Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-16 / 159. szám

BELE7VZ É K MBB 193H fal tau 10 ■BOT I I cirkul bernngy ti iors|ogjróru*- hoc, vesz cuy negyod aari|0(jynr IARXAS : — Szervusz, báró Év M torul Hovó mégyV KEREKES:— Adjon Ulen 1 Me p gyek a hivotolombo. 1ARKAS : — £n is. De várj epy pillanatig, amifj veszek egy negyod sorsjegyet # Éj 0 sor.jegyárusomtól KEREKES: — Mit negyed sors­jegyet! 200 leit akarsz érte adni? Inkább mu­tatok ma este egy jót azért a pénzért 1 MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Faluk. — Két ország. — Ellenségek. — „Obraz..“ — Programok. — Uj vétség, — Jogok. UNIVERSUL: Nagy diákcsoportok keresik fel az egyes vidékeket. Ezt tavaly a király in­dítványozta. Az egyetemi hallgatók kimélyitik igy az incellektuel-osztály és a faluk közötti összeköttetést, amiből mindkét félnek csak hasz­na van. Megismerik a nép szenvedéseit, melyek hivatalos részről is nagyobb figyelmet érdemel­nének. A faluk csak örülnek, ha i.itják, hogy feléjük iéányul a figyelem s elfogulatlan bará. tot látnak az ifjakban. Így aztán nemcsak a politikai harcokban gyönyörködnek, ami káros «z országra. A diákok a nép egészséges célkitű­zéseinek harcosaivá válhatnak s ez megerősíti őket a különféle veszélyes mozgalmakkal szem­ben. DREPTATEA: Dobrescu volt Bucuresti-i fő­polgármester azt mondta Cluj.i beszédében, hogy két ország van: az egyik sir, a másik meg kacag. Semmi sem változott a háború óta. Nézzétek meg a kormányról felvett fényképe­ket. Nevetni és sírni kell ezek láttára. A minisz­terek elhatározták, hogy- egyforma kalapot fog­nak viselni és 28 kalapot rendeltek repülőgépen Londonból. Senki sem érdeklődik azonban, hogy mi lesz a kalap alatt? A pohár megtelt. Egy kazán is megtelhetett volna. A drágaság nyakunkon van s a kisfizetésüek nem tudnak harcolni az árakkal. A mezőgazdák ugyanakkor a buza árának kicsinysége miatt panaszkodnak. Mind nagyobb az ellentét a nevető és síró ország között. TARA NOASTRA: Hazug legenda vette kö­rül a Consiliul Dirigent volt elnökét. Maniut, téves népszerűség vette a hátára. Miként gondol­ja azt, hogy Erdély nevében beszél? Csak azok­nak a politikusoknak van jegük a nép nevében beszélni, akik a románság ideáljait képviselik. Maniu a román demagógia koronázatlan királya, akinek haragjával sem az ország, sem egyetlen tartomány nem azonosítja magát. S Mihalache? Mindennek ellensége, ami román, amikor azt hi­szi, hogy a falukat képviseli. Az ő „parasztor­szága“ a román állam ellensége, mely nem le­het mais, mint nemzeti és ortodox. A falu, nem „osztály“. A falu maga a nép, az egész nem­zet, a mult, jelen és a jövő. ZORILE: Az állampolgárok még nem látják tisztán a dolgokat. Érzik, hogy nő a drágaság, nincsenek azonban tisztában a pusztulás nagy­ságával. Nem vásárol senki tőlünk Európában, mert amíg egy üzletet nyélbe ütnek, addig több­ször is megváltozik a külkereskedelmi rend, ami aztán megsemmisíti az üzlet feltételeit. Mit te­ltetnek ily körülmények között a kormány által külföldre küldött delegációk? Akármit is fognak f elhozni, nem tudják kitörülni az érdekeltek emlékéből azt a .sok kellemetlenséget, amit a kor­mány gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi poli­tikaijával okozott. Csupán más emberek utján le­het az elvesztett bizalmat visszaszerezni. Romá­nul ezt ,,obraz“.nak (arcbőr) nevezik. NAŢIUNEA NOUA: Nehány nap óta falragaszo­kat látunk a városban, melyeik közük, hogy „Mindent a hazáért!