Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-31 / 172. szám
6 TURISTASÁG A Csigadonib A mindcncscTrc Látásibb rs igy látoyatot- ' abb Bükk erdővel .ue'Jcnbcn icks/ik a I lójaa vouulat, melynek e^ vak iegtágasabb kilátá-st nyújtó pontja az úgynevezett Cwg.ulomb, mely nevél az olt található csiga-kövületck- lől urerte. Dr. Illés Gyula indít vány ára határoztuk. ni, hogy lóivá évi juluus hó 28-án chltcz az. arnyéknvujtásban szegény, de szép kilátásban annál gazdagabb magaslathoz rón- duiunk ki, meg pedig a környék természeti szépségeinek igazságot szolgáltatva, egy egésznapos kirándulás keretében. Heten voltunk, u. m. Brutsi László dr. Icrcncz József, Frcy Józsot (Budapest), dr. Illés Gyula, dr. Jancsó Ödön, Jelen József és a sorok írója, kik autóbuszra ülve, a Dootát- uti végső állomástól gyalog indultak a Hajtás-völgy érintésévé! a Hója! vonulat gerincére, melynek Szent Pál-tetó néven ismert, a várostól 6 kilométernyire fekvő magaslatát hátrahagyva, folyton az élen haadva egy kis gerinc vándorlást rögtönöztek szótöbbségeiéi történt döntés alapján. Kéüóroi emelkedő és napsütéses utón, de enyhe szellők fuvalnvától kisérve, pontban doh 12 órakor érkeztek a kövületekben dús Csigadomb jeíőzóses tetejére (617 m.), hol meglepő szép panoráma tárult a nézők ele, a Leány vári kettős hegykuppal az előtérben, a bcdelilői, öregé és gileu-i havasokkal a háttérben. Rezsőt átéllen.ben emelkedett városunk fcóntt a kopár K.is-Maguna, mely akárcsak a Csigadomb, évtizedek óta elvesztette a cserjés palástját az árnyékot kedvelők nem kis kárára. A kígyózó Szamos völgye pedig a parcnaeati községekkel valóságos föld- abroszként mutatta be ezen vidék földrajzi térképét, ami a turista-leiket valóban gyönyörködteti. Rövid pihenő után tovább haladtak egy még szebb, nyugati ki átópontig, hal már a Hideg- és Meleg-Számos völgyei mélyen benyúlni látszanak a hegyláncok közé, majd az említett két völgyet összekapcsoló Nagy-Magúra hegytetejének a körvonalai bontakoztak ki a nem egészen tiszta 'láthatárból. Sajnos, hogy a ködös távlatok nem engedték látni a Vlegyászát, a Meszest és a többi havasokat, s jóllehet Brutsi László először járt ezen a tájon, mérnöki gyors tájékozódással magyarázta meg külföldi vendégünknek a földrajzi jelenségeket. Azonban se Suciagu templomtornya, se Mera község házai nem okoztak akkora örömet, mint Baciu fálu kőbányája az úgynevezett Bács-torok megpillantása, hol a tikkadt ajkak, forrásvíz után áhítoztak, miután a fí II TP.H7ÉK T . , C.sigadoirib .tluiri Bengár-patak epeden for rása olyan meredek lejtő alján csörgedezett, hogy a nagy hőségben róla lek úszni ■> aztán lel kapaszkodni egyikünk v vállalkozott. Délután három órakor érkezett a társaság a bácsi erdésv.ház közelében lek vő Kolping- és Angyulkuu forrásokhoz, hol turista ebéd és pihenő után .1 teliéi mezőben vörösszmncl jelzett árnyas erdei utón iölkapaszkodtunk a Kányától messzclátóhoz, üdvözölve ott Niklúsz Ágostont, úgyis mint városkönyéki kirándulók egvik nesztorát. Megjegyzendő, hogy a/ KKl. egykori, 1908-ban leégett tágas és majálisokról élénk turivtaháza helyén, mint kisajátított területen a város az idén egy kis nyári vendéglőt építtetett, hol frissi.......................... ■IBM tők mellett élveztük a város napernmri lényben tündöklő látképéi. Iste 8 órakor tértünk haza hairmince/.ernyolcs/á/ lépes, illerőleg lvusz kilométer megtétele után azza* u lk>lcs tanulsággal, hoţşy a szabad természetben élvezett időtöltés mellett még a nö- mizésné) is gyorsabban és kellemesebben telik el az idő, a csigadombi f árad álmákat is Ixrle - értve. Egyébiránt, bogy a fáradtság csak viszonylagos fogalom, abból is kitűnik, hogy társaságunk egye, tagjai a lépésmérés megfigyeléséről, a virágszedés és kövület-keresés testigyakoriatárói sem mondottak. .e. A turistákat pedig biztosíthatom, hogy a Csigadomb rehabilitációja sikerült. Mcrza Gyula min—11 ---------------KBtimtit Ijesztően esik a cukorfogyasztás Le kell szállítani a taksákat! BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A romániai konjunktura-hivatal jelentése szerint a cukorfogyasztás az idén igen jelentékeny mértekben esett s a csökkenés a 26 százalékot L$ tu1 (haladja. Illetékes helyen jól tudják, hogy a szomorú helyzeten egyedül a cukor olcsóbbá tételével 1 elletne segíteni. A gyárak elsősorban a cukorrépa drágasága miatt panaszkodnak, mert ezt ma rnár vagononként S700 lejjel fizetik, holott 437 5 lej Jugoszláviában, 5175 iej Csehszlovákiában s 4250 lej Belgiumban. A cukorgyártással kapcsolatos adatokat országonként egyébként a következő táblázat mutatja: :=§ j=i fcO ►> .Si a •áj « Kincstári taksa Lej ha 2 d »5 r ’*> O «*á-s Ausztria 30.72 3 0.39 25.— Törökország 29.97 9.72 4.55 Itália 56.22 36.7.— Németország 30.78 10.95 21.— Magyarország 32. "»0 15.— 9.3 Lengyelország 24.96 8.35 9— Csehszlovákia 24.84 8.64 24.-t Spanyolország 22.84 6.21 11.5 Franciaország 21.85 6.86 23.— Románia 29.— 15.20 5.5 Megállapítható, hogy Románia második helyen áll a kincstári cukortaksa nagysága tekintetében s az ár igen magas, ha tekintetbe vesszük, hogy nem talá ható meg ennek az indoka egy mezőgazdasági álamban. Érthető tehát, hogy a fogyasztás esik és a cukorgyárak mind nagyobb nehézségekkel küzdenek. Eljött az ideje, hogy Románia cseh, lengyel, német, francia, török példára szállítsa le a cukortaksát s igy adjon módot arra, hogy a gyárak 6—8 lejjel1 olcsóbb cukrot bocsássanak forgalomba. 19.15 lul luu J /. Erdély is képviselteti mn gcíí a keresztény diákok világ- szövetségének bulgáriai konferenciáján CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A keresztény diákok világ;,/övei' í <c aiigu ./lu 6 16. napjain tartja ez évi konferenciáját, melynek v/.inhö yc a bulgáriai Órámkor: 1 városka le./.. A keresztény diákok nemzet közi szervezetének ez lesz az ötödik na gyobbs/.tbásu találkozója. Az. eddigi kon le renciákon a világ nemzetei ezrével küldték el fiaikat, hurópa, Amerika, Japán keresztény diákjai mellett azonban eddig >ohasem tudtak részt venni a konferencián az erdélyi eh ákok, mert az összejövete eket távole>ő helyeken rendezték. A jelenlegi kedvező alkalmat megragadták az. erdélyi keresztény diákok és két kiküldöttel képviseltetik magukat a bulgáriai konferencián. Tónk Emil szigorlóorvos és Juhász. István református teöógus, a kiküldöttek, kedden délben utaznak ki Magyarországra, ahol' csatlakoznak a többi államok résztve- vőih ez és együttesen teszik meg az utat hajón. A charnkoriai konferencia méreteiben felülmúlja az eddigi tíboro/.ásokat. Többezer résztvevőre számítanak. Köztük számosán a szövetségbe újonnan beállott államok kiküldöttjeiként fognak megjelenni. Külön érdekessége a konferenciának, hogy ezzel kapcsolatban tartja közgyűlését a Keresztény Diákok Szövetsége. Az. előadásokat és megbeszéléseket angol, francia és német nyelven tartják. CUE2£fTOtU OLn> iau» m v&űcm ut/gp AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei TARZAN I A~RETTENETES Regény Hü Iita : Edgar Rice Burroughs Fordította: Gaál Andor. - 13. közlemény — Változás mindig van, — mondta. — Még Paluldon ősrégi hegyei sem látszanak kétszer ugyanannak, más-másmilyennek tűnnek a szikrázó napban, az elvonuló felhő alatt, a holdban, a ködben, az évszakok változásában. A születéstől a halálig, napról- napra bennünk is állandóan változás megy végbe. A változás tehát Jadbenotho törvényeinek egyike . . . És most én, Ómat, a gund, újabb változást hozok. Azokat az idegeneket, akik derék emberek és jó barátok, ezentúl nem szabad megölniük Korululja vaz- donjainak! A rendelkezést általános morgás és mozgolódás követte. — Elég legyen a zúgásból, — figyelmeztette őket az uj gund. — Én vagyok a főnök. Az én szavam a törvény. Abban, hogy főnök lettem, egyiketek sem vállalt részt. Egyesek még segítettek is Essat- nak, hogy elűzzön engem őseim barlangjából, aki pedig nem segített, az tétlenül tűrte. Semmivel sem tartozom nektek. Csak ez a két ember, akinek halálát szomjuhozzátok, csak ez volt hü hozzám. En vagyok a gund és ha valakinek eziránt kétsége van, mondja ki — és rögtön szembenézhet a halállal! Tarzannak tetszett a dolog. Szive szerintinek találta ezt az embert. És azt is nagyon jól tudta, hogy szavainak meglesz a kivánt hatása. — Jó gund leszek fölöttetek, — folytatta Ómat, látva, hogy csakugyan senkinek sem jut eszébe szembehelyezkedni vele. — Feleségeitek és leányaitok biztonságban lesznek — aminthogy nem voltak biztonságban addig, amíg Essat uralkodott. Térjetek vissza most már aratástokhoz és vadászatotokhoz, fin elmegyek, hogy megkeressem Panatleet. Amig távol leszek, Abon legyen a gund, hozzá forduljatok vezetésért, de ne felejtsétek el, hogy számadással tartoztok nekem, ha visszatérek és addig is Jadbenotho mosolyogjon reátok! ... Most Tarzan és a hodon felé fordult. — Ti pedig, barátaim, — mondta, — szabadon járhattok-kelhettek népem között, azt teltetitek, amit akartok és őseim barlangját tekintsétek úgy, mint a sajátotokat. — Én, — mondta Tarzan, — megyek Omattal, hogy megkeressem Panatleet .. . — De én is, — szólt közbe Tádén. — Helyes! — kiáltott fel elmosolyodva Ómat. — És ha megtaláltuk, akkor együtt megyünk majd tovább, hogy elintézzük Tarzan és Tádén dolgát is. De hol keressük legelőször is? — kérdezte harcosai felé fordulva. — Ki tudja, merre lehet? De senkisem tudott többet annál, hogy Panatlee az előző este bement a barlangjába — és semmi nyom nem maradt utána. — Mutassátok meg nekem, hol aludt a leány, — szólt most Tarzan. — Látni szeretnék valamit, ami az övé volt, akármelyik ruhadarabját s akkor valószínűleg fogok tudni segíteni nektek. Két fiatalabb harcos közelebb kapaszkodott a tornáchoz, amelyen Ómat állott: Insad és Odan. — Korululja gundja! — mondta az utóbbi. — Mi is veled szeretnénk menni, hogy Panatleet megkeressük! Ez volt az első jele annak, hogy csakugyan forma szerint is elismerik Ómat főnökségét. És utánuk most már a többiek is köréjük sereglettek. — Odan és Insad velünk jönnek, — jelentette ki Ómat, — több emberre azonban nem lesz szükségünk. Tarzan, gyere velem és megmutatom neked azt a helyet, ahol Panatlee aludni szokott, bár elképzelni sem tudom, hogy miért jutott eszedbe ez a kivánság, hiszen a leány nincs itt. Erről én magam meggyőződtem. Mindketten beléptek a barlangba, ahoi Ómat bevezette a majomembert abba a szobába, amelyben Essat az előző éjsazka rátámadt Panatleere. — Minden, ami itt van, az övé, — mondta Ómat, — kivéve ezt a földön fekvő harci dorongot. Ez Essaté volt. A majomember némán járt körös-körül a szobában és társa — aki nem vehette észre érzékeny orreimpáinak finom rezgését — el sem tudta képzelni, mire lehet jó ez a késedelmes kedés, amely miatt máris morogni kezdett. — Gyere! — mondta végül a majomember és kifelé indult, a külső tornác irányába. Itt már várt rájuk bárom társuk. Tarzan odalépett a baloldalon lévő mélyedéshez és figyelmesen vizsgálni kezdte a benne beverő szögeket. De tulajdonképpen nem is a szemével vizsgálhatta őket. Mert még szemeinél is élesebb volt csodálatosan gyakorlott szaglóérzéke, amelyet még gyermekkorában fejlesztett tökéletesre mostohaanyja, — Kala, a nősténymajom — útmutatása alapján. Ómat most már türelmetlenkedni kezdett. — Induljunk, — mondta. — Neki kell fognunk a keresésnek, ha valaha is meg akarjuk találni Panatleet. — És merre keressük? — kérdezte Tarzan. Ómat megvakarta a fejét. — Merre? — ismételte. — Nos, ha kell, akár egész Paluldonban. — Ez túl nagy feladat volna. — mondta Tarzan. — Gyere csak velem, — tette hozzá. — A leány ezen az utón ment! Megindult arrafelé, amerre a szegek a szikla- csúcsa irányában emelkedtek. Itt könnyebben követhette a szimatát, mert ezen az utón senki sem járt azóta, amióta Panatlee erre menekült. Annál a pontnál, ahol a leány elhagyta volt az állandó szögeket és a magával hozottakat használta, Tarzan hirtelen megállt. — Ezen az utón jutott fel a tetőig. — szólt hátra Omatnak, aki közvetlen mögötte haladt, — de a szögek már nincsenek itt. (Folytat juJr.,1
