Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-28 / 170. szám
1939 tollas 29. BLBB'N XBK 15 MŰSZAKI VILÁG Villamos balesetek Az élő elektrolitikus. cella. — Az anyag és hely fontossága. — Tragikus cipők. — Öt rmliméter távolság az élet és a halál között ív. Egy villamos balesetnél az életfolyal inaira káros hatások nagysága első sorbaji az emberi testen átfolyó áram erösségétő- (ámpér,) függ. A feszültségnek és az árammal együttjáró elektromágneses térnek viszont nincsen káros élettani befolyása. Állításunkat külöuböző kísérletek hosszú sora támasztja alá, bár ami a mágneses teret illeti, megállapítható, hogy váltakozó irányú erős mágneses térben becsukott szemmel bizonyos fluktuáló fénypontokat láthat az ember. Ezek a fénypontok azonban az erőmező megszűnésekor minden káros következmény nélkül eltűnnek s valószínűleg a szem vagy agysejtekben indukált Foucault áramok létesülése váltja ki őket. Annak, hogy villamos baleset keletkezhessél általában két feltétele van: 1. Szükséges, hogy az áram egy u. n. zárt körre hasson s a zárt kör egyik eleme az áldozat teste legyen. 2. Szükséges, hogy e zárt körben elfolyó áram erőssége és behatásának időtartama egy bizonyos nagyságot elérjen, illetve meghaladjon. A feltétel ilyen fogalmazása mathematikailag nagyon hasoniit az áramerősség és behatási idő szorzatához, ámpérmásod- perc, a fogalom ezen meghatározása azonban még sem helyes, mert nagy periodusu áramoknál igen nagy áramerősségeknek igen kis időn át, vagy igen kis áram erősségeknek igen hosszú időn át történő behatása egyátalán nem okoz balesetet Az élő eleklrolitikus cella Az emberi test különben, lévén nedvdus sejtekből felépítve, mint az elektrolitikus cella, a rajta átfolyó árammal szemben bizonyos ellenelektromos erőt fejt ki (polárizációs jelenség) s ennek alapján a kutatók az alábbi összetevő tényezőket sorolják fel. mint amelyek meghatározzák a villamos baleset nagyságát és lefolyását: 1. anyag es hely, általában a tárgyi környezet befolyása s ezzel kapcsolatban az áram termelő villamosmü és a fogyasztók előzetes védekezés formája. 2. Az áldozat testében kiváltott elektrokémiai változás. Ez a változás függ természetesen a hatóáram fajtájától, egyenáram, váltóáram, kis és nagy periodusu áram. S függ még, amint már említettük a test- ten átfolyó áram erősségétől és az átfolyás idejétől. 3. Végül, de nem utolsó sorban fontos tényező az áramkörbe került ember ideg- rendszer reákciója. Ez az idegrendszer reákeió aszerint más és más, hogy kinek kinek milyen az egészségi és pillanatnyi személyi állapota a villamos ütés idején- A fáradt, álmos és kiizzadt test másként reagál, mint a kipihent, egészséges test. Ugyancsak más az idegrendszer reakció a figyelemmel várt és a váratlanul kapott, meglepő villamos ütéseknél. Megjegyezzük, hogy az idegrendszer reakció nemcsak ohmi- kus értelemben változtatja meg az emberi test ellenállását. Parádi dr.: A legtöbb baleset oka a kontár munkák elszaporodásában keresendő Manapság, amikor villamos szerelvények nemcsak a gyárak, műhelyek, vasutak, utcák és közterek területein húzódnak végig, hanem meglehet őket találni mindenütt, ahol csak laikus ember, asszony és gyermek megfordulhat, villamos balesetek szempontjából az anyag és hely megválasztás a veszélyeztetési lehetőségek igen nagy számát háríthatja el. Az anyag és hely megválasztása azonban nemcsak a helyi villamosmü vezetőségektől függ. — Egyébként is nyugodtan megállapítható, hogy a különböző villamosmüvek vezetői szinte apai gonddal vigyáznak a fogyasztók testi épségére. Sajnos nem lehet ugyanezt elmondani a fogyasztók túlnyomó nagy számáról, holott, a fogyasztónak az anyag és hely megválasztásában szintén elsőrangú szerepe van. A legtöbb villamos baleset oka a kortármunká elszaporodásában és a helytelen anyag beszerzésben keresendő. A fogyasztó tájékozodotlsága tehát döntő fontosságú kötelesség. Tud- niok kell — írja Parádi dr., -- hogy hibás szerelés rossz anyagból nem biztosítja a kellő szigetelést. Hogy hordozható lámpa fürdőszobában megengedhetetlen. És ha már menyezetlámpa nincs, a függőlámpa oly magasra szerelendő, hogy a kádból ne lehessen elérni. Sőt tovább menve a kapcsolót is lehetőleg a fürdőszobán kívül keli elhelyezni. Tudatok jó azt is, hogy házicsengők hiányos szerelése sok balesetre adott már alkalmat. Hogy áram- veszélyességüic miatt a hosszú zsinórokra szerelt lámpák is mellőzendők volnának. S végül, hogy minden villamos eszköz, gép, szerszám, lámpa, vasaló, főzőedény azonnal javításba adandó, ha használat közben gyengén villamozó érzést okoz. Mert az ilyen készüléknek testzárlata van és megfelelő körülmények között balesetet okozhat. A javításokat azonban minden gazdasági krízis dacára hozzáértő, lelkiismeretes szakembereknek kell átadni. Tragikus cipőit Az árarnbiztos, vagyis a száraz, rosszulvezető talajjal szemben árarnveszélyes terűiéinek nevezzük mindazokat a helyeket, amelyek valamilyen oknál iogva jól vezetik az áramot le. Ilyenek: a nedves, átázott föld, vagy vizes padló, fürdőszoba és pincehelyiségek. Kazán és mozdony munkálatoknál a kazán vagy mozdony egész tömege. Azért áramveszélyes területeken szükséges villamos szereléseknél éppen a veszélyes lehetőségekre való tekintettel csakis gummicipőkben vagy gummi csizmákban szabadna dolgozni. Egy bécsi vendéglős pincéjében volt egy hibásan felszerelt villamos lámpa és valahányszor a vendéglős megérintette, kisebb villamos ütést kapott, amelyeket azonban — talán a javítási költségeket sajnálta volna? — nem méltatott különösebb figyelemre. Egy nap azután a turista cipőjét húzta fel, ám ezeket a cipőket éppen megelőzőleg javíttatta meg olyanformán, hogy körül a talpakba mélyen benyúld kárpitos szögeket veretett. Sajnos, ezek a szögek éppen elég nagy területen érintkeztek a vendéglős izzadt lábatalpával és mint elsőrangú földvezeték igtatódtak a föld és vendéglős teste közé. Különös, hogy némely ember nap-nap után szinte végzelszerüleg ismétli meg egyes jelentéktelen és teljesen fölösleges mozdulatát, amely végül is fellebezhetet- len biró módjára fordítja ki visszájára az életet. így történt azután, hogy a hibás lámpa és a végzetes mozdulat, a turistacipők tragikusan kiváló föld vezetése és az amúgy is áramveszélyes terület elvégezték, amit el kellett végezniük. A kör bezárult a tragikus cipőkön át és a vendéglős összeesett. Az ítéletet már csak befejezte a történetesen gazdája mellett levő pincér, aki tétován és tudatlanul nézte a szerencsétlen utolsó szive dobbanását. Ismételjük és nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy háztartásokban, de mindazokon a helyeken, ahol nők és gyermekek tartózkodnak, az előzetes védekezés nagyon fontos. Mostanában pl. gyakran történik vasalás közben baleset. Holott a baleset elleni védekezés egy 220 woltos vasalónál egyszerű földeléssel is megoldható. És egy 220 woltos vasaló egyik csatlakozó vezetéke amúgy is földvezeték. Csak meg kellene csináltatni az áramveszélyes tárgy, jelen esetben tehát a vasalótest állandó földelését olyanformán, hogy kapcsoláskor a 220 woltos ágat a földvezetékkel össze ne cserélhessük. Konnektoroknál, vagy általában dugaszolásnál pl. legyenek a konnektorvillák egyenlőtlen átmérőjüek. A vasalótest ilyenkor tehát állandóan földelve van és ha a fűtőtestben véletlenül testzárlat keletkezik, mi történhetik ? Nagyobb áramfelvételnél a 220 woltos ág biztositéka egyszerűen kiolvad, baleset azonban nincs. Feltéve, hogy a csatlakozó vezetéket, zsinorbekötést, stb. rendben tartatjuk. Az egykezü ember Hogy a földelő védelemnek milyen jelentősége van, arra tudunk egy nagyon jellemző példát. Az eset még a villanyosság hőskorszakában történt egy igen jónevü gyár próbatermében. A gyár az eset alkalmával éppen egy háromfázisú 6000 woltos generátort tartott vizsgálat alatt. S a generátor mindkét oldalán természetesen ott voltak a vésztáblák, hogy : Vigyázat! A generátor tekercseit üzemközben érinteni életveszélyes 1 Ennek dacára egy történetesen a próbateremben tartózkodó vendég, amikor a mérnökök éppen a generátor melegedéséről vitatkoztak, olyanformán akart egy óvatlan pillanatban a gép hőmérsékletéről meggyőződni, hogy egyszerűen megérintette az egyik tekercset. A vésztáblákra persze nem figyelt, viszont meg volt az az óriási szerencséje, hogy a művelet kényelmesebb volta miatt, a tekercsérintés pillanatában könyökét a generátor leföldelt vastestére támasztotta. A következő pillanatban a generátor bőgött egyet, a tekercs átütött, szikrák és füst s egy jajkiáltás. A vendég összeesett, azonban mégsem halt meg. Csak a karja égett össze a földelési felületig. Másnap könyökig amputálták. Sajnos, nagyon is sok esetet sorolhatnánk fel az előzetes védekezés fontosságára vonatkozólag, de rég elmúlott az az idő, hogy e kérdést alábecsülték. Ami viszont a villamosmüveket illeti, törvények és szabályok egész sora kötelezi őket a szó legszigorúbb értelmében az előzetes védekezés minden fajtájára. És nem is lehet reájuk panaszolni, mert eltekintve attól, hogy a nagyfeszültségű terembe idegeneket egyáltalán nem engednek be, sőt a személyzet közül is csak azokat, akik megfelelő kiképzést nyertek, a figyelmeztetés és érintés elleni védelem jóformán minden eszközét felhasználják. A védekezésük jóságára igen jellemző egy kőműves munkás esete, aki egy kapcsolótér padlásán a mennyezet kijavításán dolgozott és aki egy eltört kődarabot úgy távolított el, hogy rés támadt a padlózatban. Miután az alatta lévő kapcsolótérbe bemennie nem volt szabad, gyorsan egy eca 10 négyzet- centiméternyi deszkalapra nedves cementet szórt és rákötve egy 25 centiméter hosszú drótdarabra, az egészet a keletkezett résen át leengedte, hogy azután visz- szahuzva, a rést a cementtel betömhesse. A deszkalap azonban a dróttal együtt valahogy kicsúszott a kezéből és rázuhant a kapcsolótér 5000 woltos gyüjtősinére. A munkás először megijedt, azután bosszankodva megpróbálta valahogy elérni a drót végét. Átdugta a karját a résen, mind jobban és jobban erőlködött s ujjai tétován kalandoztak a drót felett. Már csak öt centiméter, már csak egy féL Öt mm távolság az élet és a halál között, mert a drót érintkezve a gyüjtősinnel, természetesen nagy feszültség alatt állott. A dolog végül is nem sikerült s a munkás busán megy ki a gépterembe, hogy sajnálja, dehát ő mindent megtett. A kaland hallattára a gépmesterben meghűlt a vér, összecsapta a kezeit és úgy csodálkozott: Ember, — ordítja — magát az Isten mentette meg. Történt pedig a XX. század harmadik évtizedében, amikor minden házban ott van a villanyáram és a földet, mint egy métalabdát távvezetékek ezrei fonják, bogozzák körül. Huber Gy. TARZAN A RETTENETES Regény j§| Irta: Edgar Rice Burroughs Fordította: Gaál Andor. - 1.. közlemény Ennek ellenére is a majomember alig valamivel maradt el mögötte. Csakhamar még nagyobb igyekezettel kapaszkodott, mert Tádén feje fölött járó vaz- don ebben a pillanatban lenézett és észrevette üldözőit, éppen mielőtt a hodon utolérte volna. Ekkor vad kiáltás hasított bele a szakadék csöndjébe, egy kiáltás, amelyet azonnal száz és száz vad torok visszhangzott, amint harcos-harcos után bujt elő barlangjának száján. A vészjelet adó ember most elérte Panatlee barlangja előtt a tornácot, ahol megállt és szembefordult Tadennel. Lekapva a nyakából lógó szijjra erősített dorongját, megállt a bejáratnál és ezzel tökéletesen elzárta Tádén útját. Korululja harcosai most minden irányból nyüzsögve közeledtek. Tarzan, aki közben egyszintre ért Tadennel, látta, hogy csak valami csoda mentheti meg őket. Gyors pillantással felfedezett egy barlarjg- szájat, amelyet lakói vagy elhagytak, vagy -gy1’0 " sem ébredtek és egy pillanat alatt már jj-* --■.uan-illgszter nácra. Kibontotta hosszú, lassz^ párkányon kihajolva — olyan nocsak a hosszú gyakorlat képesi lí'az tette arra a fenyegető alakra, ’ént emelte nehéz dorongját Tádén 1 dő.i A kötél szára megfeszült, amig a hurok elérte célját, majd áldozata köré csavarodott és a következő pillanatban a vazdon hanyathomlok bukott le a Tádén feje fölötti tornácról. A test lezuhant a kötél egész hosszúságában, majd a pillanatnyilag beálló csendben felharsogott egy rettenetes jajkiáltás, amikor a szerencsétlen halálra zúzta magát. Tarzan erejének minden megfeszítésével visszahúzta a testet, amelyet ki kellett szabadítani a lasszó lmrokjából, hacsak nem akart lemondani erről az értékes fegyveréről. A csodálkozás és a rémület egy pillanatra meg- dermcsztette a vazdon harcosokat. Egyikük azonban csakhamar megtalálta a hangját és szidalmazó kiáltásokat hallatva, társait i.s támadásra buzdítva, a majomember felé iramodott. Ez az ember állt most legközelebb Tarzanhoz és csak ő választotta el Taden- től, aki izgatottan unszolta följebb. Tarzan felemelte a feje fölé a vazdon harcos holttestét, aztán a Ker- csak-törzs him-majmainak szörnyű csatakiáltását hallatva, iszonyú izmainak egész lendületével hozzávágta a feléje kapaszkodó támadóhoz. A dobás ereje akkora volt, hogy nemcsak a vazdon vesztette el támasztékát, hanem kiszakadt a falból az a két szög is, amelybe kapaszkodott. A két test — az élő és a halott — most együtt zuhant le a szikla tövébe és egyszerre nagy kiáltozás támadt a vazdonok között: — Jad guru don! Jad guru dón! — üvöltötték. — Öljétek meg! . .. Tarzan azonban ekkor már ott állott a tornácon Tádén mellett. nyű ahol nagy ny — Jad guru (j[onj — ismételte az utóbbi moso- rég Bécsben kimongva. — ,,A rettenetes emberi“ Tarzan, a rettenetes! annyira elkeserítettek hogy megölnek, de annyi bizonyos, hogy nem magát. A golyó nem,13^ elfelejteni téged, soha! lyos fejsebet ejtett i~ Nem to§"ak meSü1- - Hét ez mi? - kiáltott fel hirtelen Tarzan, amikor hirtelen két embert vett észre, amint halálos birkózásban összeölelkezve kigurultak a barlang száján a külső tornácra. Az egyikükben felismerte Omatot, a másik ugyanahhoz a fajtához tartozó, de még durvább szőrzetü férfi volt. Mindketten egyenlő erejüeknek látszottak és az ín nyilvánvaló volt, hogy a küzdelem életre-halálra megy közöttük. Tarzan természetes ösztönét követve előugroti. hogy beleavatkozzék a küzdelembe és segítségére siessen társának. Ómat hörgő lihegése azonban megállította: — Vissza! — kiáltotta Ómat. — Ez a küzdelem egyedül az enyém! A majomember azonnal megértette és félreállt. — Ez itt az úgynevezett gund-bar, a főnökségért való küzdelem, — magyarázta Tádén. — Nyilvánva lóan ez az ember Essat, a főnök. Ha Ómat megöli öl. egyedül, minden külső segítség nélkül, akkor Omni les/ a főnők. Tarzan mosolygott. Hiszen ez volt az ő dzsungel- jenek a törvénye is — Korosak, a him-majom törzsének törvénye —, minden primitiv ember legrégibb törvénye. Figyelmét ekkor a tornác külső párkánya vonta magára, amely felett hirtelen Essa' harcosai egyikének szőrös arca jelent meg. Tarzan odaugrott, hogy feltartóztassa, Tádén azonban már megelőzte. — Vissza! — kiáltotta a hodon a közeledő felé. — Ez gund-bar! Az ember figyelmesen nézte a két küzdőt, majd lefelé fordította fejét, társai irányába és lekiáltoii: — Vissza! Gund-bar van Essat és Ómat között! Ma jd Tadenre és Tarzanra nézett. — Kik vagytok ti? — kérdezte. — Ómat barátai, — felelte Tádén. ( FolytatJuJc.)
