Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-28 / 170. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16^19x9. Szerkesztőséé, kiadóhivatal, Fiókki adóhivatal ílím. — Tdefonszám: 109 nyomda: Cluj, Str. L G. Duca No. 8. és kőnyvosztály: Piaţa Unirii 9 — Levélcím: postafiók MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS tVI. ÉVFOLYAM, 17 0. SZÁM A bécsi A BELSŐ VÁLSÁG ÜGYÉBEN: Döntő fontosságú minisztertanácsot tort ma a Tataresen-fcormány Minisztertanács előtt királyi kihallgatáson jelenik meg a — Eucuresii-i lapok arról imák, hogy esetleg még ma lemond a kormány gyászünsepségek fölidézték a tavalyi juliu«- vég rettenetes éa megható óráit. Az osztrák horogkeresztesek meg akarták buktatni az nj „rendi*' osztrák államot és előre fejlesz­teni az Anschluss ügyét Behatoltak a kan­cellári palotába, lelőtték Dollfusst és pár napig dühöngő polgárháborút okoztak. Egy­azon évben ez már a második forradalom volt. Két forradalom egy kicsi népnek és még kisebb országnak, ahol a lakosság túl­nyomó többsége a két szélső szárnyon áll, ma is hallgatagon és elnémulta», a kelleté­nél több volt, de a kisebbségi hatalom nem hagyta magát. Szektárius a többi közt. A katolikus osztrák parasztság egy része, a vallásos megújulástól átszellemült ifjúság, a régi hagyományok után mélázó tősgyöke­res Bécs, az érmekkel telitüzdelt tartalékos és tényleges tisztikar, a szilárd papság Olasz­országtól és Franciaországtól segítve a világ­ért sem akarja feladni a Guliver-főváros és a IHippit öFseág szabad és független állását, ha mindjárt irtózatos feszültségben lélekölő gazdasági harcot is kell vállania. Áldozatra és vértanuságra beidegzett makacs szenve­dély ez. Eddig valahogy sikerült, sőt úgy látszik, tovább is sikerülhet. Két hónapja sincs, hogy rendkívüli törvénnyel olasz— abessziu viszály közepette európai gonddá és üggyé tették megint a Habsburg uralom kisértetét. Csak a hamuban izzik a parázs és csak csöndesen nyalják körül a szenve­délyek lángnyelvei a kicsiny „osztrák biro- daimat“. De ments Isten háborútól Kelet- Afrikában és a horogkereszt megmozdulásá­tól. Osztrák kálvária, talán Európa végrom­lása is jöhet. Csodálkozhatunk-e, hogy Ausz­tria bőse most a kicsi vértanú, akit parányi­ságában is eltalált a golyó? Kis ország kis embere, mint sikert és erőt adó bős, való­ban a helyzethez és időhöz mért jelenség. A visszaemlékezések körmyharmatos csil­lámaiban az egész emberiség előtt újra föl- világol közbenjáró szellemként a kis paraszt- származék, az aranyérmes vadász-főhad­nagy, a lelkes tisztviselő, a bűbájos diplo­mata, a vallásos rajongó, a vidám igény­telenség« polgár, az édes szelidségü család­apa, ki a londoni világkonferencián a hiva­talos emberiség közkedvcltje volt: Olaszor­szág különös kedvvel csörgeti kardját óha­jára és a világ fut nyaralni, iiunepi játéko­kon szórakozni, nemzetközi gyűléseket tar­tani az ő Bécs országába. A Centi-Metter- iiich kedvét ápolták. És hiába voltak, akik véreskezü eUenforradalmárnak, a tömjén- füstös fasizmus szolgájának nézték, mert ez a szerény tehetségű, szívós, munkás ember­ke, akit hajszál mentett, hogy el ne merül­jön az édes adomák mélyén, az időszerű makacsság és kitartás erényének vállalásá­val túlnőtt önmagán. A hősi és vértanúi érdek újkori felismerésével és édességének titkát szomjazva „égbe szállt“: a szentek tudják, keresik és boldogan fogadják ezt a végzetet. Dollfuss orvos és pap nélkül órá­kon át elvérezve minden titkot és lehető­séget megismert. Boldogan vált élő ifjúsá­gától. E* a vértanuság keresés győz a nép- többséggel és a német nyomással szemben és biztosítja kis Ausztria létét ismeretlen határidőre. Az önállóság, a császári jövő Dollfuss Engelbert ravatalán alapszik. így szerepel a kor vezérképviselői közt. Halha­tatlan. Egy uj vallási lendület és egy uj demokrácia jelképe. Ezért kap sirtemplo- mot egy hasonló lelkű pap-kancellár me­rénylettől majdnem vértanúvá lett uj osz­trákkal együtt. Talán szentekké is fogják őket avatni. Ahogy ma már nem fél a tör­ténetírás a legközelebbi múlt feldolgozásától, az egyház is észreveszi a hatásos szentet már a kortársak sorában. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A j kormány helyzetét a gazdasági, kereskedel- | mi és pénzügyi nehézségeken kívül a Banca Naţionala körül kirobbant transzfer-panama még súlyosabbá tette. A kijárási összegek nagyságán kívül az is bajt okoz, bogy az ügybe előkelő állású politikai személyek vannak belekeverve s a panama oly magas taréju hullámokat ver, hogy Pop Valér dr. Igazságügyminiszter tegnap délben Sinaia-ba utazott s a fejlemények­ről jelentést tett őfelségének. Kik következnek? Politikai körökben általában úgy tudják, hogy válsággal küzd Tătărescu kormánya s már az elkövetkező utódokról beszélnek. Azt is hozzá kell tegyük ehhez, hogy a nyári vakáció és az utódlás kérdésének eldöntése megnehezítik a belpolitikai válság gyors le­vezetését, igy tehát gyökeres rendszerválto­zást nem remélnek e pillanatban Bucuresti- ben s valószínűnek tartják, hogy más for­mában újabb liberális kormány fog követ­kezni. A válság levezetésére elsősorban An- tonescu jelenlegi pénzügyminiszter személye került előtérbe, akit maga Tătărescu támo­gat legfelsőbb helyen. Costinescu dr. és In- culet inkább önjelöltek. Az olasz—abesszin viszály ügyében a han­gulat tegnap ismét kedvezőtlenre fordult. Bár a Népszövetség tanácsülését most már összehívták és a viszály úgy látszik egész terjedelmében napirendre kerül, ennél több engedményt a szembenálló felek nem haj­landók tenni egymásnak. Abesszínia is és Olaszország is ragaszkodik a közép állás­pont ama tartamához, amelyet u Népszö­vetséghez intézett legutolsó jegyzék pilla­natában elfoglalt. Világszerte növekedik a színesek készülődése Abesz- szinia mellett. Most már Gandhi indiai bujtogatása került előtérbe, ezúttal az an­gol érdekek oldalán. Gandhi harcra hívta fel híveit az olaszok ellen. De kisebb európai államok sorában is nő a rokon- szenv Abesszínia iránt. A világsajtóban megint föl-föl vetik azt a lehetőséget, hogy Anglia elzárja háború ese­tén a szuezi csatornát. A nemzetközi jog szakértői mindenütt lehetetlennek mondják ezt a gondolatot, mert Said pasa 1858-han a csatornaengedmény kiadásakor kimondta a semlegességet, Anglia, Franciaország és Törökország 1888-ik évi Konstantinápoly­ban kötött szerződése, majd az 1904-ik évi A Credinţa megállapítja, hogy Tătărescu | I elvesztette a legfelsőbb alkotmányos tényező j bizalmát, Dinu Bratianu sem bízik benne, , sőt a liberális párt belső csoportjainak fel­oszlatása folytán eddigi híveinek támogatá­sát is elvesztette, igy a kormány átalakítá­sával most utolsó nagy erőfeszítést tesz, hogy a kormányelnökséget megmentse. Ma dől el a kormány helyzete Hivatalos jelentés sz.erint a kormány tag­jai ma minisztertanácsot tartanak, melyen az összes miniszterek megjelennek. Ennek a ' • irrsztertanácsnak igen nagy jelentősé­get tulajdonítanak Bucuresti-ben Az Univer­sul jelentése szerint a tanácskozások megkezdése előtt Táta­rescu kihallgatáson fog megjelenni Sinaia- ban s ennek a királyi audienciának ered­ményétől függ az, hogy a mai miniszter- tanács mit fog határozni. Számolni kell azzal, hogy Tătărescu még ma beadja lemondását. Az sincsen azonban ki­zárva, hogy néhány napra, vagy hétre még eltolódik ez, ami úgy is kikerülhetetlen s ez esetben ismét olvasni fogjuk a hivatalos jelentést: „szó sem volt válságról s Tătares­angol—francia rezolució minden kereske- j delmi és hadihajó számára békében és há­borúban biztosította a csatorna szabad hasz­nálatát. Legújabb híreink a következők: A népszövetségi Ülés előtt... [RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A népszö­vetségi főtitkárság meghívója befutott. Ér­dekes, hogy a meghívó julius 31 -re vagy augusztus 1-re szól, aszerint, amint a ta­nácstagok az egyik vagy a másik időpontot választják. A tanácstagoknak szombat délig kell válaszolniuk. Az olasz lapok hangsúlyoz­zák, hogy Olaszország minden körülmények között megjelenik a tanácsülésen, de nem engedi meg, hogy az abesszin-ügy egész tartamá­val foglalkozzanak. A tanácsülés nem lehet egyéb, mint a má­jus 25-nek a szoros következménye és foly­tatása. Különben is, ha a döntőbíróság mun­kája eredménytelen volt, a Népszövetség sem kecsegtet több sikerrel. Ha a békélte­tés a döntőbíróságnál folytatható lesz és pedig az olasz kormány által kijelölt keret­ben, akkor nincs ok a háborúra. De ba nem, akkor eunak sohasem volt ilyen szilárd a hely­zete4'. A Credinţa jelentése szerint a bel­politikai válságot a julius végére tervezett s Bledbe összehívott kisantant-konferencia befejezése után Titulescu fogja levezetni. Manolescu-Strunga már nem keres­kedelemügyi miniszter? A Viitorul — a kormány hivatalosa — legújabb számában részletes beszámolót ad arról, hogyan folyt le az lUGIR legutóbbi közgyűlése és felemlíti, hogy Costinescu dr. ,,kereskedelemügyi és ipari miniszter“ is résztvett ezen a kormány nevében. A libe­rális párt hivatalosa nem jegyzi meg, hogy Costinescu < sak ideiglenesen vezeti a keres­kedelemügyi minisztériumot, amint ezt Tă­tărescu személyével kapcsolatban teszi, akinek neve mellett vastag betűvel tünteti fel, hogy „ad interim“, tehát csak ideigle­nesen vezeti a külügyminisztériumot. Befe­jezett ténynek kell tartani tehát, hogy a li­berális párt vezetősége Manolescu-Strungáj végleg elejtette. A „szabadságon lévő“ mi­niszter még próbálkozik. Azzal fenyegetőzik, hogy leleplezi mindazokat a liberálispárti vezető politikusokat, akik minisztersége alatt kijárásokkal foglalkoztak és a&gyérté- kii szolgálatokat kértek tőle. a fegyveres beavatkozás most már önkén­telen hekövetkezik. Érdekes az is, hogy az Evening Standard távirata szerint Litvinov, a tanácsülés ezidő- szerinti elnöke még mindig Csehszlovákiá­ban tartózkodik: rangrejtve Marienbadban üdül. Úgy látszik, ezt a hirt erősiti meg az a prágai távirat, mely szerint Potemkin pá­risi orosz követ Marienbadba utazott. A Telegraph című lap már megérkezését is jelenti. Eden békéltető tárgyalásai LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Ti­mes szerint Eden Genfbe menet hétfőn meg­áll Parisban és még egyszer tárgyalni fog Lavallal. Célja, hogy a genfi döntés előtt utolsó kísérletet legyen az angol és francia álláspont teljes összeegyeztetésére. Baldwin miniszterelnök különben tegnap György ki­rálynak részletesen beszámolt az abesszin— olasz helyzetről. A kihallgatásról semmiféle hir sem szivárgott ki. Angol politikai körök­ben egyre nő a borúlátás. Félnek, hogy a Népszövetség egészen nyílttá teszi a hatal­mak közös álláspontjának a hiányát. (Folytatása a 16 oldalon.) Gandhi is harcra hívta fel híveit az olaszok ellen Ismét kedvezőtlenre fordult a helyzet. — Anglia háború esetén elzárta a szuezi esatornát

Next

/
Thumbnails
Contents