Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-13 / 132. szám

HLLfíNZÉK I 9 .1 5 / u n I u a I 3. 4 Félmillió amerikai bányász munkabeszüntetés előtt A vdftpdr önlicni vállald«! az értéiayteleiméit iiyilvániioü üird^örvenyek be^aríásd^ LONDON (A/ Fllen/ék tudósítójától ) Wa* | shingtoni jelentések szerint ;i Nir:i törvények én enytelonitése következtében beállott / rok :t munkaadók ás munkásság közti vi­szonyban könnyen az Egyesüli-Államok egész területére kiterjedő általános sztrájkra vezet­hetnek. A leghatalmasabb amerikai munkás- szervezet, mely az. összes szakszervezetek fö­lött irányuló hatalmat gyakorol, az Ameri- ean Federation of Labour határozatot hozott, hogy arra az esetre, ha a felsőbíróság; dön­tést továbbra is a munkásság rovására hasz­nálnák ki, rövid időn belül elrendeli az ál­talános sztrájkot. A határozat szerint a Nira­törvények érvényének megszüntetése óta körülbelül / millió munkásnak leszállitot- ták a béréi és ugyanakkor fölemelték a munkaidejüket. A szervezet ezzel szemben gyors intézkedé­seket követel, ellenkező esetben az általános sztrájk elkerülhetetlen. Kormánykörökben meglehetős ijedelmei kelt a Federation of Labour határozata, mert I a szervezet az általános sztrájk fegyverével vsak egészen súlyos, kivételes esetekben fe­nyegetőzőit eddig. Illetékesek ezért tárgyalá­sokat indítottak meg az ipari körök vezetősé­gével, hogy törvényszerű kényszerítő eszkö­zök bijján, önkéntesen tartsák be a Nira in­tézkedéseit, minthogy más mód az Amerikára nézve súlyos következményeket jelentő vál­ság kikerülésére nincsen. Az acélipar vezetői kötelezettséget is vállallak ebben az. irány­ban és legutóbbi tanácskozásaik lilán kijelentenék, hogy a munkabéreket és munkaidőt szabályozó eddigi Code-okat önkéntesen továbbra is be fogják tartani, a béreket nem esők ke útik és a munkaidőt nem emelik. Más iparágak területén azonban erős el­lenállás mutatkozik a kormány ilyen irányú törekvéseivel szemben. Különösen a hánya­ipar terén súlyos a helyzet. Meglehet, hogy június ló-én már megkezdődik a mintegy félmillió bányászra kiterjedő nagy bányász­sztrájk. I Ruhák festése és tisztítása, kifogástahn, jó és olcsó ,CfTFs4 Stétévi közmonbával rófják le katonai kStelezeíáségüLeá a bolgár fiatalok Musanev érdekes előterjesztései a nemzetközi munka* hivatal értekezletén GENF. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Nép­szövetség irányítása alatt működő munkahi­vatal ezévi nemzetközi értekezlete elsősorban az ifjúság munkanélküliségével foglalkozik. A munkahivatal vezetősége az egyes orszá­gokból beszerzett adatok alapján a kérdés megoldására terveket dolgozott ki, melyeket az értekezlet elé terjesztett. A tervekben fog­lalt indítványok között szerepel az iskolázási idő meghosszabbítása, a foglalkozási kikép­zés, szociális és anyagi támogatás az ifjú munkanélküliek számára, munkaközpontok megszerzése, önkéntes munkatáborok, stb. A vita minden egyes kérdésben nagy rész­letességgel indult meg. Különösen nagy ér­deklődést váltott ki Musanov bulgár gazda­sági miniszter beszéde, aki kifejtette, hogy az ifjúság munkanélküliségének kérdése mesz- szemeaő erkölcsi és politikai következmé­nyeket vonhat maga után. A kérdést tehát nemcsak az egyes országoknak, hanem a nemzetközi fórumoknak is figyelemmel kell kisérni. A nemzetközi munkakonferencia sok tekintetben hivatott is arra, hogy behatóan foglalkozzék az ifjúsági munkanélküliség kérdésével. Bulgáriában — mondta Musanov miniszter — már eddig is nagy erőfeszítése­ket tettek ennek a kérdésnek megoldására. A bulgár ifjúság, amely nemzetközi megkötött­ségek miatt katonai szolgálatot nem teljesít, munka-adót fizet hazájának és ennek az adó­nak úgy gazdasági, mint erkölcsi szempont­ból igen kedvező következményei vonunk. Egyik következménye az, hogy 20.000 fiatal­embert 18-iktól 20-ik évükig kivon az állam a munkáspiacról és munkával olyan tereken I foglalkoztatja őket. ahol a munkát keresők­nek konkurrenciát nem csinálnak. Egy má­sik bulgár törvény az ifjúság intelligens ré­tegének igyekszik foglalkozási lehetőségeket teremteni. A törvény az alkalmazottak jöve­delmi adójának egy részét használja föl arra, hogy az ifjúságnak ezt a részét a lehetőségig foglalkoztassa. Ezen az utón sikerült az utol­só hónapokban a munkanélküli ifjú intellek- tueleknek mintegy 50 százalékát elhelyezni. Musanov beszéde végén határozatot kért a konferenciától azoknak az államoknak verse­nye ellen, amelyek nem vezették be a köte­lező szociális biztosítást és ennek a kötele­zettségnek kikerülésével olcsóbban termel­nek. A konferencia kötelessége a bulgár mi­niszter szerint az is, hogy eszközeihez mérten kényszerítse az Egyesült-Államokat a mun­kás-védő nemzetközi megállapodások rati­fikálására és végrehajtására. Erre a célra, amint lehet, külön értekezletet kell összehív­ni, mely összefoglalja az ezirányu eddigi nemzetközi megállapodásokat és egységes nemzetközi jogot teremt a munkaviszonyok \ tekintetében. 9SXE8S8SBSBB! '«ssmssaimmassßs. Mit hallgassunk meg? Szombat, junius iţ. BUCUREŞTI. i8: Zenekari hangverseny. 19.1 s: A hangverseny folytatása. 20.20: Lemezek. 21: Dzsessz. 22.50: Saint Saens hárfa és violin fantá­zia. 23.35: Hangverseny a Kárpát-vendéglőből. BUDAPEST. 13.05: Szalonzene. 24.30: Leme­zek. 18: Zongora-hangverseny. 19: Cigányzene. 20.20: Dalcst. 22.15: Cigányzene. 23.45: Az Ope­rahíz zenekarának hangversenye. BRÜSSZEL. 22: Dán ünnepi koncert a királyi Opeeeházból. LONDON NATIONAL. 20.30: Zenekari hangverseny. 22.45: Igo.r herceg, Borodin operája * Covcnt Gardenből. 21.30 LYON. Bocca- ciQ, Suppé operett. — LUXEMBURG. 22.50: Ze­nekari- és zongorahangversony. 23.30: Lehár Pa­ganini zenemüve. — VARSÓ. 23.30: Zenekari hangverseny. A MAGYAR KONYVNAP legolcsóbb könyve: £szé*Ioí—Pethő: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE, ősidőktől napjainkig- Lexikon­alak, 560 oldal. 64 fénykép-táblával, az eddigi 900 lej helyett most csak 165 lej az ELLENZÉK könyvosztélyában. Cluj Piaţa Unirii. Vidékre azonos} szállítjuk. Kérje a könyynapi szenzációk jegyzékét. Szép fejlődésnek indult a Treiscaune-mc- gyei zenészszövetség. Sft.-Gheorghe-ről je­lentik: A Treiscaune-megyei Műkedvelő Ze­nekarok Szövetségének most lezajlott gyű­lése, amelyen a szövetség egész vezetősége és 13 tagzenekar kiküldöttei vettek részt, az elmúlt év alatt történt szép fejlődésről tett tanúbizonyságot. A két évvel ezelőtt ugyanis Kováts András református lelkész és Incze Árpád kezdeményezésére szerény keretek között megindult szervezkedés ma már egy hatalmas szövetséggé nőtte ki magát, példát mutatva a szomszédos székely vármegyék műkedvelő zenészeinek is. A szép példának már is megvan a kívánt eredménye, ameny- nyiben a Ciuc-megyei műkedvelő zenekarok­tól egy értesítés érkezett a szövetséghez, amelyben bejelentik, hogy junius hó 16-án Gheorgheni-ben alakuló közgyűlést tartanak, amelyre meghívják és szeretettel elvárják a Treiscaune-i szövetség vezetőit s amelyen majd a Treiscaune-megyei zenészszövetség­hez való csatlakozásukat fogják bejelenteni. A gyűlésen megjelentek egyhangúlag úgy ha­tároztak, hogy a szövetség egy értékes ser­leget fog ez alkalommal a Ciuc-megyei tago­zatnak ajándékozni telszésszerinti felhaszná­lásra. A gyűlésnek egy másik, igen fontos pontja az volt, amikor a szövetség nyári ze­nekari versenyének helyét és idejét határoz­ták meg. A határozat szerint a versenyt Brates-en rendezik meg julius hó 14., vagy •21. napján. Ujtagként felvették a szövetség kebelébe a most megalakult Turia-i műked­velő zenekart. Ha van egy SORSJEGYE az ÁLLAMI SORSJÁTÉK^ Tunius 15-én, az utolsó osz- ** tály húzást napján, a milliók csak úgy fognak potyogni... Óránként 33 milliót osztunk szét. A számos nyeremény kö­zül 20 meghaladja a milliót. Ez a húzás példátlan és hiba lenne az Ön részéről, ha nem venne azon részt sorsjegyek­kel. Miért ne legyen Ön is a szerencsés nyerők között, akik junius 1 5-én milliomosok lesz­nek ? Egyetlen pillanat meg­hozhatja a RÉG ÁLMODOTT szerencsét. Ez a pillanat egy része annak a 6 órának, amely allatt a MILLIOMOSOK OSZTÁLYÁT húzzák. Colectările principale din Ardeal, Banat şi Bucaviaa Arad Braţav Cermánti Cluj Banca Goldschmidt Casa de Păstrare Generali dtn Arad S. A. ..Fortuna“ Alex. Enkelharcft Banca Comercială N&tionalA Banca CehlgLsspr, <Sz Horowitz Alfred Noe Banca Iliescu CHrJ Economia Institutul Caxnetciai deG1&S& Oradea Banca Dacia Unloű S. A. tt- More» Ernest Kérész Timi*«na Banca Centrală Banca de Scont Banca Timişoarei Nyolc embert egy lovat harapott meg a nyílt utcán a megveszett farkaskutya CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Külö­nös előérzet vezérelt be tegnap délután négy órakor az egyik Motilor-utcai sörözőbe. Ká­nikulai meleg volt, a nap tüze oly erősen he­vített. hogy nem bírtam tovább. Ehhez jött még hozzá az a bizonyos sugallat, amely tetté kovácsolta bennem a pohár sör elfo­gyasztásának gondolatát. Ha nincs kániku­lai meleg, ha nem ösztökél valami, hogy a I sörözőbe lépjek, ma én is a Pasteur-intézet lakója vagyok és bennem is a veszettség el­leni injekciók végzik munkájukat, mint azok­ban a szerencsétlen járó-kelőkben, akikről az alábbiakban szó van. Még az asztal mellett ültem, mikor leírha­tatlan hangok és segélykiáltások zúdulnak fülembe az utca felől. Kitekintek az ablakon, az emberek százai állnak sorfalat botokkal, kapákkal, ásókkal felszerelve, az utca két oldalán, „üsd agyon! Verjétek le a lábáról“ — zug végig a tömegen. Nem tudom elkép­zelni, hogy ki lehet az a rettenetes alak, akin népitéletet akarnak végrehajtani az emberek. Közelebb lépek én is, akkor látom, hogy egy hatalmas termetű farkaskutya rohan végig az ut közepén s jobbra-balra ugrálva tépáz­za a sorfalat állókat. Engem is elragad a rettenetes látvány, hangosan ordítom oda: „necsak bámuljanak, hanem már üssenek is rá vagy egyet“. A fegyverek azonban meg­merednek, senkinek sincs annyi bátorsága, hogy feléje sújtson, mert a kutya „veszett“. Rendőr is érkezik, revolvert ránt elő és lő: öt golyóból egy sem talál. A kutya közben irtózatos iramban továbbszáguld Manastur felé, senki sincs, aki útjába álljon. Egyre több csoportba gyűlnek az emberek. „Engem is megharapott, a ruhámat szakítot­ta le, a combomba nyomta foglenyomatát“, stb., hangzik fel a kétségbeesett szájakból. Egy kislány sírása tulkarsogja a hangokat, a I lábán nyilt seb van. Jólöltözött ur sötétkék zakójára mutat, 25 centiméteres hasadás van rajta. Nevetve jegyzi meg, „jó, hogy nem szmoking volt rajtam“. A nagyságos asszony a tojássárgát törülgeti nagy buzgalommal a féltve-féltett fehérruhájáról és antilopp be­tétes cipőjéről. Összeszámolni sem tudjuk az áldozatok számát. Többeket bevisznek a mentőállo­másra. Utánuk megyek. Egy 11 éves leány­kának kell csak a sebeit bekötözni. Adorján Leontinának hivják, kicsi szőke iskolás gye­rek. Még mindig nagyon meg van ijedve. Aggodalmasan kérdi a „doktornénitől“, így szólítja a kötözőnővért, ugy-e nem lesz sem­mi bajom? Az események szinhelye még mindig han­gos. A könnyebb „sebesültek“, heten vagy nyolcán, sorakoznak és elindulnak a Pasteur fellé. Közben a felfegyverkezett „sorfalállók“ leteszik a szerszámokat és megvitatják hosz- szasan, hogy, hogy is lehetett volna ártal­matlanná tenni a megvadult állatot. Minden­kinek hangja és véleménye van. Egymást szidják, hogy te voltál a gyáva, te nem mer­tél hozzányúlni. A másik a közellevő soffőr- nek tesz szemrehányást, hogy miért nem ira­modott a kutya után autójával és miért nem gázolta azzal el. A vélemények megoszlanak, csak annyi hallatszik, hogy „eső után köpenyeg“ . .. Az utca lassan elcsendesedik, az idegek fe­szültsége feloldódik, az esemény egyszerű napi hirré szürkül, mialatt a Pasteur-inűé- zetben nyolc ember riadt féküemme) várja az első tüszurásokat. (tán.) Az ELLENZIK a haladást szolgálja. JS Kisebbségi és emberi jogok eiőharaoaa.

Next

/
Thumbnails
Contents