Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-06 / 151. szám
jfff^ Arm3 TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. L G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Tclcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. M, T .aafeaa'AÎMÎViai HHSEÄJ emaagSaHMSBKSBIEliS&i LVI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éventa 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbozettei több. 1 9 3 5 JULIUS 6. A pénznek nincs szaga — mondották régebben és ezt hiszik ma is. Újabban még más szólamokkal igyekeznek a pénz rejtélyeit megmagyarázni. Eszerint a pénznek nincs nemzetisége és nincsen vallása. Nemzetközi. Menekül, mihelyt valahol baj van és vidáman gyülekezik, ha valahol kánikulailag süt a gazdasági nap. Ubi bene, ibi patria: ahol jó a hely, ott a haza. Vallása hogy is lehetne, amikor az ördög találmánya, ez pedig felekezeten kivüli. Vlad Aurel dr. volt miniszter, most a numerus valachicusi arcvonal egyik zupás őrmestere, ismert nevű a külföld előtt is, mert a nemzeti-parasztpárt uralomrajutása előtt elsőnek költötte itthon és odakint a pénzünk és hitelünk rosszhírét, most újabb szólam részére készíti elő a talajt. Vlad Aurel dr. ur, aki 1904-ben egész pártjával ellentétben megszegte a szenvedőleges ellenzéki politikát s a dobrai kerületet megszerezte magának — mint az erdélyi román bankok vezérembere akkor is, most is — oly elveket hirdet, amelyekből könnyűszerrel megfogalmazhatjuk ezt az uj szólamot: a pénznek nem lehet központi jellege. Ha nincs szaga, ha nincs nemzetisége, ha nincs vallása, akkor ne legyen fővárosi vagy regáti címere se. Mindannyiunké, Kárpátokon innét és túl. Mindenüvé kell áradnia, nemcsak a fővárosi bankokba és leányegyházaiba. Vlad Aurel panaszkodik, hogy a kormány, amely a pénznek szabadelvüpárti jelleget kölcsönöz a cim elhagyásával, mint ahogy mindig cselekszi, valahányszor az ő pártja ül a kormányon, gyökeresen és szántszándékkal elpusztítja Erdély hiteléletét, de csak a románt, amelyet a konverzió már amúgy is alaposan megtépázott. Külön érdekessége a támadásnak, hogy az Universul hasábjain történik, amely az öreg szabadelvűek gyűlöletét füti Tătărescu és a H-csoport ellen, pedig a szabadelvű pénzpolitika a Bueu- resti-i nagybankok és a regáti hitelélet kedvezményezése körül épp az ó-liberálisok, a Bratianuk müve és bűne, legalább is az ellenzéki bibliák szerint. De hát a sanda mészáros tudja, hová kell nézni és hová kell ütni. <Ez a cikk részletesen kifejti, hogy az uralmon lévő kormány maga bevallotta, mennyi igazságtalanság, mekkora gyalázat történt az erdélyi pénzintézetekkel szemben. Tătărescu ünnepélyesen ígérte, hogy jóváleszi a mult gazdasági hibáit Erdélyben. Slavescu, a volt pénzügyminiszter egyenesen szavát adta, hogy az erdélyi bankokat föltáplálja s ehelyett ezek most romokban hevernek. Szegények! Igen, Vlad Aurel szerint romokban hever az egész Solidaritatea és nekünk illenék mély részvéttel tekinteni az Albinára és társaira, de hála Istennek nem igy van és csak Vlad vak és lázas képzeletében él igy. Érdekes, hogy Vlad Aurel, aki pénzügyminiszter is volt, aki nagyon jól ismeri az erdélyi kisebbségek helyzetét, megkockáztatja néhány való adat szomszédságában vagy talán örve alatt a rémlető mesét, hogy az erdéJyi román bankokat már a kisebbségek bősége miatt is jól föl kellett volna fegyverezni pénzzel. Hivatkozhatnánk a tömérdek megbukott, vagy bukásban lévő bankunkra. Hivatkozhatnánk rá, hogy a nemzeti bank csak parányi és szinte szégyenitő alamizsnához hasonló hitelt dob a kisebbségi pénzintézeteknek. Bezzeg Vlad Aurélék bankjai a közelmúltban más osztrák-magyar bankpolitikát élveztek! De hát kétszeres jó a füllentés. Másodszor, mert nem kell indokolni, miért nem veszi az erdélyi hitelélet alá a magyart is, miért nem kér annak is hitelsegitséget. Mert egyebeken túl, ha nincs a pénznek nemzetiségi jellege, akkor Vlad Aurélnak hivatkozni kellett volna a kisebbségi bankok sanyarú helyzetére is és az általános szabadelvű kötelességre, ami velük szemben fennáll. A romlandó erdélyi hiteléletet elsősorban a kisebbségi bankügy képviseli. Az erdélyi hiteléletnek követelt igazságos elbánás feltétele, hogy elsősorban a kisebbségi bankon segítsenek. Vlad Aurel azonban mindig elfogult volt. Most is, mikor a pénzről uj szólamot készít elő. A miniszterelnök és Dinu Bratianu hosszasan tanácskoztak- — Egy nagy feltűnést keltő uiségdkk. — „A liberális zászló ©ff van és ott marad» ahol Dims Bratianu áll". — Mironescu és T kombinációk iBUCUKESTJ. (Az Ellenzék távirata.) Hiva- 1 talos jelentés szernt Tătărescu miniszter- j elnök és Dinu Bratianu tegnap zárt ajtók j mögött hosszasan tanácskoztak. A Rador távirati iroda röviden csupán annyit közöl erre nézve, hogy a megbeszélések barátságos mederben folytak és Dinu Bratianu uj biztosítékokat adott „lojális“ magatartására nézve. Ellenzéki lapok jelentése szerint azonban nemcsak hogy nem javult, de súlyosbodott a liberális párt belső helyzete az utóbbi napokban. Az utolsó 48 órában ugyanis újabb bomba robbant és Tancred Constantinescu volt ipari és kereskedelemügyi miniszter, Dinu Bratianu főbizalmasa és a liberális párt „öreg“ szárnyának vezérg cikket helyezett el az Universulban, melyben a liberális pártot újból kioktatta. Tancred Constantinescu egyszersmindenkorra megállapítja, hogy a zászló ott van s azon az oldalon marad, ahol Dinu Bratianu áll. Ha tehát a pártelnök az alktománymódositást nem akarja, ezt a pártban senki s így maga Tătărescu sem indítványozhatja. A kormányzó párt válsága A Lupta szerint komoly válság fenyegeti a liberális pártot. Lehetetlen dolog, hogy állandó, folytonos harc legyen a pártban. Viszont nagy azoknak a száma is, akik Dinu | Bratianu fellépésében diktatúrát látnak. Ezen az oldalon attól tartanak, hogy Dinu Bratianu a Gbeorghe Bratianuval való ösz- szefogást is kimondja váratlanul Tancred Constantinescu befolyására. A Curentul úgy tudja, hogy erre nézve már meg is állapodtak s Dinu Bratianu pedig ügyvezető elnöke lesz az uj pártnak. Az alkotmánymódosítás tehát ma már csak másodrendű szerepet játszik a liberális párt belső harcában, hol a személyi kérdések jutottak előtérbe. A Curentul jelentése szerint az Universul- bau közölt nyilatkozatok nagy zavart idéztek elő a liberális pártban s Tătărescu úgy döntött, hogy augusztus 15. körül Bucuresti- be hívja a párthoz tartozó képviselőket és szenátorokat, hogy őket a helyzetről felvilágosítsa. Amennyiben a megjelentek nem fogják mindenben osztani Tătărescu felfogását, az esetben a kormány a következményeket levonja és aláveti magát a párt akaratának. A lap szerint maga Dinu Bratianu fogja kibocsátani a megbeszélésre vonatkozó meghívókat. A Tătărescu és Dinu Bratianu között lefolyt tanácskozások tehát minden valószínűség szerint a párt belső ügyeinek békés elrendezésére s megfelelő forma keresésére vonatkoztak. Rejtett kormányválság? A belpolitikai helyzet tisztulását a külpolitika is nagyban befolyásolja. A jobboldali iPorunca Vremii azt Írja, hogy az alkotmányos tényező a helyzetet tanulmányozza. A lap rámutat arra, hogy rejtett kormány- válság van s Tătărescu miniszterelnök a július 1-re vállalt kötelezettséget az alkotmánymódosítás tekintetében szeptemberre kitolta. A jobboldalon már azt is tudják, bogy Tătărescu után Mironescu-kormány fog következni a liberálisok, Go??« és Argeto- ianu részvételével, melybe Vaidát is bevonják. Azt állítják, hogy a jövő hét folyamán már meg is lesz pecsételve Tătărescu sorsa. A Porunca Vremii rámutat arra, hogy a Tatarescu-kormány nem rendelkezik kellő külföldi összeköttetéssel oly célból, hogy az ország kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági helyzetét feljavítsa. Ezzel szemben Mirones- cu legutóbbi külföldi utján igen értékes ösz- szeköttetéseket épített ki magának. A Lupta vezető helyen Titulescu népszerűségével foglalkozik. Bámulat arra, hogy egyedül Titulescu alkalmas ma egy nemzetikormány összehozására. Nyugodtan fogadja a külföld a Habsburgok elleni osztrák törvények eltörlését Okisbérré Becsbe íér vissza a két iíjaibb Habsburg- ioherceg. —O!ío és Zita egyelőre külíöídön maradnak Az Ellenzék tegnapi számában közölt osztrák elhatározás, hogy a Habsburgok visszatérését megkönnyítő határozat után — amelyet először Jenő főherceg élvezett — most már a Habsburg-vagyon elkobzását kimondó 1919 évi köztársasági néplör- vényt eltörlik, nagy izgalmat keltett Euró- pa-szerte, bár egyáltalán nem volt váratlan. Az osztrák közvélemény a kérdést nem politikai, hanem tisztára jogi jellegűnek fogja fel s erősen cáfolja, hogy ez a restauráció bevezetése volna. A politikai oldalt különösen Olaszország élezi ki, mert az Anschluss megakadályozását látja s a Habsburg érdekek érvényesülésével Németország diplomáciai gyöngitését. Csehország a tiltakozó látszat ellenére nem idegenkedik e fordulattól, mert szorosan simul az uj ol; sz-francia politikához. Viszont Jugoszlávia az újabb német tájékozásra s egy esetleges olasz-abessziniai háborúból adódó lehetőségekre gondolva a leghevesebben szembefordul ezzel az osztrák cselekvéssel is. Románia mindössze arra szorítkozik, hogy tiltakozzék a Habsburg-res- tauráció ellen. Leginkább érdekelt Zita özvegy császárné és Ottó egyelőre távol maradnak az eseményektől, hogy az izgalmak ne fokozódjanak. 1 BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) A hivata- j los Reichsposi történeti nevezetességűnek mondja az osztrák államtanács tegnapi üléséit amely a Habsburgok el'en 1919-ben hozott törvényeket megsemmisítette. A Reichspost kiemeli az ülés egyöntetű lelkesedését, amely a javaslat beterjesztését fogadta. Bécsben élénk Örömmel értelmezik a párisi Temps cikkét, amely szerint francia részről nem emelnek kifogást a Habsburg- törvény módosi/ása ellen, minthogy a volt uralkodóház tagjai csak mint magánszemélyek kerülnek haza, anélkül, hogy visz- szanyernék a háború előtt élvezett közjogi megkülönböztetéseket. Élénk örömet keltett az a londoni hir is, bogy a ForeLn Office-ban nem kívántak semmiféle nyilatkozatot tenni a Habsburg-kérdés Ausztriában folyó rendezésére, ami hallgatólagos beleegvezését jelent. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A diplomáciai körökből eredő felvilágosítások szerint Zita és Ottó tiszteletben fogják tartani a kisantant veio-jái és nem térnek vissza Ausztriába, ami komoly bonyodalmakat okozhatna. Egy brüsszeli távirat szerint Robert cs Felix Habsburg császári és királyi hercegek, Zita ifjabb fiai, akik e * tanév vígén tettek le az érettségit, októberben Becsbe jönnek, hogy egyetemi tanulmányaikat folytassák. A Reuter-ügy- nökség brüsszeli tudósítója állítólag interjút kapott Ottótól, aki kijelentette, hogy addig Ausztriába nem tér vissza az uj törvény alapján sem, amig az összes érdekelt hatalmak ellenérzését le nem győzi. E célból már tárgyalások folynak. PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) A csehszlovák sajtó szerint az itteni hivatalos köröket nem lepte meg az osztrák törvénytervezet. Prágai hivatalos felfogás szerint ez belső intézkedés. Nem vonatkozik sem Ottó főhercegre, sem az anyacsászárnéra, minthogy az uj törvény nem befolyásolja a jelenlegi államrendszert, föl sem veti a dinasztikus kérdést. Csehszlovákia nyugodtan tovább várakozik. BELGRÁD. (Az Ellenzék távirata.) A Habsburgok elleni osztrák törvények eltörlése nagy meglepetést és bizonyos fokú nyugtalanságot keltett jugoszláv politikai körökben. A kérdés belgrádi felfogás szerint nemcsak belpolitikai jelentőségű, hanem európai fontosságú is. A jugoszláv körök a legnagyobb figyelemmel kísérik ezt a kérdést. Belgrádbau igen jó hatást gyakorolt, hogy Titulescu Londonban hivatalos formában közölte a külügyi kormányférfiakkal és a sajtóval, hogy a kisantant továbbra is a legerélyesebben ellenzi a Habsburg-reslaurációt. BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A Habsburgokra vonatkozó törvénytervezetet a hivatalos magyar körök teljes nyugalommal fogadták. Budapesti felfogás szerint tisztán csak osztrák belpolitikai jellegű dologról van szó. Érthetőnek tartják, ha most az osztrák lapok tüntetőleg hangsúlyozzák, bogy Magyarországon soha sem kobozták el a Habsburgok javait. Újra rejlett kormánpálsáíról beszélnek Bucure Men
