Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-19 / 162. szám
•* í TAXA POŞTALA PLÄTTTA ÍN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. L G. Duca No. 8. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. A! AGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési arak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveata 42 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülőnbözetxel több. LVJ. ÉVFOLYAM, 16 2. SZÁM. törnénk ki, ha nem volna mérhetetlenül szomorú dolog ez a belga szövőggárosok terhére elkövetett otromba csalás. Csakugyan lesújtó eset. Kórházi példa közéletünk egy nagy felületén pusztító rothadásra. A gazdasági rákra. Nem nevetni, sírni való, hogy kereskedelmi és pénzügyi lehetőségek megszerzése céljából kalandornak és tisztviselőnek milliók üthetik a tenyerét azon a címen, hogy miniszter fia s ezt oly magát ól értetődőnek tartja még a külföldi kalmár is, hogy nem jár komolyan utánna. Természetes, a miniszter fia . . . Ilyen pimasz föltevés szinte törvény is lett már. És nem nevetni való, ellenkezőleg: meggondolkoztató, amikor vizsgálóbíró és főügyész komor ünnepélyességgel, éjszaka évadján kiszáll egy ezredesi rangban feszelgő kerületi rendőrfőnök lakásán és házkutatást kénytelen rendezni ott, mialatt hollók példájára sötét hírek körülröpdösik az eseményt: ezt a magasrangu tisztviselőt le fogják tartóztatni, aztán számos jelentékeny egyén következik utána. Sor. Sorozat, önkéntelenül gondolunk az uj hadigazdagok és hadiszegényekre, a több mint gyanús közkereseti társaságokra és áldozataikra, akiket „hivatalos“ gonosztevők Sisera-seregei mind n mostani leheletlen gazdasági bezárkózás és pénz megszorítási rendszer idején tenyésztenek, hogy végső eredményben az ország csöndes anyagi pusztulása s a drágaság lármás garázdálkodása legyen a borzasztó következmény. Az idegbetegségig fölizgatott képzelet érthetően előkotor ilyenkor visszamenőleg számtalan más közéletü bűntényt is. A megcsípett és a büntetlen panamák sorát, hősét, pusztítását. A mik rossz hírünket keltették a külföldön és belső veszteségeinket okozták. Igen. a pénzünk romlik, hitelünk elfony- nyad. Tömegeink szegényednek. Mindez a gonoszok miatt. Mert itt az anyagi jólétre minden lehetőség meg van, a jóakaratu és becsületes tömegek, szinte az Összes pártok vezérletei fenyegetőznek vele. és követelik, hogy legyen már vége ennek a mesterséges elemésztésnek. ennek a szörnyű nemzeti ön- gyilkosságnak. Hiszen az uj Jugurthák, mint egykor Rómáról, piszkolódva és szemtelenül mondják rólunk: Minden eladó, csak legyen aki megvegye“. Talán mégis csak tenni kellene már ellene és ellenük? Meddig ezt elviselni? Mennyi pártpolitikai határozat, mennyi kormányigéret, mennyi rendelet és mennyi törvény foglalkozott már, hogy tüzzel-vassal kitépi a mételyt, kisüti a rothadást a közéletből, különösen annak a gazdasági részéből. Valahányszor kormányváltozás van, meg is indul a köztisztitás vidám hulláma, ele csak pillanatra. Augias istállója előtt egyszerre megtorpannak a vállalkozók. Aki az ellenzék padjain csak sejteti, az a hatalmon már tisztán lát. megdöbben és visszariad érthető módom Ösrengeteg tömérdek gonosztevőivel, az alvilággal szálljon harcba9 Egyik sem érzi magában Herakles erejét, hogy erre az istállóra rávezesse az Aufidus folyó áradását és igy szempillantás alatt egyesekre, intézményekre, tárgyakra való tekintet nélkül elsöpörje a csatorna-erkölcsök dögle- tes piszkát. Bele kell nyugodni a változhatat- lanbay Csakugyan lehetetlenség véget vetni a nyílt és titkolt rothaszt ásnak, a kijárás és közvetítés bűnös rendszerének, a baksisnak és a spercnek? Millió és millió becsületes ember hasztalan követeli, az ország érdeke céltalan kiabál utána, minden valamire való államférfiu sikertelen fog hozzá és az acél- seprűk csak fölkeverik a szemetet, de semmit se érhetnek el9 Óriási akarat győzne pedig. Másutt is győzött. Még Angliában is voltak hasonló korszakok, de mikor tűrhetetlen vagy halálos jellegű lettek, mindig ikadf keménykezü rendszer, amely leütötte a hidra fejeit. Keressék csak egy kicsikét a rendszert és embereit meg fogják találni. Könnyebben, mint a kisebbségek gazdasági visszaszorításának kétes eredményeit. Ha Diogenes lámpája nem elég, itt vannak a Jupiter-lámpák. Bevilágitnak majd a zugolyba és rá lehet bukkanni az erős, a becsülete* T&nberrc, PÉNTEK 19 3 5 JULIUS 19. Óriási izgalmat okoztak Franciaországban a Kormány pénzügyi sziikség-rendeletei Tiltakozó gyűlésre készülnek a tisztviselők. — Heves támadások a sasiéban. — A kormány nem enged PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Egész Franciaország, az uj pénzügyi rendszereik hatása diaitt áll. A szélső jobb és balokkili sajtó és politikai szervezetek egyaránt támadják a rendeleteket és tüntetésekre készülnek. A politikai és pénzügyi körök különben Laval feltűnően rövid rádió beszédének a hatása alatt állanak. Ezt az összes állomások közvetítették. Lavuí kifejtette, hogy az adott kényszerhelyzetben más kormány sem tehetett volna okosabban. Az égetően fontos pénzügyi rendezés csak akkor sikerül, ha a nemzet megőrzi mozgási szabadságát és egyetlen hatalmas védelmi harcvonalat aikot a pénz érdekében. '*• Bátorság nélkül nem Miét újjáépíteni. Olyan kormány, amely nem alikalimazkodik a már kiadott szabályzatokhoz, mentheted lenül elpusztul. Laval többször hangsúlyozta, hagy a szükségrendelet egyformán áldozatokat követel minden egyes rétegtől. A végén ismét a francia nemzet okosságára és hidegvérére hivatkozott. Politikai 'megerősítésül kifejtette, továbbra is hüséigjssen kitart az európai biztonság elvei mell lett, cselekedeteit két dolog fogja mindig irányozni: a haza és a béke. A rendelet hatása A szükség-rendeletnek máris van sikere. Pedig a pénzügyi körük fanyar kedvetlenséggel fogadták ötét. Kedvező kibontakozás előjele, hogy az állami járadék kötvények értéke emelkedett. További jó jel. bogy a megszólalt ellenzéki vezérek legtöbbje, bár bírál, még se tagadja, hogy a kormány intézkedései szükségesek és hazafias elgondolásokból fakadtak. Azt se tagadják, bogy a kormány csakugyan tárgyilagosan járt el és az áldozatok alól egyetlen réteg sem vonhatja ki magát. A jó előjelek sorában politikailag a legfontosabb, hogy Daladier. volt miniszterelnök, aki a julius 14-i hatalmas baloldali föl vonulást megszervezte nem tudott elegendő aláírást kapni arra a beadványára, amely- lyel az elnapolt országgyűlést újból össze akarta hivatni. Olcsóbbá teszik az életet Laval tegnap különben ismételten tanácskozott minisztertársaival, ha formailag rendes minisztertanács bem is történt. Újabb gazdasági és pénzügyi kérdéseket, lehetőségeket és rendelkezéseket vitattak meg. Az ellenzéki lapok szerint az ismételt és hosszú tanácskozások a kabinetben mutatkozó ellentétek tagadhatatlan következményei, mig a kormánylapok szerint Laval és társai minden uj lépést a lehető legalaposabban vizsgálnak meg. A kormány a tegnapi tanácskozások alapján elhatározta, hogy az egyes termelési érdekeltségekkel közvetlenül tárgyal a legfontosabb közszükségleti cikkek árszintjének a lecsökkentésére, hogy általános olcsóbbodást hozzon létre. Tegnap este gyorsan lefolytatták a bányaérdekeltségekkel való megbeszéléseket és a megállapodások után máris sikerült a szénárakat 15 százalékkal lecsökkenteni. A legtöbb estilap különben megállapítja, hogy a legtöbb közszükségleti cikkben mint egy 30 százalékos csökkentés állott be s hogy a tisztviselők aránylag könnyen elviselhetik az illetmények csökkentését. Tiltakoznak a tisztviselők PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia köztisztviselők szervezetének központja tegnap fölhívást adott ki az állami tisztviselőkhöz, hogy A szükség-rendeletek által létrejött fizetés- leszállítás ellen tiltakozásukkal pénteken vegyenek részt az operatéri nagy tiltakozó gyűlésen, még akkor is, ha ennek a gyűlésnek a megtartását a hatóságok igyekeznek megakadályozni. Az izgatáshoz hozzájárul a Le Popula- ireban a szociálista vezér, Leo Blumnak vezércikke, amely azzal vádolja a kormányt, hogy a pénzcsökkentés érdekében hozták a drákói rendszabályt. Blum erélyesen tiltakozik a költségvetési megtakarítások rendeleti utón való keresése ellen. A 1‘Ouvre szintén BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Napokkal ezelőtt részletesen beszámolt az Ellenzék arról a borzalmas bányaszerencsétlenségről, amely Magyarország egyik legnagyobb bányatelepének, Tatabányának egész lakosságát gyászbadöntötte. Mint ismeretes, a szörnyű bányalégrobbanásnak és az utóbb bekövetkezett bányatüznek négy munkás és egy mérnök halottja volt, akik a kilences tárnában kitört tűz oltása közben vesztették életüket. A temetés Az áldozatok temetése tegnap délután három órakor ünnepélyes gyászpompával történt meg. Megkondult a bányász kolónia kis kápolnájának harangja és a szomorú menet megindult a temető felé. Mintegy hétezer bányász kisérte utolsó útjukra a halottakat. Fekete pantalókhan, zöldfekete bányászkabátbau, vállrojtosan, for- gétollas csákóban sorakoztak a koporsó mögé. Abban az öltözetben jöttek el, hogy végtisztességet adjanak a négy hősi halált halt bajtársnak, amelybe ünnepélyes alkalmakkor öltözködni szoktak. Az áldozatokat három pap kisérte ki a temetőbe. A síroknál a bányászdalárda gyászdalt énekelt, a papok beszentellék a sírokat, azután a mélybe eresztett koporsókon megkoppantak az első göröngyök. A gyászszertartást zokogó nők és könnyes szemű férfiak tömege nézte végig ihletett csendben. A munka hősi halottait abban a földben helyezték örök nyugalomra, amelyben a sírhelyektől néhány ezer lépésnyire I izgat. Közli a nemzeti bizottság felhívását amely julius 14-én a népfrontot megmozdította. Ezzel emlékeztet az esküre, amit a frontgyülésen letettek: „Egyesülve maradunk, hogy lefegyverezzük és feloszlassuk a ligákat, amelyek veszélyeztetik a rendet s megvédelmezzük az emberi béke kedvéért a demokratikus szabadságjogokat. Ezért nem engedjük, hogy most, a pénzügyi rendelkezések pillanatában Franciaország, amelyet szeretünk, a fasizmus megaláztatása alatt szenvedjen, vagy pedig lecsússzék az alkotmányos alapról. Meg kell őrizni az országnak a szabad nemzet tekintélyét“. PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Az utolsó jelentések szerint a francia kormány elhatározta, hogy a sziikségrendeletek nyugodt végrehajtása F fűikében julius ‘20-tól kezdődőleg semmiféle nyilvános és tiltakozó gyűlést nem engednek. Ezt a rendeletet közölték az összes prefektusokkal, akiknek szigorúan érvényt kell .a kormány törekvéseinek szerezni. a mélyben még most is harcolnak a halált okozó elemmel. Még mindig ég a tűz A temetés végeztével a bányászok újból leszállónak a még mindig égő kilences aknába. A mérnökök megállapították, hogy az a nagymennyiségű homok és iszap, amelyet tegnap sajtoltak le az aknában, részben eloltotta a tüzet, amely most már nem lánggal, csupán izzással ég. A veszély azonban ezzel még korán sem mult el, mert nagyon is félős, hogy a tűz átcsap a 10-es és 11-e.s számú aknákba is, amelyek közvetlenül a tűz tőszomszédságában fekszenek. Azt is megállapították, hogy két esztendővel ezelőtt, az egyik mellékmunkahelyen nagy tűz pusztított, amelyet iszapolással fojtottaik el. Lehetséges, hogy az elzáró fal az iszapréteg kiszáradása folytán megrepedezett, az itt támadt réseken levegő fért az azóta még mindig izzó szénhez és igy keletkezett az a tűz, amely öt derék ember életét áldozatul követelte. A tűz keletkezéséért tehát senkit sem lehet felelősségre vonni. A vizsgálóbíró csak azt igyekszik megállapítani, hogy az öt ember haláláért nem terhel-e valakit felelősség. Legutolsó jelentéseink szerint a hősi halált halt bányászok hozzátartozóit az igazgatóság gondjaiba vette. A bányásztelepen széltében-hosszában beszélik, hogy a Magyar Általános Kőszénhánya igazgatósága fog gondoskodni a tizenkét bányászárva további sorsáról. (Folytatása a 10. oldalon.) Ishoyö lefptt — fciucScsrc ertoeff a Mbanpl mfrnöfc menpsszonp Eltemették a bányaszerencsétlenség áldozatait. — Hét ezer ember vett részt a munka hősi haÜoátssi&sals; végtssztességéra Hahotában
