Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-08 / 129. szám

Tr ;

'BMSk 5 LEI

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR Na. 141.163/1929.

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók 80.

At AGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, event« 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözertel több.

L¥I. ÉVFOLYAM 129. SZÁM.

SZOMBAT

193 5 JUNÍUS S.

Piros pünkösd

Laval-kormány alakult Franciaországban

Sorra hiúsultak meg a kormányalakít —

nak sikerült a pénzügyi felhatalmazás kérdésében többséget biztosítania. — US milliárd frank értékű arany menekült ki Franciaországból az elhúzódó

PÁ'RjIS. (Az Ellenzék távirata.) Hossza* kísérletezés után, melynek rendjén két dezig- nált miniszterelnök hiába igyekezett kormányt alakítani és három más, akinek a kormányalakítást felajánlották, nem fogadta el a megbízást,

Laval a tegnapról mára virradó éjjel 3

órakor, a mi időszámításunk szerint hajnali öt órakor megalakította az uj francia

kormányt.

Az uj Lávái kormány most már minden valószínűség szerint megkapja a parlamenttől pénzügyi és gazdasági kérdések rendezésére azt a teljhatalmú felhatalmazást, amelyet a baloldal a szélsőjobb szavazataival egyesülve eddig visszautasított. Ennek biztosítása nélkül Laval nem fogadta volna el a megbízatást, minthogy közvetlen Bouisson bukása után, tegnapelőtt este már egy hasonló megbízatást visszaadott a köztársasági elnöknek, mert a radikális párt baloldala a teljhatalom megadására nem volt hajlandó. Laval két kormányalakítási kísérlete között kísérletek zajlottak le a radikálisokból és szocialistákból álló baloldali kartell létrehozására, amelyhez esetleg a kommunisták is csatlakoztak volna. A kartellkisér- let nem sikerült. A szocialisták a kormány- támogatást fontos szocialista programpontok késedelem nélküli megvalósításától, a bankok szabadságának erős megszorításától és a főbb termelési ágak államosításától tették függővé. A baloldali radikálisok ezt a programot nem voltak hajlandók elfogadni és a baloldali kartell lehetőségének ilyen kizárása kedvező helyzetet teremtett Laval kormányalakítása számára. Ez a kormány, mint az előző kormányok, a polgári pártok együttműködésére épül föl, bár valamivel baloldalibb színezetű, mint a Flandin-kor- mány volt. Flandin azonban, mint tárcanélküli miniszter iHerriot és Marin mellett szintén résztvesz az uj kormányban.

„Tekintettel a helyzet fontosságára'*

A Bouisson-kormány lemondása után Lebrun elnök először Láváit bi^ta meg a kormányalakítással. Laval fáradozásai nem sikerültek és rövidesen visszaadta a megbízást. Az elnök ezután felajánlotta a miniszterelnökséget Herriot-nak, majd újra Bouis- son-nak és utána Yvon Delbos-nak, a radikális párt parlamenti csoportja elnökének, akinek megbízatása a baloldali kartell kormányrajutáaát jelentette volna. Mindannyian visszautasították a megbízatást. Ezután következett Pietri volt haditengerészeti miniszter, aki mint dezignált miniszterelnök hagyta el az Elysée-palotát és a pénzügyi teljhatalomra vonatkozó igények erős csökkentésével kezdte meg tárgyalásait a pártokkal. (Rövidesen kiderült, hogy ez a kísérlet is sikertelen. Pietrinek, úgy látszik, a személye nem volt alkalmas a baloldali pártok számára. Végül újabb tanácskozások után, melyek Herriot, Bouisson és mások bevonásával tegnap este 7 órakor kezdődtek, az elnök újra Láváit hivatta. Laval távozásakor kijelentette az újságíróknak, hogy elfogadta a kormányalakításra való megbízást. ,.Tekintettel a helyzet súlyos voltára — mondta — nincs jogom meghátrálni. Elvállaltam a kormányalakítást és meg is fogom alakítani a kormányt*4.

