Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-18 / 161. szám
I t t. i L /s /; r. K 1 g,15 I u I lu • I'v srwBtsMroeaBÄJu® RBMnnannaBBnMHHlMDa IIOMfil Tosnspa Béla búcsúzik... <1 r.l ( A I llcn/ck Iuc lósitó jálól ) Ahogy Tomi'» Belát intői iiivolum és itt TiI flottom <*n hévéi maga halk, természetes, pó/nél- Kuli módján hirtelen es/cmhe jut. hogy rutáimkor álmaim netovábbja voll e a he s./'/(;,■/( v, /ónén /iim/m liéla osztályunk fő- ideálja akkor \kkor .i/t hittük, lmgy a honviván civil- hon is honviván. valami regén vhöss/erii, álmádig os s/orolmcs fórt in. aki szabad idő jóbon virágot küld a nőknek és a nők virágot küldenek neki. Milyen igazi kisginmá/isták voltunk os nnlvon szörnyen bulák Ha tudtuk volna, hogy Tompa Hőiának 23 éves kora előtt megszületett a fia. aki ma szintén honviván. Hogy 23 evesen, mint ifjú színész, már családapa volt. komoly, dolgozó ember. T.s most 15 éves erdélyi múltja után a magyar kultúra szolgálatában azért aktuális ez a beszélgetés, mert búcsúzik tőlünk, de mi remél jük, hogy ez a búcsú nem végleges. I s most Tompa Béla elmondja kérésünkre pályáját dióhéjban, ezt a kedves, szép. tövises. nehéz pályái, sok sikerrel és sok csalódással. ami a színészet maga. \ sziniakadémiát végezte Tompa Béla. a színigazgató tia. akinek vérében volt a színészet mikrobája: gyógyíthatatlan volt. mint minden vérbeli színész, aki már a pályából magával hozza ezt a vágyat: játszani. Az iskola elvégzése után azonnal Irszerzüdtette Tompát a Vígszínház, ahol rá is osztották a Taifun egyik nagy szerepét. De ez a gyorsan fellendülő kezdet nem folytatódott ilyen szerencsésen. Sétáltam a hatalmas szerepcsomóval a Vig színpadán — meséli Tompa —mikor odalépett hozzám Hegedűs Gyula és azt mondta: Mit sétafikálsz itt édes fiam? Tudd meg. hogy a szerepedet a szerző egg ambiciózus banktisztviselő rokona fogja helgetted eljátszani. Tanuld meg minél hamarabb: ide protekció kell, 1 százalék tehetség és 99 százalék szerencse. így kezdődött ez a sokszínű, változatos színészi pálya. Tompa nem akart kis szeA következő levelet kaptuk: Néhány nappal ezelőtt több lapban nyilatkozata jelent meg dr. Drágán egyetemi tanár urnák, Cluj város pri- niárjának ‘ földgáz bevezetése tárgyában. Bár kerülni óhajtok minden hírlapi polémiát ebben a kérdésben, kénytelen vagyok válaszolni a nyilatkozatra tekintettel arra, hogy a professzor ur a város vezetője. A polgármester ur kijelenti, hogy szankciók alkalmazását kérte a belügyminisztertől a Földgáztársasággal szemben, amely eddig nem vezette be a földgázát Clujra. Ez a tény súlyos vádat jelent a mi társaságunk ellen és ezért válaszolnom kell állításaira. Ahhoz, hogy a kívánt szankciók alkalmazhatók legyenek, egy dolog szükséges: Be kell bizonyítani, hogy a bevezetés gazdaságosan lehetséges, vagyis rentábilis lett volna és mi azt indokolatlanul nem hajtottuk végre. Könnyű ezt állítani, de kételkedem benne, hogy be is lehet bizonyítani. Amikor a legutóbbi időben az anyagárak több mint 50 százalékkal emelkedtek és még állandóan fokozódnak, — olyan anyagokról van szó, amelyeket külföldről kell importálni, — amikor a gazdasági válság egyre nő és csökkenti a lakosság teherviselő képességét, minden rentabilitási kalkuláció illuzórius. Hogyan lehet tehát komolyan beszélni nyilvánvaló és jelentékeny nyereségről. A Primár ur igyekszik különböző érvekkel igazolni álláspontját a részesedés kérdésében. Nincs megelégedve a társaság által felajánlott 3 százalékos osztalékkal, amely a város jelenlegi körzetében levő üzemek fogyasztása után járna, hanem ennek kiterjesztését kéri azokra a gyárakra is, amelyek a mostani körzeten túl létesülnének. Joga van-e azonban egyáltalán részesedést kérnie a városnak a földgázért? repekel s lement Kecskémet re operettet jáIs/:mI Innen ;ipj:i s/int.ii sul.it.ilio/ került Gmk vérmedvébe, mtijd uiikoi Gózoii Gvuht elkerüli \ társulattól, ö Oradeftia ment, uhui nagyszerűen élt, sokat játszott s nagyon elé gedell volt. 1914 ben a budapesti Nemzeti szerződtette, de tűikor 19tő január l-én be kellett volna mennie a szinbázboz ti szerződést megkezdeni, sebesülten fi kürft. mint honvéd zászlós Lengyelországban. (Ezután mégegyszer volt Tompa a Nemzeti szerződtetett tagja. 1920-ban, de akkor viszont már egy 0 tagú családot kellelt eltartani s már csak azt nézte, hogy mi a különbség egy operell s egy drámai színész fizetése közölt.1 1917-ben a budapesti Városi Színház tagja lett a művész, majd innen átment a Belvárosi Színház hoz. Aztán négy és lélévig volt a Király Színház tagja, ahonnan a rossz konjunklnrás időkben lehozták Erdélybe, előbb Targu Muresre, majd .lanovics Jenő Gluj-ra szerződtette. Tizenöt évig volt ill nálunk Tompa Béla, ez a kivételesen lehetséges színész, akii úgy szeret a mi közönségünk s aki egy igazi nagy színész-karrier minden lehetőségét hordozta és hordozza magában, de akit az élet mindig megakadályozott abban, hogy szerencséje legyen. — Tizenöt év után keserű szájízzel hur- colkodom mondja Tompít . Budapestre megyek, minden magyar színész Mekkájába, a Belvárosihoz, ahol olyan szerepeket játszom majd. mint Gőzön és Kabos. De előbb elbúcsúzik tőlünk annyi forró színházi esi felejthetetlen Tompája. Augusztus elsején, egy nagy művész-est keretében, ahol fiával és egy csomó kitűnő Cltij-i művésszel fog búcsút venni tőlünk Tompa Béla az uj pesti karrier előtt, mert, hogy annyi pech és lemondás után most igazi karrier lesz — az egész bizonyos. (M. L.) Az én felfogásom szerint Cluj törvény- hatósági városnak nincs regaljoga a földgáz fölött, semmiféle törvény nem adja ezt a jogot. Sőt, ellenkezőleg, a magyar törvény és a bányatörvény kizárólag az államnak tartja fenn a földgáz értékesítését és a vezetékek lefektetésére legfeljebb szolgalmi jogot ad. esetleg kisajátítást is lehetségessé lesz. Hogy ilyen regaljog nem létezett, ezt bizonyítja a gáz bevezetésére vonatkozólag még a magyar idők alatt a Tur- da-i gyárakkal kötött szerződés, amelyet az ottani városi tanács beavatkozása nélkül és a város minden részesedése nélkül kötöttek, holott az ottani gyárak a város belterületén feküsznek. Nincs és nem is volt regaljog, nincs tehát semmiféle részesedési joga sem a varosoknak, csak igényük lehet, de ez törvénytelen. A cluji városi tanács a villamosüzemnek kizárólagosságot adott a köz- és magán-világitás terén, de nem biztosíthatja ugyan ezt a jogot a Földgáznak, semmilyen irányban. Nem emlitem azt, hogy a Primaria még arra is kötelezte magát a villamosüzemmel szemben, hogy évenként egy minimálmennyiséget, csekély 10,000.000 kiló-wattot fog fogyasztani. A város állandóan fél, hogy ezt a mennyiséget nem éri el. Velünk szemben nem lennének ilyen aggodalmai, hiszen még egyetlen köbméter földgáz fogyasztására sem lenne kötelezve. Ha a villamosmüvek ilyen jogokat kapnak a várostól, — kizárólagosságot és rninimálkvantum biztosítását, — úgy jogos, ha a város részesedést kiván a jövedelemből. De ha nem ad semmit, ha semmiféle fogyasztási kötelezettséget nem vállal, ha törvény szerint sem illeti meg regaljog, akkor nem is lehet részesedést követelni. Cluj város nem tesz egyebet, mint hogy megengedi és tűri a mi vezetékeink lefektetését, amire a törvény is kötelezi, de ezért csak a törvényes bért követelheti, semmi mást Ibi n FöldgazláI saság mégis fnlaján lolt bizonyos járulékot u városnak, ez zel nem isméi le el annak törvényes jo gát bármilyen részesedésre, liánéin csak Ki akarta kerülni a bányatörvényben előír! hosszadalmas eljárást a földgázvezetékek levezetésének igény beveendő szolgalomnál Nagyon sajnálom, bogy a Polgármester in nem érlelte meg úgy, ahogyan azt kellett volna, a mi társaságunk gesztusát, amely teljes jóindulattal kívánt dolgozni, de túlzott és törvénytelen igények ebben megakadályozzák. C. I Mutus, mérnök, a Földgáztirsaság vezér- igazgatója. 1. A KÖLCSÖN CÉLJA. Az 1934 évi július 10-én megjeleni Monitorul Oficialbun kozzétetl törvény, a minisztertanácsnak 1935 június 21-én kelt 1085. sz naplója es az 1935/36. évi állami költségvetési törvény 19. szakasza alapján a pénzügyminisztérium fel- hatalmaztatik arra, hogy bocsásson ki 19.3). évi 3°/o-os kötelezvények címe alatt bemutatóra szóló kötelezvényeket, amely ,,Az 1935. évi 3°/o-os konszolidációs belföldi kölcsönt képezi. Ezek a kötelezvények a következő követelések kifizetésére szolgálnak: a) az 1935/36. évi költségvetés TI részébe beirt azon kifizetésekre, amelyek az 1934 április l-én lezárt költségvetési év likvidálására szolgálnak: b) ideiglenes letéti vevények kifizetésére, amelyek adóbonokkal, 'agy rekompenzáció után kifizetve nem lettek; c) az. 1934 március 31-ig kibocsátott kincstári bonok; d) a megyék fölöslegeire vonatkozó kincstári vevények; f) a románok által birt petróleumjáradé- kok címleteinek; g) az államnak 1934 április 1-e előttröl származó adósságainak kifizetésére, amelyek a fenti pontokba felvéve nincsenek. 2. A KÖVETELÉSEK FIZETÉSI ÉRTÉKE. A fenti a—f pontokba felvett követelő- lések fizetésül elfogadtatnak névértékben, amelyekből azonban a törvényes levonások eszközöltetnek. A megmaradt netto összeg olyképen kerekítendő, hogy vagy három nullával, vagy 500-zal végződjék a szám. Ezért a netto ösz- szegből legfeljebb 249 lej üthető le, vagy ahhoz legfeljebb 250 lej üthető hozzá. Akiknek ugyanannál a hatóságnál több követelésük van. azok számára az összes követelések egy fizetési utalványba foglalan- dók össze és a kerekítés az igy elért összegnél alkalmazandó. A 100 font sterlinges petróleum járadékok cimletei 36.000 lej névértékkel fizetendők ki. A bemutatott címleteken rajta kell lenni valamennyi szelvénynek, kezdve 1935 december 1-től, valamint a perforált vagy lebélyegzett szelvényeknek 1933 junius 1-től kezdve. A hiányzó kuponokért a névértékből a következő levonások eszközöltetnek: 300 lej az 1933 junius 1-i kuponért, 750 lej az 1933 december 1-i kuponért. 300 lej minden, 1934-ben és az 1935 június 3-én esedékes kuponokért. Ebben az esetben a kifizetésre megmaradó névérték a fentiek szerint kerekítendő le vagy fel. A g) pont alatt említett tartozások a pénzügyminisztérium által esetenként megállapítandó névértékben fizettetnek ki. 3. KÖTELEZVÉNYEK. A kötelezvények 500 lej, 1000, 2000, 5000. 10.000, 20.0000 és 50.000 lej névértékkel bocsáttatnak ki és sorszámozva lesznek. Az 500 lejes kötelezvényekből csupán egy- egy adható ki és pedig csak olyan esetekben, mikor a fel- vagy lekerekités után fennmaradó netto összeg 500 lej. 4. KAMATOK. A kamat évi 3%-ban álla- pittatik meg, két féléves egyenlő részletben fizettetik ki május 15. és november 15-én. Az első féléves kupon 1936 május 15-én kerül kifizetésre. A kötelezvények egy, a féléves szelvényeket tartalmazó lappal, valamint egy talonnal lesznek ellátva, amely az első lap lejárta után egy uj szelvény-lap átvételére jogosit. 5. AMORTIZÁCIÓ. A kötelezvények legfeljebb 50 év alatt amortizáltatnak, az 1937 —38 évlől kezdődőleg a piacon való megvásárlás utján. Cu/«i «1 városi Ikisajíiii- tásokfii is bejeleiíitetfie BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) \ Román Nemzeti Keresztény Párt megalakít lásával kapcsolatban Cuza, az uj párt disz elnöke kijelentette, hogy nem elég a falu-* birtokok kisajátításának revíziója s szükség van a városi ingatlanok, ipari és kereslte delmi vállalatok kisajátítására is, hogy ezek mind román kézre kerüljenek. Goga a Cuza által megpendített kérdéssel nem foglalko zott. NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vá- lasztéka az Ellenzék könyvoaztályában Cluj, Piaţa Llnlril. Minden költségvetési évben a következő amortizáció esedékes: Az első 10 évben évi 1 —1°/0 a kibocsátott névértékből. A következő 10 évben évi 1.5% a kibocsátott névértékből. A következő 10 évben évi 2°/o a kibocsátott névértékből. A következő 10 évben évi 2.5% a kibocsátott névértékből. A következő 10 évben évi 3% a kibocsátott névértékből. Ha valamely évben nagyobb amortizáció történt, mint a fenntebb felsorolt százalékok, az amortizált többlet átvihető költségvetési évre vagy évekre, ha ezt a pénzügyminisztérium szükségesnek tartja, vagy pedig az amortizáció Időtartama rövídittetik meg. A vásárlások a piacon történnek, napi áron és csak abban az esetben, ha kötelezvények ára kisebb, mint a névértéke. Ha az árak meghaladják a kötelezvények névértékét s ez okból nem lehetne megvásárolni az amortizációra meghatározott évi mennyiséget, az amortizálatlan hányad a következő évre viendő át. A minden költségvetési évben amortizált kötvények a következő év május 15-én tétetnek közzé. 6. A SZELVÉNY ADÓMENTESSÉGE. A kamatok mentesek az elemi és pótadó (sup- raeota) alól. 7. LOMBARDIROZÁS, GARANCIÁK, ÓVADÉKOK. Ezen kölcsön cimletei lombardiro- zás végett elfogadtatnak a román Nemzeti Bank, a letéti pénztár és a postatakarékpénztár által. A címletek névértéken fogadtatnak el garancia és óvadék gyanánt, ahol a törvények és szabályzatok ilyeneket előirnak. 8* A KIFIZETÉS ELÉVÜLÉSE. Azok a kuponok, amelyek 5 év alatt nem mulattatnak be kifizetésre, elévülnek, valamint a visszafizetésre felszólitott és 10 év alatt be nem mutatott címletek is. 9. JEGYZÉSI KÉRÉSEK. A követelések tulajdonosai a kéréseiket a következő hatóságokhoz tartoznak beterjeszteni: a) A lezárt évekből származó követelésekre nézve, amelyek még nem folyósittattak és nem utaltattak ki, vagy kiutaltattak, nem lettek kifizetve: azokhoz a minisztériumokhoz, amelyek az adósságot csinálták (számvevőségi igazgatóságok); b) az ideiglenes letéti vevényekre vonatkozólag azokhoz a pénzügyigazgatóságokhoz, amely azokat kiadta; c) a kincstári bonokra vonatkozólag, a pénzügyminisztériumhoz, a kibocsátó igazgatósághoz (költségvetési és állami számviteli főigazgatóság, vagy köztartozások igazgatósága) ; d) az adóbonokra vonatkozólag az amortizációs pénztárhoz; e) a petróleumjáradéki címletekre vonatkozólag a köztartozások igazgatóságához; f) minden egyéb tartozásra vonatkozólag a pénzügyminisztérium költségvetési és állami számviteli főigazgatósághoz. 10. MIKOR FOGADTATNAK EL A KÉRÉSEK. A jegyzési kérések az említett hatóságoknak 1934 július 1. és 1935 augusztus 1. között mutatandók be. A kérések a pénzügyigazgatóságoknál kapható nyomtatványokon készítendők el. Azok a hitelezők, akik kéréseiket nem terjesztik be 1935 augusztus 1-ig, elvesztik a jogukat ahhoz, hogy követelésük a belföldi konszolidációs kölcsön címleteivel fizettesSe í 1. A CÍMLETEK KIADÁSA. A címleteket az a pénzügyigazgatóság adja ki. amelyet a kérvényező kérésében e célra megjelölt. Bucureşti, 1935 junius 23. Pénzügyminiszter: Victor Antonescu. Iehet-e szankciókat alkalmazni a Földgáztársasággal szemben, mart késik a földgáz bevezetése Clujra Válasz Drágán polgármester ur RuilaiKozafára Ja PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Hz 1935. évi 3VflsfrHsalkfefe belfäldiltäicsdn llltcsiíási prospcltiis
