) az. Ellenzékben. Állást-keresők szavanként csak 1 lejt fizetnek. (Dij előre fizetendő; betett az az Elisabeth, akinek szobra itt bús­lakodik árvaságában. \ szobor talpán, egy már elhervadl koszorú, a szalagot teljesen elmosta az eső. már sziliéit sem lehet kiven­ni. dalán hónapokkal ezelőtt, tie lehet hogy egy éve telte le arra egy hálás szivii vándor, emlékezésül, ajándéknak az árva szobor ta­lapzatára. Lord Byron börtöne Fellegek mögé bujt el a nap s csendes szél fujdogál. így lassan tovább sétálunk s né­hány pillanat múlva már a parton álló. egy­kori erősség, Chateau de Chillon kapui előtt állunk meg. Komorszürke, piszkos falai mö­gött hatalmas üres termekben, földalatti lo- lyosókban visszhangzik lépteink zaja. A viz egyhangú morajlása majdnem elnyeli az ide­genvezető hangját, aki monoton hangon me­séli el a vár keletkezése történetét s beszá­mol az ('gyes egykori szobákban való ván­dorlásunk közben annak régi lakóiról. A vár neve sokak elölt ismerős. Különö­sen az angol turisták keresik fel. Nemcsak azért, mert a múltban szerepet játszott a francia és svájci ellentétekben, hanem fő­ként azért, mert az egyik legnagyobb s még ma is sokak szivét meghódító költő, a ka- landoséletü és hányatott sorsa után idegen­ben elhalt I.ord Byron is foglya volt ennek a kastélynak. Az emlék mindenütt felkisért. A tragikum ereje pedig minden ember szivét és lelkét egyaránt megfogja. Amikor beérkezünk abba a szobába, hol Byron töltötte börtönbüntetését, akkor egy fiatal angol leány kivesz a táskájából néhány szál elszáradt virágot s .széthinti azt a szoba üres. kopár, sziklás földjén, ö is az elhunyt költő verseinek rajongója. Lelkes szemében szinte könnyek csillognak, mikor elmeséli, bogy a virágot fígron szülőföldjéről hozta magú­val. csal: azért, hogg az elfonngadt virág­csokrot itt börtöne sziklapadlóján elszórja. Rózsák . . . Lassan elhagyjuk Chillon várát. Hirtelen kisütött a nap s eszembe jutott egy régebbi kirándulásom, amikor egy csoport genfi diákkal, a nemzetközi diákklub rendezésé­ben jöttem el egyszer erre a vidékre. A ha­jón együtt jöttem akkor egy Genfben irodal­mat tanuló fiatal román diákleánnyal, egy magasrangu diplomata leányával, ki a most velünk levő angol leányhoz hasonlóan lel­kes rajongója volt Byron verseinek, ö is vi­rágot hozott magával, néhány szál rózsát a hajába tűzve. A hosszú utón csillogó szem­mel mesélt Byron versei mélységéről s szinte tréfálkozva mondottam, hogy ha annyira ra­jong az angol költő verseiért, akkor majd hagyja Chillon várában a virágokat, melyek hajának díszét alkották. A kis román diák­leány nem szólt semmit, de tudtam, hogy igy fog cselekedni. S milyen különös volt az érzésem, hogy amikor sétálunk Chillon vára felé. Észreveszi . az egyedül, árván álló, elhagyott Erzsébet- í szobrot. Lassú, vontatott léptekkel haladt I fel a sétányon a szoborig, hosszasan nézte j a tragikussorsu, sokat szenvedett király-asz- szony szobrát s ő, a román diákleáriv. egy magasrangu diplomata gyermeke, az angol költő tragikus lelkének nagy bámulója, las­san kiveszi hajának ékességét, a rózsákat s csendesen elhelyezi a szobor lábaihoz. A fiatal leánvlélek, az eljövendő örök- asszony, akit megilletett Byron verseinek lelke, itt ezen a helyen érezte meg igazán a tragikumot s fiatal szépségét bearanyozó vi­rágokkal hódolt a tragikus sorsában is örök asszony szobra előtt . . . Igazi csend Lassan leszállt az este. Odaátról már nem látszik a francia part. A tó közepén vala­hol egy kivilágitatlan halászcsónak úszkál­hat, mert a szél felém hozza egy régi francia halászdal foszlányait. Lassan sétálunk felfelé a hegyen, nehezen érjük el azt a kicsiny falut, hol tanyánkat felütöttük. Jó két órába került, amig a négyszáz mé­teres magasság differenciáját megmásztuk. A nyitott ablakon át lefekvés elölt újra lenézek a tóra. Már alig látni valamit a víz­ből. A csodaszép, örökké kék viz, az esté­ben komor és feketének látszik. Csak ezernyi és ezernyi villanylámpa fé­nye csillog a mindent átölelő feketeségben, a jóság és a szeretet örökkévaló csillagai vi­lágítanak a sötét éjszakában . . . Kilyéni József. Ön is beléphet a gazdăgok és boldogok sorába 1 NE MENJEN NYARALNI AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK SZERENCSE­SORSJEGYE NÉLKÜL. AUGUSZTUS 16-án, bárhol is nya­ralna, a következő sürgönyt kaphatja: „NYERT EGY MILLIÓT!