Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-13 / 157. szám
1935 július 13. BLLE19 ZäK Ezeffiíiszáz kilométer magánvasutfai szeszeid ísieg Esdélylbera a CFS* négyisiiiiió Séfért leţiyvenkilenc és félmillió Sej értékű részvényf! érvény íelennek nyiSvániioidali gawaawgi^iM^ i vitelle! és behozatallal foglalkozó kereskedő részéről. Az össz«jöv<*tel Rózsa Mór elnöklete alatt tiltakozott a kereskedők ellen emelt árdrágitási vád ellen, emlékiratban követelte a kontingentálási rendszer megszüntetését és a devizakereskedelemnek a magánbankok hatáskörébe vonását. Kérték a kereskedők továbbá, hogy a kiviteli jutalmakat azonnal fizessék ki, mert a késedelem következtében csökken az exportörök vállalkozó kedve, a nswmBwmmm kivilel pedig megcsappan, követelték, hogy a behozatali kéréseket legkésőbb nyolc nap alatt intézzék el és az importmennyíséget a régi importőrök részére négy évre előre állapítsák meg. A tiltakozó emlékiratot Comsa •Ionel szenátor, a Sfatul Negustoresc elnöke, dr. Dan Parten, az iparkamara elnöke és Romanovici Gligore adták át Leon miniszternek. Már az első osztályon milliomos lehet,.. * 1 ff de persze csak akkor, ha van sorsjegye. — Vegyen vagy rendeljen tehát azonnal osztálysorsjegyet a li&OCSâlOtf ÜISCMíSÍÖi fI§lf¥lS€l#Ii Ö||C a féftla ejflif Okláb I7.*érs hoz döntést a bíróság BUCUREŞTI. (Az 'Ellenzék tudósítójától.) A Viitorul, a liberális párt hivatalosa, vezető helyen részletes beszámolót nyújt az erdélyi magánvasutak sorsáról. A közlekedésügyi minisztériumban működő magánvasutak igazgatósága ugyanis jelentest tett ebben az ügyben iFranasovici miniszternek. A jelentés részletesen foglalkozik a régi erdélyi magyar magánvasutak ügyével és beszámol arról is, hogy milyen eszközökkel lehel ma jövedelmezőbbé tenni ezeket. Nem téveszti el szem elől a jelentés azt a tényt, hogy a kérdéses tizenhét vasút közül két vasútvonal részben román, részben magyar területen maradt. Az erdélyi magánvasutaknak szerződésük volt a iMAV-al, melynek értelmében ez arra kötelezte volt magát, hogy a bruttó bevétel 47—'56 százalékát befizeti a magánvasutak pénztárába. A közjogi változás után a OPR vette át ezeket a vasúti vonalakat anélkül, hogy a MÁV-al kötött szerződés érvényét elismerte volna. így aztán perre került a sor s az ügy letárgyaltéra vegyes bíróság ült össze Páriában. Románia végül is úgy vetett véget a peres helyzetnek, hogy a részvények többségét összevásárolta. így aztán az állam nem lépett a vasútvonalak tulajdonába, csupán a részvénytöbbséggel járó jogokat gyakorolta. Cluj-ra és Arad-ra helyezte át Budapestről a vállalatok központját. Ugyanakkor a vállalatok igazgatóságát is átalakította és saját embereit ültette azokba dr. V. Popp közlekedésügyi miniszteri igazgató elnökletével. A magánvasutakat ezután a részvénytársaságokra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint vehették át. Közgyűléseket tartottak, megváltoztatták a román érdekeknek megfelelően alapszabályaikat s ennek értelmében felhivták az összes részvényeseCLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Erdély 1 óvárosában két gazdasági intézmény emelte fel egyszerre tiltakozó szavát a kormány gazdasági politikája ellen. Egyik az Ugir, a romániai gyáriparosok egyesületének erdélyi körzete, amelynek gyűlésén Diamant Izsó elnök és dr. Böszörményi Sándor, az Ugir kerületi igazgatója tettek jelentést azokról a kormányintézkedésekről, amelyek megnehezítik és megdrágítják az ipari termelést. A gyűlés élesen elítélte a kormánynak ezt a politikáját. Különösen az importszabályozás miatt hangzottak el súlyos kifakadások, mert Három gyógyhéi Budapesten, rendkívül kedvezményes áron!! Az á'talánykura jegyfüzete érvényes: Geüért Gyógyfürdőbe Lukács Gyó yfürdőbe Margitszigeti Gyógyfürdője Svá hegyi Szanatóriumba ! A háromhetes kúra ára 32,31)9 lei n-ely összegben következők foglaltatnak bent: Lakás három hétre (21 n p). Napi háromszori étkezés (szükségeseién diétás csztíai). A 1 kás és é kezés iginyqeve- hetö a következő szál ókban, illetve szi- natóriumokban: Gellert, Lukácsfürdő, Margitszig ti szállókban és a Svábhegyi Szanatóriumban. 