Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-12 / 156. szám
6 ELLEPJÉK 19 3 5 jul Ills 12. Árloití'seU tulim .• \ ou J Nimm Hau! Maréi kórséuliízin •u-U-iio.v mjin vulkiKitha adják « ko/srţ;i ári évikul tu-UM munkálatait. |v> 1 >us ci\ a cluji .'1 ■■■■■ íVi'KWY, ImMlük" helviHHÓl'CIl .li le |tés uiMti .. CUi I-HU--VCI lUiicm Uo/ír -ói keleti cRvii.t.'.ko s;- uilajdoiuu kc(>evö „Dósul Manas- iii‘ erdőn 'zbeu lévő <1.184 köbméter t»ycr- is.'.: r.i i:.u .-rí.k.'Mieink |ulius iS án a Na. vaiul-mci;yci l.id ko/vl';', hivatalos liely lsedében .1: ejtés ui ;án 1 . co darab elő tölgviát értékelte ;uk. )ultus i : .11 a l a-a .i' l.uiitókép'/óinto. et hivatalos i -lyis-t-., ben át’ejtés ut|án vállalatba adjik is;y tanulót erőm építési munkálatait. — Julius 12-én a CFR Oradea-i forgalmi felügyelőségénél árlejtés utján bérbe adják a samuri .illő. máson lévő dohinytőzsdét. — [ulms 12-én az iaşii pret ekeurán ár'ejtést tartanak a Dczma, tsA'iüva es Sepreus községekben felállítandó ejj.-sese-ügs i d:pénze rck építése érdekében. Hokim is. elei lej lulius 12-én .íz orüeleai városházán árlejtést tartanak három földalatti benzinkút építési munkálatainak vállalatba adása érdekében. — Julin. 12-én a limisoaraá városházán árlejtést tartanak 20 ezer .i;r. drót és kábel szállítása érdekében. — Ju. lius 17-én a Bihor-mcgvei Suiug község hivatalos helyiségében árlejtés utján a Díjú, Suiug, Sohan. Ileu és Ghida községeik bérbeadják vadászati jogukat. — Julius 13-án a timişoara! városházán árlejtést tartanak 1190 darab villanyóra beszerzése céljából. — Julius t6-án a timisoarai városházán árlejtést tartanak 15 560 kgr. bádoglemez beszerzés érdekében. — Julius 14-én Fagaras-megyei Sanmartin község hivatalos helyiségében a községi vadászati jogot adják bérbe. — Julius 17-én a cluji állami felsőkereskedelmi iskola hivatalos helyiségében árlejtés utján adják vállalatba a-z intézet kibővítési munkálatait. Előirányzat 2,656.280 lej — Julius 31-én Ciosaia Bihor-megyci község hivatalos helyiségében árlejtés utján vállalatba adják a községi ártézi-kut takarítási munkálatait. — Julius 18-in a Ciuc- naegyei Ditrau község hivatalos helyiségében árlejtés utján 2783 köbméter fenyőfát értékesítenek. — Augusztus 2-án a timisoarai városházán árlejtést tartanak icoo kgr. gépolaj, 5000 kgr. transzformátorolaj, icoo kgr. lageroiaj és 1200 kgr. dinamoolaj beszerzése érdekében. — Julius 23-án Brasov-megyei Turches község hivatalos helyiségében árlejtés utján 3628 köbméter fenyőfát értékesítenek. — Augusztus 13-án a timisoarai városházán árlejtést tartanak 2000 darab nitt-kötés beszerzése céljából. — Julius 23-án a brasovi városházán árlejtés utján vállalatba adják az I. G. Duca kövezési munkálatait. — Augusztus 5-én a Zalau.i törvényszék hivatalos helyiségében árlejtés utján 758 köbméter tűzifa- anyagot szereznek be- — Julius 13-án a cluji kerületi erdőigazgatóság hivatalos helyiségében árlejtést tartanak a Bautarul de Sus község határában lévő 298.10 és 288.70 hektár erdőterület faanyagának értékesitése tárgyában. — Julius 16-án a timisoarai kerületi postaigazgatóság gazdasági hivatalában árlejtést tartanak 360 ezer kgr. tüzelőpakura beszerzése céljából. — Julius 15-én az Ilva Mica-i helyőrség parancsnokságánál árlejtés utján szerzik be