Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-05 / 150. szám
3 LT TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. mSSai Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. L G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szhn. — TeJefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70. negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre zo, évente 43 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülőnbozettei több. jLVJ. ÉVFOLYAM, 15 0. SZÁM. PÉNTEK 19 3 5 JULIUS 5. Lőrinczy Mózes kezdeményezésére indun meg @z újabb yízsgálal Boila ellen N®m talált semmi terhelő adatot a • bíró- — „Niért hozott engem ide, ha semmit sem tud“ Eredménytelen házkutetes Boila itonstiSiisnál A végletek összebújnak akár a szerelmes párok. A fenségest a nevetségestől már Napoleon szerint csak egy hajszál választja el, ha mindjárt paraszthajszái is ez: és nem kard, melyet a középkorban az egymás mellett alvó szerelmes pár közé tettek. Szépirók és költők gyakorta .emlegetik, hogy a nagy szépség már ijesztő, mint a csúnyaság s a nagy rútság a végén már szépséggé válik. Helyes is: a túlzás önmagán átlépve önmagának ellentéte legyen; ha kint a természetben a nagy hideg a nagy hőhatással azonosul, akkor a politikában is ialálkozzanak a végletek és érintkezzenek egymással. A nyelvvizsgák területén igy találkozhatunk e tétel képesztő bizonyítékaival; túlzásaik egyre több keserű nevetséget kezdenek szülni. Már nemcsak az egyenes és tiszta fájdalom tölti el a lelkeket miattuk, hanem az epés komédia sokezer ördöge ficánkol bennük. Tudjuk, ősi közmondás szerint a nevetség öl. Jobban,, mint a fegyver és inkább, mint a bujtogatás. Az Ellenzék olvasóinak alkalma volt tegnap olvasni a korjelző, a világtörténelem festőelemeibe kétségtelenül bevonuló hirt, mely szerint kell és hogyan nyelvvizsgázni a munkásoknak városunk legnagyobb gyárvállalatában. Látszólag belső kezdeményezésre történik ez. de bár legyen másmint is, föltétlenül a rémes nyelvvizsgák szellemének mérgezését Ízleljük benne. Jól jegyezzük neg: a bőripari munkások a kellő időben kiadott intelemre neki fogtak az állami nyelv tanulásához, bár a mindennapi érintkezés szükséglete szerint majd mindenki tud már vele bánni; dehát a megfeszített és egyre feszülő nyelvvizsgái szellem — ez a politikai, társadalmi, tudományos és nem tudjuk miféle egyéb túlzás— nem elégszik meg ezzel a köznapi érintkezésben szükségelt mértékkel, hanem olyan fokot követel, amelyen tudományos szakismereteket is kifejezhetünk. Nyilvánvaló, az egyszerű szakmunkásnak itt most már föltétlenül ugv kell tudni románul, mint egy ipariskolai tanárnak és ha igy tud, akkor a nagy nyelvtudás alá széles tárgyi alapot is kell vetni: a munkásnak föltétlenül ismerni kell a bőripar és a borkereskedelem beható történetét — nem hisszük, hogy az egyetem históriai tanárai megtudnának felelni ilyen követelménynek — ismernie kell jogi és gazdasági jellegét — kötve hisszük, hogy a kereskedelmi és ipari kormányzat ezzel mindig tisztában lenne — s tetejében még technológiai, földrajzi valóságok mellett elméleti, sőt közműveltségi dolgokat is. Ha már lúd. legyen kövér, ha már szocialista, legyen vörös. Risum tenentis amid: álljálok meg a nevetést barátaim; Difficile esi satiram non seribere: nehéz gunydalt nem irni. A melegben igy sóhajtunk. Bocsánat, hogy csak elcsépelt ó-kori idézetekkel állunk elé és nem használunk fel az újkori bölcsességeket. A túlzott nyelvvizsgák túlzott igényeinek a korában szégyenletes ismereteink e szörnyű fogyatkozása. Bezzeg a bőripari munkások, a városi kéményseprők, az országutak kaparói, postakocsisok, seprők, lámpisták, éjjeliőrök és más az elemiiskolai képzettség fölé hajtott elemek, akik már letették vagy épp teszik a nyevvizsgákat, bizonyára sokkal többet tudnak ennél és idéznek országunk halhatatlan költőiből is megfelelő szólamokat. De a tani- tatlan lélek, ha önkénytelen árad ki, fogyatékos tudással, röviden cselekszi. így méltán képviseljük a megdöbbenés és fájdalom ecetágyából már kipárolt akasztófahumort és ez egyetlen lehető formában, a halálos gúny szavaival kérdezzük: miért kell az ipari munkásnak, amely nemzetközi szervezetek tagja és független a nemzeti elfogultságoktól, miért kell neki nagy igényű nyelvvizsgát lerakni s miért kell gyakorlati életét megnehezíteni elméleti értékű terhekkel? Jól dolgozni, nemzeti vagyont gyarapítani, békében éldegélni csak igy lehet? Miért, miért? Kérdezzük százszor is és a szardoni kacajra gondolunk. Addig, amig megint a humoros töprengést elölről nem kell kezdeni. Mert a nyelvvizsgák gondoskodni fognak uj anyagról. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnapi híradásunk, amelyben közöltük, hogy Stanescu törvényszéki bíró, a Bucuresti-i il- fovi törvényszék vizsgálóbírója városunkban folytat újabb nyomozást a Skoda-ügyben, országos feltűnést keltett s a közvélemény érthetően felcsigázott érdeklődéssel várta a fejleményeket. .4 Skoda-ügy vizsgálóbírója, amint azt már tegnap megírtuk, azzal az utasítással jött városunkba, hogy itt újabb könyvszakértők, valamint a helyi ügyészség bevárásával fényt derítsen a Boila Rcmulu: sokat emlegetett százmilliójának ügyére, amelyben évekkel ezelőtt tudvalevőleg már lefolytattak egy vizsgálatot, de eredménytelenül. Az újabb vizsgálatnak rendkívül érdekes kulisszatitkai vannak. Illetékes helyről nyert értesüléseink szerint ugyanis a Cluj-i nyomozás Boila Romulus egyetemi profesz- szór ellen Lőrinczy Mózesnek, o sikkasztásért jogerősen elitéit volt bankigazgatónak a kezdeményezésére történt, aki még négy évvel ezelőtt a nevéhez fűződő emlékezetes bűnügy vizsgálatának során olyan kijelentéseket tett Boila ellen, melyek az egyetemi professzor elleni vád felépítésére szolgáltak támpontul. Sikertelen kutatás Stanescu. a Skoda-ügy vizsgálóbírója Pas- tia ügyésszel, Iepure vizsgálóbíróval és Drag- hiciu bűnügyi igazgatóval együtt hétfő dél- előttől szerda délig kutatott az ügyben. Kihallgattak újabb könyvszakértőket, átvizsgálták az évekkel ezelőtt készült könyvszakértői jelentéseket, újból átvizsgálták az érdekelt két helyi pénzintézet könyveit s végül házkutatást tartottak Boila professzor lakásán is, de minden tüzetes nyomozás ellenére sem tudtak fényt deríteni, illetve terhelő adatokat felsorakoztatni Boila Romulus ellen orra vonatkozólag, hogy a két helyi bankban évekkel ezelőtt betétként elhelyezett 87 millió lej a Skoda-ügyböl származott volna. Boila professzor, akinek nyilatkozata szerint az ügynek politikai háttere van, ismételten kijelentette Stanescu vizsgálóbírónak, hogy a kérdéses milliókat évekkel ezelőtt kölcsön formájában vette föl egyik bécsi bank utján a Manila tulajdonát képező erdélyi aranybányák kiaknázására. A milliós tételek rövid ideig valóban szerepeltek a két helyi pénzintézet könyveiben, de minden egyes tétel úgy az egyik, mint a másik banknál szabályszerűen volt elkönyvelve. Az újabb vizsgálat során az is beiga- zolást nyert, hogy ezek között a tételek között nem volt hamisítás, sem fiktiv tételek nem szerepeltek. A könyvekbe való bejegyzéseket az egyik pénzintézetnél egyébként maga Lőrinczy Mózes volt aligazgató eszközölte, aki azonban Stanescu vizsgálóbíró kérdéseire határozatlan feleleteket adott. í,Ezért hozott engem ide?“.,. Kinos jelenet játszódott le a vizsgálat során tegnap az egyik pénzintézet helyiségében. A Skoda-ügy vizsgálóbírója egymás után kért felvilágosítást az ügyben „szakértőként“ szereplő Lőrinczytől különböző tételekre, a volt aligazgató azonban habozva, bizonytalanul, mint akinek kellemetlen az egész, kitérő válaszokat adott. Minden mondatához hozzáfűzte: legalább is én úgy emlékszem . . . Stanescu vizsgálóbíró végül is elveszitve türelmét, ingerült hangon fordult Lőrinczy- hez : — Akkor miért hozott engem ide, ha semmit sem tud? Majd Pastia ügyész, Iepure vizsgálóbíró és a vizsgálóbizottság összes tagjai előtt neheztelő hangon, komoly, alapos megleckéztetés- ben részesítette a „szakértőt“. Ekkor történt, hogy Pastia ügyész, aki tudvalevőlég a legalaposabb ismerője, monthatni legkomolyabb szakértője volt az emlékezetes Lőrin- czy-ügynek, kijelentette a Skoda-ügy vizsgálóbírójának: — Már az évekkel ezelőtt általam lefolytaBUCUPiESTI. (Az Ellenzék távirata.) Politikai körökben élénk figyelemmel kísérik azokat az eseményeket, melyek a jobboldali pártok körén belül zajlottak le néhány nap óta. Bizonyos, hogy jobboldali összefogást Vaida nélkül nem lehetett volna elképzelni. Vaida maga táplálta ezeket a híreket, midőn tárgyalásokat folytatott Cuzával és Gogával közös „front“ alkotása érdekében. Óriási fel- j tűnést keltett tehát, hogy Vaida legutóbbi ' beszédében „fenntartásokat“ hangoztatott Cuzával és Gogával szemben és demarkációs vonalat húzott saját „praktikus“ mozgalma és Cuza „elvi“ megállapításai között, melyek véleménye szerint megvalósításra sohasem kerülhetnek. A Curentul úgy tudja, hogy a „numerus valahicus“ erdélyi tagozatai általában helyeslik Vaida álláspontját. Vlad Aurel és Sever Dan rámutatnak arra, ho^y másfél évtized óta állandó harcban állnak Gogával s igy nem tudják elképzelni, hogyan lehetne ma egy fronton harcolni vele. Vannak azonban olyanok is Vaida környezetében, akik szívesen vennék az összefogást és Vaida nem szeretné megharagilani ezeket sem. Ezért történt, hogy nem zárkózott el a „nemzeti alapon“ álló pártok összefogása elöl és azt is kijelentette, hogy véleménye szerint ősszel sor kerülhet arra. Tilea nincs megelégedve ennyivel. Sürgős és hatá- • rozott nyilatkozatot kér Vaidától. A Curen- ; túl úgy tudja, hogy nyílt színvallásra fog- ; ják felhívni Vaidát rövidesen. A lap szerint ! tott vizsgálat során is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett vallomásában Lőrinczy Mózes, mindaddig, mig utóbb meggyőződtem a valóságról. Az utolsó helyszíni vizsgálat déli 1 órakor ért véget, majd Stanescu vizsgálóbíró a bizottság többi tagjaival együtt autón az ügyészségre ment, ahol azonnal elkészítette a Cluj-on lefolytatott két napos újabb vizsgálatról szóló jelentését, amely ezúttal teljesen negativ eredménnyel zárult. Stanescu vizsgálóbíró a jelentéssel együtt, még tegnap este visszautazott Bucurestibe. ahol a Skoda-ügy parlamenti vizsgálóbizottsága előtt fog beszámolni a városunkban megejtett házkutatások és a lefolytatott vizsgálat eredményéről. a Goga-párt vezetői Stan Ghitescu vezetésével indítják meg a harcot Vaida ellen, akit nyiltlevélben hívnak fel arra, hogy vagy csatlakozzék a jobboldali összefogáshoz, vagy hozza nyilvánosságra azokat az indokokat, melyek akadályozzák ebben. Nyilvánvaló, hogy Vaidát saját barátainak jobbszárnya akarja sarokba szorítani, hogy őt elveinek feladására kényszerítse. A Porunca Vremii szerint az egyesült Cuza—Goga-párt programja elkészült és Goga ma részletes beszámolót ad hívei elolt erre nézve Bucuresti-ben. A lap úgy tudja, hogy a halálbüntetés is benne van az uj párt programjában. Az uj párt tagjai, tehát Goga is — Cuza elve szerint — formális esküt tesznek pap közbejöttével az uj programra Az uj politikai csoportnak „Nemzeti keresztény párt“ lesz a neve, melynek Cuza lesz a diszelnöke, mig Goga ügyvezető elnök marad, ki a Porunca Vremii jelentése szerint a Korona előtt fogja a pártot képviselni és állandó összeköttelést fog tartani a Bucu- resti-ben székelő külföldi követségekkel. 4 párt ifjúsági tagozatának Nichifor Crainic lesz a vezére s a tagozatot propaganda célra fasiszta alapon szervezik meg. Az uj párt tárgyalásokat folytat abban az irányban, hogy a Vaida-csoport jobbok dali szárnyát megnyerje. Ez a törekvés egye< Bucuresti-i lapok jelentése szerint Vaida el szigeteléséhez és bukásához vezethet. Cuza lesz diszelnöke, Goga ügyvezető elnöke az uj jobboldali egyesülésnek A pári tagjai pap előli esküt tesznek programjukra. — Goga a halálbüntetés bevezetéséi is követelni lógja programbeszédében