“ Hogy meglegyen az esélye, azonnal vásárolnia kell sorsjegyet a Sorsjátékra. 200 leivei, ameny- nyibe egy negyed sorsjegy kerül osztályonként, milliomos lehet. Az Állami Sorsjáték A Kalandos Temet­kezési Társulat zásziószentetése Bensőséges ünnepély az alsóvárosi kéttornyú templomban CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Váro­sunk egyik legrégibb és legnemesebb célokat szolgáló emberbarát! intézménye, a Reformá­tus Földészek Kalandos Temetkezési Társu­lata, tegnap délelőtt az alsóvárosi reformá­tus templomban bensőséges ünnepélyt ren­dezett. A több mint 300 éves társulat tegnap szentelte fel gyászlobogóját, melyre az ér­deklődők sokasága mellett a református föl­dészek teljes számban vonultak fel. A Kalandos Temetkezési Társulat 1613-ban alakult meg, amely később az akkori városi tanácstól működési alapszabályt kapott. Az okirat eredeti példánya az idők folyamán el­kallódott. csupán egy 1745-ben kelt magyar nyelvű másolata van ma meg. Az eredeti alapszabály elveszett, de a földészek az ok­irat nélkül is megőrizték őseik hagyomá­nyát és azt ma is épp úgy tiszteletben tart­ják, mint ezelőtt párszáz évvel. Az intéz­ménynek jelenleg mintegy 400 tagja van, akik évente 50 lej tagsági dijat fizetnek és ennek ellenében sírhelyet kapnak. A sirásást is a tagok végzik, mégpedig a fiatalok. Ezért a munkálatért a sirásók az elhunyt hozzátar­tozóitól ebédet vagy ennek ellenértékét kap­ják. A társulat tagjai kötelesek mindig elkí­sérni elhunyt tagtársukat utolsó utján, kü­lönben büntetést rónak rájuk. A külsőségekben is szép, tegnapi gyászlo­bogószentelést istentisztelet vezette be. A gyü­lekezet éneke és bibliaolvasás után Kilin György segédlelkész mondott imát. Közben a földészek énekkarai adtak elő sikerült énekszámokat. Az ünnepélj' központjában PÁRISI DIVAT legújabb augusztusi száma megjelent a kö­vetkező tartalommal: Nyári ruhák, első őszi modellek, prémdiszes ruhák és komplék, ka­bátok. Gyönyörű fehérnemüek. Nagyított ké- zimunkaiv. Gyermekruhák. Kézimunkák. Kö­vetkező rovatokkal: Szabjunk-varrjunk, di- vatlavél, gyorssegély a konyhában, virág­ápolás, befőzés, őszi nagytakarítás, bridzs­tanfolyam, modern szépségápolás, receptek, any'ai örömök, anyai kötelességek, nyeskoszt, finom krémek, tészták őszi gyümölcsből, Ínyenc saláták és hideg főzelékek. Ára 20 lej. Vidékiek 25 lejt küldjenek be postabé­lyegben. Kapható és megrendelhető: Ellen­zék könyvosztálj'a Cluj. Piaţa Unirii. Előfi­zetési ára: negyedévre 60, félévre 120, egész­évre 240 lej. Az ELLENZÉK a haladás! szolgálja. $ kisebbségi és emberi jogok előuareoss* TÁRSAS AUTOCAR UTAZÁSOK KtUfOlORÍH PROGRAM: Indul Cíujról Budapest — Bécsbe vasárnap, aug. 18 és 25, szept. i-én. Vissza Ciujta kedden, augusz­tus hó 20 és 27-én, szep­tember 3 és 10-én. Augusztus 25-én kirándulások Prágába, Budapest és Bécsen keresztül. Kedvezményes vízumok! Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai hivata­lában, Str. Reg. Maria 16. Cluj. Telefon 13-12. — „Dacia“ utazási iroda Oradea, Bv. Reg. Ferdi­nand 9. Telefon 938 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19. szám. Részvételi dijak: Cluj— Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest: Lei 600.— Cluj — Budapest — Wien bei 1200. — Oradea—Budapest és vissza: Lei 700#—. Ora­dea— Budapest: Lei 400*— Megfelelő iratok mellett az útlevél kéréseket elintézzük. — A program módosításának Vásárhelyi János püspökhelyettes gyönyö­rűen felépített prédikációja állott. A gondo­latokban gazdag beszédében Vásárhelyi Já­nos a 60-ik Zsoltár 6-ik verséből kiindulva a zászlók jelképes szépségeiről beszélt. Ki­emelte, hogy a fekete zászló a maga komor­ságával milyen hűen tükrözi vissza a halál­ban való egyenlőséget s hogy egyben figyel­mezteti az embertársakat, hogy ne csak a jóban és szépiáén osszák meg örömeiket, hanem a szomorúságban, a gyászban is. Vásárhelyi János ünnepi beszéde után a temetkezési társulat vezetőtagjai körüláll­ták az urasztalát és áhítattal hallgatták végig a zászló felszentelésének meleg szavait. A felszentelt zászlót a tagok nevében Balázs István földész vette át. aki megköszönte mindazoknak a fáradozásait, akik elősegítet­ték a szép ünnepély megrendezését.

Next

/
Thumbnails
Contents