Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-12 / 131. szám

A BLL BN 7 fiK 1935 lualuB 12. .jMMwiiMii immmmmmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmma ll| harc lobbant fiel a üteget hsloliknsokfó állam bűzött B»*r<ra,m bihoros nyila^bozu^a a valubicsempészés iniaii elítéli wcrieicscb ügyében BERLIN, június hó. Rövid ideig tnrtó csend utón :i/ egyházpolitikai viták újra nagy erővel lángoltak föl Németországban. -\ viták központjában «‘/.úttal inkább a kato­licizmus. mint a prntcslánli/.nms áll. Toljt»s nyugalom az evangélikus egyház elégiilelle­nei között sem állott még be. Niemöller lel­kész, az elégületlenek egyik vezetője nemrég Augsburgba gyűjtötte össze a hitvallö egyház Ö00 kiküldöttjét és azt indítványozta nekik, hogy nemzeti szinódnst hívjanak egybe, me­lyen az evangélikus egyházat üldözött egy- hátnak jelentsék ki. Frick birodalmi belügy­miniszter erre tudatta Niemöllerrel, hogy az ilyen állásfoglalást ágiit lázadásnak tekin­tené és eszerint járna el. Az egyházpolitikai harcok központjában jelenleg mindamellett a katolicizmus áll. Fs a támadások ezúttal nem annyira Faulhaber müncheni, mint Ber­tram breslaui bíboros érsek ellen irányulnak. Bertram bíboros környezetéből ugyanis nyilatkozat jelent meg, mely kételyeit fejezte ki afölött, hogy a német bíróságnak valutá- ris kihágások miatt szerzetesek és apácák el­len hozott szigorú Ítéletei igazságosak-e. Ezt a nyilatkozatot kommentár nélkül több lap leközölte. A hivatalos válasz rövidesen az volt, hogy mindezeknek a lapoknak felelős szerkesz­tőit, köztük a teljesen nemzeti szocialista hangú Berliner Tageblattét is, felfüggesz­tették és eltiltották a: írástól mindaddig, amig a sajtókamara becsiiletbi- rósága ügyükben Ítélkezni fog. Ugyanakkor az esseni Nationalzeitung-ban, melyet Goring miniszterelnök lapjának tar­tanak. rendkívül heves támadás jelent meg Bertram bíboros ellen.' A lap megállapítja, hogy a katolikus egyház egy magas méltó­sága ezzel a nyilatkozattal olyan lebecsülő véleményt hangoztatott a német igazságszol­gáltatásról. amely miatt minden német ál­lampolgár a bíróság elé kerülne. Ilyen állí­tás magas egyházi helyről — mondja a Na­tionalzeitung — alkalmas arra, hogy a ka­tolikus lakosság bizalmát Németország igaz­ságszolgáltatásában megingassa. A német bí­ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ma- niu volt miniszterelnök, a belpolitikai élet egyik legérdekesebb embere, pénteken ke­resztül utazott Oradea-n, amikor Beius-ra, ■d Ciordas—‘Bolcas-szobor ünnepélyes leleple­zéséről jött. A forradalmi időkben, 1919-ben vértanú halált halt dr. Ciordas loan és dr. Bolcas Nicölae emlékművét nagy ünnepsé­gek keretében leplezték le Beius-on s az emlékünnepélyre Maniu Gyula is meghívást kapott s annak eleget is tett. Több vezető- politikus érkezett ebből az alkalomból csü­törtökön 'Beius-ra, közöttük Lapedatu kul­tuszminiszter, dr. Moldovan Vaier volt nem­Olulíipus — Spiriflzmus Eieíbolcsesség Besant : Karma, az igazság okkult törvénye — — — — — Lei 92— Doross: Az álom — — — — 55 17— Bányai: Szerelmi varázslatok é3 babonák — — — — — Lei 17— Kardec: Spiritiszta szeánszok — 5) 17— Lehmann : Gondolatot vasás. Gon­dolatátvitel. Telepathia — — Lei 17— Ariadne: Jóslás a tenyérből (Chi­romancia) — — — — — Lei 33— Krecsmarik: Érintkezhetünk-e a megholtakkal ? — — — — Lei 17— Alexy: Életmüvészet (Siker és hol­dogulás titka) — — — — Lei 50— Alexy: Szuggesztio és önszuggesztio 55 60— Str^m: Spiritizmus —• — — — 55 10— Peíffer: Hipnózis és szuggestió — r* 6-— Strém: Nincsen halál csak élet — 55 40— Krishnamurti: Elet a szabadságban V 83— „ : Ki az igazság hírnöke „ 20— „ : Az élet a cél — — V 20— * : A bölcsesség tava — 5) 40— „ : Tapasztalás és élet­mód — — — — — — Lsi 