Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-11 / 182. szám

1933 augUMMläi 11. ELLENZÉK 15 I Fürdő * Nyaralás * Utazás 1 Hol nyaralnak a színészek ? ■ ------- ■' -------­Hírek a közönség kedvenceiről CLUJ. (Az Ellenzők tudósítójától'.) Min­denkit érdekel, hogy hol nyaralnak kedven­cei, a színészek, akikre ugyancsak ráfér egy kis pihenés, megerőltető mesterségük, fáradt álmai a próbák, ismétlések és esti előadások után. Vegyünk csak egy pár oluji kedvencet és lássuk holl töltik el szabadságukat? Először is Karácsonyi Hi, a nálunk régen nem szerepelt nagyszerű primadonna, Mar­gitszigeten van, ahol nagy sikerrel lépett fel nemrégen a Szép Heléna főszerepében. A művésznőt annyira szeretik Pesten, hogy nem valószínű, hogy hamarosan viszont­látjuk. Színházunk egyik jelenlegi sztárja Sólymo­sán Mafcda Félix- és Püspök-fürdőn nyaral felváltva a kis Fényes Ajkéval együtt; Fényes Alice egyébként meg fogja nézni a szegedi ünnepi játékokat és a napokban Magyar­országra utazik. Ürmössy Magda balatoni nyaralása után most néhány napra hazajött szüleihez városunkba. A szép és kedves Vass Piri férjével, Lukács Józseffel Uioara-ra a kedves erdélyi fürdőre készül. Gábor Mara és Hienz Helly Budapesten vannak, amint az Ellenzék már megírta. Váró Anny Konstancában nyaral, Har- math Jolán a drámai színésznő pedig Lilla­füreden. Tompa Béla Magyarországra készül, de ezt már nem számíthatjuk nyaralásnak, mert komoly szerződtetési kötelezettségeinek tesz ott eleget a művész. Gyomor és bélmegbetegedések legújabb módszerü diétás gyógykezelése igen ered­ményes a Svábhegyi Szanatóriumban, Buda­pest, mert a nagyszerű kiima, pompás hegyi levegő, napfény erőteljesen fokozza a szer­vezet gyógyhajlamát. CARIMEN-SYLVÁ legjobb iszappal — „BĂILOR“ szálloda. EUROPA a legnagyobb gyógyhatású tengeri fürdő a felséges strand — „MOVILA“ szálloda és Teljesen renoválva és a legmodernebb berendezéssel elegáns, kényelmes, az ROMÁN NEMZETI UTAZÁSI és TURISZTIKAI SZER­VEZET, (Bucureşti, Strada Doamnei No. 1.) kezelésében. Augusztus és szeptember hónapokra szobák megrendelhetők az EUROPA valamennyi ügynökségénél!!! * BUDAPESTRE érkezve a Keleti pálya­udvarral szemben a Park-nagyszállodában megtalálja kényelmet. Leszállitott árak. E lap ■előfizetőinek 20 százalék engedmény. A PAJOR SZANATÓRIUM (Budapest, Vai- ntca 17,) UJ OLCSÓ KÓRHÁZI OSZTÁLYA. A Vas-utcai dr. Pajor szanatórium a gazdasági helyzethez alkalmazkodva, kórházi osztályt nyi­tott szanatóriumi ellátással, napi 3.— pengő ápo­lási díjjal. A különszobák árait is lényegesen le­szállította. Különleges gyógytényezői: rádiumke­zelések, bélfürdők (enteroclesner, Darmbad) szív­betegeknek kimélő és pihenőkurák (eiektracar- dihograph), szénsavas fürdők, stb. Nagyszabásu vizgyógy, zander és ortopäd gyógytermek, aszthma szobák, sebészeti osztály elsőrangúan felszerelt mütőtcrmcivei, plasztikai sebészet, emlőplasztika, orrkorrekció, arcmcgfiatalitás, ránceltüntetés) stb., urológiai osztályán a legmodernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérséksí- tebb átalányárban stb. — Tájékozást nyújt szí­vességből dr. Bíró Géza gyógyszerész, Cluj, Piatai Unirii. HERMES NAGY NYÁRI VASÚTI MENET­RENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Zseb­menetrend 16 lej. Vidékiek még külöa 5 lejt küldjenek be portóra. MOLYZSÁK a ruhák legbiztosabb nyári megőrzője. Darabonként 30, 45, 85 lejért (nagyság szerint) kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek darabonként 5 lejt számítsanak portóköltségért. Budapesten az VL Podmasiiczky-u- 8. István Király Szállodában kaphat minden igényt kielégitő, MÉRSÉKELT ÁRU SZOBÁT t Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-43, 294-34 TÁRSAS AUTOCAR UTAZÁSOK HŰTŐIDRE!! PROGRAM: Indul Olajról Budapest—Becsbe vasárnap, aug. 11,18 és 25, szept. 1-én. Vissza Olajra kedden, augusz­tus 13, 20 és 27-én, szep­tember 3 és 10-én. Augusztus 25-én kirándulások Prágába, Budapest és Bécsen keresztül. Kedvezményes vízumok! Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai hivata­lában, Str. Reg. Maria 16. Cluj. Telefon 13-12. — „Dacia“ utazási iroda Oradea, Bv. Reg. Ferdi­nand 9. Telefon 988 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19. szám. Részvéieti dijak: Cluj— Budapest és vissza Lei 9&). Cluj — Budapest: Lei 600.— Cluj — Budapest — Wien Lei 1200. — Oradea—Budapest és vissza: Lei 700—. Ora­dea — Budapest: Lei 400‘— Megfelelő iratok mellett az útlevél kéréseket elintézzük. — A program módosításának joga fenntartva ! I! wtoHB&r&m PAÁL JÚB VASÁRNAPI RIPORTJA Szép asszonyok a festő vásznain Baschi Árpád, a legkiválóbb magyar ar£képfestők egyike beszél arról a sok­száz szép asszonyról, akiket negyvenöt év alatt meleg szeretettel és tarka színekkel, az ecsetjével és a leikével álmodott át az életből a vászonra... PŐSTYÉN, 1935 augusztus elején. (COPYRIGHT by Jób Paál.) Ennek az élénkszemü nagy piktornak ka­rakterisztikus művész fejét minden eszten­dőben itt találom a Vág partján. Amiként Katona Nándor nemcsak piktora, hanem szerelmese is volt a Tátra égbenyuló sziklái­nak, azonképpen Basch Árpádnak ideálja a Vág vadul kanyargó árja, romantikus völgye, völgyének kormos romjai, a romok tövében egelésző szelíd juhok, tarka népviseletü asz- szonyai, akik áhitatosan mennek vasárnap reggel a misére .. . Pöstyéni bizalmasának, Szirmai Géza ked­ves barátomnak társaságában találom meg a művészt, Pöstyón évtizedek óta visszatérő fenséges vendégét. Basch Árpád ma hatvan- kétéves: talán legöregebb vendége a világhírű fürdőnek. Egész fiatal volt, amikor eőször jött el ide és csak a háborúban maradt ki. Legszebb munkái itt készültek: egyszer ket­tős turnusban kellett megrendeznie azt a ki­állítást, ahol kollektiven kerültek bemuta­tásra a Vág vö gyének meleg szemmel meg­látott regényes portréi.. . A mester: sokoldalú művész. Abból az is­kolából való, — kevesen vannak már az ide- tartozók, az uj generáció pedig ugyanúgy specializálja magát, mint a doktorok, — amelyik egyaránt művész a piktura minden ágában. Művészi felfogása is az: a festőnek mindent keli tudni. Basch Árpád valóban mindenhez is ért. Illusztrálta. Herczeg Feren­cet éppen úgy, mint Anatol France-ot, vagy Mikszáth Kálmánt, az ő képeivel jelent meg Watts Dunton Carniolája, szerkesztett már újságot is — a Magyar Géniuszt — és ami­kor Shakespeare egyik darabját rendezte Hegedűs Gyulával a főszerepben a Vígszín­ház színpadán: ezzel is országra szó'ó sikere volt. A magyar kormány megbízatása alap­ján ő festette meg a koronázás után Károly király arcképét, amely a parlamentben, lóg. Ferenc Józsefről készült rajzát most vette meg a Fővárosi Muzeum. A világháború had­vezérekről festett portréi ott hirdetik művé­szetét a Hadtörténeimi Muzeumbön hatalmas kompozíciói melllett. Zrínyi kirohanása, a Magyarok Cambrayban, a Mogyoródi csata Szent Lászlóval, meg többi remekei sokáig hirdetik nevét és művészetét. Basch Árpád kétségkívül a legkiválóbb magyar portréfestők között halad az — élen. Igazi eleme: a szép asszony. Kevés piktor vásznán láttam mosolyogni annyi szép ais-z- szonyt, mint a Basch Árpád vásznam. Pöstyéni kúrája közben erről a témáról beszélgetek el vele. — Hány szép asszonyt festett meg az éle­tében — teszem fel a kérdést, mire nevetve feleli: — Inkább úgy kérdezze: hány csúnya asz- szonyból csináltam szépet . . . És nyomban meg is magyarázza: — Én, aki ismerője és piktora vagyok a szép asszonyoknak, nehezen tudnám meg­mondani, milyen a szép asszony. Nincsen két egyforma nő és szép az, akit én,, a mű­vész szépnek látok. Szép még akkor is, ha mások számára nem tűnik fel annak. Az em­berek, akik gondokkal tele rohannak tovább az élet utjain, eÜfásultan hajszolják az élveze­teket, vagy belebolondulnak egy vakitó — nekik vakitó — szempárba, másképpen lát­ják meg — ha ugyan egyáltalában meglát­ják! !! — a szépet, mint én, a festő. Egy szép asszony csak akkor lesz szép, ha minden megvan