21 napi orvosi felügyelet. 21 napos gyógyfürdők dija. 2 auió- ko járat. Utalvány 2\50 p ngős vizű era. Uta vány a MÁV. vonalon Budapestre és onnan vissza, vagy tovább e y más határállomásra. 50százalékom kedvezményre. Kísérő részé e, aki a beteggel egy szobában lakik, de sem or/ősi felügyeletre, sem gyógyfürdőkre igényt nem tart, a jegy- fűz-t ára Lei 10.500. — A pausálkurához szükséges jegyfüzet kiváltható az Ellenzék utazási oszíáíyábízn, Cluj, P. Unirii, ugyanott az összes szükséges felvilágositáso is beszerezhetők. kel, hogy mutassák be részvényeiket Iepe- csételés végett, hogy a korona értékben kiállított részvényeket lejre alakítsák ál l:t arányban Az is benne volt a felhívásban, hogy semmiseknek tekintik a lepecsételésre be nem mutatott részvényeket. Tizenhét részvénytársaságból hal vállalat részvényesei ennek dacára sem jelentkeztek részvényeikkel, igy aztán az 1934 június 21. napjára összehívott közgyűlésen az állam kimondta ezeknek a vállalatoknak felszámolását, ami most van folyamatban. A többi tizenegy vállalat magánrészvényesei közül mindössze 3 millió 962 ezer 050 lej értékű részvényt mutattak be, igy 49 millió 458 ezer 050 lej értékű részvény került megsemmisítésre. A 3 millió 962 ezer 050 lej kifizetése után tehát összesen 1500 kilométer hosszú vasutpálya jutott az állam tulajdonába, amit most már a CFR nevére Írnak át a telek- könyvekbeu. Az államnak eddig 835 ezer lejében van a 17 magánvasut nacionalizálása. A 17 vasútvonal közül 11 nincs használatban. A Va- lea-Visău-i, Mures-Turda-i és Bihorene-i vasutak per alatt állnak s a Viitorul szerint ezért Budapesten is perek folynak azokkal, akik „tehermentesen“ adták el részvényeiket. A vétel után ugyanis ennek ellenkezője derült ki, mert a részvénytársaságok egyedül a vasútvonalak haszonélvezetével rendelkeztek s a föld a vasútépítés után is az állam tulajdona maradt. A jelentés felkéri Franasovici közlekedés- ügyi minisztert, járjon közbe a CEB vezérigazgatóságnál és rendelje el, hogy a perek és vitás ügyek lebonyolításához szükséges összegeket sürgősen bocsássák a magánvasutak igazgatóságának rendelkezésére. az ipar nyers és segédanyag szükségletének kifizetésére az utolsó napokban a Nemzeti Bank által -kiutalt devizáknak csak 28 százalékát kapta meg. A továbbiak során a kormány köztehermentesitési politikája ellen tiltakoztak, az ellen, hogy az adóbevételek fokozása érdekében forgalmi adó alá akarják vetni az adóalapból levonható fuvardijakat. A gyáriparosok szerint ez a rendszer nemhogy több bevételt eredményezne, de ellenkezőleg, az eddigi adóbevételek csökkentését vonja maga után. mert az ilyen intézkedések lerontják az adófizetők törvénytisztelelét és visszakényszeritik az adóeltitkolási módhoz. Elhatározta a gyűlés, hogy a legerélyesebb közbejárást fogják megindítani a pénzügyminisztérium idevonatkozó rendeletéinek visszavonása érdekében. Végül — Diamant elnök expozéja alapján — behatóan letárgyalták az Ugir erdélyi vezetői azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel az Ugir-iigyvezetők a kormánnyal és közvéleménnyel szemben beigazolhatnák, hogy az összes belföldi és külföldi, illetve az összes ipari és mezőgazdasági termékek