Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-14 / 158. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. L G. Duca No. S. Fiókkiad óhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS F.ióíjzetési arak: havonta 70, negyedévre íio, félévre 410, évsats £4° lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 42 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVJ. ÉVFOLYAM, 15 8. SZÁM. VASÁRNAP 19 3 5 JULIUS 14. Az Irodalmi közeledés és megértés szelleme az újabb időben mind többször jelentkezik s úgy látszik megkezdi a gyakorlati megoldás műveleteit. Szárnycsapásai legalább is érdemes hullámokat vernek. Elemi hangokat hallunk és meglepő mozdulatokat látunk. A Bucu- resti-i könyvnapon megjelenik az Erdélyi Helikon és Szépmives Céh; a védőségi tisztet gyakorló király s körülötte néhány vezető román iró meleg szavakkal fejezte ki elismerését. Mintha egy szép vékony selyem szálat fontak volna, miből majd idővel erős kötelék lehet. Ne legyünk azonban igaztalanok: előbb is végeztek és más magyar irodalmi s tudományos intézetek is ily hasznos és derék „cselszövéseket“, amit a románok most már élénken viszonoznak, sőt jutalmaznak. Kölcsönösen fordítanak egymás irodalmából. Egyre szaporodnak a magyar kötetek, amelyek a román irodalom fejedelmeit, román kötetek, melyek a magyarországi óriásokat, újabban az erdélyi magyar irodalom törekvő kiválóságait mulatják be olvasóközönségeiknek. Már nincs is helyünk és nincs is időnk, hogy rövid vezércikk keretében a románba és magyarba való kölcsönös átültetések gazdagodó névsorát közöljük. De lehetetlen egy pár újabb irodalmi, irodalom-politikai, helyesebben irodalom-diplomáciai tényt ki nem rag'’f,ni. A magyar és erdélyi színpadokon ismétlődő román bemutatók nyomán most közli például egy budapesti napilap egy neves román iró regényét és hasonló nagy lépésre készülnek megint Erdélyben. Élénk vita volt odaát a Goga-kérdés körül, amely a költőpolitikus Kisfaludy-íársaságba való ajánlásának ügyét teregette ki és pedig láthatóan a művelődési hidverés javára. Az ember tragédiájának lefordítása és bizonyára közeli előadása a Bucuresti-i Nemzeti Színházban sokat fog ez ügyön előre lendíteni. A Rampa már állandó tudósitót küld ki a magyar fővárosba s ez megindítja sűrűbb közművelődési kapcsolatok felvételeire irányuló mozgalmát. De a megértés és a méltánylás egy uj fordulata is elkövetkezett. A sajnálatos és szomorú Daday-per alkalmat adott rá, hogy nagyjelentőségű román hangok követeljék a magyar irányzatos szépirodalom számára ugyanazt a szólásszabadságot és büntetlenséget, amely a román irók joga és ostromállapotos időben előjoga lett. Vaida Sándor volt miniszterelnök önként elment e kor- jelentőségü tárgyalásra mentőtanunak s itt bátran hirdette: az egyoldalú és a szigorú kisebbségi birálat olyan éles tükréből, aminőt A zátony és Csütörtök tart a román közvélemény arca elé, hasznosan tanulni és okulni lehet, ezért nem vád alá helyezéssel, hanem szabad érvényesüléssel válaszoljanak. Még jelentősebb volt szakszempontból Efti- miunak, mint a romániai íPen-Cíub elnökének táviratba és cikkbe foglalt elvi tiltakozása magyar irók üldözésével szemben, ha ezek élnek a szépirodalmi és művészi szólás- szabadság legfüggetlenebb és legkényesebb formájával. Ekkor hallottuk a nagyon becsületes és nagyon őszinte szót, hogy a magyar eset általánosítása esetén sóbányába kerülnének Románia legkiválóbb írói. Efti- miu most még tovább megy: nem fél a félreértések ma éles levegőjében elmenni Budapestre s hazatérét nem habozik Ady városában az irás szabadságának szentsége mellett újabb nyilatkozat letételére. „Az irót nem szabad bebörtönözni“ — mondotta. Ugyancsak nem habozik az idegen fajták ellen való hajszákat is elitélni. „A reakció gyűlölete rombol, de semmit sem alkot“ — hirdette. Különös jelentősége van annak, hogy amit erdélyi köziró nemrég föleleveni- tett, Eftimiu szintén képviseli: a budapesti irók látogassanak el Bucuresti-be. Csakugyan elérkezett az ideje, hogy a két főváros szellemi arisztokráciája s a két ország sajtóvezérlete kölcsönösen meglátogassa egymást. Fesztelen eszmecserékben megtalálják majd a még nagyobb közeledés, a még iga- zabb megértés, az üdvös méltányolás lehetőségeit., Mer tmeg kell taláJni. Károly király, Pál régensherceg ésTttulesen ma délelőtt tárgyalják inén a nemzetközi helyzetei KiiípoVtikai kérdések a román politika előterében. — lorga szerint láncokban áll Európa. — Mire biztosíték Pál herceg angolkarátséga? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Pál jugoszláv régensherceg Sinaia-i látogatása és Titulescu külföldi útjáról való visszaérkezése minden más politikai eseményt háttérbe szőrit. Külföldi és belföldi újságírók egész raja tartózkodik Sinaiában s izgalommal várják a percet, mikor Titulescu megszólal. A külügyminiszter ugyanis megérkezése óta még nem adott hivatalos nyilatkozatot. Nagy érdeklődés veszi körül a kormány tagjait is, akik csütörtök óta állandóan Sinaiában tartózkodnak. A kormány tagjai Pál régensherceg fogadtatása után nyomban minisztertanácsot tartottak Tatarescu elnökletével egy vasúti szalonkocsiban, ahol Titulescu beszámolót tartott a nemzetközi helyzetről, leszögezne ismét, hogy Románia, a kisantant és a Balkán-szövetség politikája változatlan marad. Tatarescu köszönetét fejezte ki Titu- lescunak és a minisztertanács a külügyminiszter külpolitikai irányvezetését egyhangúlag jóváhagyta. A kormány tagjai között a tanácskozások egész nap tovább folytak. A miniszterelnök meglátogatta Titulescut a Tabacovici-villá- ban, majd a külügyminiszterrel együtt a vasúti állomásra ment, hol Inculet belügyminiszterrel tanácskoztak. Hivatalos jelentés szerint Titulescu ma délelőtt 11 órakor kihallgatáson jelenik meg Pál régensherceg előtt, Károly király is jelen lesz a beszélgetés alkalmával, melynek során a nemzetközi helyzetet ismét letárgyalják. A lapok megállapítják, hogy Sir Sámuel Hoare londoni nyilatkozata nagy hatást váltott ki s komoly befolyást gyakorol a Sinaia-i tanácskozásokra, melyek ma befejeződnek. Pál régensherceg szombatról vasárnapról virradó éjjel elhagyja Sinaiát és visz- szatér országába. A lapok részletesen foglalkoznak Pál herceg látogatásának jelentőségével. Hangoztatják azt, amit Titulescu külügyminiszter mondott Boncour Bucuresti-i látogatása alkalmával a román parlamentben: Románia senkinek politikáját nem folytatja. Saját politikája van olyan célból, hogy érdekeit és védelmét mentői hathatósabban biztosítsa. Nem folytatjuk tehát a francia politikát s kizárólag a román érdekek politikáját szolgál- juki!. Az Adeverul a Sinaia-i tanácskozásokkal kapcsolatban rámutat arra, hogy a kisantant nem szakadhat el Franciaországtól, miután Frnciaország ma a biztonság és a rend fenntartását jelenti Európában, amire nézve uj „effektiv“ bizlositékokat kell kérni Franciaországtól. A lap leszögezi, hogy a kisantant kötelékeinek legkisebb meglazitása is az európai béke felfordulását jelentené. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az Adeverul részletesen foglalkozik a Sinaia- ban lefolyó eseményekkel s jól informált helyről nyert értesülés alapján rámutat arra, hogy az angol vezető politikai körök magatartása nem változott lényegében Németországgal szemben az utóbbi napokban. A lap leszögezi, hogy Anglia magatartása a régi maradt. így nem barátja Angliának az, aki Németország mellé áll a mai helyzetben. Az Adeverul ezt azért, hangoztatja, mert köztudomású Pál régensherceg meleg és barátságos érzése és csodálata Angliával szemben, mely még abból az időből ered, midőn az oxfordi egyetemet látogatta. Téved tehát az a lap szerint, aki Pál régenshercegct a Berlinnel való összefogással gganusitja. A kisantant továbbra is szolidáris marad — szögezi le az Adeverul — s nincs szó csehszlovák békétlenségről sem, hiszen az orosz— francia—csehszlovák összefogás a kisantant érdekét szolgálja. A lap azt hiszi, hogy az orosz—jugoszláv megegyezés is kedvező mederben halad London befolyása alatt. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Lupta vezető helyen foglalkozik Jorgának azzal az állításával, hogy lángokban áll Európa és Románia is veszélyben forog, miután Anglia Franciaországot elhagyja, Lengyelország pedig Romániával készül szakítani. A lap rámutat arra is, hogy ugyanakkor Gr. Filipescu — a konzervativ-párt elnöke — aki most érkezett haza Párisból, nagy támadást intéz a francia külpolitika ellen, miután ez az abessziniai kérdésben Olaszországot támogatja és figyelmen kívül he,jaja, hogy viszont ez Magyarország célkitűzéseit szolgálja. — Ha ez mind igaz — írja a Lupta — akkor rendkívül súlyos helyzetet jelentene számunkra. Nincs ok azonban riadalomra. Igaz, hogy minden felhő az európai láthatáron megborzaszt, mégis mindent megtesznek abból a célból, hogy az olasz—abesszin viszályt békésen elintézzék. Annyi bizonyos, hogy a kisantant nem bomlik fel emiatt a kérdés miatt s Franciaország sem fogja elhagyni a kisantantot. Hisz- szük, Anglia sem fogja előidézni, hogy tűzbe boruljon Európa. Kevesebb belpolitikai harcra azonban szükség volna s főleg békét kel] hagyni azoknak, akik ma az ország külpolitikáját irányítják — fejezi be cikkét a Lupta, az utóbbi időben Titulescu ellen el- I hangzott támadásokra célozva. földrengés! hnllám muff regig na cliiili ai ílirilíjsállü BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Rador távirati iroda jelentése szerint ma éjjel erős földrengés volt az országban. Késő éjszaka csupán rövid jelentések érkeztek Ploestiből, Buzauból s Chisinauból arról, hogy földlökéseket éreztek anélkül, hogy ennek hatásáról és következményeiről is részletesen beszámoltak volna. A pontos jelentések hiányában az országos meteorológiai hivatal nem adhatott ki az éj folyamán hivatalos jelentést. Legújabb távirat szerint a földrengést éjjel 2—5 óra között érezték s néhány másodpercig tartott. A földrengés- jelző Rossi-Forrel készülék közel 4 fokos kilengést mutatott. Bucuresti-ben a földlökéseket főleg az emeletek lakói érezték, anélkül, hogy ez kárt okozott volna. A 12 emeletes Bucuresti-i telefonközpontban nagy riadalom tört ki a földrengés első lökéseire, ami néhány pillanatra a szolgálatot is megzavarta. Nyolcszázezer embert akar holnap Párisban felvonultatni a baloldali népfront PÄR1S. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap és ma lázasan folytatják az előkészületeket a vasárnapi nemzeti ünnepre. Paganon belügyminiszter mind a két oldal vezetőit magához rendelte és figyelmeztette őket, hogy a kormány minden eszközzel fenntartja a rendet. Ezek ünnepélyes kijelentésekben megfogadták, hogy elkerülik a rendzavarást. Mindamellett a legszigorúbb óvintézkedéseket foganatosították. A baloldali szervezetek a Bastille terén gyülekeznek s onnét diszmenetben vonulnak fel és állanak fel a Vincennes-i kapuig. A szélső baloldali csoportok vörös zászlók alatt vonulnak ki, a baloldali polgári csoportok nemzeti zászlók alatt. Kiszivárgott hirek szerint ez a baloldali „népfront4 800.000 embert mozgósít. Ugyanakkor a Tüzkereszt szövetség, továbbá a Daudet és Tailtinger vezetése, alatt álló jobboldali szervezetek a Champs Elyséen gyülekeznek és az Etoile diadalkapu felé vonulnak, ahol megkoszorúzzák az ismeretlen katona sírját. Ez a csoport előreláthatólag szintén óriási tömegeket dob az utcára. A lapok természetesen hasábos cikkekben közük a két oldal előkészületeiről nyert híreket. A baloldali felvonulók tömegei frigiai sapkát fognak viselni. A hatóságok nagyarányú előkészületei következtében biztosra I veszik, hogy nem kerül sor összeütközésre. Ez már azért sem valószínű, mert a két oldal gyülekező és felvonuló tömegeit óriási távolságok választják el. Ezek a tömegek olyan nagy téren mozoghatnak, hogy a nyugtalanságot elősegítő szoros elhelyezés veszedelmét elkerülik. A karhatalmi erő egy magában 100 ezer ember lesz. S ma már a csapatok és a rendorosztagok elfoglalták a helyüket. Rengeteg polgári ruhás titkosrendőr is végez szolgálatot. A földalatti vasúton ma éjféltől kezdve szünetel a polgári forgalom s bár hajnaltól állandóan mozogni fognak a Metro vonatai, ezeken csak karhatalom utazhat, úgy hogy bármelyik pillanatban a város bármelyik pontjára nagy erőt lehet vetni. A baloldali sajtó azt hiszi, hogy a Tüzkereszt szövetségét mélyen megrendítette a kebelében dúló válság. A rendőrség tegnap házkutatást végzett egy Transek nevű ószeresnél, akinek üzletében 250 elrejtett fegyvert találtak. Valenciennesben a Tüzkereszt tagjai és politikai ellenfelei közt súlyos összeütközések voltak, úgy hogy rendőri karhatalomnak kellett közbelépni a nyugalom helyreállítására. Több személyt kórházba kellett szállítani.
