Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-24 / 166. szám

4 BLLB N Z ÉK I 9 3 5 I u 11 u B i 4. NI llÉZ BEJUT FÖLDJÉRE..­Fejlődő és boldog ország aleszíina,a modern Eldorádó ! lelybeü fiatalember érdekes élményei. — Drágaság és lakás­ínség mindenütt van I 1,1 I. (Az Ellenzék tudósítójától.) Palesz­tináról. az ígéret földjéről, a modern Eldo- rádórő! aniivit Írtak össze, mint Stanley ■ lőtt a ..legsötétebb Afrikáról“'. Am a nagy­kő/,ínség nu-o ma is csak annyit tud róla. lu>g\ Tel Aviv a világ legmodernebb felépí­tésű városa, amely úgyszólván egyik napról a másikra szemünk előtt nőtt ki a földből. P. Károly Ü4 éves helybeli fiatalember, akinek ne\ét jól ismerik társadalmi körök­ben is, a napokban jött haza három hetes kirándulásról, amelyet azon a földön lett, amelyet kétezer évvel ezelőtt krisztus vére lestett pirosra. Érdekes meghallgatni élmé­nyeit. \ fiatalember ..kirándulásnak" nevezi ezt a megerőltető vasúton, hajón, kocsin és autón meglett utat. Többen mentek, igy kel­lemesebb is volt a kirándulás, no meg ol­csóbb is. Útirányuk: Constanta, Istambul, Pireus, Athén, Alexandria, Haifa és Jeruzsá­lem volt. A török nőkről ... l egelőször is arra kérem az ifjú globe­trotter!. hogy hagyja békén nyugodni a liagia Szófiát, a Zaneb Achmed Messint, Calatál, a mecseteket és a többi nevezetes- sédeket, amelyeknek képét minden valamire­való útprogramban meg lebet találni. Fő­leg az uj Törökország érdekel, az a Török­ország. ahol nincs többé hárem, nincsenek izgatóan lefátyolozott nők. nincsenek piros fezek és ahol minden egyes embernek van már vezeték és keresztneve, mint minden becsületes európainak. Az ifjú ember szabadkozik, hogy a nőket az elbeszélésből nem hagyhatja ki, mert na­gyon szépek. A legutolsó európai divat sze­rint öltözködnek — mondja — kacérak, mint idehaza és legújabban a házasságtörés gyönyöreit is megismerték az uj korszellem többi nagy újítása között. Az eunuchok uralma letűnt, egyedül ük sajnálják azt a kort, amely már visszahozhatatlanul letűnt és csak a történelemkönyvek szakadozott lapjain szerepel. A inai Alexandria A következő állomás: Alexandria. Még ma is tipikusan keleti város, a szó rosz- szabbik értelmében. A városban mindenütt ott vannak a kis sárga emberek, amint nagy buzgalommal kínálják a hihetetlenül olcsó japán selymet. Japán dömpingjével még az angol dömping sem tud versenyezni. Az an­gol szövetek hónapokig hevernek eladatlanul a kereskedők raktárában ... a japánok min­den területen fényes győzelmet aratnak. Kelet Kapujá4 -ban — Alexandriából Haifába hajóztunk. Hai­fa, a „Kelet Kapuja“ sokat változott az utób­bi évtizedekben. A Hadarha-Har Karmel szikláiba terraszokat vágott a fáradhatatlan emberi kéz. Ezeken a terraszokon emelked­nek az uj villák százai, mind valóságos épü­letköltemények. A kikötő előtt feltűnt egy hatalmas sebességgel vágtató motorcsónak, a révkapitányság. Rendkívül udvariasak, mi­re a mólóhoz érkezünk, már készen is van­nak az útlevelek láttamozásával. — Haifa főutcája a Shapira-street. Csupa uj épületből áll. nagy kőkolosszusok, ame­lyek között azonban bőséges a tér. Feltűnő jelenség, hogy öregeket úgyszólván nem le­het látni, a járókelők mind fiatal nők és férfiak. Mind rövid nadrágban, barna blúz­ban. Ezen az utcán van a „Haksarad“, zsidó jótékonycélu intézmény, amely a szegény- sorsú zsidó fiatalembereknek ad teljes ellá- Iást. Átlagosan 500—550 embert látnak itt el minden szükségessel. — Az utcán arab, zsidó és angol rend­őrök. Mindnek külön egyenruhája van. Az arabok burnuszbán és rövid kaftánban, a zsidók nadrágban, kék blúzban, az angolok khaki nadrágban és kétsoros kabátban jár­nak. Fegyvert csakis az angol rendőrök vi­selnek, a többinek gummibotja van. A rend­őrség kebelébe csakis képzett embereket vesznek fel, mindnek nyelveket kell ismer­nie. Karjukon szallag: Je parle francais, I speak english, ich spreche deutsch, stb. Há­rom nyelvet, az arabot, franciát és angolt inindeniküknek kell beszélnie. Az egyes rendőrségek kapujában panaszláda, ahova a közönség mindig azzal a biztos tudattal dob­hatja be panaszait, hogy azokat azonnal orvosolják. Első a lovagiasság! — Érdekes az az udvariasság, amellyel a hivatalokban fogadják a nőket. Minden nőt, akinek valami hivatalos dolga akad, vala­melyik irodában, belépésekor azonnal meg­kínálják a legfinomabb főzetü feketekávé­val. Ha a hivatalnokon a szokásos rövid nadrág van és nő lép be hivatalába, kimegy, átöltözik és hosszú nadrágban fogadja a höl­gyet. Az emberek értékelésének tekintetében Haifában három fokozatot különböztetnek meg. Első a gyermek, azután jön a nő és csak legutolsó helyen a férfi. Viszonylago­san számítva nagyon sok a munkanélküli. Azok, akik innen kivándorolnak, először a chalucz és cliibucz kolóniákon nyernek tel­jes kiképzést a földmunkából. De ha egy­szer ezek az emberek bekerülnek valame­lyik nagyobb városba, többet nem kívánkoz­nak vissza telepekre, hanem benn marad nuk és szaporítják a munka nélkül lézengők nagy számát. A városokban éppen ezért nagy a drágaság. Senki sem akar talmi ma­radni, annak ellenére, hogy a falusi koló­niák a jelenleg alkalmazott munkások száz­szorosát tudnák felvenni. A kereskedelem, ipar és lakáskérdés — A kereskedelem és ipar élénk. A japán és az angol dömping itl is elkeseredett élet­halálharcot vív egymással. Egyelőre még nem lehet eldönteni, melyik les/ a győztes. Az angolok mindenesetre előnyben vannak, hiszen Palesztina az ő íenhatóságuk alá tar­tozik. — Az építőipar kiszámíthatatlan fejlődés előtt áll. Minden utcában állványok sokasá­ga a munkások százaival. Kisebb házhely 3—4 ezer fontba kerül. A házhelyek méreg­drágák. Jellemző a nagy drágaságra, hogy bútorozott szoba egyáltalán nincsen. Csak üres szobát lehet kapni, amelynek havi bére két font (egy font nyolcszáz lej). Ha valaki­nek nincs bútora, kiveszi a szobát és havon­ta, részletekben szerzi meg a neki szükséges bútorokat. Először az -'»gyat, azután az asz­talt és igy tovább. Az < lelem olcsó. A lakos­ság nagyrésze gyümölcslevesen, rizsen, kevés húson és a „mis-mis“-nck nevezett apró barackokon él. Hűsítőkben sincs hiány. Ara­bok járják végig a várost és mindenhol pár fillérért kínálják az ,,eszkiinó"-t — a fagy­laltot. Ebből sok fogy, különösen a „Hara- szin“ idején, amely forró, szikkadt szél. Szinte nem is lehet szélnek nevezni, inkább forró levegőnek, annyira mozdulatlan. A szi- riai sivatagról jön hetenként átlag kétszer. Hamszin idején nagyon sokan kapják meg a ,,papadács“-t. amely könnyű lefolyású be­tegség. Nagy, néha 42 fokos lázzal is jár, de sohasem halálos kimenetelű. „Hara- rát”-okat, apró, erősen viszkető pattanáso­kat okoz. Mondanom sem kell, mennyire kellemetlen ez. Az eső kevés. Palesztina szivében — Jeruzsálem, Haifa és Tel-Aviv három­szöget alkot. Haifából megy az ut Jeruzsá­lembe. A kocsik alacsonyak, 20—30 méter hosszúak, fedetlenek és csak fából készül­tek. Rendkívül gyorsak. A Tel-Aviv-i elága­zástól nagyszerűen kiépített, gummizott be­tonút vezet a hegyek között Jeruzsálembe. Csodaszép autóbuszok és hihetetlenül vak­merő soffőrök. A legmerészebb kanyarokat is a legnagyobb sebességgel veszik, úgy hogy az emberben megfagy a vér. A Via Dolorosan az „Eeee Homo“ kápol­nája. Itt Ítélték el Jézust. Ez az ut vezet a Golgotháig. A Szent Sir kis templom. A Golgothán három oltár: egy örménykato­likus, egy görög katolikus és egy római katolikus van. Közel ide az Omar-mecset és a Getsemáni kert. — Templomok sokasága mindenütt. A hegyi beszéd helyén felejthetetlen szépségű kápolna, tizennyolc márványoszloppal. A homlokzat drága mozaikkockákból készült. Freskók, bronzoltárok, kincseket érő drága­ságok ... ez a mai Jeruzsálem. — Tel-Aviv . . . csodákat mesélnek róla, de való igaz, hogy ezek a mesélt csodák többnyire valóságok is. (Mindössze huszonöt éves a város, de a legmodernebb városren­dészeti elvek alapján épült. Kilencvenezer lakosa van. A város maga tökéletes négyzet­ben épült, az utcái mind merőlegesek egy­másra. Egyeteme világhírű, klinikája akár­melyik nagy nyugati államban megállhatná a helyét. Tengeri strandja vetekszik akár a Biarritzéval is. — Sajnálom, hogy mindössze két napig maradhattam itt és nem tudtam jobban kö­rülnézni . . . Arcán felragyog az a mosoly, amelyet vi­lágjárókon láthatni. ígéret földje . . . valóságos modern para­dicsom. Meseország, amely azonban csak azok számára van nyitva, akik le tudják tenni az angol hatóságok által követelt óva­dékot. Az angol partvédő hajók szörnyen vigyáznak arra, nehogy illetéktelenek bejus­sanak az ígéret földjére ... (ó. j.) Őrizkedjen a íelepsáíék ki a „vursdií“ a -város szívéből! Városunk napilapjai ugylátszik hiába eme­lik fel szavukat a tornavivóda mögött el­helyezett „wurstli“ botrányos működése el­len, mert újból olyan dolgok történtek itt, amelyekre fel kell hívnunk a rendőkvesztura figyelmét. Szombaton este, mikor legnagyobb volt a forgalom és az „üzletmenet“, hangos kiabá­lás és jajveszékelés harsogta túl az amuggis lármás telepet. A zenét szolgáltató muzsikusok között né­zeteltérés támadt valami pénzügyi elszámo­lások miatt, ami felett hajbakaptak és bicskával egymásnak tá­madva, parázs verekedést rendeztek. A közelben posztoló rendőrök alig tudták lefékezni őket és megakadályozni, hogy ha­lálos áldozata ne legyen a verekedésnek. Ez egymásután kétszer is megismétlődött rövid ottlétünk alatt. Végül is a tüzes vérű zené­szeket és a személyzet néhány tagját a rend­őrök bekísérték a rendőrségre. Hogy mi tör­tént velük, nem tudjuk. Mindenesetre kérjük a helyi rendőrkvesztura vezetőit, hogy egy este szíveskedjenek kifáradni a wurstli-te­cfyení^é bb lepre és személyesen is meggyőződni az itt végbemenő visszás dolgokról. Amellett, hogy állandó botrányokról gon­doskodik a telep személyzete, kibírhatatlan az a rettenetes zene-bona is, amelyet a há­rom egyszerre játszó zenekar szolgáltat. Rá­dió-zene, rezes banda muzsikája és gramofon lemezek hangjainak vad keveréke a nagy zenekedvelőknek is sok. A környék lakossága már hetek óta nem tudja nyugodtan lehaj­tani fejét ettől a rettenetes és egyenesen őr­jítő hangversenytől. A roulett asztaloknak se szere, se száma. Az asztalokon csokoládék díszelegnek. Ez azonban csak a hatóságok megtévesztésére szolgál, mert a tulajdonképeni játék pénz­ben megy és pedig nem is a legtisztessége­sebb keretek között. A város szegényebb sor­sa lakói pillanatok alatt hagyják itt sovány heti keresetüket. Nem értjük sem a várost, sem a rendőr­séget, hogy tudnak megtűrni egy ilyen já­ték és botránybarlangot a város szivében. Tudomásunk szerint a rendőrség eddig is nagy eréllyel utasította ki a város területé­ről a szerencsejátékosokat, miért nem intéz- kezdik most is? Amennyiben a kveszturá- nak eddig nem lett volna tudomása az itte­ni állapotokról, a város lakosságának érde­kében kérjük, hogy szíveskedjék a szükséges lépéseket megtenni. KŐI DIVATLAPOK legnagyobb vá- lasztéka az Ellenzék könyv osztályában Cluj, Piaţa Unir 11. LÁT OGASSA MEG A HARMADIK SIBIU1 (NAGYSZEBENI) ORSZÁGOS MINT A VÁSÁRT julius 20-tól augusztus 11-ig. Az ország összes termé­keinek kiállítása. Elsőrangú szállodák és vendéglők. 50 százalékos engedmény a C. F. R. összes vonalain. niSffiöseijii rovarírtó«zerektöÍ Miért is kísérletezne haláslalan rovarlr- tószerekkel ? Ezek az értéktelen utánzatok nem bírnak pusztító hatással, nem védik meg sem a kellemetlenségektől, sem a rovarok által felidézett veszedelmektől, használatuk csak hiábavaló idő és pénz fecsérlés Saját biztonsága érdekében használjon esa kis FLIT-et! FLIT : biztosan, tökéletesen és örökre kipusztilja a rovarokat 1 Nem hagy foltot. Kérje mindig a fekete szalaggal ellátott, katona védjegyes, sárga pléhdobozt. Szórjon szét FLIT PÓRT A FLIT rovarír- tópór tükélete- ita kipusztilja az összes rova­rokat, mint: hangyákat svábbogarakat, poloskákat, lé­tükét. bolhákat • bt a kutyák bolháit is töké­letesen kiirtja.

Next

/
Thumbnails
Contents