vissza nem szorítható drágulásának egyedüli és kizárólagos oka a kormány maga. Az árkérdések szabályozásánál soha nem hallgatták meg komolyan a fogyasztók, soha a termelők szervezeteit. Az exportpolitika irányításába soha nem vonták be komolyan az exportőröket, az import szabályozásába soha nem vonták be megfelelő súllyal és felelősséggel az importőröket. Ami pedig a közteher politikát illeti, e tekintetben az adóterheket viselő rétegek beadványaira még választ sem igen adnak a minisztériumi osztályvezetők. Ilyen körülmények közt a közterheknek irracionális emelkedése, az exportunk fokozatos visszaesése, a külföldi nyersanyagok 44 százalékos drágulása s az egész gazdasági életünk fokozatos leromlása elkerülhetetlen volt. Viszont ezek a körülmények — minden erőszakos ellenbeavatkozásokkal szemben — elkerülhetetlenné tették előbb a külföldi készáruk, aztán a külföldi nyersáruk- ból készült készáruk s végül a belföldi ter- melvények áremelkedését, aminek további következményei beláIhatatlanok. A másik tiltakozás a Kereskedő Tanács, Sfatul Negustoresc részéről kezdeményezett értekezleten hangzott el több mint ölveu kiCLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A leg- j utóbbi nyelvvizsgák, melyeknek következmé- nyeképen a magyar hivatalnokok százai kerültek minden megélhetési lehetőség nélkül az utcára, a perek lavináját indították meg a bírósági fórumok előtt. A fizetés nélküli rendelkezési állományba helyezett kisebbségi hivatalnokok a táblához fordultak jogorvoslásért. A helybeli tábla mellett működő közigazgatási bíróság tegnapra tűzte ki a tárgyalást Nasch József és Soós Pál. elbo- csájtott árvaszéki tisztviselők, valamint Wil- lersdorfer Rozália, az Aiud-i járásbíróság rendelkezési állományba helyezett hivatal- i noknője ügyében. Nasch József és Soós Pál a magyar impé- rium átvétele után a román állam szolgálatába léplek és hivatalukat közmegelégedésre töltötték be. Mindkettőjüket a román állam előléptette, ami bizonyitéka annak, hogy megfeleltek hivatásuknak. Tökéletes román tudásukat mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy az időközben rendezett nyelvvizsgára nem voltak előállítva. Ennek ellenére azonban az ezév márciusában tartott nyelvvizsga után fizetésnélküli rendelkezési állományba helyezték őket a fegyelmi bizottság döntése alapján. A rendelkezés sérelmes volta abban rejlik, hogy a törvényhozó testület intézkedése nélkül nem lehet olyan vizsgákat előírni, amelyek jogfosztó következményekkel járnak. Azonkívül a bíróságok szervezeti törvényeinek 247. szakasza értelmében eleget tettek a kinevezéshez szükséges összes feltételeknek, melynek alapján véglegesítve is voltak. A rendelkezési állománybahelyezés a törvény szerint csak fegyelmi büntetés következménye lehet, amit azonban csak pontosan megBUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Rendkívül nagy érdeklődés kiséri kereskedelmi körökben Costinescu helyettes kereskedelemügyi miniszternek azt a tervét, mely- lj’-el a mind jobban emelkedő árakat akarja letörni. Costinescu miniszter ugyanis meg- állapitolta. hogy köze! egy milliárd lej értékű áru fekszik a vámraktárakban, melyeknek elvámolását és kiadását meg akarja könnyíteni. A vámraktárakban elhelyezett áruk származási helyét és értékét most fogják egységes kimutatásba összefoglalni s elsősorban azoknak az áruknak behozatalát könnyítik meg, melyekre vonatkozóan behatározott törvény irhát elő. a miniszteri rendelkezéssel ellentétben. Az elbocsájtó intézkedés alkotmányellenes is, mert súlyosan sérti a jogegyenlőség elvét. Az elbocsátott hivatalnokoknak szerzett jogaik voltak, amelyeket nem lehet egy egyszerű rendelkezéssel megsemmisíteni. Willersdorfer Rozáliát 1920-ban a román állam nevezte ki, miután megfelelt az előirt feltételeknek 1925-ben sikerrel letette az úgynevezett képesítő ,,capacitate“ vizsgát, ahol hetes középosztályzatot nyert. A sikerrel letett vizsga eredményeképen azonnal véglegesítették. Az ö esetében is jogfosztás történt, mely ellen az illetékes táblai hatóságoknál keres orvoslást. A két elbocsájtott hivatalnokot dr. Fazakas János, az Aiud-i hivatalnoknőt pedig dr. Asztalos Sándor ügyvéd képviselte, A helybeli tábla mellett működő közigazgatási bíróság a tegnapi tárgyaláson megállapította, hogy az ügyre vonatkozó összes iratok, valamint a rendelkezési állományba helyezésről szóló végzés is az igazságügyminisztériumba vannak és azoknak hiányában az érdemi tárgyalást nem lehet megtartani. Ezért a bíróság megkeresést intéz a minisztériumhoz a hivatalos iratok sürgős leküldése végett. Egyben a tárgyalást október 17-re elnapolta. * I BÁGYADT. LEVERT. DOLGOZNI KÉPTELEN EGYÉNEKNÉL reggel éhgyomorra egy pohár természet« „FERENC JÓSZEF“ keserüviz a bélmozgást csakhamar megélénkíti, az emésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüriti, a vérkeringést szabaddá teszi és a gondolkodó, és munkaképességet emeli. hozatali engedélyt nyertek az érdekelt kereskedők. Az Argus jelentése szerint behozatali engedély nélkül is nyomban kiadják azokat az árukat, melyek azokból az országokból érkeztek, hol a Romániára nézve kedvező külkereskedelmi mérleg folytán a I számla kifizetéshez szükséges valutával ren- j delkezik az ország. A miniszteri rendelet I most készül és néhány napon belül nyilvá- I nosságra kerül. Az elvámolásra vonatkozó [ intézkedésekkel kapcsolatban Costinescu a I vámhivatalokban fekvő elkobzott árukat el- I árverezted. Románia és Oroszország vezet a gyermekhalandóság terén Egy fiatal magyar orvos, di Havlik Ferenc, akit nemrég avattak doktorrá, a romániai gyermekhalandóságot választotta doktori értekezése tárgyának Az értekezés kis könyvel tesz ki és rendkívül érdekes orvos-statisztikai anyagot ölel fel. Havlik dr. bevezető soraiból megtudjuk, hogy Románia és Oroszország az a két állam, amely magáénak mondhatja a legnagyobb gyermekhalandóság szomorú rekordját. A gyermekek védelme az emberiség egyik legfontosabb problémája, szociális és polili- kai kérdés, végtelen fontos állami szempontból is. Ha orvosilag gyermekhalandóságról beszélünk, akkor egy éves korig értjük a halandóságot. 'Pontos és kimerítő statisztikái kapunk a köny\ben a különböző években és különI böző korban elhalt gyermekekről s megtud I juk, hogy 1934-ben összesen 111.520 egv ' éven aluli gyermek Halt meg az országban. I 2.3 százalék az első napon, 17.1 százalék az i első hat napon belül, 20.4 százalék 7—29 napon belül, 40.9 százalék az első hat hónapban és 19.3 százalék az élet első 7—12 hónapjában. Ezután pontos adatok következnek Románia különböző ierületeinek gyermekhalandóságáról, majd érdekes megállapítás kövel- > kt-zik. amely szerint legnagyobb gyermek- I halandóság decemberben és júliusban, tehát I a hideg és meleg évszak kél ellenkező pólusán volt. Legkisebb a gyermekhalandóság I tavasszal. Mindez azonban területenként L ! változik. Oltenia-ban és Muntenia-ban téléi j Bukovinában és a Bánátban nyáron legm. i gyobb a halálozási arány. (M. L.) „Az Snarl €§ mezőgazdasági femelei fiit iá nem szorítható drágulásinál egyedüli oia a normann maga“ iáét epJéfyi gazdasági Intézsnény essraeSte Sei tiltakozó saaváJ a gazdasági ellen* Ä vámraktárakban iekvő egymiíSiárd értékű áru elvámolásának könnyítésével akarnak segíteni a drágaságon Costinescu helyettes kereskedelmi miniszter terve
