Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-05 / 150. szám

r**9 intim* 1 VLLBffZíK 3 „Búza-front" készül Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország között Románia jelenleg Magyarországgal tárgyal BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Curentul jugoszláviai tudósítás alapján azt a szenzációs hirt közli, hogy „buza-front" alakul rövidesen, melyben Románia, Jugo­szlávia, Csehszlovákia és Ausztria fognak résztvenni. A belgrádi Novosti című lap úgy tudja, hogy Románia ezidőszerint tárgyalá­sokat folytat Magyarországgal oly célból, hogy a készülő egyezménynek a magyarokat is megnyerje. ■— A dolog nem lehetetlen — írja a Cu­rentul. Románia eddig nem egy esetben hivta fel Magyarországot gazdasági téren való együttműködésre oly célból, hogy a jelenlegi válság leküzdhető legyen. Magyar- ország azonban politikai kérdéseket tolt elő­térbe. A lap reményének ad kifejezést, hogy ezúttal Magyarország is csatlakozni fog a kisantant által kezdeményezett gazdasági összefogáshoz s ez lesz a Ouna-medence megszervezésének kiinduló pontja. A párisi nemzetközi frontharcos érte­kezlet tizenhatmillió frontharcos nevében követelte a fegyverkezés korlátozását „Minden ország frontharcosai szenvedélyes hevei a békének** PÁR IS. (Julius 3.) A francia fővárosban i befejeződött a hét elején kezdődött fronthar­cosértekezlet, melyen a világháborúban egy­más mellett küzdő tizenegy szövetséges és társult hatalom frontharcos szervezetei mel­lett Németország frontharcos szervezetei is résztvettek. Az értekezlet végső határozatát, mely erélyes demonstráció a béke mellett, igy 16 millió frontharcos nevében hozták meg. Ez a határozat a következőképen szól: 1. Minden ország frontharcosai szenvedé­lyes hívei a békének. Kijelentik, hogy akik háborúra uszítanak, ellenségei és nem bará­tai népüknek. A frontharcosok azt a célt tűzik maguk elé, hogy megteremtsék a bi­zalmai népeik között, még pedig az erkölcsi leszerelés utján. 2. Mivel a megegyezések tiszteletben tar­tása a nemzetközi jóviszony alapja, a népek közötti bizalmat csak úgy lehet fenntartani, ha a nemzetközi egyezményeket és az abból származó kötelezettségeket kölcsönösen és becsületesen betartják. 3. A frontharcosok országuk biztonságát óhajtják. Éppen ezért azon a véleményen vannak, hogy amint ezt a biztonságot lehe­tővé teszik, korlátozni kell a fegyverkezést, mert csak ez lehet a tartós béke elengedhe­tetlen alapja. I 4. Mivel a háború nem lehet eszköze a nemzetek közötti nézeteltérések elintézésé­nek, a frontharcosok kijelentik, hogy ameny- nyiben a fennálló egyezmények nem teszik lehetővé a nézeteltérések békés elintézését, a vitás kérdéseket döntőbíróság elé kell bo­csátani, amelynek döntéseit kötelező erejűvé kell tenni. 