Megalakul Laval kormánya

Laval nagy gyorsasággal, rövid pár óra alatt meg is alakította kormányát. Kísérletének kedvező fogadtatása úgy látszik már elő volt készítve. A baloldali ellenállás elfáradása, a kartellkisérletek sikertelensége és az országban érezhetően növekedő nyugtalanság és elégületlenség háttérbe szorított minden további ellenkezést. Laval a teljhatalomra vonatkozó követelést teljes mértékben fenntartotta s a radikális szocialisták ezt meg is adták neki, feltétel nélküli támogatást mondva ki csoportjuk gyűlésén. Ezután Flandin kabinetigazgatóját fogadta, akivel a betegen fekvő Flandin helyett tárgyalt. A tárgyaláson biztosította Flandin közreműködését is a kormányalakításban. Majd Rivollet, volt nyugdijügyi minisztert, a frontharcosok elnökét fogadta, aki szintén támogatásáról biztosította Láváit. Ezután következett a kormányban résztvevő miniszterek fogadása és az együttes megbeszélés. Hajnali fél három körül megalakult az uj kormány, melynek összetétele a következő: Miniszterelnök és külügyminiszter: Laval, tárcanélküli miniszterek: Herriot, Flandin és Marin, igazságügy miniszter: Leon Berarâ, belügyminiszter: Paganon, pénzügyminiszter: Regnier, hadügyminiszter: Fabry, haditengerészeti miniszter: Pietri, légügyi miniszter: Denain tábornok, kereskedelmi miniszter: Bonnet, közmunkaügyi miniszter: Eynac, nevelésügyi miniszter: Marcombes, munkaügyi miniszter: Frossard, kereskedelmi tengerészeti miniszter: Roustan, gyarmatügyi miniszter: Rollin, postaügyi miniszter: Mandel, föld- mivelésügyi miniszter: Cáthala, nyugdíj- ügyi miniszter: Maupoil és közegészségügyi miniszter: Lafont.

A kormány összetétele

A minisztérium tagjai között többséget a

radikálisok, a radikál-szociálisták és az uj szocialisták képezik. De résztvesz benne a jobboldali Marin és Mandel is. A középpáx- tokat Flandin, Fabry hadügyminiszter és Pietri haditengerészeti miniszter képviselik. A radikálszociálisták tegnap esti összejövetelén, mely a Laval-kormány föltétel nélküli támogatását határozta el, Herriot patetikus hangon fejtegette, hogy most már nem párt- kérdésről és nem taktikai kérdésről van szó, hanem magának a köztársasági rendszernek a létéről. Chautemps, a balszárny vezére csatlakozott Herriot fejtegetéséhez és kérte híveit, hogy ne makacskodjanak tovább, mondjanak le elvi követeléseik föltétien érvényesítéséről ebben a pillanatban, mikor a helyzet kivételesen súlyos. A két beszéd hatott a radikálszociálistákra, akik bizalmukat fejezték ki vezetőik iránt és fölhatalmazták őket, hogy föltétel nélkül támogassák a La- val-kormányt.

Az arany és a kormányválság

A hosszantartó kormányválság tegnap már kezdte éreztetni hatását a pénzpiacon is. Parisból újra megindult az aranykiáramlás Amerika felé. A francia Bank jelentése szerint a mult héten

ötmilliárd frank értékű arany fizetődőtt ki

a bank pincéiből.

A francia frank aranyfedezete még mindig 73 százalékot tesz ki. A hosszantartó kormányválság miatt zavargások az országban nem fordultak elő. Tegnap ugyan eltejedt a hir, hogy a Tüzkereszt-szövetség négyezer tagja Amiensben összejött és 66U autóval Pá risba készül. A hirt rövidesen hivatalos forrásból megcáfolták. A tüzkeresztesek gyűlést tartottak Amiens-ben, de nem politikai célzattal.

ünnepnapjai derülnek és borulnak reánk. Fölhangzik djtatosan a „Jövel Szentlélek Úristen“. Szükség is volna reá, soha inkább, mint most. Nagy elhatározások és valószínűtlen eredmények előtt állunk, nagy uinui- tatás szükségletével. A légi leszerelés értekezlete lóg a levegőben s bár halasztódik, remélhetőleg megvalósul a Duna-érdekü nagy megbeszélés Rómában. A „tengeri kígyó“: a pénzügyi válság körül szintén erős készülődések folynak. Még mindig nem dőlt el véglegesen a jó valuták sorsa, még mindig vitás, keli-e általában ragaszkodni az aranyalaphoz s úgy látszik csak egy valószínű: g szándékosan le- yyőngitett pénznemeket, legalább egyelőre, rögzíteni törekszenek majd. A legnagyobb gond, engedjék-e bitang szabadságra most már a korlátlan fegyverkezési őrületet, mivel hit szerint önkéntelenül beleszéditi az államokat a háborúba vagy pedig próbálkozzék a meddő jószándék újabb és újabb szerződésekkel összevissza szőni a világ felületét és mint egy papir bilincsbe összecsukni a harcra dobogó lábakat. Valóban jó volna, ha nagypéntek óta 50 napon keresztül töprengő és lappangó nagy apostolok példájára az emberi sors intézői most „mindnyájan egy akarattal gyütt volnának“. Ha az a csodálatos jelenség: „nagyhirtelenséggel az égből mintegy sebesen zugó szélnek zendülése lön ... és megjelentek előttük a tüzes- nyelvek és üle mindenikre azok közül és megtel ének mindnyájan Szentlélekkel és kezdenek szólni más nyelveken, amint a lélek adta nekik szólni“. Ebből a szép jelenetből hatalmas cselekvő menet alakult, melynek vívmányait csak most fenyegeti komoly válság.