“ elnevezés alatt uj párt alakult. Ma, amikor egymásután keletkezhetnek pártok, nem is tűnik fel ez nekünk. Arról van szó, hogy egy régebben feloszlatott csoport uj elnevezés alatt szervezkedik. Ezzel az uj elneve­zéssel óhajtunk foglalkozni. „Mindent a hazá­ért“ jelszó kel! vezesse kivétel nélkül a politikuso­kat, a valóságokat sem szabad azonban figyel­men kivül hagyni, Ha ennek alapján nézzük az uj párt programját, rájövünk, hogy ebben sok az utópia, miután a meglévő helyzettel fordul szembe. Oly messze mentek már nálunk a haza­fiasság köntösében hirdetett megvalósíthatatlan eszmék terjesztésében, hogy könnyen sor . kc­Colechirile principale din Ardeal, Banat si Bucovina Arad Banca Goldschmidt Casa de Păstrare Generală Cluj Economia Institutul Comercial de Credit ftrrujov din Arad S. A. Oradea Banca Dacia „Fortuna" Alex. Enkelhardt Union S. A. Cernăuţi Banca Comercială Naţională Te. Mure? Ernest Révész Cl ■ 1 Banca Oehlgtsser 61 Horowitz Alfred Noe Timisoara Banca Centrală Banca de Scont Banca Iliescu Banca Timişoarei rülhec egy uj mozgalom szervezésére. Helyesebb lenne a „Mindent a háziért!“ helyett inkább azt irni a zászlókra: „Sokat magunknak és valamit a Hazának is!" A nép megszokta már a szélsősé­ges mozgalmakat, tisztában van azzal is, amit Duca mondott: „Tudom, hogy tőlem mágikus formulákat várnak. Mondják meg, hogy ma nincs mód visszhangot keltő program hangoztatására. ADEVERUL: A nemzeti-paras/.tpárt hivatalo­sa hirüj adja, hogy egy Gaesti.i kereskedő laká­sán házkutatást tartottak azon a címen, hogy... s mindent felforgattak, megvizsgáltak üzletében. Azt is közli a lap, hogy néhány nappal előbb a kereskedő levelet irt Maniunak s ez volt az oka a házkutatásnak. Van tehát egy uj vétség: — levelezés Maniuval. Ne kockáztassátok meg. mert baj lehet belőle. A nemz éti-paraszt párt hivatalosa kérdi: — Lchctséges-e. hogy egy ilyen értékes, tekintélyes politikust, ilyen módon tart­sanak számon s kikémleljék levelezését? Azt hiszik, hogy Maniu a régi magyar megfigyelést el­fogja türm a román uralom alatt? Ezt azonban nem a rendőri közegek, de Tatarescu előtt: kel! hangoztatni. A miniszterelnök kötelessége, hogy ezt az ügyet megvilágítsa. ROMANIA NOUA: Pál jugoszláv régensher- ceg látogatásával kapcsolatban le kellett szögez, nimk illái pontunkat. A szerbeknek szabadsá­gukban áll oly politikát követni, mely legjobban szolgálja crdekeikiT. Ezt sem befolyásolni, sem megakadályozni nincs jogunk. Ugyanakkor azon­ban nem feledhetjük el, hogy Románia független állam, melynek saját nemzeti törekvései van­nak s igy nemcsak szövetséges s nemcsak egy­szerű kerék, a nemzetközi malomban. A román külügyi politikát a nép kell, hogy diktálja, mely meg akarja védeni nemzeti vagyonit és az ország tekintélyét. A közvélemény nemcsak hűséges be­számolót követek de azt is kéri, hogy döntő be­leszólása legyen a tárgyalásokba. Nem elégedhe­tünk meg az egyszerű cáfolatokkal és száraz hi­vatalos nyilatkozatokkal. Követeljük, hogy nyíl­tan és részletesen tájékoztassanak. lasi-feara még mindig nem tail senki az odarendeli id$eü»S*$égi ianároik nyelvtanfolyamáról A fcsi-f kollégák segíteni igyekeznek TASI. (Az. Ellenzék tudósítójától.) Már há­rom napja itt vannak Jasiban a kisebbségi tanárok, de még senki sem tud a tanfolyam­ról semmit. Ahnes vezetőség, nincsenek elő­adók. Jelentkezni sem lehet sehol. Ha a ne­gyedik napon sem érkezik semmi a minisz­tériumból. arra gondolnak, bogy hazautaz­nak innen. Mindinkább megerősödik a kur­zuson megjelent tanárok közölt az a gondo­lat, hogy testületileg megjelennek a királyi közjegyzőnél és ott névaláírással igazolják, hogy Jasiban jelentkezni akarlak, azután távozásukat táviratilag jelentik lie a minisz­tériumba s az egész esetről emlékiratot készí­tenek egyházi főhatóságaik számára. Aíert mégis tarthatatlan dolog, hogy július 10-ike reggelére behívóban jelentkezésre rendelték a tanárokat és még 12-ikén sem tud senki a tanfolyamról. Igazán nem volna csoda, ha az annyit ide-oda ciháit tanárok is kijön­nének már egyszer a végetnemérő béketürés- ből és faképnél hagynák az egész kurzust. Az első éjszaka után, aki csak tehette, ki­költözött az internátusból, mert az ágyak tele voltak poloskával. Voltak, akik az élet­ről is inkább lemondtak csakhogy egy kis tisztességes pihenőt találjanak. Jellemző az anyagi helyzetükre, hogy a tanároknak több mint fele mégis kénytelen volt igénybe ven­ni a poloskás ágyakat. Nem volt annyi pén­zük, hogy a borsos szobaárakat kifizethes­sék. Ezért igazán kár volt idecsőditeni a ki­sebbségi tanárokat, mert ez szégyen és bot­rány. Teljesen igaza volt az egyik tanárnak, aki azt mondotta, hogy inkább börtönbe ül­né le ezt az ötven napot, mint a neki jutta­tott poloskás ágyban. Igazság kedvéért meg kell azt is Írnunk, hogy az internátus igaz­gatója és a román kollegák a legteljesebb udvariassággal és figyelemmel igyekeznek a magyar tanárokon segíteni. Talán ez a leg­emberibb és legszebb vonás az egész tanfo­lyamon. Az. akasztófahumor a sok baj között is új­ból és újból megjelenik. Egyik jókedvű fia­talabb tanár, aki forradalmi piros nyakken­dőt visel, gyűlésre hívta a természetrajz sza­kosokat: — Kedves kollegák — mondta — itt van a kedvező alkalom, ahol nagyszerű tudomá­nyos munkát művelhettek . . . tanulmányoz­zátok a poloskák életét és figyeljétek meg, hogy hiába fogjátok otthon ezeket podgyá- szotokból kiforrázni, nálatok mégis tovább élnek. Döntsétek meg az eddigi megállapítá­sokat! Nem merek rágondolni a kísérletre . . . (-)■  iáos'másiy Üösssí pisspiA BUCUREŞTI. (Az. Ellenzék tudósítójától.) A Lupta jelentése szerint a kormány csu­pán Hossu görög katolikus püspök Blaj-i metropolitává való kinevezéséhez adja bele­egyezését a Vatikánnak. A konkordátum ér­telmében a pápát illeti meg a kinevezés jo­ga, a román kormány azonban a kinevezés előtt ,,vétó‘c-jogot gyakorolhat. A lap úgy tudja, hogy a kormány élni fog vétójogával s igy Hossu püspök lesz a melropoiita annak dacára, hogy Niculescu püspök kapta a leg­több szavazatot a Blaj-i választás alkalmával. A Lupta a kormány magatartását politikai kérdésekre vezeti vissza. Megállapítja, hogy Niculescu püspök Maniunak barátja, viszont iPop Valér dr. igazságügyminiszter, az er­délyi görög katolikus hivök egyesületének elnöke és vele együtt a Tatarescu-kormány Hossu püspök kinevezését óhajtja. Kereskedő az Ellenzékiből Züdik, tájéka® Huszonötmilliót csaltoh ti a ieticíe valutáson BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A külkereskedelmi rendszer köpenye alatt milliós valutacsalást követtek el Bucuresti- ben. Roger de Starke belga nagykereskedő azzal jött a fővárosba, hogy a belgiumi tex- tilgyáraknak Romániában befagyott és közel 85 millió lejt kitevő követelését valamikép átutaltassa. Megtudta, hogy Paul Nacht tőzs­deügynök foglalkozik ilyen tiltott átutalások­kal felkereste tehát ezt Bucuresti-i irodájá­ban s megállapodott vele, hogy 25 millió lejt fizet honorárium címen, ha sikerül a pénzt átjuttatni a határon. Az ügynök összebeszélt egyik barátjával, akit a Banca Naţionala ins­pektoraként mutatott be a belga kereske­dőknek s azzal a mesével állott elő, hogy minden sikerülni fog. ha ennek nagyösz- szegii jutalmat adnak. Nyomban „transfer“- engedélvért folyamodtak s 10 millió lej „elő­leget' folyósítottak a jóindulatú inspektor­nak. Ennek dacára is késeit az „engedély“ kiadása. Paul Nacht most már azt tanácsol­ta. adjanak még 15 millió lejt vesztegetésre, mert az inspektor igy a szükséges átutalási engedélyt megadja. Roger de Starke hitt en­nek és leolvosta a milliókat, mire a „per- miszt“ kézhez kapta. Boldogan mutatta meg ezt azoknak a külföldieknek, akik ilyen át­utalási engedélyre oly hosszú idő óta vár­nak Bucuresti-ben. Ezek aztán gyanút fog­tak és néhány órán belül megállapították, hogy az engedély hamis s nem tudnak róla a jegybankban. A rendőrség Paul Nacht és Constantin Vasilescu ügynököket elfogta. A 25 millióból csupán 307 ezer lej került ebi. a többit elrejtették a gyanúsítottak. A lapok úgy tudják, hogy titkos társaik is voltak és az iigvbe egv magasrangu állami tisztviselő is bele van keverve. A nyomozás nagy erély- lyel folyik. A bűnös ügynököket átadták az ügyészségnek. ARI FRISS ÉS EGÉSZSÉGES AKAR LENNI és el akarja kerülni, hogy kemény legyen a szé­ke, Emésztése meg legyen zavarva, folyton fáj­jon a feje és bőre tele legyen mindenféle patta­nással, az igyák hetenként egvszer-kétszer regge­lizői alőtt egy pohár természetes „FERENC TÓZSEF“ keserüvizet. Közkórházakban végzett orvosi megfigyelések szerint a FERENC JÓZSEF viz gyorsan, biztosan és igen enyhén hat s ezért kiváltkép a gyomor-, bé!-, vese-, máj. és epe­hólyagbetegek használják szívesen. Mözgosziniiázakmiisom HÉTFŐ: CAPITOL: A legszebb filmpremier:  MONT- BLANK KIRÁLYA. Fősz. Sepp Rist, a hegymászó világbajnok és Brigitte Hor­néi. A leghatalmasabb alpesi film. EDISON: Két szenzáció! I. TIED A DALOM. .Tan Kiepura, Jenny Jugo. II. BORZAL­MAS ÉJSZAKA. Loretta Joung, Gene Raimond. Kezdete 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: Rövid nyári szünet. OPERA-MOZGÓ: A NAGY FLÖRT. Fősze­repben: lElissa Landi és Adolf Menjou. ROYAL-MOZGÓ: Csak két napig! I. STAN ÉS BRAN, mint szárazdadák. II. ARANY. Hans Albers, Brigitte Helm. Előadások: 3, 6 és 9 órakor. »■«»MCTvgragjwjrirnEP "garagag——BBB^^ HA IZZAD A KEZE, LÁBA, |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents