Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-12 / 156. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. MAGVAK POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak; havonta 70, negyedévre 210, íélévre 42-0, rveati 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 33 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókiilöabozettsi több. aB3HH«a2SI2a'33B>Ki^i73ffi£SaSE3BB LVI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM. PÉNTEK 1935 JULIUS 12. is■.MBszasmaa enaair. a i^sszsxíezjaíízzzzsz^ze^-~^mn ¥ ekerprőkáraak kell megint alávetni magát a Népszövetség­nek. Nincs nyugta szegénynek. A menekül­tek segélyügye, a kábítószerek forgalmának megakadályozása, a leány és rabszolgakeres­kedelem kiküszöbölése, a munkaközvetítés, a szellemi érintkezés szabályozása, minden rendű és rangú statisztika szerkesztése, igen, ez volna a kellemes, ez volna a szívderítő munka részére. Ehelyt súlyos dolgokkal kell vesződnie. A népek és az országok vásottak, rakoncátlanok, veszekedők, állandóan viszá­lyokat szítanak és ezeket a Népszövetség tar­toznék megoldani, holott se pénze, se posz­tója. Csak épp az igazgatási költségekre futja „szűkösen“ a tagdijakból. Fegyveres hatalma pedig nincs és viszályt szép szóval, ördögöt szentelt vízzel nem igen lehetséges tartósan elmulasztani. Ha sikerül valamely végső veszedelemmel fenyegető háborús vi­szályt elintézni vagy elodázni, akkor boldo­gan sóhajtunk fel, mégis csak jó, hogy van ez a Népszövetség 3 akármilyen elkenő más­különben, olykor-olykor mégis csak sikerül neki az oroszlánok talpából kihúzni a szál­kát baleset nélkül. Ki tudja, nem lesz-e idő­vel erős mustárfa ebből a gyönge majorán­nából? Ha pedig dugába dől valamelyik kí­sérlete, csufolódva mondjuk, hja, világvár- megyéje, sülyeszti az iratokat, csak sóhiva­talnak való, nincs mi különöset várni -öle. Ilyenkor eszeveszetten lép ki a fél, aki büsz­keségének valamely megtörését szenvedi vagy árvaságra marad. Legtöbbször a Lánc­híd élcét alkalmazzák reá: ha teherpróba idején a nem kívánatos elem alatt leszakad, akkor is jó, ha nem szakad le, akkor is az. Most Olaszországgal próbálják meg: sza­kad-e, marad-e? Olaszország hareias szándéka már ismé­telten foglalkoztatta ezt a derék, de nem derekas Népszövetséget. Volt már baja pél­dául Korfu miatt és baja lesz most Abesz- szinia miatt. Talán itt a legsúlyosabb teher­próba ideje. A látszatok a borúlátókat iga­zolják eddig, akik szerint az Európán kívül támadt baljós ügyekben eddig a Népszövet­ség mindig sikertelenül járt el. Még a Gran- chako-i háborúba is eredmény nélkül avat­kozott be, holott nemrég délamerikai közbe­lépés el tudta nyomni ott a háborús üszkö- ket. Japánnal se birt s ez hátat is forditott neki. Most megint Európán kivül keletkezett a baj. Hátha igaza lesz a babonásoknak? A mult év végén a magyar—jugoszláv háború veszedelmének elhárítása bezzeg sikerült Edennek, most meg ő is az istenek térdére helyezte az elintézést. A mult év óta nagy­ban emelkedett a Népszövetség tekintélye s helyreállította némileg bizalmunkat a sze­rencséjében. Nagy az igényünk, de fö!ér-e a Népszövetség az istenek térdével? Most túl­ságosan kemény a dió. Döntését épp az az Anglia követeli, amely ellenezte Abesszinia felvételét az ott divatozó rabszolgaság orvén, viszont fegyveres kezet szeretne rátenni Abesszíniára egy békéltető kísérlet kudarca után épp az az Olaszország, amely eddig nagyhatalmakkal való szerződéssel gyarapí­totta afrikai területét és azelőtt, olyan hábo­rúkkal szerzetté meg Líbiát a török ellen, amit Európa barátságosan magára hagyott. A következetlen erőszak e jelenségeiből ki­harsog a kérdés: most vagy soha. Hadd lám, ebben az elmérgesedett helyzetben állod-e a sarat, kedves Népszövetség. Ha igen, ha eb­ben az össze-vissza kuszáit ügyben a két fő érdekelt és az összes szomszédos hatalmakat meg tudod nyugtatni, akkor csakugyan kitű­nő intézmény vagy. Akkor még súlyosabb teherpróbák jöhetnek. Ismét hozzányúlha­tunk a lefegyverzés kérdéséhez és a világ­béke uj megszervezéséhez. Az olasz—abesszin viszályban tegnap pa­rányi enyhülés állott be. Az európai vezér­diplomaták kijelentéseiből nyilvánvaló, hogy a Népszövetség kikapcsolása mellett tovább keresik a megoldás útját. Különösen íPáris- ban fűznek reményeket a további tárgyalá­sokhoz. A viiág feszült érdeklődéssel tekint az angol külügyminiszter ma délután az al­sóházban esedékes nyilatkozata elé, amely­nek előkészítését egy hosszú minisztertanács végezte el. A feszültség enyhülésének bizo­nyítéka, hogy az európai politikában és kü­lönösen a sajtóban tegnap délelőtt elterjedt fantasztikus híreket, melyeket a scliewenin- geni békéltető bizottság eredménytelensége idézett elő, az éjszaka folyamán sorba meg­cáfollak. Megcáfolták, hogy Grandi ultimá­tumszerű feltételeket közölt volna London­ban Abesszinia teljes megtörésére és hogy a japán császár személyesen közbelépett vol­na az abessziniaiak érdekében a viszály kö­rüli érdekeli nagyhatalmaknál. Paris reménykedőbb PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Laval teg­nap délután nagy megbeszélést folytatott Clerck párisi angol nagykövettel. A megbe­szélés tárgya az volt, hogyan lehetne a Nép- szövetség rendkívüli tanácsülése nélkül meg­oldani a viszályt. A megbeszélések során olyan utat találtak, hogy a tárgyalásokat azon folytatni lehet. A párisi sajtó egyértel­műje« reméli, hogy Laval sikerre vezeti a tárgyalásokat. A Temps szerint abban az esetben is, ha békés megegyezés jön létre az ellenfelek között, Olaszország követelni fogja, hogy Abesszinia kártalanítsa őt az anyagi áldozatokért, melyeket hadielőkészü­letek formájában mostanig hozott. A Matin is kedvezőbben ítéli meg az olasz—abesszin viszályt, reméli, hogy a nagyhatalmak között hamarosan létrejön a megegyezés s elkerül­hető lesz a Népszövetség rendkívüli tanács­ülésének összehívása. Addis-Abeba-i jelentés szerint az abesszin kormánykörök kijelentették, hogy az abessziniai kormány azonnal kérni fog­ja a Népszövetség rendkívüli tanácsának összehívását, hogy megvizsgálja az olasz— abesszin viszályt. Abesszin körök szerint ez az elhatározás is Abesszinia békés szándékait bizonyitja, mig Scheweningenben a békéltető bíróság olasz tagjának visszautasító álláspontja egy ötö­dik biró meghívása ügyében azt jelenti, hogy az olaszok fegyveres utón akarják megolda­ni a két ország között támadt nézeteltérést. A Havas-ügynökség értesülése szerint Gas­ton Jeze tanár, aki Scheweningenben a bé­kéltető bíróság előtt Abesszinia jogtanácsosa volt, tegnap Hágából Gcnfhe utazott, ahol szorgalmazni fogja, hogy a Népszövetség a rendkívüli tanácsülésen minél hamarabb tárgyalja le az olasz—abesszin viszály ügyét. Eden is reménykedik LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol alsóház ülésén Mander képviselő inter­pellációjára Eden népszövetségi miniszter kijelentette, hogy minden reménye megvan orra, hogy Olaszors:ág nem fog a háború eszközéhez nyúlni. Behatóan hangoztatták an­nak rendkívüli szükségét, hogy általános ér­dekből békés eszközökkel kell most is elérni a viszály rendezését. Az angol kormány el j van határozva, hogy folytatja erőfeszítéseit \ más kormányokkal együtt az olasz—abesz- r szin ellentétek békés megoldására. Az alsó­ház tegnapi ülésén különben Landsbury bi­zalmatlansági indítványt terjesztett a kor­mány ellen, amelyet 220 szavazattal 6 elle­nében visszautasítottak. A tegnapi minisztertanácson Hoare kül­ügyminiszter beszámolt azon elvekről, ame­lyeket holnap fog ismertetni a Baldwin-kor- mány külügyi politikájának megvizsgálására összeülő alsóházi ülésen. A minisztertanács EIoare beszámolóját elfogadta. A külügymi­niszter az angol—német egyezményről, a lé­gi Locarnoról és az olasz—abessziniai vi­szályról fog beszélni és előadja az angol kormány végleges álláspontját három fontos nemzetközi kérdésről. A vitában a záróbe­szédet Eden fogja tartani, aki különben teg­nap az alsóházban kijelentette, hogy a lo- carnoi szerződést aláíró öt hatalom között még nem indultak meg a tárgyalások a légi egyezmény ügyében. A Baldwin-kormánynak az a fölfogása, hogy sikerülni fog imponáló nagy többséget kapni az alsóház ülésén, an­nak ellenére, hogy úgy a munkáspárt, mint a liberálisok minden eddiginél erősebb tá­madást fognak ellene intézni. Abesszinia tiltakozik GENF. (Az Ellenzék távirata.) A népszö­vetségi fővárosba érkezett jelentés szerint az abessziniai kormány jegyzéket intézett az angol, francia, belga, csehszlovák, dán és svéd kormányokhoz s a jegyzékben a hábo­rús veszélyre való hivatkozással kéri, hogy az illető kormányok nyomban oldják föl a fegyver és hadiszerkivitel tilalmát. Külön­ben a genfi sajtó megjegyzi, hogy nagy je­lentősége van a Temps értesülésének, hogy a francia politika szerint a józan ész és az egészséges logika egyaránt követeli, hogy elébe kell vágni a Népszövetség és Olaszor­szág szakításának. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A londoni külügyminisztérium és az olasz követség egyaránt megcáfolja azt a hirt, hogy Grandi olasz nagykövet tegnap javaslatokat terjesz­tett volna elő az angol kormánynak az olasz —abesszin viszály elintézésének módjára vo­natkozólag. A cáfolt hir szerint Olaszország politikai biztosítékokat követel Abesszíniá­nak Eritrea és olasz Szomáli felől való el- lenőrizhetésére s Abesszinia egy részére ki­zárólagos olasz politikai és gazdasági érde­keltség kimondását. A követeléseket stresai hatalmaknak együttesen kellett volna köve­telnie Abesszíniától. ÂsssjeleseiB leeaosadasi fenyege’íése izgatja Hfiacsaresti politikai koréit A vitás százmillió többletkiadás BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Teg- | nap az a hir terjedt el Bucuresti-ben, hogy 1 Angelescu dr. közoktatásügyi miniszter be­nyújtotta lemondását. A hirt aztán maga Angelescu cáfolta meg, midőn kijelentette, hogy a közoktatásügyi tárca körén belül szükséges 100 millió lej folyósítására nézve ellentétbe került ugyan Tătărescuval, ez azonban nem jelent annyit, mintha már le is mondott volna. Nyilvánvaló, hogy közben­járás indult Angelescu megpuhitására s en­nek eredményétől függ most már lemondá­sa. A minisztertanács egyelőre 60 millió lejt folyósított a közoktatásügyi tárca céljaira, de nem lehet tudni, vájjon Angelescu ezt a megoldást elfogadta-e. Hivatalos jelentés sze­rint Angelescu dr. tegnap hivatalos utón volt Balcic-ban, ahol 150 Timisoara-i gyer­mek nyaral. A miniszter nem adott újabb nyilatkozatot a sajtónak. A lapok szerint komoly belpolitikai vál­ság származhat abból, ha Angelescu tovább­ra is ragaszkodik a 100 millió lej kiutalásá­hoz. Antonescu pénzügyminiszter ugyanis arra kérte minisztertársait a legutóbbi mi­nisztertanácson, hogy ne intézzenek hozzá „suplimentáris“ kiadásokra vonatkozó kéré­seket, mert augusztus 1. után nem járulhat hozzá ilyen kiadásokhoz. A lapok úgy tud- ' ják, hogy a kormány tagjai Angelescu köz­oktatásügyi miniszter kivételével egyhan- 1 guan teljesítették a pénzügyminiszter kíván­ságát. Antonescu és Angelescu között a hely­zet nem mérgesedett el teljesen. Liberálispárti körökben azt hiszik, hogy sikerülni fog az ellentéteket elsimítani. Erre annyival inkább szükség volna, mert Mano- lescu-Strunga kereskedelmi és iparügyi mi­niszter is elégedetlenül távozott el külföld: szabadságára. Az Epoca szerint Manolescu- Strunga miniszter elutazása előtt azt han­goztatta, hogy néhány minisztertársa elárul­ta. A lap szerint Manolescu-Strunga nyílt levélben támadást készít elő a kormány el­len, melyben lemondását is tudomásra adja. Angol honfharcosok Budapestem BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) .4z angol frontharcosok , kiküldöttjei Asawcmdcn ezredes és Cohen őrnagy ma a magyar fő­városba érkeznek. Útjukat Bécstől Budapest­ig hajón teszik. Megérkezésük alkalmával a magyar frontharcosok képviselői fogják üd­vözölni az előkelő vendégeket. Az angol frontharcosok kiküldöttjei négy napot fog­nak tölteni Budapesten és Horthy kormány­zó is kihallgatáson fogja őket fogadni. Enyhe lazulásról számolnak he a — a népszövetségi tanács azonnali összehívását követeli. — M® Seitik ki Londonban az angol álléspontlát

Next

/
Thumbnails
Contents