De ma nincs már kora csodáknak. Az emberi közfelfogásnak lényegesen meg kellene változnia, az emberiségnek látszólag egészen „megújulnihogy lábra keljen valami gyökeres és nagyüdvü változás, amit csodának vagy hősiségnek fog minősíteni egy későbbi kor, ha ugyan ilyen kor még egyáltalában lenni fog. A kortárs izgatott, u. n. „történelmi időkbenf‘ is legfeljebb csak vezért, legfeljebb „providenciális férfit“, legfeljebb halhatatlan embert, a nagysokára esedékes Übermensch némi elő futárját képes káprázni. Az óriásra hevített, méretezett, istenitett vezérek mostani korában ime a világ nem bir előre mozdulni s igaza van egy magyar közírónak, aki ezt találta leirni: ma még nehezebb volna megkötni azt a békét, amit 19-ben kötöttek. Akkor még mertek valami érdemlegeset igémi: általános lefegyverzést, kisebbségi jogvédefmet, népszavazási eredmények föl- tétlen tiszteletét, néhol területi önkormányzatot, másutt csak ennek művelődési alakját. És akkor még hittek o gazdasági föllendülés lehetőségében, az arany pontos érték- mérésében, hittek tűzálló valutákban, bíztak a páneurópai mozgalomban, jutalmazták az Őszinte pacifizmust és ki tudja már mi minden jóhiszemüt gondoltak, ígértek és kezdtek. Ma még csak nem is ígérnék. Ma ezt a jó régit is szétmagyarázzák és elhazudják, ha jó megállapodásokat már halomra borították, még azt is meg akarják kövesiteni, ami ideiglenes volt és mesterséges, nagyon lelkes és igen szívós bujtogatással törekszenek egyik nép fötényét a másikon létrehozni, emberies szabályok fölrugásával mindent csinálni, ami uj háborúra vezet.

De tavasz van és kövér idő, a természet örökössége szikrázik és füt. Termékeny párák, nedvek, fények langyosságok. Zöld és virág. Már korai gyümölcs. A világ egyre több pontián az ifjúság nyomul előre, lázat, ütemet, sietést ígérőn. Rengeteg beszéd, könyv, mozgalom. Uj és uj. Országunk a király ünneplésére készül, aki öt évvel ezelőtt lért haza pompázó ifjúságában, nagy válságok megszüntetésének tündöklő ígéretével és azóta láthatóan keresi a konverzió nyomán mindazokat a lehetőségeket, amelyek országát és népeit kivezethetik a tömérdek nehézségből. Uj és merész fordulatok lehetségesek. A pünkösd hatékonnyá válhatik világi tekintetben. A nemzeti diadalujongás napjaiban mindenki kötelessége is volna, hogy bölcseleté és lírája szellemében kívánja, hirdesse, próbálja ez intelmek és tanúságok érvényesítését. Világos és tiszta elhatározást igazán jó emberi föladatok fölismerésére és megva- lósitására. Ez ünnepnapokon meg kellene i telid szentebb lélekkel, mint ami mostanság

betöltött — nem lehetetlen — és szükségünk I volna rá, hogy a zúgó szél hirtelen nagy zendülése töltse be egész hazánkat, hogy megjelenjenek minden hatalmi fej fölött a kettős tüzesnyelvek. Kettős! Ebben a mi érdekünk is benne van. Mikor egynegyedrész az ország lakosságából kisebbségi, igazán pünkösdi értelemben kellenék a szólás más nyelveken, amint „a lélek adta nekik(i. S hogy a törvényt, az elvet, a szellemet az országban mindenki a maga nyelvén hallja szólani és a maga javán lássa munkálni. Ne hagyjatok föl minden reménnyel, mint a középkor füstös nagy költője hirdette a másvilág megjár

I ta után. Ellenkezőleg: tápláljunk minden reményt. De ne maradjunk szólamoknál és gondolatoknál, hanem a cselekedetek alapjára helyezkedve. A hivalgó szók léha kora lejárt: akár derűsek, akár borúlátók voltak. Most már mindenki tudhatja, hogy nagyon öntudatos, nagyon összefogott, nagyon közösségi tragikus akaratú munkával kell segíteni elsősorban egymáson, akik mint ugyanannak a szellemnek apostoiságra hivatott képviselői ötven egész napon át vártak, ke restek és kutattak s talán már rájöttek, hogy szét kell szóródni, cselekedni, uj életet berendeznit