a helyőrség szalonna- és huswukft, gittéi. lulius 18 án a .atmari városház« 1 ga/.duvági hivataliban árlejtést tartanak 16, 30, Noo vagon j 10 tonna tűzifa anyag beszerzése érdekében. — Augusztus 9-én u Trct Scaunc- megvei Martinus község hivatalos helyiségében bet beadják a község vadászati jogit. Szeptember in a Timis Toroméi megyei Fölcj község körjegvzó.ségénéJ bérbead jik .1 községi vadászati jogot lulius 13-án .1 közmunKaügyi minisztériumban üiicurestibcn árlejtés utján vállalatba adják a Hatseg—Sírra—Petroşani útvonal lavitá. sihoz. szükséges kavics szállitásái. — Julius 19-én Sibiu varos polgármesteri hivatalában árlejtést tartanak .1 városháza a Lkai mattoltainak egyenruhájához szükséges posztó beszerzése érdekében. — BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától'.) Hivatalos kimutatás szerint a gyümölcsfává1 és szőlővel beültetett terület 562 ezer 712 hektárt tesz ki, ami az ország összterületének 1.91 százaléka. A gyümölcsösök területe 234.295 hektár. A fák száma fajtánkint a következő: Szilva 54 millió 633 ezer, alma 9 millió 346 ezer, cseresznye és meggy 6 millió 239 ezer, dió 5 millió 314 ezer, körte 3 millió 650 ezer, nyári barack 2 millió 15 ezer, őszi barack 1 miliő 151 ezer, birsalma X millió 14 ezer darab. Az évi átlagos gyümölcstermés 10 millió metermázsa. A szőlők termése másfélmillió raétcrmázsa, csemegeszőlő és nyolcmillió hektoliter bor. A gyümölcs- és szőlőterületek átlagos évi hozama megközelíti a hat- és félmilliárd lejt. Franciaország után Románia a legnagyobb gyümölcstermelő állam Európában, ennek ellenére a kivitel terén a kontinensen csaknem utolsó helyet foglal el. A gyümölcskivitel az exportkorlátozások következtében megnehezült. 25 százalékos valuta prémium csak a következő államokkal szemben áll fenn: Németország, Ausztria, Palesztina. A kontingentálási rendszerben Lengyelországba kivihetünk 300 tonna barackot, 4000 tonna szőlőt s ugyanez alapon vannak némi kiviteli lehetőségeink még Csehszlovákia és Németország felé is. Az elmúlt évi gyümölcstermés külföldre juttatott részét a lengyel, német, osztrák és palesztinai piacok vették fel. 1933-ban a gyümölcskivite. mennyisége 118 ezer 444 (uliu.% 19-én a Tarjai SecucM.i városházán árifi ub utján vállalatba adják a piac nyugati rés'/<- nrk jv/.falto/.iü munkálatait. lulius join 1 Iliasov megyei l inuri község hivatalos helyisége ben bérbeadj.ík a községi vadáv/au l<>gni Julius 18-in u Resit« I városházán árlejtést tar úriak a városi villamosmü résvére ./állítandó benzin beszerzése érdekében. Augusztus \ in a/ aradmcgyei lratos község hivatalos helyisége- ben árlejtés utján a vadászati jogot adják bérbe. — lulius 18-án a Sibiu-i városházán árlejtést tartanak >t vágóhíd egészségügyi berendezi", be. szerzése érdekében — Julius 18-án a Sibiu-i városházán árlejtés utján 2000 köbméter gyertyán- far értékesítenek tonna volt 124 miLlió 790 ezer itej értékben, 1934-ben 208 ezer 816 tonna 195 millió 263 ezer lej értékben. A gyümölcsimportban Olaszország, Görögország, Törökország és Spanyolország szerepelnek a legnagyobb mennyiségekkel. 1933-ban behoztunk 175 ezer 724 métermá- z.sát 169 millió 336 ezer lej értékben, 1934* ben 193 ezer 252 métermázsát 182 millió 838 ezer lej értékben. A gyümölcsértékesítés a belföldön a termelők és kereskedők szervezetlensége következtében meglehetős nehézséggel küzd. A gyümölcsfeldolgozó üzemek piacok hiánya miatt nagyobb mennyiségeket nem dolgoz- Jiatnak fel. A kivitel e téren a minimumra csökkent. A feldolgozó üzemek között a legnagyobb jelentőségűek a gyümölcspálinka üzemek, de ezek is nagyrészt háziipari jeléggel birnak. A régi királyság és Erdély egyes részein a szilvatermés 75 százalékát pálinkafőzésre használják fel. Gyümölcsárak kilógramonkint lejben: 1934 junius 1935 junius Meggy 11 12 Cseresznye 16 12.50 Állma 13.25 1375 Körte 15 15 Barack 17.50 17.50 Eper 15.50 15.50 Ásza1 Eszi lva 15.50 ij.50 Külföldi gyümölcsárak: Amerikai mogyoró 42 43 Mandula 132 Ismét egy lépés történt gazdasági ./a kok bal ásunk kiépítése író' a ciumbrudi szőlészeti és gyümölcés/cti jellegű gazdasági szakiskola ......rdé'yc// A román kir föüdmivelésü yi minisztérium többizben tanujelét adta annak, hogy menynyivel magasabb fokon áll a kisebbségi kultúrpolitika megértése terén, mint 1 közokt.i tásügyi minisztérium. Bizonyítéka ennek ■> már évek óta működő két magyar tannyelvű gazdasági isko’ánk, melyektől mindig megértésről és jóindulatró hallunk, amikor az őket ellenőrző á lami hatóságok szerepéről beszélnek. Mi sem természetesebb ennél, hiszen a kenycrtermelést em irányíthatják semmi más szempontok, mint a mezőgazda- sági kultúra emelése minden me léktckinte- tek nélkül. Örömmel jegyezzük fel újólag, hogy a gazdasági tudás terjesztése terén ismét egy lépést haladt előre erdélyi magyarságunk s c lépést is jóindulatú segíteni akarás követi az. illetékes állami hatóságok részéről. Az eddigi két magyar gazdasági iskola tömött padsorai arra mutatnak, hogy kisebbségi vezetőink helyes utón járnak, amikor a falvakat tették meg a gazdasági jövő kiépítése terén az uj idők tengelyének. Megvagyunk győződve felőle, hogy a ciumbrudi isko a padjai is éppen oly rövid idő alatt telnek meg tudásra szomjas gazdákkal, mint a másik két iskoláé. Ciumbrud szintén alkalmazkodik a kisgazda életmódjához és csupán a téli oktatást vezeti be. Tanév kezdete október 15, vége április 15, de ez idő alatt kenyérkereseti kiképzésre is gondol, mert kertészeti és szőlészeti szakban oyan tudást törekedik adni, mely minden tekintetben megfelel a modern idők követelményeinek. Az uj gazdasági iskola cime: Bethlen Kollégium Téli Gazdasági Iskolája, Aiud. jud. Alba. Fe vételért szeptember i-ig adandók be a kérések szüetési, állampolgársági, vagyoni, erkölcsi, iskolai (4 elemi osztályról) és orvosi bizonyitvány becsatolása mel.ett. Az iskola internátussal és konviktussal kapcsolatos, melyek összdija 6 hónapra 3845 lej, tandíj nincs, jóltanuló szegénysorsu fiuk számára ösztöndíjas helyek is vannak. FÉRFISZABÓK! Divatlap szükséglet tűket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii, szerezhetik be I area .................... ........................... ..................... Franciaország után Románia a legnagyobb gyümölcstermelő állam Európában A kivitel terén mégis utoljára áll ;:: 7 -;: Ţ. TV És ekkor a hóolvadásban, künn a mezőn, a koratavaszi napson, hirtelen be elátott a leikébe, melyet eddig a szenvelgő bu, az erőszakok romantika tartott fogva. És nem látott benne mást a hűtlen szerelmese iránt, csak szánalmat és