Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-28 / 170. szám

Bl. LB NX ÉK 19.15 lull um 2 8 PAM JÖli VASÁRNAPI RIPORTJA ■■SSTi—~ — - ----;. .. - .,.,a TAUBER RICHARD romantikus életének szerelmi regénye Drámai beszélgetésem a világhírű kamara- énekes válófélben levő feleségével, ('.arlnttu Vanconlí-THiiber operaénekesnővel, aki el­jött a/ uráért ... >1/ történt a pöstyéni koncert izgalmas próbái alatt. — Tauber Richard és a nők: a feleség megítélésében. — A pöstyéni koncert nem várt vendége. — Tauber Richard hirtelen elutazik. — A Tiziánhaju Diana Nepier. — Richard olyan, mint egy gyerek, más szemmel nézi a világot, mint a többi ember, de ... Richárdot még most is halálosan szeretem és Richard visszatér hozzám*• — mondja könnyes szemekkel a régi asszony... PÖSTYÉN, 1935 julius végén. (Copyright by Jób l’aál. Utánnyomás tilos.) Az előkelő luxushotel koncerttermében szikrázva szórják sugaraikat a csillárok. A széksorokban a hires premierek előkelő kö­zönsége szorong egymás mellett. Plasztro- nok vakítanak a frakkok alatt, lila taláron arany kereszt csillog, katonatisztek zubbo­nyán széles stráfon fényes kitüntetések, szép asszonyok estélyi toilettjei iPatout, vagy Worth revüire emlékeztetnek. A pódiumon Tauber Richard . . . Nyakában lila szallagon csillogó ordó . . . Brilliáns inggombok szikráznak, tüzelnek a frakkja mellénye alatt. Kezében a dirigensi pálca, saját kompo­zícióit dirigálja. Aztán Lehár Ferenc operájából énekel áriákat. De azok, akik ismerik a művészt, vala­hogyan érzik, hogy: egy kicsit alig észre­vehetően reszket a hangja. Mintha verejték gyöngyözne a homlokán. És mialatt a feke­tére lakkozott ébenfa-pálca széles ivekben szalad jobb kezében, észre kell venni: ez a pálca is reszket... A nézőtéren az első sorban ezüst kepp- ben ragyogó szépségű. Tizian-haju asszony figyel lélegzetét visszafojtva. Márványfehér arcáról sikoltva szalad át égő vörösbe fel­felé rakoncátlankodó dús haja. Mintha: ez az arc most egy árnyalattal fehérebb lenne... És mintha ez az arc együtt reszketne a diri­gensi pálcával .. . ... Odakünn menydörög és villáinlik . . . Hirtelen erős csattanás: a villám belecsa­pott az elektromos telep gépházába. Per­cekre sötétségbe borul a terem . . . A művész nem hagyja abba az éneklést... Amikor aztán újra kigyulnak ragyogva a lángok: a vöröshaju angol művésznő és fenn a pódiumon Tauber Richárd arca még fehé­rebb lesz . . . Délután, az esti koncertet megelőző pró­bák izgalmában aranyszalagos boy az egyik szomszéd szállodából levelet hozott Tauber Richárdnak. Lila tintával Írtak hegyes betű­ket finom papirosra, ez a levél tartja izga­lomban a világhírű művészt. . . ... És ez a levél okozta azt, hogy Tauber Richárd programja ellenére, minden előzetes bejelentés nélkül a koncertet követő nap hajnalán hirtelen elutazott Pöstyénből. Éj­szaka, a koncert után csomagolt... Hajnali ötkor kigyulladt a Thermia Palace első emeletén a fejedelmi appartament előtt a személyzetet hivó lámpás. A szolgák, akik az előszobába siettek, ott látták összeszy- jazva a színes cédulákkal teleragasztott bő­röndök légióit. És a kofferek mellett álltak utiruhában Richard Tauber és a menyasz- szonya: Diana Nepier angol filmszinésznő... A hat órakor induló bécsi gyorsvonattal az osztrák fővároson át elutaztak Itáliába... Egy levél, amire nem érkezik felelet Mi volt hát abban a levélben, ami ennyi­re felizgatta a világhírű művészt? Ki küldte ezt a levelet és vájjon érkezett-e rá felelet? Tauber Richárd vonata már messze jár, talán el is érte az országot, ahol rakoncát­lan hullámok csapkodják a tenger szikláit, ahol kékebb az ég, mint itt, a Vág partján, ahol örökké zöld erdőkben és tarka réteken izzóbb a szerelem és ahova olyan szívesen utaznak el azok, akiknek szerelem fogta meg a szivét... .Aki a levelet irta: itt ül szemben velem. Finom kezének fehér ujjai megreszketnek, a hamutartó megtelik félig elszivott és ide­gesen elnyomott cigarettákkal. Amiknek szé­léit vörösre festi megszaggatott vonalakban a rúzs. .. Két asszony meséli el egy érdekes élet izgalmas regényét nekem az égzengéssel és villámlással teli nyári zivatar után, a pös­tyéni kispolgári hotel csöndes halijában. A két asszony: Carlotta Vanconli-Tauber, a világhírű kamarénekes válófélben lévő felesége és a barátnője: Betty Werner, a bécsi Volksoper tagja. Betty Werner a kon­certet megelőző napon, korán reggel érke­zett még Pöstyénbe. Ő küldte el azt a leve­let, amely annyira izgalomba hozta a mű­vészt. Carlotta Vanconli-Tauber asszony csak késő este érkezett meg a vágparti nemzet­közi fürdőhelyre. Tauber Richárd válófélben lévő felesége: nagyon szép asszony. Platina szűk a haja van, fekete ruhát visel zöld disziléssel, az ujjún mogyorónyi igazgyöngy szikrázik a gyűrűjében és vakítóan fehér nyakán va­gyont érő gyöngysor tüzel. Fekete kesztyű­jét beszélgetés közben - ez is az idegesség jele — hol leveti, hol felhozza finom, töré­keny, ápolt kezére. Romantikus kék szemének tüzet gyakran homályositja el az előtörni akaró, de vissza­tartott könnyek árja. Nehezen tudom rávenni arra. hogy el­mondja nekem Pöstyénbe érkezésének igazi célját. Amikor azonban beszélni kezd, akkor már nem tud szordinót lenni a szavaira. Délelőtt tíztől délután fél kettőig lassankint felvonul előttem ennek az érdekes ember­nek, a magas Cé fejedelmének izgalmakban gazdag, világszép asszonyokban tobzódó élete. Hét esztendő egeket csapkodó szerel­me. perzselő tüzek lassú hamvadása, per­nyévé válása, országok határain át való haj­sza. visszatérés az elhagyott asszonyhoz, csillagos éjszakák viharzó tüzében fogant levelek születése, feltörő zokogása és aztán a vég: a mindenáron való szabadulni aka­rás attól, aki halálosan szenved es felejteni nem tud sohasem . .. Arra a levélre, amelyet Betty Werner bécsi színművésznő irt meg a Richard Tau­ber koncertjét megelőző délutánon, a ka­maraénekes nem küldött feleletet. A válasza az volt, hogy: összepakolta holmiját és menyasszonyával, a vörös hajú Diana Ne- pier-vel hirtelen elutazott Pöstyénből . . . Egy földöntúli szerelem ... Betty Werner kezd el mesélni. — Egyformán barátja vagyok Lottynak és Richárdnak. A kettőjük házasságát én kovácsoltam össze. Én mutattam be Richárd­nak Lottyt, aki akkor, tiz év elölt Xekonti dúsgazdag milánói gyáros felesége volt. Richárd halálos szerelemre gyulladt: hoz­zám irta azokat a lángoló szerelmes leve­leket, amiket Lottynak szánt. I u hajszoltam keresztül a válást. Nehezen ment, valóságos regény, fejezeteiben izgalmas regény ennek a válásnak a történte. A mult század román likus íróinak regényeiben se lehet olyan földöntúli szerelemről olvasni, mint nini lyennek Tauber Richárd ezt a drága szép asszonyt istenítette. A kettőjük házasságát én hoztam tető alá.--- És aztán? Könnyes szemekkel most már Vancouti­Tauber asszony kezd el mesélni: Körülrajongott művésznő voltam. Hires énekesnő. Richárd egyenes kívánságára ott hagytam a színpadot, ürömmel tettem: neki igy tetszett. Ugv éltünk egymás mellett, mint két boldog, igen boldog szerelmes ember. Fs aztán: feltűnt az első asszony. Két évvel az esküvőnk után. Én Meránban voltain: gégekatarrhusom volt. Berlinben a Frederica premierjére készültek a Rolterék színházá­ban, a Metropole-ban. Ott kellett volna len­nem a premieren. A Richárd minden nap küldte Meránba az égő piros rózsákat. De a premierre nem utazhattam el. Az. orvo­saim nem engedték. Talán ez. volt az oka a hajnak. Mert amikor megérkeztem: már ott volt egy másik asszony a Richárd olda­lán. És a Richárd azt mondta nekem: ,.En művész vagyok! A művésznek sza­badnak kell lenni! A művész nem adhatja oda az éleiét egyetlen nőnek, a művész éle­te az egész világé. Add vissza Lotty a sza­badságomat!“ Minden hang nélkül eleget tettem a kérésének . . . Ezerkilencszázhuszonnyolc december hatodikén Berlinben elválasztottak bennün­ket ágyt(>l és asztaltól .. . — De a válást nem mondta ki a berlini törvényszék. Fz az. Ítélet azért nem változ­tatott sokat a kettőnk szerelmén. December nvoleadikán történt a határozat és mi — a karácsonyt már újra együtt töltöttük. A közbeékelődő nő — epizód volt a Richárd életében. Eltűnt nyomtalanul és én már ta­lán a nevét se tudom. — A következő évben az uram igen sú­lyos betegséggel került Pöstyénbe. Kocsival tolták. Nagyon, nagyon beteg volt. Schmidt doktor gyógyította ki. És a pöstyéni beteg­ágyból sürgöny érkezett címemre Berlinbe. Egy napon: három telegramm. Richárd küldte. Kért, könyürgött: utazzam azonnal hozzá. Május tizenhatodiké®' van a születé­se napja: lepjem meg azzal, hogy megláto­gatom. Szerelmes szívvel repültem Pöstyén­be és átéltem újra a nászutunk izgalmas napjait. — Aztán: újra jött egy asszony . .. — Mint minden évben. Ennek a nagy gyereknek kellenek az asszonyok. Az ő vi­lága más, mint a polgáremberek sablonos élete. Hiú ember: körülrajongják a nők és a rajongás az élete szükségletévé vált. En­gem hol elhagyott, hol szerelmes szavakkal kért: bocsássák meg. És én ma is imádom ezt az istenáldotta nagy művészt, annyira imádom, hogy szívesen elmegyek az utjá- ból. Ha azt hiszi, hogy boldog lesz a nővel, aki ma a menyasszonya: Isten áldását ké­rem erre a nászra ... És félreállok .. . Mi történt a pöstyéni koncert előtt? Ahogyan hotel portásokon, szolgákon és muzsikusokon át meg tudtam állapítani, ez történt Pöstyénben Tauber Richárd koncert­je előtt: Reggel, amint előbb elmondottam volt, megérkezett Pöstyénbe Werner Betty bécsi színésznő, Tauber Richárd törvényesen el nem vált feleségének meghitt barátnője. Dél­után. amikor Tauber Richárd a zenekarral próbált a Grand Hotel Royalban, levelet küldött neki. Tauber pfóba közben volt. Megnézte a levél borítékját, úgy látszik: az Írást megismerte és a levelet felbontatlanul a kabátja zsebébe dugta. Nem adott rá vá­laszt. Werner Betty asszony erre átment a Thermia Palaceba, ott négy órán át várta a művészt. Tauber Richárd egy melléklép­csőn keresztül ment a szobájába. Este meg­érkezett Pozsonyból Vanconti-Tauber asz- szony is. A két művésznő nem ment el a Tauber-koncertre. Egész éjszaka vártak fe­leletet a délutáni levélre. Ez a válasz nem érkezett meg. . . . Ellenben Tauber Richárd a menyasz- szonyával együtt hirtelen elutazott Pöstyén­ből . . . Mi volt ebben a levélben? Belly Werner ezt mondja: — Tauber Richárd és Tauber Richárdné nincsenek elválasztva. A Berlinben kimon­dott Ítélet Ausztriában érvénnyel nem bir. Amikor Richárd művész voltára hivatkozva szabadságát kérte Lottytól, ő ennek a kérés­nek minden ellenvetés nélkül eleget tett. De akkor szó sem volt arról, hogy: Richárd ujra nősül. Most: erről van szó. A Lotty kész beleegyezni a válásba, de: erről ő akar tárgyalni a férjével. Tauber Richárd ügy­véddel dolgozik . . . Most már Tauberné veszi át a szót: — Igen, az ügyvéd az oka mindennek. Â Richárd ügyvédje kegyellen és modortalan ember. Olyan hangon beszél rólam, bogy ez ellen fellázad bennem minden, ami nőies. Erőszakos. És a pereskedés rengeteg pénzbe kerül. A Betty jót akart. — Én jót akartam — veszi át Betty Wer­ner a szót — meg is írtam a levélben. „Azért jöttem, — Írtam — mert én békét akarok teremteni. Az életemben mindig csak jót hoztam Neked Richárd, jót hozok most is, beszélni akarok Veled . . .“ iDe ö — nem akart velem beszélni. . . Én azt akar­tam neki megmagyarázni: más emberek is szétválnak, ha nem értik meg egymást. De — ez a szétválás mehet békésen és simán. Meg akartam magyarázni: ha tovább is az ügyvédek verekszenek, eltarthat még másfél évig a válás. És a harc tönkreteszi két em­ber idegét. Rengeteg pénzbe kerül. Hát nem lehet ezt szép szóval és békésen elintézni? Én a békét szerettem volna, egyedül csak ezért jöttem Pöstyénbe. De a Richárd, ahe­lyett, hogy meghallgatta volna jövetelem célját — elutazott. . . * ... A Tauber Richárd vonata messze jár már. Valahol az Adria partján kanyarog. A Lotty most indul Bécsbe. Amott két boldog ember fogja meg egymás kezét szerelmesen: itt egy szomorú asszony kesereg egyedül. A szemének nedvessége mögött ott él a re­mény: a Richárd talán még visszatér . . . Lehet, hogy igaza lesz. Hiszen ennek a nagy gyerek életének minden útja kiszámít­hatatlan . . . Kifosztottak egy templomot. Bucuresti-ből jelentik: A Balli-megyei Horodistea község­ben lévő görögkeleti templomot kifosztot­ták. Feltörték a perselyeket s a tolvajok minden elemelhető tárgyat magukkal vittek. A csendőri nyomozás kiderítette, hogy Luca Ciobanu és Petre Godrea földművesek voltai a tettesek. Letartóztatták és átadták őket az ügyészségnek. Miért szeretik a Pengős Regényeket ? Irodába siető fiatal leányok hónuk alatt könyvet szorongatnak... Napköz­ben, ha egy-ogy percnyi pihenőjük akad, a szőke és barna fürtös fejek vágyakozóan hajolnak le a fehér lapok fölé. A robogó vonaton utazó üzlet­ember ugyancsak könyvet vesz elő kézitáskájából meghitt utitársul. A napi munkájában elfáradt házias­szony is könyvvel kezében kezdi meg esti pihenőjét. Könyv és könyv min­denütt, a naprfak jóformán minden órájában. Ugyanazok az Ízléses kö­tésű és művészi fotomonfázsokkal dí­szített könyvek. É, mindegyiken Pal­las Athéné Ízléses profilja ékeskedik. Pengős Regények . . . Vájjon mit ad­hatnak ezek az olva-ónak, hogy fia­talok és öregek, szegények és gaz­dagok, nők és férfiak egyformán ol­vassák és szerelik őket ? Különösen két fontos értékük van, amivel megajándékozzák az olvasót. Két olyan ériékük, amit idáig — leg­alább is igy együttesen, ilyen vilá­gosan és céltudatosan — semmi más kiadványsorozatban meg nem talál­hattunk. Először is: egészséges irodalmat adnak. Az egészség egyszerűen egyensúly. A testnek és a léleknek, a realitás­nak és a költészetnek különös, bo­nyolult, titokzatos egyensúlya: ez teszi az ember egészségét, de az iro­dalomét is. Végtelen gond, kényes és érzékeny ízlés válogatja ki a Pen­gős Regények minden egyes kötetét, hogy szellemi nivóju, erkölcsi és mű­vészi értékű munka legyen és ugyan­akkor érdekes, izgalmas, lélegzetfoj- tón robogó cselekményü. Ez a finom egyensúly, ez a rátartian őrzött egy­forma távolság — az úgynevezett „nehéz“ irodalomnak sokszor fárasz­tó, szélsőséges irányokba, morális bi­zonytalanságba, „izmusokba“ tévedő tendenciától, de egyúttal a ponyva alacsonyrendü romantikájától, mai embernek idegen, olcsó szentimenta- lizmusától is — ez teszi az egészsé­ges irodalmat. Ezek a piros, kék és zöld boritéku kedves kötetek bebi­zonyították, hogy az irodalomnak nem kell immorálisnak, egyben unal­masnak lenni és viszont: gazdag cselekménye lehet annak a könyv­nek is, amely nem „ponyva“. íme: ezért szeretik a Pengős Re­gényeket, ezért szólnak minden ol­vasó szivéhez. Az egészség friss le­vegőjét hozzák és lapjaikon a nagy­világ nyílik meg előttük: olyan tör­ténetek keretében, amelyek — tár­gyukkal és stílusukkal egyaránt — a legolvasottabb könyvekké avatják a Pengős Regényeket. Bnzias-gyógyfürds 14 napra 3.500 lei 21 napra 5.000 lei 28 napra 6.500 lei 1 Europa-Ellenzék OLCSÓ EGYÉNI PAUSÁLKURÁK * N 1/5 m m p" © 5 1/5 Pausálárakban következők foglal­tatnak bennt: Lakás a Grand- Bazár szállóban, vagy az Antonia és Adele villákban, napi három­szori étkezés, mindennapra szóló fiirdőjegy, akár a strandra, akár szénsavas fürdőbe, ivókúra, Összes kiszolgálás, kartaxák és zenedijak Nagyon fontos indulás előtt leg­alább 10 nappal a rendelést fel­adni, hogy a szoba lefoglalható legyen. A megrendelt pausálknra összegének fele a megrendeléskor, másik fele a kúra utalványainak átvételekor fizetendő. - Jelenkezé- sek, felvilágosítások és ingyenes prospektusok az összes pausáiku- rákról az Ellenzék Utazási Osztá­lyában Cluj, P. Unirii. Telefon 109 «aJ H s a ELLENZÉK UTAZÁSI OSZTÁLYÁBAN Kereskedő az Ellenzékiből tájéke« kód ik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents