Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-09 / 153. szám
* + mi ftsflua 9. WLLBWZÉK sS Goga lapfa védekezik a kisebbségek elleni pogrom- birJetés vádja ellen Szenei a Kislalutly Társaságiak. — „Esztétika és sovinizmus BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Tara Noastra cimü Bucuresti-i napilap, Gogáék hivatalosa, vezető helyen hosszabb cikkben foglalkozik azzal a tervvel, hogy Goga Octaviant a Kisfaludy-Társaság tagjai közé akarják felvenni «Budapesten. — A magyar irodalmi körök — írja a lap — igen érdekes kérdéssel vannak elfoglalva amelynek következtében két részre szakad tak. A harc oka az a terv, mely szerint Goga Octaviant egyesek a Kisfaludy-Társa ság tagjai közé akarják felvétetni azért mert Madách remekművét románra fordi tóttá, A magyar irók egyrésze helyesli i tervet s megtiszteltetésnek veszi Goga Octa vian beválasztását a Kisfaludy-Társaságba Az ezzel ellentétes felfogású csoport nem tartja hasznosnak a terv keresztülvitelét, miután Gogának magatartását nem lehet barátságosnak nevezni Magyarországgal szemben. A vita tehát irja a Tara Noastra — két kérdés körül forog: egyik esztétikai, a másik soviniszta. Az elsőhöz tartozók nagy költőt látnak Gogában, a másik csoport pedig ellenséget lát Goga személyében. — Mi — irja a lap — nyugodtan várjuk a fejleményeket. Ha be is választják Goga Octaviánt a Kisfaludy-Társaságba, ez nem tehet hozzá semmit ahhoz a dicsőséghez, mely őt körülveszi. Akár beválasztják, akár nem, Goga ugyanaz marad. Érdemes azonban azt a vitát szóvá tenni, mely a „Pesti Napló“ és a „Magyarország“ között keletkezett ebben a kérdésben. A Pesti Naplóban íRadó Antal tollából cikk jelent meg, mely Goga Octavian soviniszta politikája ellen tiltakozott. Erre Zilahy Lajos hosszabb cikkben felelt a Magyarországban s igazságosan megállapította, hogy a művész túlél mindent, túlhalad minden sovinizmust és nacionalista programot. Zilahy rámutat arra, hogy abban az esetben, ha kultúráról van szó, a két országnák nincs indoka arra, hogy ne őrizze meg a közös utat. „Ez az ut — irja Zilahy — a román irodalomhoz vezet s spiritualizálja azt, mert a humista törvényekben foglalt majgasabbrendü fegyelem parancsait alkalmazza“. Ezt a felfogást a magunk részéről is helyeseljük. Művészi kérdésekben a Milói Venus előtt — nincs haza és sovinizmus. Csak rövidlátó ember áQit* hatja ennek ellenkezőjét. — Ezzel kapcsolatban — folytatja a Tara Noastra — szükségesnek tartjuk, hogy helyreigazítsunk bizonyos állításokat. Radó Antal ugyanis tévesen azt irta a Pesti Naplóban, hogy Goga Octavián a romániai magyar kisebbség ellen pogromot hirdetett a Tara Noastra-ban. Kijelentjük, hogy rosszhiszemű és abszurd a budapesti iró állítása. Lapunkban ugyanis — a román földhöz való igények védelme mellett — mindig a kilengések ellen harcoltunk. Nem mi lehettünk tehát azok, akik a kisebbségek zaklatását hirdetik. Addig, mig ezek dolguk után néznek, nyugodtak lehetnek. Ezt azért üzenjük, hogy Radó Antal máskor jobban ügyeljen tollára. — Ami végül azt a kérdést illeti — fejezi be a lap — hogy meghivja-e a Kisfaludy- Társaság Goga Octaviánt tagjai közé, teljesen rá tartozik. Tegyen úgy tehát, amint legjobbnak látja. Mi megtettük kötelességünket és a szükséges felvilágosítást megadtuk a vitára vonatkozóan. 'FÉRFISZABÓK! Divatlap sziikséglo tűket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii, szerezhetik be / I S©l©6í !MiOgţŞ0 I Előadások kezdete 3, 6, 9 órakor. | Dupla műsor 1. A VÉGZETES ÉJSZAKA. Izgalmas rendőrfilm. — Főszerepekben : Theodor Loos és Gerda Mauras 2. TÖRTÉNT EGYSZER ___Elsőrangú vígjáték. — Főszerepekben : C audetíe Colbetí, Clark Gable Erdélyi magyar diáklá háztartási alkalmazottak mun hogy tanulmányaikat bevégezzék Eddig Franciaországba mentek szárazdadánah, vagy mindenesnek, most az ókiráíyságban is állásokat vállalnak CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A háború utáni években az erdélyi magyar leányok épp oly harcosai az életnek, mint a férfiak. A megélhetés, a jövő kérdésének súlya rájuk is oly erővel nehezedik, mint a férfiakra. A lányok helyzete talán csak abban különbözik a fiatal emberekétől, hogy a szülői ház oltalmát továbbra élvezhetik. A fiuk, felnőtt korukban kevésbé vehetik igénybe a családi támogatást. A szomorú való felébresztette az erdélyi leányokban is az öntudatot. Ma már ők is részt kérnek a mindennapi életből és sokszor a férfiakat megszégyenitő áldozatok és megpróbáltatások árán is képesek felvenni a küzdelmet. Szinte egészen természetes dolog a tanári pályára készülő leányoknál, hogy kimennek Franciaországba és ott beállanak száraz dadának, vagy egyszerű háztartási alkalmazottnak, csakhogy eltudják sajátítani a lincenca-vizsgához szükséges francia nyelv tökéletes tudását. Évente igy 10—15 erdélyi leány is kivándorol a nyugati államokba, akik egy-egy esztendő után a legkitűnőbb tanárai a hazai iskolai intézeteknek. Ezeknek a leányoknak merész elhatározása egyre több bátorságot és erőt ad a többi társainak. Az utóbbi hónapokban erdélyi tanult lányok az ókirályság felé veszik Htjukat. Román családoknál keresnek maguknak helyet és alkalmat a nyelv elsajátítása érdekében. A napokban érkezett haza városunkba egy érettségizett 24 éves urilány, aki öt hónapi Pitesti-i tartózkodás után megelégedetten mesélte el életének egyik legérdekesebb önként vállalt „száműzetését“. Állás, apróhirdetés utján — Érettségi után egy helybeli tojásexport vállalatnál nyertem alkalmazást. Vámrendszabályok miatt azonban megszűnt az export és máról-holnapra elvesztettem állásomat, így éltem n családi háznál két évig. Végül is megsokaltam a tétlenséget és Tlhatározsegédkeztem. Nem riadtam vissza a takarítástól, sőt a padló tisztítástól sem. Munkámat nagyon megbecsülte a kapitány felesége. — Az egész városban alig akadt magyar ismerősöm. Köztük volt a kapitány tisztiszolgája, székelyföldi fiú. Jól esett néha el- diskurálgatni vele. Soha úgy nem örvendtem a magyar szónak, mint akkor. Vasárnaponként én is kimenőt kaptam, mint igazi háztartási alkalmazott. A református templomban összetalálkoztam a város csekély- számú magyarságával. Előadást is tartottam a magyar gyermekek számára a Vasárnapi iskolában. Áldozócsütörtökön nem kaptam kimenőt. A gyermekkel és a tisztiszolgával voltunk otthon. A konyhába az asztal mellé ültünk. Zsoltároskönyvemet és bibliámat vettem elő. Rögtönzött istentiszteletet tartottunk. A kis homályos konyha egyszerre istenházává változott. Olyan különös érzések fojtogattak, hogy el sem tudom mondani. S. N. három nappal ezelőtt érkezett haza városunkba. Elragadtatással beszél élményeiről. Ma büszke bátorságára és arra, hogy végre tökéletesen beszél románul. Most inkább reméli, hogy számára is akad valami állás, amiből fenn tudja tartani magát. Mert erőt érez magában ahhoz, hogy szembeszálljon az élettel . . . /. z. tam, hogy neki vágok az életnek. Ennek azonban egy feltétele volt: meg kellett tökéletesen tanuljam a román nyelvet. — Apróhirdetést adtam le az UniverSul- ban: „Erdélyi urileány elmenne a román nyelv megtanulása végett az ókirályságba. Bármiféle munkát vállal, fizetésre nem tart igényt. Megkereséseket „A munka nem szégyen“ jeligére a Cluj-i szerkesztőségbe kérek“. Három nap alatt tizenöt meghívást kaptam az ókirályság legtávolabb eső részeibe. Köztük több fizetéses állást is felajánlottak. Végül is egy Pitesti-i meghívás tetszett meg a legjobban, ahol tiz éves kis fiúnak, egy kapitány kis fiának gondozását kellett vállalnom. Istentisztelet a konyhában a tiszti» szolgával — Január 15-én indultam el. Az anyai szív aggódása nehezen engedett útnak. Megérkezésem után azonnal szolgálatba léptem. A kis Pavellel nagyon hamar megbarátkoztam. A harmadik elemista gyermekkel naponta foglalkoztam. Iskolába kisértem, tanítottam, szabad idejében játszadoztam vele. Tanitoitam imádkozni, énekelni. A végén annyira ragaszkodott hozzám, hogy kedvemért magyar énekeket is szívesen megtanult. Mig Pavel iskolában volt, a háztartás körül KEDDEN, JULIUS 9 - én! SZERDÁN, JULIUS f Ó-én • Beheffí vidám esti8 j Tréfák, jelenetek, egyfelvonásosok, aktuális I konferanszok.— Jég ek ; 20—60 Irjigl j| Orosz emigránsok szerint a szovjet a román kincsek egq részét eltüntette A norvég követség épületének falába voltak elrejtve a kincsek ? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Részletesen foglalkoztunk pár nap előtt a román kincsek ügyével, melyeket a világháború alatt Bucuresti-ből Moszkvába küldtek megőrzésre. Megírtuk, hogy két angol tiszt segítségével a háború végén Iasi-ba visszahozták ezeket. A hirt most a páris emigráns oroszok lapja, a „Poslednia No vosti“ kiegészíti és azt állítja, hogy az ango tisztek a kincseknek csupán egy részét hoz ták el, a többit Moszkvában a szovjet el tüntette. A „Poslednia Novosti“ cikke igen érdekes A lap szerint nem egy helyen őrizték a cár uralom idején a román kincseket. Egyik ré szűk az orosz jegybank pincéibe került, má sik része pedig a moszkvai román követsé gén volt őrizetben. 1918-ban a Moszkvából távozó Diamandi román követ az amerikai követnek adta át a kincseket, aki aztán a norvég követet kérte fel ezek őrzésére. A norvég meghatalmazott miniszter azonban maga is menekülni volt kénytelen s úgy döntött, hogy a rábízott kincseket a követség házának falába rejti el. Erről csak egy konzulátusi tisztviselő tudott, aki továbbra is Moszkvában maradt, hogy a házra felügyeljen. Ez a tisztviselő azonban időközben meghalt. Mielőtt szemét lehunyta volna, elárulta a titkot egy „K“ nevű német barátjának, aki igy megtudta, hol van a román kincsek egy része elrejtve. Ez a „iK“ nevű német aztán 1922-ben ösz- szeköttetésbe lépett a berlini szovjetképviselet embereivel, akik engedélyt szereztek neki, hogy a kincsek felkutatása végett Moszkvába mehessen. A kérdéses épületben ekkor már a csehszlovák misszió volt elhelyezve, mely semmit sem tudott a kincsekről. „K“ Moszkvába utazott, nyomban összeköttetésbe lépett a szovjet vezetőivel, akik a GPU-hoz utasították a szükséges teendők megbeszélése végett. így aztán közös tervet dolgoztak ki. Elrontották a kérdéses ház vízvezetéki felszerelését és munkásruhában jelentek meg a házban javitás végett. Ezeknél a munkálatoknál egyedül a GPU emberei voltak jelen, akik a falból a kincseket 1923 szeptember havában kivették, aztán közölték „K“-val, hogy nem találtak semmit az épületben. „K“ erre visszatért Berlinbe. Nem maradt azonban nyugton, tovább nyomozott s 1928- ban végre sikerült olyan bizonyítékokra szert tennie, melyek kétségkívül igazolták, hogy a GPU emberei becsapták és a kincseket elszállították a „javítási munkálatok“ közben. „K“ erre pert Indított Marvitz BrÜu dr. berlini ügyvéd utján a szovjet ellen s rövid idő múlva, érthető okból, visszavonta a keresetet. Eddig tart az orosz emigránsok lapjának közleménye, melyet fantasztikusnak lehetne tartani, ha nem nyílt volna meg a per, melyet aztán minden valószínűség szerint a szovjetkövetség kívánságára beszüntettek. A per adatai ugyanis döntőek voltak arra nézve, hogy ezek a román kincsek a szovjet kezébe kerültek. Az orosz emigránsok párisi lapjának leleplezése érthető feltűnést kelt Bucuresti- ben. A lapok hasábos cikkeket szentelnek az érdekes ügynek s várják, hogy a kormány megteszi a kincsek visszaszerzésére vonatkozó törvényes lépéseket. IZÜLETI CSUZNÁL ÉS ISCHIÁSNÁL, neuralgikus és arthiririkus fájdalmaknál egy pohár ermészetes „FERENC JÓZSEF' keserüviz, reggel éhgyomorra bevéve, gyorsan előmozdítja a gyomor és a belek működését s igen könnyű, lágy székletétet, jó emésztést és kellemes közérzetet biztosit. Orvosi vélemények egyöntetűen dicsérik a FERENC JÓZSEF viz rendkívül enyhe és jóltevő hatását vese-, hólyag-, prostata, és vég- bélbajoknál, továbbá sérvben szenvedőknél is. Haléira sásolt a szamosvölgyi motorosvonat egy katonái Öngyilkosság — vagy véSetlen szerencsétlenség CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójálól.) Vasárnap délután 5 és 6 óra között a Someseni-i állomás közelében súlyos szerencsétlenség történt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy vé- letlenségről, vagy öngyilkosságról van szó. Egy katona eddig kiderítetlen módon a vonat kerekei alá került, melyek mindkét lábát tőből lemetszették. Az áldozat Dop Iosif káplár, a III. műszaki (transzmissziós) e2red Városi sporttelepen ma, hétfőn 8-án este fél 10 órakor: aukăzuţi kozákok lovas mutatványai! Kozák lovas sport több mint 20 mutatvánnyal. II. Kozák nemzeti énekek. III. Kozák és cserkész táncok. altisztje, aki vasárnap délután a Someseni-i repülőtérről a vasúti megálló felé ment. Délután 5 órakor látták utoljára barátai s alig egy félóra múlva megtörtént a szerencsétlen ség. Ebben az időben robogott át az állomáson a Szamosvölgyi motorosvonat, amely elgázolta a 24 éves katonát. A szerencsétlen ségről azonnal értesítették a rendőrséget, mi alatt az áldozatot beszállították a helyi katonai kórházba, mielőtt azonban orvosi segélyben részesíthették volna, kiszenvedett. A rendőrség és a katonai hatóságok helyszíni vizsgálatot tartottak, de még nem sikerült megállapítani, hogy véletlen szerencsél- lenség történt-e. vagy Dop losif önként dobta el magától az életet. A rejtélyes szerencsétlenség ügyében a vizsgálat folyik. NŐI DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK! \ tavaszi szezon kis és nagy divatlapjai hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Varrónők árkedvezményben részesülnek!
