Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-23 / 165. szám
4 D i.in /v r. fi K I * 3 5 jutlui 21 KOSZ TÓI ÁN VI DBZSÖ A heri Buda/iest, július hó. Itt a s.omxszédvs téren uan egg Ids kör- Kert, nem nagyobb néhány négy:rtméternél, old pá: sittül, cserjékkel, virágokkul. Műikor regyel, amikor cl haladok mellette, • sodálkozon veszem és. re, hagg magas kéri- teáét, inéig dcrekkotéseuiig ért. munkások hantjuk le s u sárii mintázatú, kaaácsalt rasat, mely oly tömör es szilárd, hagg akár betörök és rablógyilkosok ellen is megnedel- mc hette volna, szétszedik, összevissza hajlítják. rádobják egy teherkocsira s elszál- litják valamelyik telepre, ahal majd bizonyára ócskavasnak adják el. A kert. melyet régóta ismertem s minden áldott nap láttam, egyszerre szabadon áll a tavaszi verőfényben. Köztünk a járókelők és a kert közt nincs többé karlát Egy levegőt szivünk a füvei, a bokrokkal. Közvetlenül érint kezünk velük Tűnődöm, miért is vitték el n vaskerítést. De aztán azon tűnődöm, miért is tették oda. Most, hogy tcotdották láncait és béklyóit, u kert éppúgy viselkedik, mint azelőtt. I gy látszik, semmi értelme se volt. hogy növényéit árt intézetbenkezeljék. .4 virágok békésen illatoznak, a tulipán nem ordít vörös, lázitó szókat, a szekfá se okoz botrányt, nem sérti a közszemérmet s a folyondár nem kúszik utánam, hogy hurkot vessen nyakamba, az oroszlánszáj szájkosár nélkül se harap meg, a rózsa pedig kényszerzubbony nélkül se döfi hátamba gyilkos tövisét. Senkit a világon nem bántanak ezek a jámbor élőlények. Maiamennyien illedelmesen. jómodorunn tekintenek rám. mint az épelméjüek. .4; ismétlődött itt meg, amit egy elmegyógyász barátom mesélt el nekem. Régesrégen, amikor mint fiatalember segédorvosként került egy elmekórházba, délben az ápolók mindig lekötöztek egg öreg, magával tehetetlen, hatvanöt esztendős nénikéi, befoglak az orrát s szájába öntötték az ebédjét. Megkérdezte az ápolóktól, miért táplálják mesterségesen az öregasszonyt. Azt felelték neki. hogy már tiz év óta ,,nem akar enni“ s igy kell etetni, rendelet is van rá. Egyszer aztán különös ötlete támadt az én barátomnak. Amint délben az ápolók ismét gúzsba szorították a nénikét s belé akarták csorgatni a tápláló eledeleket, föloldatta kötelékeit, tányért, kanalat, kést. villát tetetett eléje s a beteg — legnagyobb meglepetésünkre jó étvággyal fogyasztotta el az ebédet. Evett volna ő szegényke, nyilván már évek óta is, csak épp elfelejtettek tudakozódni szándéka felöl, csak épp nem hagyták. Az élet tele van ilyen félreértésekkel. Felületesek, gyarlók vagyunk. Lám ezt a szerencsétlen kertet is elzárásra, életfogytiglan fegyházra ítélték. Azt hitték, hogy rossz. Holott nem is volt rossz. Most visszaadták szabadságát. Igaz, hogy már kerek harminc esztendőt töltött vaskerítés mögött, siralmas rabságban s ennyi idő múltán még a megrögzött gonosztevőket is kiengedik, ha fogságukban egyébként ,,példás viselkedésükről tettek tanúságotA kert is „példás viselkedésről tett tanúságot“. Ezt senkise tagadhatja. ' Különben lehet, hogy az emberek nem is a kertet tartották rossznak, csak önmagukat. Nem a kert ellen védekeztek, önmaguk ellen védekeztek. Rabló, pusztító ösztöneik ellen oltalmazták a kertet. Harminc esztendővel ezelőtt erre még szükség volt. Akkoriban csakugyan mindenki prédának tekintette az utcakertet, ok nélkül belegázolt gyöpébe, megnyomorította ágait, kitépte virágait, gyakran tövestől is s amit ma nem tesz meg a részeg, kültelki csavargó sem, mert az idegrendszere és ösztöne tiltakozik ellene, azt megtette annakidején a jólöltözött, simára fésűit gavallér is, aki éjszakánként szabad zsákmányolást, szabad rablást engedélyezett magának a mindenki kertjében, amelyről nem is sejtette, hogy az övé is. Azóta az erkölcsök ebben a tekintetben határozottan szelídültek. Van tehát haladás? Hogyne volna. Csak nem mérföldlépő csizmában jár. Lassan, csigalépésben megy előre. Minden harminc esztendőben halad egy miniméiért. Ezt az egy milliméter haladást mint kézzelfogható valóságat megindult au köszönöm többet je lent c:, mini a , luxig szi nfnlhtisogntó, me tőben felelőtlen szónokuk a emberiség au gyűli lei mcszt léről és tündöklő jövőjéről émelyegnek Nekem akkor dobban meg u szivem, amikor azt látom, hogy a: újsága kot rikkancs nélkül is árusíthatják, meri mindenki u bádagtálcárn dobja az áréit s most, amikor azt látom, hogy az utcai kertek he: immár korlát se kell Egg ilyen si-m miség min olyan esemény ti művelődés tár ténetében, mini a Bastille lerombolása Bevallom, más, naggralátó remények is BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A jobboldali sajtó hosszasan foglalkozik a nemzetközi helyzetiek Megállapítja, hogy Franciaország mind jobban közeledik Olaszországhoz, mintán Anglia .Németországot favorizálja, amely viszont Lengyel- országgal mélyítette ki kapcsolatát. \ Porunca Vremii ci mii jobboldali lap megállapítja. hogy igy ..kritikus helyzotbe" krimit a kisantant. \ lap szerint Franciaország már nem oly határozol! meggyőződéssel kii/il a Habsburg-restauráeió ellen, bár ez képezi sarkkövét a kisantantnak. A Porunca Vremii úgy tudja, hogy Titulescti meg akarja előzni Franciaország várható magatartását s ezért Parishoz mérhető kapcsolatot óhajt létesíteni Moszkvában. A lap arról értesült, hogy erre nézve fontos tanácskozások indultak Ankarában. hol a nemrég kinevezett ankarai román követ, Eugen Filotti volt külügyminiszteri sajtófőnök, Titulescu bizalmasa vezeti a tárgyalásokat, melyekbe Rüstii Áras török szovjetbarát külügyminisztert is bekapcsolta. Egy kölcsönös katonai segélynyújtási szerződés a célja ezeknek a tárgyalásoknak, CLUJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) Az újságírók, ha áthajóznak az Óceánon az Újvilágba, nem mulaszthatják el a világ legnagyobb húsvágó és húsfeldolgozó üzemének megtekintését Chicagóban. Különösen az „Armour Comp.“ vállalat csodálatos berendezéséről jelent meg számtalan ,,vér-sza- gu“ riport, amelyek mindig kedvenc csemegéi az európai újságolvasóknak. Én is olvastam néhány „Armour“-riportot, melyekben hihetetlen számú állatot vágnak le percenként és ahol megírják, hogy már egy órával később a Chicágoban levágott sertésből készült véres hurkát Newyork vendéglőiben szolgálják ki. Már régóta érlelődött meg bennem az az elhatározás, hogy egy modern vágóhidat a valóságban is megláthassak. Kiváncsi voltam arra is, hogy nézhet ki egy olyan közegészségügyi intézmény, amely egy másfélszázezer lakosú város szükségletét elégíti ki. A vágóhíd épületében Mikor átléptem a Szamos partján fekvő vágóhíd kapuját és mikor még a vágóhídi igazgató iránt érdeklődtem, szorongás fogta el torkomat. Ahogy azonban beljebb léptem, mind jobban megbarátkoztam a környezetébredeznek bennem Nem egészen tarlóm lehetetlennek, hogy eggs er valami kor o sze gélig, majd mind ligáján boldogabbak és sza hatlubbak leszünk s u s egenyekét, u nyomorultakat, az esendőket nem zárjuk többé börtönbe, sem azon ti címen, Imyy illegnéd■ jak őket önmagáktól, se peilig azon a címen, bogii önmagunkat nádjuk meg tötök Ifa ez itt harminc év alatt tártéul meg ti kerttel, eme is megtörténhetik háromezer nagy harmincezer év múlva, Akkor tatán már nemesük n virágokat nem fogjuk bánt alum zni, hunem gz embereket sem. amit diplomáciai nyelven kéthatalmi szerződésnek neveznek. A lap szerint ezt a szerződést már megkötöttnek lehet tekinteni s csak megfelelő taktikai pillanatra várnak, amikor átadják a nyilvánosságnak. Jobboldali körökben azt hiszik, hogy a lengyel román szövetségi szerződés felmondásának órájában kerül sor majd a román orosz kölcsönös segélynyújtási szerződés publikálására. A már közzétett csehszlovák-szovjet egyezményt aztán az uj román—orosz szerződésbe fogják kapcsolni. így uj hármas szövetség alakul Csehszlovákia, Románia és Oroszország részvételével. A Porunca Vremii szerint a kisantant most erőfeszítésekéi tesz, hogy az uj összefogás céljára Jugoszláviát is megnyerje magának. A lap úgy tudja, hogy Pál régensherceget nem sikerült ezideig ennek szükségességéről meggyőzni s nem határozott még arra nézve. hogy Jugoszlávia is felveszi-e a kapcsolatot Oroszországgal. Titulescu azonban meg van győződve, hogy előbb, vagy utóbb célját megvalósíthatja. Jobboldali politikai körökben úgy látják, hogy Titulescu a baloldali pártokat erősiti meg szovjetbarát politikájával. tel. Egyelőre semmi nyomát sem észleltem annak, ami az elképzelt borzalmakra engedett volna következtetni. A gondosan kövezett udvaron traktorral vontatott öntözőkocsi széles ivekben ontja a vizet. Kctszer-há- romszor is végig megy az útszakaszon. A kocsi nyomában hiisitő párák szállnak fel. Az irodában a vágóhíd közismert és kedves igazgatója, dr. László Tibor szívélyesen fogad. — El mert jönni? Hiszen ide nagy „bátorság“ kell. Az emberek nagyrésze ugyanis ma is abban a hitben él, hogy a vágóhíd a borzalmak háza, ahová csak erős idegzetű emberek mernek belépni. A vágóhíd fogalmához annyi vér tapad, hogy nincsen az a riporter, mely letudná mosni róla. Az egészség védelmében . . . Feleletet sem tudok adni, már útban vagyunk. Boltozatos, hűvös terembe lépünk. A falon kettéhasitott sertéstetemek lógnak. Megszokott mészárszéki kép. Pedig ez éppen az elkobozott húsok csarnoka. Közelebb lépünk a falhoz. Az igazgató kést vesz kezébe és felmetszi az egyik sertés lapockáját, aztán szakszerű magyarázatba kezd: — Ezek a fehér pontok a borsóka betegség jellegzetes tünetei, amelyek az emberi szervezetben a pántlika gilisztát fejlesztik ki. Ez pedig itt — rámulat egy másik állat húsára — egy kiütéses sertés pestis. A szervezetre kiható veszedelmes voltát nem is kell mondanom. Az igazgató aztán egy tüdővészes vesét és tüdőt emel fel. Karfiolszemekhez hasonló kis csomócskák. Ilyen a tüdovészes ember belseje is. Ebbe a terembe kerülnek a levágott, fagyasztásra alkalmatlan állatok húsai. Megnyugtató érzés tudni azt, hogy milyen gondosan vigyáznak a fertőzött hús forgalomba való kerülésének megakadályozására. Hogyan dolgoznak a rituális vágóbidon? A következő csarnok a rituális állatok váWM4iy—11 góhid I I fbitiihua* Ici'iu közepén , I rnuié (Huloiiiii teleti éppen egy 11 benei k'üö/fiek a més/aroslegények. A/ állal alig tud uio zoglli. A metsző közelebb lép, kezében hosszú, borotuaéles kés villan meg Egg gyors mozdulat ennyi a: cgé\ t A át met a. itt torkú állatból sugarakban ömlik a vér, A: egész jelevet egg pillánál mime Időm sein volt megborzadni A/ igazgató ctak ennyit jegyez meg. — Látja uram, nem is olyan rémes. Lassan jönnek a következő termek is. A csarnok közepén csigaszerkezet, ide húzzák fel az ökör fejét. Hatalmas ülés, melytől az állat elkábul és eszméletlen állapotban kapja a kegyelemdöfést Ez a mód még sokkal kisebb szenvedést okoz. az állatnak, csuk az ütést érzi. A vágóhely alatt cementcsatorna, amely azonnal elvezeti a kicsorduló vért. Állatok utolsó útja A következő termekben a juhokat, bárányokat, sertéseket vágják. Nagy kazánban forró viz sistereg. A hatalmas üstökben levágott sertéseket „fürösztenek“. Eeltürt ingujja, kemévgizmu legények állják körül, majd a közelben levő asztalon megkezdődik a „borotváló«“. ,\ kövei kezű állomás a ..borító asztal“ Feldolgozzák a belső rés zekét, az állat húsát megvizsgálják és az. egészséges állatok húsát a hűtőbe viszik Az Általános vizsgálaton kivid a laboratóriumban tudományos alapon is megvizsgálják a húsokat. Ennek alapján dől el. hogy a levágott állat elkerül-e a fogyasztóhoz, vagy pedig az „elkobzási“ terembe viszik. Milyen a laboratórium? Az igazgató a laboratórium felszerelését magyarázza. Intésére a szoba elsötétül és a kis velilöasztalon egg falat flekken századrésze ezerszeres képben jelenik meg. (A finom husro&ok között a legkisebb bacilius is észrevehető. Olyan pontos a készülék, hogy innen ártalmas hús nem kerülhet ki. Virágoskert — a vágóhídon A sok látnivaló után újból kint vagyunk a szabad levegőn. A figyelmes igazgató a vágóhíd melletti gyönyörű virágoskertjébe vezet. Pár kérdést intézünk hozzá: — Mikor épült a vágóhíd? — 1906-ban. Ekkor vált szükségessé a vashidról is jól látható facölöpökön felépített régi vágóhíd kicserélése és az akkori követelményeknek megfelelő újabb vágóhídnak felépítése. Abban az időben mintegy 25 —30 ezer állatot vágtak le évente. A szükséglet állandóan növekedik. Ma már J00 ezer állatot is levágunk. Tehát egy 30 ezer állat levágására létesített vágóhídon háromszor annyi állatot vágunk le. Évről-évre bővítenünk kell a jelenlegi méreteket. Azonban ez sem mehet a végletekig, ide uj vágóhíd kell, hogy az állandóan fokozódó követelményeknek meg tudjunk fefelni. — Milyen tépések történtek erre vonatkozótag? — Mindenkori kérdése ez a városi tanácsnak. Deleu polgármester évekkel ezelőtt azt a javaslatot tette, hogy a város adja el a Szent György-hegy alatt levő területét és ennek árából építsék fel az uj vágóhidat a Javítóintézet mellett vásárlandó telken. A terv keresztülvitelére í 00 millió lej lett volna szükséges, amit elég kedvező feltételek mellett kölcsön kaptunk volna egy francia tőkecsoporttól. A vágóhíd kibővítése Ezt a tervet elvetették. Draganu polgár- mester ezzel szemben azt javasolta, hogy mintegy 10 millió lejnek befektetésével bővítsük ki a jelenlegi vágóhidat és ugyanakkor állítsuk fel a nagyobb vállalatok beszerzési helyéül a központi huscsarnokot is. A tervek teljesen készen vannak és hogy a munkálatok nem kezdődtek meg, tisztán technikai okokon múlott. A szükséges ösz- szeget a város költségvetésébe is felvette, csak a minisztérium jóváhagyása hiányzik. Ha ez megérkezik, a munkálatok azonnai megkezdődnek. Nem is tudom eléggé hangsa, lyozni, hogy mennyire létkérdése ez a hely- beli húsiparnak és a közszükséglet kielégf lésének is. Mikor már útban vagyunk hazafelé, akko. vesszük észre, hogy a várt borzalmakból semmit sem láttunk. Láttunk azonban egy mintaintézményt, amely tisztaságával, tudományos laboratóriumával és a vezető személyzet hozzáértésével díszére válhat váró- sunknak. És tudomást szereztünk ugyanakkor a helyi vágóhíd megoldásra váró kérdéseiről, melyeknek megvalósítására remélhetőleg rövidesen sor kerül. Azzal a bizakodó tudattal távozunk, hogy az intézmény hozzáértő kezekben van. MOLYZSÄK a ruhák legbiztosabb nyári megőrzője. Darabonként 30, 45, 65 lejért (nagvság szerint) kaphatók az ELLENZEK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Clujt Piaţa Unirii. Vidékiek darabonként 5 lejt számítsanak portóköltségért. TÁRSAS AUTOCAR UÎAZAS0K líUUÖLDREÜ PROGRAM 1 Indal Clajról Budapest —Becsbe vasárnap, juJius 21 és 28-; n, augusztus 4, 11, 18 és 25, szeptember 1-én. Vissza Clujra kedden, jul. 23 és 30-án, augusztus 6, 13, 20 és 27-én, szeptember 3 és 10-én. Julius 28-án és augusztus 25- én kirándulások Prágába, Budapest és Bécsen keresztül. Kedvezményes vízumok! Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai hivatalában, Str. Reg. Maria 16. Cluj. Telefon 13-12. — „Daci aK utazási iroda Oradea, Bv. Reg. Ferdinand 9. Telefon 988 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19. szám. Részvételi dijak: Cluj— Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest: Lei 600.— Cluj — Budapest — Wien Lei 1200. — Oradea—Budapest és vissza: Lei 700—. Oradea— Budapest: Lei 400*— Megfelelő irat ok mellett az útlevél kéréseket elintézzük. — A program módosításának joga fenntartva ! !! esesek®* Mi van a várható román—orosz kölcsönös segélynyújtási szerződés hátterében? A srnyjdiel kői szövetségei Románia Nem „boF2afaraft háza“ — modern intézmény: Világvárosi módszerekkel dolgoznak a kibővíteti vágóhídon Beszámoló a levágásra ítélt ágatok utolsó útjáról. Nyilatkozik a váaóhidi icsazqató