20— Krishnamuvti: Most — — — — 55 20— Kaphatók az Ellenzék könyvosztályáhan Giajg Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. rósagok ehhez fogható lelkiismeretlen megtá­madására a Nalionalzeitnng szerint csak egyetlen példa nun, amikor a Reichs­tag égésénél kapcsolat hun marxista emig­ránsok Pátriában és Londonban egg bíró­ságnak nevezett komédiát játszattak le. A német nép irja a lap ezek illán tudni fogja, hogy mit tartson azokról, akik politikai devi/asibereket védelmükbe vesznek és érdekükben nyilatkozatokat adnak. Bertram hi boros a támadásokkal szemben újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben han­goztatja, hogy a bíróság elé kerüli devizavét­ségeket az egyházi felső hatóságok is fenn­tartás nélkül és teljes erővel hibáztatják. Az egyházi hatóságok ezért a világi bíróságok itélete után a maguk részéről megindítják a kánoni eljárást. Nyilatkozatában távolállott tőle, hogy a német igazságszolgáltatás tekin­télyét megtámadja és minden célja az. volt, hogy világos választó vonalat vonjon egy­részt a katolikus egyház, és szerzetesrend, másrészt az egyház és a bíróság elé került vádlottak között. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A némel egyházpolitikai harcokkal áll kapcsolatban a canterbury-i érseknek, az anglikán egyház legfőbb fejének Rosenberg birodalmi világ­nézeti vezető legújabb könyvéről tett nyilat­kozata. A canterbury-érsek szerint Rosen­berg könyve olyan faji vallás érdekeit szol­gálja. amelyet alig lehel megkülönböztetni a pogányságtól. Ha Németország — jelentette ki a canterbury érsek — továbbra is bele­elegyedne a protestáns és katolikus egyházak belíigyeibe, akkor ezt már nem lehetne tisz­tán német belső ügynek tekinteni, mert a kereszténység fengegettetését kellene lát­ni benne, azét a kereszténységét, amely még utolsó fennálló biztosítékát képezi a világ békéjé­nek. A canterbury-i érsek nyilatkozata azért kelt föltiinést, mert éppen ö volt, aki egyik nemrég tartott beszédében Németország tel­jes egyenjogúságát követelte azoktól a hatal­maktól, amelyek még mindig vonakodnak ezt megadni. zetiparasztpárti miniszter, Maniu Gyula, dr. Suciu János, a király képviseletében egy udvari marsall és mások. A leleplezésről Oradea-ra visszaérkező nemzetiparasztpárti politikusok megbotrán- kozva mesélték el, hogy a Beius-ra érkező vendégeket diadalív alatt várta Cosma Nerva Traian polgármester, Lapedatut és a többi érkezőket hivatalosan fogadta, amikor azon­ban Maniu közeledett, a hivatalos küldöttség visszavonult s a nemzeti-parasztpárt volt ve­zérét csak hivei fogadták. A Ciordas és Bolcas sírjánál megtartott istentisztelet után a többezer főnyi tömeg a piactéren gyűlt össze, hogy a szónokok hosz- szu sorát végighallgassa. Az ünnepségek befejezése után száz sze­mélyes bankett volt, amelyen azonban egy nemzetiparasztpárti politikus sem voit jelen s igy Maniu sem. Távolmaradásuk oka az volt, hogy bár Maniut meghívták a bankett­re, hivei arra nem kaptak meghívót s igy szolidaritásból a „vezér“ sem vett részt _a közebéden, hanem visszautaztak Oradea-ra. Érdekes, hogy amikor 'Lapedatu megtudta, hogy Maniu miért marad távol, kérte a ban­kett rendezőségét, álljanak el az ő felkö­szöntésétől s ő sem fog felszólalni, ekkor azonban Maniu már útban volt Oradea felé s kiengesztelni már nem lehetett. Ilyen előzmények után kerestem fel Ma­niut Oradea-i szállodaszobájában, megelőző­leg azonban névjegyemet küldtem fel hozzá a portással, őszintén szólva, azt gondoltam, hogy régi ismeretség ide — régi ismeretség oda, a Beius-i kis incidens elrontotta Maniu mindig kedélyes hangulatát s nem fog fo­gadni. A szálloda londinerje azonban közöl­te, hogy Maniu vár reám, kertre nyiló abla­kos szobájában s közben a portás csodál­kozva mér végig, ki lehet ez a fiatalember, akit a volt miniszterelnök ilyen hamar fo­gad. — Jó napot földim! — fogadja köszönése- I met Maniu. — Hát maga mit csinál Nagyvá­nitlon? (nem Oradcal mondóit!) vágott kérdésével kérdésem elé. Az ismeretség fehljitábíi otáo beszél Munio :t félhomályban úszó szállodai szobában s kérdési kérdés otáo lesz fel igy akarja elterelni figyelmemet a politikai kérdések­ről, amikkel tudja, hogy ostromolni fogom. Egy pillanatnyi szünet után próbálom az első kérdési feltenni, de ő ismét elébe vág ismert témájával: az időjárással és a jó ter­méssel. Olyan szép zöld otthon minden s mert ezt megszoktam, azért béreltem itt ezt a kertre nyitó szobát. Háta Istennek elkerülte Badaein t a jég is, a fagy is, Bíborban azon­ban, mint a lapokból értesültem, nagy ká­rokat okozott. Éppen ideje, hogy már szép­re forduljon az. időjárás. Miért nem ment le kegyelmes ur Bucu- resli-be a restauráeiós ünnepségekre? - te­szem fel az első s iManiunak talán legkelle­metlenebb kérdési, mert tudom, hogy táv­irati meghívót kapott az ünnepségekre, de csak arra, hogy a katonai parádét a tribün­ről nézze végig, ahol meg is jelöli a távirat Mamiinak a számozott helyét, nem tesz em­lítést azonban a királyi palotában tartandó ünnepségekről. Nézze kedves szomszéd — válaszolja a volt miniszterelnök, mintha értené a hosz- szu, el nem mondott kérdést — nem men­tem. Elégedjen meg ennyivel. — Mi igaz abból, hogy legutóbb, amikor Bucuresli-beii colt a kegyelmes ur, összeszó­lalkozott Mihal'acheval s ön a felmerült el­lentétek miatt utazott el olyan hirtelen a fővárosból? A piacnak nevezett nagy és zajos területen háromféle árus áll a város gyomrának ren­delkezésére: viszonteladó, termelő és vadon- termelő. A viszonteladók inkább kofák, a termelők inkább férfiak, a vadontermelők inkább fa­lusi asszonyok. Ezek a vadontermelők nem csak a piacon működnek, de vannak rendes házaik is, ahová szállítanak s van köztük olyan is, aki minden házba beszól és hangosan kínálja erdőn, mezőn, árok mentén, folyó szélén keservesen összeszedett áruját. ilyen vadontermelö a mi Juli nénink, aki sorrendben a következőket szállítja hozzánk a házhoz többek között, ahogy előrehalad az év: Sóska, martilapu, gomba, eper, málna — és igy tovább. Kövér és vörös és érzelmes szegény asz- szony a mi Julink. Hat gyermeke van, férje mezei és alkalmi munkás, szép, derék em­ber, illemtudó s Juli szerint: viselkedése s mozgása akár egy nagy urnák, mert hát igen finom egy lélek. Juliék dolgozó, modern család. Azon az óriási helyen, ahol a vadon termő áruk ta­lálhatók, kollektiv rendszerrel gyűjtik az árut. Heten gyűjtik, mert hát a Juli ura mással van elfoglalva. Juli meg a hat gyermek reggeltől estig szedik az árut szerte a világban. A hat gyer­mek közül a legnagyobb eladó lány, a leg­kisebb két és fél éves, de bevált munkaerő. Úgy ismeri a sóskát meg a martilaput, mint vadontermelő mamája, Juli. Sose láttam, de Juli elbeszélése nyomán remekül elképzelem a népes családot, a szép Juliskától kezdve az alig három éves pen- delyes kis Jankóig, amint szerteszéledve a nagy világban, bogarásznak és gyűjtik az életüket jelentő zöld leveleket, meg szedik a gyümölcsöt a nagy-nagy erdőben. Olyan izzadt, olyan fáradt ez a szegény Juli ebben a nagy melegben. Egy csupor vizet kér (miután kimérte a drága, jószagu epret egy porcellán tálra) s úgy issza a vizet, hogy lecsukja közben a szemét, amely alatt sötét árnyékot rajzolt a fáradtság. Elnézem, ahogy ott ül a feleslegesen sok, vastag ruháiban, hosszú hajával, összepisz­kolódott lábaival, ahogy egyik megvastago­dott bőrű talpát a másik lábfejére teszi. Né­zem a vaskos-ujju Juli néni kezet, ahogy óvatosan, egyenként olvassa az aprópénze­ket. És hallgatom, ahogy elmondja, hogy mennyit jár, mig gyalog bejön a városba s mig szedi az árut s hogy mennyit hajol, mennyit fárad minden szem izes gyümöl­csért, amit olyan gyorsan megeszik az em­ber, hogy nem is ér rágondolni, hogy hogy került a tányérjára. — Idesapám elég nagy gazda vót ahhoz, hogy ne gondujjam, hogy ilyen kinlódás- életem lesz — mondja Juli néni, ahogy a kezefejével megtöröli a száját, aztán a fé­nyesre izzadt homlokát a haja alatt. — Ne búsuljon Juli néni! — Hásze búsulni nem ippeg búsulok, mert hát vannak nálamnál nagyobb nyomoruság- ba levők is, ügyi, csakhát vénülök s szeret­nék mán nyugodalmasabb napokat látni, mer mindég fáradt vagyok, kisasszony lel­Mnga tudja legjobban i/crk^i/lő ur, bogy a lapoknak kell írni valamiről, ini/ kell tölteni a hasábokat \ ha nmen mivel ilyesmiket találnak ki az újságírók, hogy vegyék az újságol. Nincs közöttünk semmi baj, semmi ellentét minden a régi Burn resti be mentein Sarateaim temetésére, ;i/ után nem volt semmi dolgom ott s bazajöt teiu. A lapok mindjárt ezt a kommentárt fűzték haza jövetelembe/, hogy: „Maliin is mét haragszik és szakit Miliahn heval *. A kormány helyzetéről mi a véleménye elnök ur? Erről megint nem nyilatkozom. Mit szól Vajdához? kérdezem ezután „földiáiét“. — Állásfoglalásom ebben a kérdésben ép­pen eléggé ismeretes a közvélemény előtt, feleslegesnek tartom njabb vitákba bocsát kozni, vagy az eddig mondottakat még egy­szer elismételni. Legutóbb, amikor nálam volt Budacin-ban, magának is nyilatkoztam erről. Mikor utazik elnök ur legközelebb Bu­curesti-be? — Egyhamar nem megyek a fővárosba, nincs ott semmi dolgom, innen egyenesen haza utazom. — Mindez, amiket mondottam, nem érde­kes, hiszen egy „munkanélküli“ politikus szájából hangzottak el — mondja nevetve Maniu s ezzel jelzi, hogy most már tényleg nincs több mondanivalója. Búcsúzóul megemlítem, hogy legközelebb, ha pástétom lesz. Badacin-ban, én is részt- veszek az ünnepségen, politikai összejövetel azonban nem lesz egyhamar nálam — mond­ja Maniu. Babuezay György. kém, öste nem alszok el, fáj a derekam, a hátom, a lábam meg ég, mint a tűz — a jó Isten panasznak ne vegye, mert mig erőt, s egészséget ad, nincs mit panaszoljon az ember . . . Most mosolyogni kezd a Juli szeme. — Osztán ott vannak a gyerekik. ó, be ügyesek a lelkemék. A kicsi Peti,, meg a csepp Jankó, ahogy szedi a kis ügyes ujjai­val az epret, megismeri a jó gombát a rossz­tól s mindég nevet, múltkor leesett, meg­sebezte valami bogáncsba a lábát s alig sirt, áldott jó gyerekik, tartsa meg a jó Isten ükét. Itt gondolkozik és hozzáteszi: — Csak a legnagyobbik husit néha, a Ju­lis lányom. — Miért Juli néni? Borzasztó mély sóhajtás a válasz. Aztán: — Nem lesz annak jó vége, kisasszony. Bolondul a legényekér meg a ruháér. Van egy igen derék legény, aki jó szívvel van hozzá, járt is kérőbe, de Juli csak vonogatja a vállát, hogy neki nem kell, mert nem szép, meg mert ügyetlen a táncba, meg min­den. Mintha egy embernek csak téncolni kéne, furt táncolni. Osztán e nem elég, olyan nagyravágyó Julisom, hogy nem bírok vele ejsze ... — Nagyravágyó? — De még milyen! Mély, halálos sóhajtással néz rám Juli. — Nem jó neki hajadonfőn, mint más nagyleánynak! Kalapot akar, kisasszony szi­vem, kalapot világcsufjára! (M. L.) Kereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CHERESTESIU-léle nagy román szótárt! Leszállított árban a 4 kötet most csak 495°— Sei az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portó­mentesen szállítjuk. Maniu, a „politikasomér“, megint az időjárásról beszél A volt miniszterelnök a Beiusi-i szoborleleplezésről jövet egy napi# időzött Oradean s junius 8.-án Bucureşti-\ helyett — Budacinba utazott. — A Bsiusi-i ünnepségek EBBŐL IS LEHET ÉLNI A vadontermelö

Next

/
Thumbnails
Contents