benne, ami alkalmassá teszi arra, hogy szép legyen. Ha széppé válik az én szememben, akkor: szép lesz a képen js. Nem minden asszony szép az életben, aki a képen szép. — A festő nemcsak a szemeivel1, hanem a leikével is nézi azt, akit palettájáról átvisz a vászonra. Talán a lelkűnkkel! többet látunk, mint a szemünkkel. A szerelmes embert azonban sohasem tudjuk kielégíteni. A sze­relmes ember olyan szépnek látja szerelme­sét, amilyennek mi nem láthatjuk soha. Leonardo da Vinci sohasem1 tudta volna az ő Ciocondáját annyira szépnek megífesteni, mint amilyennek megfestette, ha kezét nem vezette volna a művészeten kívül más érze­lem is. . . Megkérdezem a Mestertől: —- Amikor valamelyik múzeumban ihlet­tel teli megáll valamelyik klasszikus remek­műve előtt: meglátja rajta, hogy a piktor szerelmes volt a modelljébe? — Ezt nem flehet látni, ezt — csak érezni lehet. Én mindig megérzem. — Ciocondának olyan csodás rejtelmes mosolya van, hogy az már szinte földöntúli. A piktor, aki ezt a mosolyt megfestette, nemcsak látta, hanem érezte is ezt a mo­solyt. Nemcsak a festői képességét öntötte bele a képbe, hanem a lelkét is. Rubens ké­pein, — Liechtenstein gallériában ragad­nak magukkal ezek a műremekek — a saját gyerekeinek portréjából kiérzik az apa szeretete a gyerekei iránt. Velasquez, nemcsak a magia korának, hanem talán min­den időknek legnagyobb port rétistája, aki művészetében utolérhetetlen: nem a szerel­met, hanem a tiszteletet vitte át a vászonra. Képeiről bizonyos hidegség árad felénk. Az uralkodóknak kijáró tisztelet hidegsége. Elfenben: a milói vénusz vonalaiból ki kell ereznünk, hogy az ideális női szépség meg­testesítőjének élő alakja a szobrász számára több volt, mint: modell. Tizian Líviájából lehetetlen ki nem érezni a sziv meleg dobba­nását. — Cennino Cennini, a quatrocento nagy mestere Trattato-jában pontos utbaigazitást ad a festőnek. Megírja: hogyan, kelj a festé­ket keverni, mit kell csinálni a vászonnal és ő irja, hogy: „hit és szeretet nélkül az em­ber lelkét visszaadni nem lehet“. Könyvének egyik fejezetében arról ir, hogyan kell Ma­donnát festeni. És utasítást ad arra, mit és hogyan imádkozzék az, aki a Szűz Anya alakját viszi át a vászonra. Nagyon is igaza van neki. Az ima: ringatja a piktort abba a hangulatba, amire szükségünk van ahhoz, hogy ihlet üljön a képre. A mai piktor nem imádkozik, a mai piktor Madonnájában nem is lesz meg soha az az áhitat és ihlet, ami a középkor nagy klasszikusainak Madonnáit annyira jellemzi. — Hinni kein a szépségben és a fenköltség- bne és akkor a kép szép lesz. Az ihletet, amely bennem él, át kell plántálnom a vá­szonra. így vagyok én a szép asszonyokkal. Hiszek a -szépségükben, még -akkor is, ha ez a szépség a más számára nem jeleiét szépsé­get. Csak akkor, ha hiszek ebben, vagyok képes arra, hogy olyan szépre fessem a ké­pet, ami’yennek -az élő asszonyt a lelki sze­meimmel látom. És még egyet: kell, hogy a modell az én számomra szimpatikus le­gyen. Kell, hogy megszülessenek lelki kap­csolatok közöttünk. Kell, hogy olyan rokon­szenves vonásokat fedezzek fel a lélekben, mit talán más nem vesz észre. Ha nincs meg a lelki kapcsolat: még a szép -asszonyt sem tudom talán szépnek megfesteni.. . . . . Odakinn az égen fényesen ragyognak a csillagok milliárdjai. A Grand Hote- Róva terraszán szól a zene. Ragyogó szép asszo­nyok táncolnak a pöstyéni bálon. A művész fején esi Magos dús haja. Rakoncátlan szakái- lán-ak fehér száki balra dőlnek. Két kezét összekulcsolva maga elé támasztja, csillogó szemekkel nézi a sok-sok szép asszonyt a hotel terraszán. Az esti csillogásban, a vil­lanykörték vakitó ragyogásában, a deko - tázsban szép valamennyi. Leheletszerüen li­begnek el előttünk. Nem állnak meg egv percre sem. Megfordulnak a frakkok és szmokingok oldalán . . . Vájjon hányat találta igazán szépnek kö­zülük Basch Árpád, a piktor? Nem merem tőle megkérdezni ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents