Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-31 / 172. szám
& fí LLKN 7 AK 19 3 5 !u Hub Jl. Húzás 1035 augusztus 15 Az emberevők hittérítő- nője a székely tővárosban... Határozottan divatba jött ebl>en az övben a székely főváros, amelyre köztünk legyen mondva — reáfér egy kis idegenforgalmi ,,injekció". A legkülönbözőbb fajsúlyú konferenciák és kongresszusok székhelyévé jelölték ki ebben az évben Targu-Murest, amely méltán örvend ilyetén népszerűségének. A sort pár hónappal ezelőtt baptisták nyitották meg, akik két napon keresztül nálunk konferenciáztak, utána a cionisták országrészi kongresszusát láttuk vendégül vendégszerető falaink között, augusztus végén nálunk tartják meg az országos „katolikus nap“-ot és szeptember elején itt jönnek össze sérelmeik orvoslása érdekében az ország összes ügyvédei. És közbevetőleg is érdekes eseményl>en lesz részünk, amelyről szürke, de annál je- lentőségteljesebb meghívó értesített. Augusztus 27-ikén Targu-Muresen ülésezik a külmissziós konferencia, amelyen angol, német és svá jci származású pogány hit téritők vesznek részt közös problémáik megvitatása céljából. Babos Sándor, a romániai református egyház Kínában élő hittérítője, akinek nem egy érdekes levelét közölték az erdélyi magyar lapok, már levélileg üdvözölte a konferencia rendezöbizotlságát. Különös érdekességet az kölcsönöz a kiil- missziók konferenciájának, hogy azon Molnár Mária, az elberfeldi külmisszió-intézet magyar tagja is részt vesz, aki az ausztráliai szigeteken, az emberevők között teljesít hittérítői szolgálatot. Addig is, amig Molnár Máriával személyesen is megismerkedhetünk, addig is. amig a bátor hittéritőnő elmondja személyesen, bizonyára érdekes élményeit, nem lesz érdektelen ezt a bejelentést néhány kommentárral ellátni. Gyakran és sokszor esik szó arról, hogy a férfiakat a női nem mindinkább kiszorítja a kereső pályákról. Sokan mélabus hangon számolnak be arról. hogy manapság már nemcsak az úgynevezett ..nőies" foglalkozásokat űzik a nők, de a legférfiasabb pályáktól sem rettennek vissza. Kár lenne felsorolni mindazokat a foglalkozásokat, amelyeken ma már könnyen és skrupulusok nélkül helyettesíthetik a férfiakat, nőkkel. És hiába rosszmájú ellenvetésünk . . . Hiába állapítjuk meg maliciózusan, hogy a J nő teljesítménye hiányait egy-egy mosoly- Ival pótolja meg . . . Mert hiszen, hogy az előbb említett esetre hivatkozzunk, az emberevőkre még sem lehet mosolyogni. Valahol, ifjuságunk izgalmas regényeiben azt olvastuk, hogy' az emberevők a kacagó embereket jobban szeretik . . . Előszeretettel fogyasztják őket és még csámcsognak is kéjesen csontjaik ropogtatásánál. Egyáltalán nincsen bizalmunk az emberevőkben. Nem bizunk abban, hogy érdemes-e közöttük „bitet" terjeszteni, amikor ők ennek a fogalmával sincsenek tisztában. Es ilyen körülmények között, ismételjük, csak elismerésünket fejezhetjük ki Molnár Mária teljesítménye fölött. Molnár Mária, az emberevők bátor hitté- ritőnője, aki most pár napra hozzánk látogat el, civilizált emberekhez, talán más világításba helyezi az emberevő szigetek lakóit, akik között él. Talán ki fog derülni, hogy az emberevők nem is olyan rosszak, mint amilyen hírük van. Megtudjuk talán, hogy az emberevők már rég nem táplálkoznak emberekkel, mert rájöttek arra. hogy nem érdemes . . . Elérkezett talán már oda is a hire annak, bogy ma már nemcsak Ausztráliában vannak embere vők. Az emberek kenyéririgységükben egymást eszik már nemcsak az emberevők szigetein, de mindenhol szerte a világban . . . Egymást esszük, egymást faljuk kedves Molnár Mária és mi is még jókat csámcsogunk a lakmározáshoz. Nálunk is elférne egy pár hittéritőnő, mi is rég elfelejtettük már a „bitet“, csak, hogy hozzánk igazán bátor hittérítőket és hittéri- tőnőket küldjön a külmisszió-intézet. Mert bizony nálunk olyan emberevők is akadnak, akik még a hittérítőt is megennék, ami pedig ma már azt hiszem Ausztráliában is ritkán foTdul elő. Na, de azért vagyunk mi civilizáltak . .. Nemde ?! (b. b.) NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vă* Jmaxtéka az Ellenzék könyvosztályábaa Cluj, Plata Unirii. A 8-ik játék első, jul. 15-iki húzásán az ,000.000 lej főnyereményt a nálunk vásárolt 251 '120 sz. melléksorsjegy tulajdonosa nyerte Állami Osztály.sors játék 8-ik játék, ll-ik osztály! Köztudomású, lio^y az o r s z á k' legszere ncsé- sebb kollekturája: Banca Română de Comerţ S. A. Bucureşti. Cluji képviselet: „Ellenzék“ könyvosztálya Cluj, P. Unirii. Telefonszám 109 Postai rendeléseket azonnal intézünk! - A sorsjáték következő húzása : 19,35. aug. 15! zen kívül még rengeteg nagyobb és kisebb nyeremény volt! - Újítsa meg sorsjegyét idejében ! Vásároljon uj sorsjegyet! Uj sorsjegyárak a ll-ik osztályra: negyed 400, fél 800, egész sorsjegy 1600 lei. Megújításuk a további osztályra: negyed 200, fél 400, egész 800 lei. yy Csak rátermetí emberek lehetnek színészek és színigazgatók!“ — moodja Isac [mii színészed főfelügyelő. — Készül az uj színfiázíörvény. — Míérf van színházi válság? CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ma a válságok korát éljük. Van politikai válság, gazdasági válság és nem utolsó sorban színházi válságunk. Ezt azért hangsúlyozzuk különösképen, mert bár szerte a világon: mindenütt cikkeznek színházi válságról, sehol sem öltött még az olyan komoly formát, mint éppen nálunk. Ezt évrül-évre jobban tapasztaljuk. Az üres házak, a konzorciummá alakuló társulatok, a lerövidített szini- szezonok. mint a lassan emelkedő higany- oszlop mutatják a krízist, mely után talán, már a teljes katasztrófa következik. Isac Emil nyilatkozata Erre nézve, az uj sziniszezon küszöbén, felkerestük Isac Emil szülészeti főfelügyelőt, aki kérdéseinkre a következőket mondotta: —Én a magam részéről n kisebbségi s:inés:et mostani leromlását nemcsak anyagi, hanem főleg erkölcsi okokban látom. amiért elsősorban a társulatok vezetői felelősek. Az elmúlt szezonban, alig néhány társulatnál folytak rendben a dolgok. Először is a társulatok nem bírták állandó jelleggel szerződésileg egész szezonra lekötni tagjai- kat, a direktorok, szinte hónaponként változtak, a gázsikat csak nagyon rendellenül vagy egyáltalán nem fizették, a szezont önkényesen megrövidítették s már eleve a szerződtetéseknél sem fordítottak kellő gondot arra. hogy az Erdélyben felhalmozódott szinészanyag- ból csak minden tekintetben megfelelő erőket kössék le s foglalkoztassák. Akik „levizsgáztak“ Legutóbbi Bucuresti-i tartózkodásom alatt mindenről jelentést is tettem illetékes helyen és személy szerint meg is neveztem néhány igazgatót, akihez többé nincs bizalmam s akikkel szemben a koncesszió megvonását javasoltam. Akik a színházat nem a magasabb művészet és kuliura terjesztőjének, hanem iparágnak, jó üzletnek tekintik, azok a jövőben nem kaphatnak koncessziót. Ugyanez áll — folytatja Isac — a színészekre is, akik Erdély minden városában hatalmas számban találhatók. de igazi művész alig akad köztük. Mindezek orvoslására, a kultuszminisztérium uj színházi törvényrendeletet dolgozott ki, amelyet tanulmányozni fogok és megteszem az észrevételeimet, hogy már az ősszel életbe is léphessen s amely megszünteti a felelőtlen garázdálkodásokat és alkalmas lesz, egyes eddig túlságos elnézéssel kezelt dolgoknak precíz rendezésére. Elsősorban azt szabja meg. hogy kik lehetnek színigazgatók. kik lehetnek színészek és milyen feltételek mellett működhetnek. A válság okai Természetesen a válság okai nemcsak ezekben a dolgokban keresendők. Itt van például a sport, aminek a mai arányokban való térhódítása már direkt kulturaellenes, mert például ma már, egy jelentékenyebb futballmeccs is elég ahhoz, hogy nemcsak a színházak, hanem a képtárak és koncerttermek is lekerüljenek. Komoly aggodalomra ad okot még, a műkedvelők gombamódra való elszaporodása is. Még eleinte szimpatikus tudott lenni, egy-egy ilyen dilettáns csoport ügyeskedő próbálkozása, aminek nem tulajdoníthatunk nagyobb jelentőséget, A műkedvelő előadások Az utóbbi időben azonban már a színházra nézve komoly anyagi veszélyt jelentenek, mert már olt tartunk, hogy minden társadalmi rétegnek, de főként majd minden társadalmi iparágnak meg van a maga saját külön szervezett és állandó műkedvelő gárdája, akiknek minden hozzáértés, képzettség, vagy rátermettség nélküli előadásait a legtöbb esetben zsúfolt ház nézi végig. Ugyanakkor a színházak üresek, mert a közönség egyes rétegeiből valami egészen különleges érdeklődést vált ki. A legjellemzőbb erre nézve egy általános derültséget keltett kérvény, mely a napokban érkezett az inspektoraimhoz s melyben a miercurea-ciuc-i műkedvelők Az ember tragédiájának szabadtéri előadását kérvényezik. Az uj színházi törvénv különben ezt is megrendszabályozza és minimálisára redukálja a jövőben kiadandó mükedvelőelőadási engedélyek számát. Román—magvar kulturközeledés — fin a magam részéröl — folytatja az inspektor — minden erőmmel, a kisebbségi színházi válság leküzdésén fáradozom, mert nemcsak mint a színészet funkcionáriusának, de mint költőnek és művésznek sem lehet célom, egy kultúrát elnyomni, bármilyen nyelvű is az. És éppen ilyen irányú törekvéseim miatt nehézményezem, a kisebbségi színházaknak az utóbbi időben tapasztalt elzárkózó magatartását, a román szerzők darabjaival szemben. Az egész elmúlt szezonban mindössze 2 román darab szerepelt a magyar színházak műsorán, mig ugyanakkor Bucuresti-ben állandóan játsz.ák a magyar szerzők darabjait. Mondanom sem kell különben, hogy a jövőben nem kényszerformájában, de gondom lesz rá. hogy az ismertebb román darabokat a magyar közönség is megismerje. És a jövő? — Mi a véleménye a válság megoldásáról, vagy legalább az enyhitésről? — vetem föl a kérdést rövid szünet után. — Az egész világon — válaszolja — egy uj színházi éra kezdődik. Visszatérés a művészethez. Végig az egész európai kontinensen Reinhardtól kezdve le az oroszok mindenütt a klasszikusok dominálnak. Szerintem az erdélyi szinházválságot is csak ez oldaná meg. Komoly színház, komoly művészekkel és komoly műsorral. Az ajtón kopogtatnak, a beszélgetésnek vége. Isac Emil mosolyogva nyújtja kezét és búcsúzóul még megjegyzi. Az erdélyi színjátszás sokkal régebbi keletű és sokkal dicsőségesebb múltra tekint vissza, semhogy bármilyen válságot is túl ne élne. (P 1) Férfiruhában járó gyanús nőt fogtak el a Constanta-i fürdőben. Bucuresti-ből jelentik: A Constanta-i rendőrség egy férfiruhába öltözött fiatal leányt fogott el az egyik vendéglőben. A leány haja le volt borotválva s teljesen férfi benyomását keltette. Nem akarta nevét elárulni. A rendőrség megállapította, hogy Elisabeta Boca Faget-i (Brasov) eltűnt leánnyal azonos. A leleplezés után elmondta, hogy Timisoara-n érettségizett, majd Becsbe ment egyetemre. Az a gyanú, hogy a leány kémkedett. Átadták az ügyészségnek. Erdélyi művészek budapesti kiállítását szervezi meg Orbay Zsuzsa testőmüvésznő Városunkban önálló hiállitási rendez a liniai művésznő GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Orbay Zsuzsa, n fiatal, tehetséges festőmüvésznö. most érkezett haza Budapestről és kiállítását holnap nyitja meg az Ujságiróklubban. Beszélgetünk Orbay Zsuzsával ez előtt az érdeklődéssel várt kiállítás előtt és megkértük, hogy beszéljen magáról, a pesti képzőművészeti életről és jövő terveiről az. Ellenzéknek. A budapesti Képzőművészeti Akadémiát végezte ez a sokat ígérő, uj utakon járó művésznő, ahol Vaszarynnk volt a tanítványa. S mig régebben a portré érdekelte, addig most az erdélyi témákat dolgozza fel, az erdélyi tájak szépsége, az itteni sajátos, gyönyörű színek azok, amelyeket megfest mos! Orbay Zsuzsa. — Hubáig Andor, a budapesti Nemzeti Szalon igazgatója megbízott azzal, hagy megszervezzem az erdélyi művészei; pesti kiállítását, fia magom is kiállítok a Nemzeti Szalonban, de ide óriási anyag kell. közel száz kép és főleg jó kép, ezért jöttem haza dolgozni, mert most ez a legfontosabb. Aztán össze kell szednem az erdélyi kiállítás anyagát és ehhez összeköttetésbe kell jutnom nemcsak a Clnj-i. de a Timisoara-i és Baia-Mare-i művészekkel is. Orbay Zsuzsa a progresszív irányt képviseli, de amellett a természetből indul ki, aki a képeit ismeri, nem mondhatja azt, hogy naturalista, de azért mégis csak a természet inspirálta mindig. Cluj-i kiállítása után Brasovban és Ora- deán állít ki a művésznő, aztán pedig az ősszel Athén következik, Görögország, a klasszikus művészet hazája, ahova orosz emigráns ismerősei hívták meg Orbay Zsuzsát. Kiváncsiak vagyunk, hogy ez a Giuc-i fiatal lány mit mond a festőkről s a festészetről. Miért lett festő? — írogattam gyermekkoromban, de azért mindig festő akartam lenni. És most aztán, mindig festenem kell. igy például most, hogy más foglal le és nem dolgozhatom, ideges vagyok, nem találom meg önmagam. — És mi a célja? — Csak a munka lehet a célom. — Maga nő, fiatal nő; más célja nincs? — Tudom, hogy mire gondol. Erről a témáról egyszer beszéltem Lvka Károllyal, a legnagyszerűbb emberek egyikével. Elmondta báró Kobner Adél esetét, aki a legtehetségesebb festönök egyike és mikor férjhezment, azt mondotta? Most már mindenem a kisfiam. — Szóval? — Nem tudom. Ma az az érzésem, hogy a: a nő, aki karriert akar, akinek valamelyik művészet az élete, a kifejezési formája, a: ambíciója, csak másodrendű fontosságúnak tarthatja a szerelmet. — Tervek? — Anglia. Ha meglesz a kiállításom a Nemzetiben továbbmegyek, külföldre tanulni, dolgozni. Ezt akarom. — Pesti képzőművészeti élet? — Nagyon fellendült. Uj, friss tehetségek törnek utat maguknak és — érdekes, ezeknek 90 százaléka erdélyi származású. (M. L,J HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, NP láDIHN HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓHIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítottuk. Már 20 lejért hirdethet (10 szó) az Ellenzékben. Állást-keresők szavanként csak 1 lejt fizetnek. (Dij előre fizetendő)