5. A frontharcosok a szükséges békés lég­kör megteremtésére elhatározták, hogy to­vábbra is szoros összeköttetést tartanak fenn és mindent elkövetnek a kölcsönös megértés létrehozására. Gondoskodni fognak arról, hogy együttesen kidolgozott megfelelő rend­szabályok utján megakadályozzák az egymás országairól terjesztett célzatos híresztelések továbbítását. Gondoskodni fognak arról is, hogy az uj nemzedékeket a béke és az egyen­jogúság szellemében nevelik fel. Arra is meg­tanítják az uj nemzedéket, hogy a fronthar­cosok egymás iránti tiszteletét követendő példaként kell a népek elé állítani, mert csak ez lehet a népek közötti jóviszony alapja. A frontharcosok nemzetközi értekezletének befejezése után Oberlindober, a német kül­döttség vezetője, a Havas-iroda tudósítója előtt az alábbi nyilatkozatot tette: — Tegnap ellenségek voltunk, ma bajtár­sak vagyunk, holnap pedig barátok leszünk. Színkör Mozgó Zola örökbecsű regénye, fősze­repben Anna Sten, Lionell Atwill lord Botért Cecil angol népszavazása ozenegtaMM entert mozgatott meg a télé mellett Ás angol felnőjek 38 százaléka veil részi az önkénles szavazáskan LONDON, julius hó. Többször beszámol­tunk már arról, hogy a népszövetségi gon­dolat és az általános béke megszervezésének angol fővezére lord Robert Cecil, volt kül­ügyminiszter népszavazást rendezett Angliá­ban. Ez a „béke-népszavazás“ már hónapok óta folyik és meglepetésszerűen nagy számú embert, tizenegy és félmilliót mozgatott meg. Lord Cecil, amikor ezt bejelenti, megjegyzi, AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYÁBAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei hogy tevékenysége eredetileg csak 5 millió szavazat leadására számított s igy az ered­mény a legvérmesebb várakozást is messze felülmúlta. A föltett kérdésekre a következőkép vála­szoltak: 1. Maradjon meg Anglia továbbra is a Népszövetség tagjának? Válasz: H millió 150 ezer „igen“, 350.000 „nem“, tartózkodás és megsemmisített szava­zat a zavaros válasz miatt 115.000. 2. Kivánja-e a. fegyverkezések általános korlátozását nemzetközi egyezmény alapján? Válasz: 10 és félmillió „igen“ szavazat, 860.000 „nem“, tartózkodás és kétes válasz 220.000. 3. Kivánja-e a nemzeti, szárazföldi és ten­geri hadirepülőgépek általános leszerelését nemzetközi egyezmény alapján? Válasz: 9 millió 590.000 „igen“, 1 millió 690.000 „nem“, tartózkodó és érvénytelen szavazat 330.000. 4. Eltiltsák-e a magánjövedelmet hozó ha­dianyaggyártást és kereskedelmet nemzetkö­zi egyezmény alapján? Válasz: 10 millió 780.000 „igen“, 770.000 „nem“, tartózkodó és kétes szavazat 260.000. 5. Abban a véleményben van-e, hogy amennyiben egy nemzet ragaszkodik egy másik megtámadásához, a többi nemzetek egyesüljenek, hogy ezt a törekvését megál- állitsák a) gazdasági, vagyis nem katonai eszkö­zökkel? Válasz: 10 millió „igen“, 630.000 „nem“, tartózkodó és kétes szavazat 900.000. b) szükség esetén katonai eszközökkel? Válasz: 6 millió 800.000 „igen“, 2 millió 360.000 „nem“. Tartózkodott a szavazástól, vagy zavaros választ adott 2 millió 430.000. Szóval a 18 éven felüli személyek .38 szá­zaléka leszavazott. Ezt a körülményt a bal­oldal a békeérdek óriási győzelmének ün­nepli. Ámbár a szavazás nem pártokhoz kö­tött volt, mégis legfőbb rendezői éppen úgy, mint a népszövetségi unióban közel állanak a baloldalhoz. A jobboldali sajtó viszont a legnagyobb mértékben tartózkodó és a sza­vazás létrehozóját azzal vádolja, hogy két­értelmű, egyáltalában nem az „igen“-nel, vagy „nem“-mel történő szavazásra alkal­mas kérdéseket állított föl. A jobboldal ar­ra kéri a külföldet, hogy enuek a szavazás­nak jelentőségét ne becsülje túl és ne gon­dolja, hogy Anglia minden körülmények közt a pacifizmus oldalán áll. A Times azt vitat­ja, hogy a szavazás sem erkölcsi, sem anyagi hozzájárulást nem jelent a kérdezők által képviselt célokhoz. Semmiféle újabb az an­gol közvélemény helyzetéről nem nyújtott és sem a mostani, sem a jövő angol kormány­zatot nem juttatta abba a helyzetbe, hogy olyan lépést tegyen, amelyet a szavazás nél­kül nem tett volna meg. Ri Bármennyire is fontos a külső tisztálkodás, a belső szervek kitisz­títása még sokkal fontosabb ! Ha meggondoljuk, hogy kb. 500 liter vér folyik áf mindennap az ember veséin, hogy ott atszürödjön és megtisztuljon, akkor megértjük, hogy mennyire fontos a Vesék, a hólyag és vizeletutak, idönkinti, rendszeres és alapos kitisztítása Helmitol-tabletták által. MELMITOL o. SbeJU o-tiziMv-dţ hjuftwucyaJvT Víad Aurel a kormányt az erdélyi hitelélet gyökerestől való kipusztitásával vádolja BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az Universul legutóbbi számában dr. Vlad Aurel éles támadást intéz Tatarescu ellen, mert nem nyújt támogatást az erdélyi ro­mán bankoknak. Rámutat arra, hogy 1934 ‘ május 2-án Tatarescu ünnepélyes Ígéretet tett Cluj-on arra nézve, hogy jóváteszi a múltban Erdélyben gazdasági, kulturális és szociális téren elkövetett hibákat. Ez a mun­ka — dr. Vlad Aurel szerint — mindenek­előtt anyagi támogatást igényelt volna oly célból, hogy az erdélyi román elemnek mód­ja legyen a kisebbségekkel felvenni a harcot, kik bőségben (?) élnek Erdélyben. A támo­gatás helyett azonban Tatarescu kormánya az erdélyi hiteléletet gyökerestől kipusztitotta. „Vlad Aurél rámutat ezután arra, hogy Sla- vescu, volt pénzügyminiszter szavát adta az erdélyi bankok felsegitésére. Nem tehetett azonban semmit és igy a régi virágzó erdélyi bankok helyén csak romok maradtak. Az adóvégrehajtók járnak helyiségeikbe a dob­bal s nagy örömrivalgás és kacagás között viszik el a bútorokat. Ki beszél erről a pá­ratlan erdélyi pusztulásról? Mire vár még Tatarescu kormánya? Vlad Aurel végül a miniszterelnöknek a Sarmisegetuza-i ásatásoknál mondott beszé­dével foglalkozik, melyben a kiásott kövek „szavára“ figyelmeztette hallgatóságát s gú­nyosan kérdi: Erdély pénzügyi talpraállitá- sának kérdésében arra vár a kormány, hogy a többezer éves kövek megszólaljanak? SZÍVBETEGEKNEK ÉS ÉRELMESZESEDÉS­BEN SZENVEDŐKNEK reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ kese­rüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű ürülést biztosit, a gyomor és a belek működését elősegíti s az emésztés renyheségét csakhamar megszünteti. Tizenöt évi kényszermunkára ítélték a katonai élelmezési panama fövádiottiát A többi vádlott is suiy&s büntetést ka&ott CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Oradea-i helyőrségen történt liszipanamák hadbirósági tárgyalásának harmadik napján kihallgatták Poenariu^Bordea Oradea-i vizs­gálóbírót, aki a betegsége miatt távollévő Clara Hamangiu pénztárnoknő nyilatkozatát közölte a hadbírósággal. Clara Hamangiu, mint a Crisul szövetkezet pénztárosnője élénk szerepet játszott a lisztpanamák ügyé­ben és jelenleg ellene is bírósági eljárás van folyamatban a polgári vádhatóságoknál. Poe- nariu vizsgálóbíró kijelentette, hogy a vizs­gálat titkos volta lehetetlenné teszi, hogy nyilatkozzon a távollévő tanú szerepéről, aki előtte, mint vádlott szerepel és csak zárt gyűlésen adhat szerepéről felvilágosításokat. Mircea Georgescu védőügyvéd kijelenti, hogy az adott esetben nem lehet zárt tárgyalást elrendelni, mert a fennálló eset nem esik a törvény rendelkezései alá. A hadbíróság rö­vid tárgyalás után elrendeli Poenariu kihall­gatását. Utána Maniu őrnagy és Campeanu őrnagy katonai ügyészek adtak felvilágosí­tást a katonai vizsgálat lefolytatásáról. Ezután a hadbíróság öt perc szünetet ren­delt el. Szünet után Negulescu őrnagy, ka­tonai ügyész tartotta meg vádbeszédjét, melyben részletesen felsorakoztatta a tény­beli és tanúvallomások alapján szerzett bi­zonyítékokat. Elmondja hogyan sikerült hosszas vizsgálat után felfedezni a visszaélé­seket. Sorra veszi az összes vádlottak sze­repét és különösen Tocilescu főhadnagy sze­repével foglalkozik hosszasan, aki nem egész két év alatt 51.459 kg. lisztet tulajdonított el az állam vagyonából. Tocilescu főhadnagy­ra tiz évi kényszermunkát kért. Jeleriu pék­mesterre 2—3 évi börtönbüntetést kér. Leng- hel gyógyszerészkapitány és Voisa gyógysze­rész-főhadnagy iizelmeire 3 hónaptól 2 évig terjedhető büntetés kiszabását kérte. A vádbeszéd elhangzása után dr. Oana ügyvéd, Jeleriu Augustin védője beszélt. A védőügyvéd hosszasan bizonyította, hog> a pékmester minden ténykedése Tocilescu fő­hadnagynak, közvetlen felettesének utasítá­sára történt. Ezek szerint nem lehel felelős­sé tenni felettese visszaéléseiért. Éppen ezért védence felmentését kéri. Dr. Oana védőügyvéd után a késő dél­utáni órákban dr. Mircea Georghescu mon­dotta el védőbeszédét, majd este 9 órakor Ítélethozatalra vonult viszsa a bíróság. Egy órai tanácskozás után hirdette ki Buiculescu ezredes-elnök az Ítéletet, mely szerint Toci- lescu Grigore élelmezési főhadnagyot a had­bíróság csalásért és harmincrendbeli sikkasz­tásért 15 évi kényszermunkára, lefokozásra és bűnös utón szerzett vagyonának elkob­zására ítélte. Jeleriu Augustin katonai sütő- mester kétévi börtönt és tízezer lej pénzbün­tetést, mig Lenghel Anton gyógyszerészkapi­tány hathónapi börtönt kapott és a hadse­regből való kizárásra itélék. Voisa Dumitru gyógyszerészfőhadnagyot a hadbiróság fel­mentette. Az Ítélet ellen a vádlottak a legfőbb katonai semmitőszékhez felebbeztek. TerntásHifölások a tauig heil esőzéseit után Az elmúlt hét folyamán országszerte le­hullott esők nagyban elősegítették a mező­gazdasági termények fejlődését. Különösen a kukorica érezte nagyon az esőzések hiá­nyát és amennyiben nem kapta volna meg a multheti nedvességet, a teljes kiszáradás­nak lett volna kitéve. Főleg Besszarábia. Moldova és Dobrudzsa vármegyéiben tettek igerí nagy szolgálatot az esőzések, ahol 50— 55 fokra emelkedett a hőmérséklet a múlt belekben. A földművelésügyi minisztérium különben tegnap hivatalos jelentést adott ki a terméskilátásokról. A buza Erdélyben, 01- teniában, de különösen Munténiában a mull évinél sokkal nagyobb termést igér. Moldo- vában és Besszarábiában ellenben a száraz­ság nagyon megviselte. A zab és árpalermés közepes, de igy is gazdagabb lesz, mint a mult évben. A repcetermés már befejező­dön, sok helyen azonban nem elégítette ki a várakozásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents