Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-17 / 160. szám

Szerkesztőség, ki adóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. F:ókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Tdefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési 84c lej. — pengő. A arak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülönbözectel több. LVJ. ÉVFOLYAM, 16 0. SZÁM. SZERDA 1935 JULIUS 17. TITULESCU „Nagyobb az egység a Isisantant keretében, mint valaha!" Érdekes sajíónyitafkozafot adoÉi a külföldön utazó külügy­miniszter. — Pál herceg újabb politikai tárgyalásai A szászok és svábok polgárháborúja mind nagyobb mérveket ölt. Amióta közös szervezetüket, a romániai né­metség népközösségi szövetségét Muíh Gás­pár dr. eltávolításával hatalmukba kerítet­ték a megújulás hívei, vagyis a nemzeti szo­cialisták, azóta tetőponton száguldoz a vál­ság. Az „újak“ elhatalmasodnak. Hiába volt bárom év előtt a Sachseatag kiegyeztető po­litikája, hasztalan hagyta el a Volksrath-ot, hogy elégtétel fényében majd visszatérjen Glouőys püspök, hiába kapták meg a man­dátumot a szászok és németek régi érdemes vezérei, nesi jött létre a béke, végletessé aőtt a harc, most már teljessé vált a vezér­letek horogkeresztes kezekbe való kaparin- tása. Attól a pillanattól kendre, mikor a Sachseatag után végrehajtott általános vá­lasztások után Jickeli került a szász Volks- rath élére, az összes tartományok német politikai szervezetei lassan átcsúsztak a nemzeti szocialisták birtokába. Besszarábiá- ban és Bukovinában ma már éppen úgy, mint Erdélyben s nemsokára majd az egész Bánság területén is, az uj áramlat az ur. Ezzel a uémetség érdemes régi vezérei, akik 15 éven keresztül jóban és rosszban, becsülettel szolgálták népük érdekeit és bi­zonyára most, a mostani munkavédelmi és numerus valaehicas-i ádázatok során is áll­ták volna tűrhető eredménnyel a sarat, ha ez a német birodalmi hatás be nem tör, most már jégre kerülnek: se Rotfaéb, se Gio^tysék kitűnő tevékenységének zavartalanságára vagy hatályára, talán még az egyházi, gaz­dasági, közművelődési és sajtó téren se iehet már számítani, holott itt még az előző nem­zedék nagyszerű személyzete ül birtokban. Mi kisebbségpolitikai szempontból nagyon sajnálatosnak tartjuk ezt a polgárháborút s , végtelenül fájlaljuk a régi harcos társaink j leszorulását a közszereplés teréről. Mert ez j az égő irányzat a román szélső jobboldal malmára hajtja majd a vizet s ebben majd idővel méltó büntetésül a német nemzeti szo­cialisták is fuldokolni fognak. Egy azonban bizonyos, a német forradalmárok nemzeti hevülete és bátorsága, midőn a nemzeti szo­cialista mozgalmat, legalább is ilyen néven, a hatalom eltiltotta, tagadhatatlanul erős és bizonyos jelzők alkalmazását jogosan meg­kívánhatja. Most a nagy Brasov-i gyűlés, amelyről az Ellenzék tegnap beszámolt, végleg bebizo­nyította régi gyanakvásunk alaposságát, amelyet magyar oldalról is hajlandók vol­tak alaptalannak minősíteni: a nemzeti szo­cializmus egyben vak és engesztelhetlen ma- gyargyiilöletet is jelent. Brandsch után Fab- ritius egy húron pendiil. Elsősorban a ma­gyar mult gyűlöletét, amely pedig itt lezá­rult, másodsorban az erdélyi magyar kisebb­ségi jelen gyűlöletét lehelik a győztesek. Gust urék szónokai, különösen a svábok tegnap előtt is tajtékozíak a Vnagyarfatástól s többek között még uj vádat, áttérllési szándékokat is tulajdonítanak nekünk, mint­hogyha egy külön magyar vallás volna. íme magyar erdélyi katolikus vfezérférfiak, a Satu-Mare-megyei elmagyarosodotí svábok ügyét, Pacha püspök ur s a bánsági káp­talan magatartása ellen való védekezést úgy kiabálják szerteszét, mint magyar térítési műveletet. Van-e itt már kétség helye? Sok mindent lehet ebből a hangból tanulni. Ha megvan az egyenes, erélyes, határozott ki­sebbségi magyar irányvonal részünkre, hát a megfelelő következtetéseket is le lehet vonni. Nem hisszük, hogy ezek után volna bárki közöttünk, aki a német nemzeti szo­cializmus és a svábizálási folyamatot, ba buzgó egyházi ruhákba takaród zik is, tovább melengetni akarná kebelén és szembe ne akarna szállási most már ezzel az egész totalitás! mozgalommal. Nem kell félni, még inkább föl kell venni két fronton a küzdel­met. És nem szabad húzódozni attól, hogy kapcsolatot keressünk a romániai németek ama higgadt rétegével, amely eddig vezetett s amely most saját bőrén tapasztalhatta, mennyire kár volt segíteni magyarellenes tö­rekvéseket. Nem szabad engednünk, hogy ez a kisebbségi erő elsüíyedjen kalandorok miatt. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Ti- tulescu tegnap éjjel 11 órakor külföldre uta­zott Savéi Radulescu külügyi alminiszter kí­séretében. Elutazása előtt a külügyminiszter nyilatkozatot adott a vasúti állomáson meg­jelent laptudósitóknak, akik azt kérdezték tőle: — Megelégedetten távozik-e az ország­ból? — Nagyon meg vagyok elégedve az elért eredményekkel — válaszolta Titulescu. — A nemzetközi helyzet igen zavaros, a kisantant és Balkán-szövetség helyzete pedig teljesen világos azokkal az esemé­nyekkel szemben, melyek bekövetkez­hetnek. A Sinaia-i tárgyalások arra engednek követ­keztetni, hogy teljes az azonosság köztünk és a jugoszláv álláspont között. Benes is — akit állandóan értesítettem a tárgyalások menetéről — oly nyilatkozatot tett, mely szerint velünk azonos álláspont­ra helyezkedik, igy állíthatom, hogy a kis­antant kebelében ma nagyobb az egység, mint valaha. Ugyanez áll a Balkán-szövetségre vonatko­zóan is. ahol Maximosnak külügyminiszterré történt kinevezése a további együttműködés egyik fontos biztosítéka. így a Sinaia-ban hozott határozatok a Balkán-szövetséggel való együttműködés szellemében kerülnek végrehajtásra. — Mit szól külügyminiszter ur azokhoz a hírekhez, melyek Sinaia-i érkezését megelőz­ték s amelyek Románia külpolitikai irány­vonalának megváltoztatására vonatkoztak? — kérdezték az újságírók. — Ezek a hírek a mi nemzeji egységünk ellenségeinek köréből származnak — vála­szolt Titulescu, aztán hozzátette: — Irány­változás külpolitikai téren lehetetlen. Aki ilyen változásról beszél, az nincs tisztában ezzel a kérdéssel komoly formában. Titulescu — a nemzeti politikáról — A mi külpolitikánk — folytatta Titu­lescu — lényegileg nemzeti politika (poli­tica naţionala), mely a jelenlegi határok fenntartására van mindenekelőtt alapítva. A mi külpolitikánk nem irányul senki ellen. Románia kivétel nélkül minden állam barát­ságát akarja s kész arra, hogy mindazon ál­lamokhoz közeledjék, melyek hajlandók köz­reműködni oly célból, hogy szövetségeseink határainak biztosításával megtartsuk hatá­rainkat. A mi jelszavunk: — Románia és a béke! Ez a legfontosabb. Hangsúlyozom te­hát, hogy nem irányváltozás, de külpoliti­kánk minden irányban való megerősítése fog következni. Titulescu ezután elutazott Franciaország­ba A külügyminiszter —, ha csak valami rendkívüli esemény közbe nem jön — sza­badsága végéig Cap Mariin fürdőhelyen ma­rad. A Sinaia-i értekezlet után . . . BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német sajtó ma is hosszasan foglalkozik Pál ju­goszláv régensherceg Sinaia-i látogatásával. A szenzációs híradások után a német sajtó ma már tartózkodóbb hangnemben ir a ta­nácskozások eredményéről, Általában meg­állapítják, hogy a kisantant megerősödve ke­rült ki a tanácskozásokból s sikerült egysé­ges felfogásra szert tenni a nemzetközi téren felmerült kérdésekben. A lapok leszögezik, hogy mindenben Titulescu álláspontját fo­gadják el a megbeszélések alkalmával. BELGRÁD. (Az Ellenzék távirata.) A na­pok óta Belgrádban tartózkodó Kodylis gö­rög tábornok nyilatkozatot adott a jugoszláv sajtónak. A görög miniszterelnökhelyettes ki­jelentette, hogy közvetlen összeköttetést akart felvenni a jugoszláv kormánnyal, mi­után Görögország is tagja a Balkán-szövet­ségnek. A két állam közötti összeköttetés ki- mélyitése volt célja a látogatásnak. Pál jugoszláv "égensherceg a jugoszláv BECS. (Az Ellenzék távirata.) Schuschnigg kancellár autószerencsétlenségével kapcso­latban lassanként