megbocsátást. Meglepte és boldoggá tette ez a fölfedezés. Elgondolta, hogyan csókolja az a másik és a vér nem tollúit az arcába és nem szorult ökölbe a keze, mint azelőtt. Hiszen most már mindegy. Hiszen ő volt az, aki eltaszitotta magától. Ki tudja, ho van, s mi van most vele? Szegény" Magda . . . Szinte röstelte, hogy" a nagy szenvedéseiből, a 'kiáltó szerelemből, amelyért az életét akarta odadobni, ilyen gyorsan nem maradt egyéb, csak szánalom és kevés borús fájdalom. Most újra elnézett a város felé. Látta a két házat, az ódont és az újat. A Rőser-ház- nak az ablakai be voltak szegezve. Kapuja becsukva. Nem lakta senki. A Stramm-ház kéménye füstölgőit vígan. Parányi fény szikrázott a? egyik ablakban. Az édesapja már világot gyújtott. A kapuja tárva, őt várják haza a szántásból. És hircetln megtelt melegséggel a szive. Látta a szép ifjú asszonyát és egyszerre vi á- gosan érezte, hogy" úgy szereti, ahogyan az édesapja szerette az édesanyját. Az álromantika, a szenvedés külsőségei úgy lepattantak most az egészséges szivéről, mint a máz az agyagedényről', ha tündöklő láng-kéve csapja meg.. És amikor egyszerű lelkének vizsgálódását megejté, valami boldogságféle szorongatta a torkát és homáiyositotta el a szemeit. Megindult haza, a fáradt lovak mellett, a kocsiút melletti gyepes ösvényen, ott, ahol apja, nagyapja járt haza a feketehegyi szántásról. Figyelte, hogy gyulnak ki egymásután a lámpák odalenn a völgyben a drága kis Igjló városában, ahol iámpaíény mellett a diákok görnyednek a könyv mellett és ifjú lányok játszanak régi melódiákat a vékony- hangú zongorán. Az ő házuk lámpasugára vonzotta a tekintetét. Öt is asszony várja, mint apáit, a régi cseresznyefabutorok, a megfakult kerevetek és öreg családi képiek között, asszony", aki felé ime, ujjongva repes a szive s akit voltaképpen máma talált löl, a berzenkedő, hideg, tavaszesti levegőben. Arra gondok, hogy az ő fia is itt fog járni ezen az utón, az öreg ház felé és egyszeribe megértette, hogy mi a boldogság a földi életben. Hazaért. Leszedte a szerszámot a lovakról, megmosta a kezét a kutnál és bement a belső szobába. Az ernyős lámpa szelíd homályba borította a szoba felső részét és éltesen világította meg Annuska kedves profilját. Valami könnyű, fehér kézimunkát var- rogatott, apró gyerekruhát. Péter oda1 épett hozzá megölelte és a hatalmas melléhez szorította. Aztán csak ennyit mondott: — Szeretlek, Annuska. Ez vök Annuska, nyugodt, derűs életének a leggyönyörüségesebb pillanata. Évek múltával, amikor szép, dús haja ezüstös fehérré változott, akkor is, ha erre gondolt, mosolygott és a szemeit behunyta. Sokáig tartották egymást átölelve. Aztán Annuska a könnyein keresztül mosolyogva szólott: — Mindig szerettelek, Péter. XIII. FEJEZET Pesti színház. Á Táncos-színház igazgatója sohasem táncolt életében. A színházban operetteket adtak elő, de sohasem volt türelme és kedve végignézni egy operettet; Tőié a komikus felpattanhatott a kardjára, felmászhatott a másik komikus hátára, el nem mosolyogta ‘ magát egy világért. Fáradt, szomorú, riadt tekintete mintha azt mondta volna: — Nem érdekelnek ezek az ostobaságok. Úgy sem lehet belőle tisztességesen megélni. Magda Fellegi Aurél társaságában szivdo- bogva lépett az operettszinház küszöbén át. Az épület, amely este kiragyogott, s amelynek foyerjében mosolygó művésznők képei ékeskedtek, amelynek homlokán villamos transzparensek világítottak, dé előtt, a józan világításban fakó, szomorú, kissé szennyes képet mutatott. Amint a lépcső felé haladtak, a bordó függöny" mögül kihallatszott a rendező hangja a próbáról és ez a hang félig könyörgés, félig ordítás volt: — Tót vagy, anyuskám, ne felejtsd el, hogy" tót lány vagy Amerikában. Nem akarod megérteni? Ne beszélj pestiesen, hiszen tót vagy. Az igazgató nem fogadta azonnal őket. Többen ültek az előszobában, kop>ott, öreg alakok és egy pár hetyrke fiatal leány, akik minduntalan be-benyultak a retiküljiikbe, kivették a rouge-rudacskát, kikotortak egy apró tükördarabot és egyforma mozdulattal festették a szájukat. Belül a rétik ül je mindegyiknek egyforma volt. Volt benne tükör, fésű, egy pár ócska levél, egy-két amatőrfotográfia, a valutaértéket bennük az elhasznált villamosjegyek képviselték. A direktor azzal fogadta őket, hogy nem köszönt. Ellenben mérgesen ráripakodott Aurélra: __ Maiga már megint itt van? Megmondtam már, nem használhatom, hiszen rekedtre itta a hangját. Fellegi Aurél kedélyesen fogta fel a dolgot, azt mondta: — Megváltoztam, apuskám. Olyan józan vagyok, mint a pénzügyminiszter, amikor harmadnapos hideglelésben van. Magda zavartan, tanácstalanul állott közöttük, mint hogyha idegen világba csöppent voOna. Bántotta, vérigj sértette az a hang, amit a két férfiú egymással szemben használt. Maga sem tudta, hogy miért. A direktor megkérdezte: — Hát mit akarnak? — Apuskám, fölfedeztem egy" gyöngyszemet. A direktor Magda fotó intett: — Ö a gyöngyszem? — Száz százalékig. A direktor végignézte Magdát tetőtől-tal- pig. Magda érezte, hogy soha igy végig nem néztek rajta. Vizsgálták, mustrálták. A vér szinte az arcába szökött. Már azon volt, hogy neheztelve elforduljon, de a direktor megszólalt: — Finom urilteánynak látszik. Szeretném tudni, hol került maga ezzel a hölggyel össze. — Fönn a Szepességen, apám, a Magas Tátra alatt, ahol a kéknefelejcsek csicseregnek. A direktor bosszúsan jegyezte meg: — Nagyon a humoránál van, Aurél. Azután újra Magdára nézett és mintha valami szánalomféle csillant volna meg a szemében: — Énekel? — Ig«n. Aurél felujjongott: — De hogy éneke1! Azt nem lehet elmondani, azt hallani kell. Magda érezte, hogy neki is szólani kell valamit. Félénken kérdezte: — Meghallgat, direktor ur? — Hogyne. Okvetlenül, holnap tizenkét órakor itt van a rendező ur, azzal együtt fogjuk meghallgatni. Majd a karmestert is be citálom. Másnap a direktor egy félórát késett. Ez a félóra keserves volt és lehangoló. Fellegi Aurél türelmetlenül fészkelődön, néha lopva nézett Magdára, mint a mesemondó, akit rajtakaptak a gyerekek valami nagy hazugságon. Végre megérkezett a direktor. Bosszúsan csapta be maga után az ajtón, nem köszönt senkinek. Berobogott a szobájába. Egy árverés volt ellene kitűzve, s a hitelezők el akarták vinni a „Frigiai leány'“ című opierett jelmezeit és díszleteit. Végre megkezdődött a próba. Bejött a rendező, egy riadt tekintetű ember, aki mániákusan kezdte magyarázni: — Kérem, direktor ur, az Irmus nem akarja elhinni, hogy ő tót. Egy pesti cselédet játszik tüzön-vizen keresztül. A direktor lemondóan legyintett a kezével: (Folytatjuk.)