kezdenek elülni az izga­lom hullámai. Megírtuk, hogy a súlyosan sebesült soffőr kihallgatásakor határozottan cáfolta azt a feltevést, hogy a katasztrófát a hőség következtében be­állott pillanatnyi rosszulléte okozta volna. Éppen ezért a nyomozó hatóságokban mind jobban meggyökerezett az a feltevés, hogy a katasztrófát géphiba idézte elő. A külföldi sajtó az esettel kapcsolatban különböző po­litikai szinezetü találgatáskba kezdett és burkoltan arra következtettek, hogy az autó­szerencsétlenség politikai merénylet müve volt. A katasztrófa következtében összetört autót felszállitották Bécsbe, ahol tüzetes vizsgálat alá vették. A vizsgálat folyamán, amely a kocsi legkisebb alkatrészeire is ki­terjedt,, sikerült megállapítani, hogy egy kis kavicsdarab idézte elő a borzamas szerencsétlenséget. A kavicsdarab a kor­mányszerkezethez került, amikor a kocsi egy javítás alatt álló útszakaszon haladt át és ez lehetetlenné tette a kocsi leféke­zését. így tehát a katasztrófa pillanatában, ami­kor a nagy sebességgel haladó gép az ebers- bergi kanyarodéhoz ért, a kormányszerkezet elromlása következtében képtelen volt a soffőr a kormánykereket használni és fé­kezni sem tudott. IJjabh részletek a katasztrófáról A bécsi lapok újabb érdekes részleteket közölnek a katasztrófáról. Megállapították, hogy Schuschnigg kancellár csak szerencsé­jének köszönheti életét. Mikor ugyanis a katasztrófa pillanatában kirepült az autóból, alig 25 centiméterre a kilométerkő mellé esett. Ez a 25 centiméter mentette meg az életnek. Schuschnigg megsebesült fiának ál­lapota sokkal súlyosabbnak látszik, mint fővárosban audiencián fogadta Kondylis gö­rög hadügyminisztert, majd ebéden látta ven­dégül. Pál herceg Benessel is tárgyalt PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Diplomá­ciai körökből szerzett információk szerint Pál jugoszláv régensherceg hosszabb telefon- beszélgetést folytatott Benes csehszlovák kül­ügyminiszterrel. Hirek vannak arról, hogy a kisantant augusztusi jugoszláviai konferen­cián határozottan körvonalazott uj tervet ké­szülnek kidolgozni Ausztria függetlenségének körülbástyázása érdekében. először hitték. A kisfiú az álián és a hom­lokán szerzett súlyos sérüléseket, melyeket az összetört üvegszilánkok okoztak. Szemeit az mentette meg, hogy a nevelőnő a katasz­trófa pillanatában kezeivel eltakarta arcát. A soffőr állapota változatlanul súlyos, élet- benmaradásához semmi remény. A kancellárné temetése 'BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) Schuschnigg katasztrófájának, most már nyilvánvaló lett. hogy nem lesznek politikai következményei. A kancellár ritka lelkierővel viseli el az öt ért csapást és ezután is folytatni fogja ál­lamférfiul működését. Schuschnigg felesége temetése után szabadságra megy, ahonnan csak juiius 25-re jön vissza Bécsbe, hogy résztvegyen az ekkor rendezendő DoIIfuss emlékünnepen. Schuschnigg kancellár tragikus körülmé­nyek között elhalálozott feleségének teme­tésére gyászpompát öltött az osztrák fővá­ros. A rádió részletesen közli a temetés pro­gramját és felszólítja az osztrák népet, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a teme­tésen, hogy megadhassák a megillető vég­ső tiszteletet a nagykancellár szerencsét­lenül járt feleségének. A beszentelés ma délután három órakor lesz, mig a hivatalos temetés öt órára van kitűzve. A temetésről a bécsi rádió közve­títést ad. A tegnapi nap folyamán a bécsi hazafias egyesületeknek küldöttsége a ka­tasztrófa színhelyére utazott, ahol ideiglenes emléktáblát állítottak fel. IDÖJÁRÁSJELENTÉS. Budapestről je­lentik: A budapesti meteorológiai intézet idő­járásprognózisa szerint a következő ?,} órára mérsékelt légáramlás és változó felhőzet mel­lett egyes helyeken záporesők várhatók. \ hőmérséklet kissé emelkedni fog. Ausztria ncpäiek osztatlan részvété mellett ma tentau temetik el SelHisctmlgt kancellár tetesístíf Kavics «farai» obozáa a iíagétliáí. — Súlyosabbra forsSub (3 besiceilár fiának áSIspoia

Next

/
Thumbnails
Contents