Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-06 / 128. szám

4 BLLfíWZftK I 9 i !i I u n I u • 6. »a ton Kl LATTA? Kl HALLOTT RÓLA7 ^fípnézis alatf „>é«jremfiele4H“ irt, azián „megliiiü“ egy milliomos Jelentkezzék Kurier Mihály gyógyszerész! gyógyszerészre vonnlkozóiin s iKv remény van arra, hogy a széles körben indult nyo inozás a titokzatos ügyet rövidesen ineg- világit ju. ’ Mi történt? \,.m csoda, hogy az Ítélőtábla cllialasz tolta a határozathozatalt. I ^ţ«* 11 bonyolult, nehéz kérdések re kell ugyanis felelni: BUCUREŞTI. (A/ Ellenzék tudósítójától.) Rejtélyes ügy foglalkoztatja a Bucureşti-i rendőrséget hónapok óla. Kugler Mihály gazdag gyógyszerész elutazott a fővárosból, aztán nyomtalanul eltűnt s lioss/u idő után sím tőrt vissza. Az eltűntnek orvos livóre lakik Bucuresti-ben, aki azt állítja, hogy testvérit bűnös ko/vk töltők el tál) alól s ezt az állítását a következő titokzatos cso­món vökkel bizonyítja: „Külföldi ut“ Kngler gyógyszerész 1923 óv elején ka­pott engedélyt gyógyszertár nyitására. Egy Ana Dumitru nevii hölgyet alkalmazott, maga nem dolgozott, csak főnökként ügyelt fel patikájában, melyet értékes, modern be­rendezéssel szerelt fel ős több millió lejt érő raktárral. A felügyelet és felelősség is terhel elöntött, ezért elhatározta, hogy idősebb, okleveles gyógyszerőszt keres, aki törvény szerint helyettesítse. Így került össze dr. Murgeseu Dumitru nevű kollégájával, aki állás nélkül volt s kapva-kapott az alkal­mon, hogv végre egy elsőrendű fővárosi patikában állást vállalhat. A két ember összebarátkozott. Kugler le­gényéletet élt. teljesen megbízott dr. Mur- gescuban. akit gyakran felkeresett családja körében, otthonában. Aztán elhatározta, hogy külföldre megy gyógyszereket vásárolni. Útlevelet kért, ren­geteg pénzt vett magához idegen valutában s elindult a hosszú útra, melyről többé so­hasem tért vissza. Á „végrendelet“ Az idő telt s néhány hónap múlva dr. Murgeseu azzal állt elő, hogy a gyógyszertárat ős minden vagyonát Kug­ler gyógyszerősz neki adta. A milliomos rokonai — akik között er­délyiek is vannak — természetesen tagadták dr. Murgeseu állítását. Ez erre a Bucuresti-i törvényszéken kikereste Kugler végrendele­tét, melyben ez sajátkezű Írásával azt írja, hogy sem felmenő, sem lemenő, sem oldal­rokonai nincsenek (?) s ezért minden va­gyonát barátjára hagyja". Ez annál titokzatosabb, mert a bevezetett nyomozás adatai szerint a végrendelet kelte után két nappal felkereste orvos fivérét s neki semmi említést sem telt különös végin­tézkedéséről. Feltűnő ideges volt. Látszott, hogy valami bántja s ezt titkolja. Aztán „el­utazott“. Galati kikötőből „táviratozott“ dr. Mur- gescunak, melyben közli, hogy elutazását kellő időben közölte testvérbátyjával, az orvossal. Szombaton tartották meg a táblai tárgya­lási, melyen dr. Murgeseu személyesen jelent meg. Felmutatta a végrendeletei s bejelen- letle. hogy Kugler Mihály gyógyszerészt hullta nyil\anitlatta. A tábla nem döntött s rövid határnapot tűzött az itélehozatalra. Látták a „halottat“ Bucuresti-ben érthető kíváncsisággal vár­jak a bíróság döntését. Az eltűnt gyógysze­res/ első alkalmazottja: Ana Dumitru is je­lentkezett s azt állítja, hogy többször látta Kugliét a holttányilvánítási ítélet után a fővárosban. A rendőrségre es a lapok szerkesztőségei­be garmadával érkeznek a levelek Kugler * I 1. Miért il la végrendeletében Kugler gyógy­szerész, hogy senkije sincsen? Miért hagyta vagyonát arra az emberre, akivel néhány hónappal előbb ismerkedett meg? 2. Miért történhetett, hogy szavahihető, érdektelen lanti az eltűnés után látta a „ha­lottat“? 3. Ki és mi célból adta fel a Galali-i táv­iratot az ő nevében? •1 Milyen szerepet játszott dr. Murgescu fiatalkorú leánya Kugler életében? Kugler Mihály gyógyszerész nem ment Amerikába sem. Igaza van orvos fivérének: Valami rendkívüli oka van annak, hogy helyét elhagyta és eljött Erdélybe, vagy el- bujdosoll az ókirályságban. Ki látta? Ki hallott róla?... Jelentkezzék Kugler Mihály gyógyszerész szenvedő rokonai érdekében is, ha Erdélybe vezeteti az útja! (st.) Ruhák festése és tisztítása, kifogástalan, jó és olcsó Str. Mol­dovei 15. A vârmeggebâl 4500 leibe, 0 Mimi bői 50 ezer leibe berni 0 Szébelgfbiüön Tg.-Sacuesc. (A: Ellenzék tudósítójától.) I Erdély összes lapjai foglalkoztak annak ide- I jén a Treiscaun-i megyebál adóeltitkolásával. Nagy érdeklődéssel kisérte mindenki a me- gyefőnök és a pénzügyigazgató hol jogi, hol pedig személyes vitáját. Végül is salamoni módon oldódott meg az ellentét. S a két fő­nök és a nagyközönség is belátta, hogy a törvény törvény, a hatalom pedig hatalom minden körülmények között. .4 megyefőnököt adóeltitkolásért AöOO lej­jel büntette a pénzügyigazgató, egy pár hét múlva azonban az adófőnök is meg­kapta alantosabb állásba való ál helyezését Sighisoarara. Itt pontot is tett volna a közvélemény a dologra, ha a pénzügyigazgatóság valamelyik buzgó hivatalnoka nem kereste volna Hé> a télen rendezett bálok adófizetéséről szóló ki­mutatásait. Jótékony célra: szegény tanulók felsegélyezésére, egyházi alap és kulturház, falusi könyvtár céljaira rendezelI kicsiny há­lok kimutatását. Hónapok után megállapították, hogy a je­gyek után törvényesen s a kirendelt ellenőr jelentése alapján lefizetett adó nem felel meg a követelményeknek. A jelentésekben feltün­tetett kiadások nem fedezik a bevételt. A be­vétel tehát nagyobb kelleti, hogy legyen, leg­alább is akkora, mini a kiadás. Nyilván való adóeltitkolást állapítottak meg. Es negyven község tanítóját vagy papját húsz­tól ötvenezerig terjedő pénzbírsággal rót­ták meg. Mogfeledkezett azonban a büntetést kisza­bó hatóság, hogy ezek a bálok a sok taxa, zenedij és adó mellett szinte mindig ráfizetéssel végződtek és hogy legtöbbször a rendezőség saját zsebéből telte össze a hiányzó összeget. S ha egyáltalán mulasztásról lehet szó, semmi esetre sem lehet a kiküldött ellenőr jelentése alapján eljárást s a pénzügyigazga­tóságtól is jóváhagyott befizetésekért egy-két földhözragadt tanítót, akinek a neve alatt a mulatságot megrendezték, utólagos felelős­ségre vonni. De. ha valamiképen lehetne is. még akkor is az újság erejével ható csodála­tos differenciák maradnak fenn. EBBŐL IS LEHET ÉLNI Szerelem? A nyomozás során az a gyanú merült fel, hogy Kugler gyógyszerész hipnózis alatt állt, midőn a végrendeletet irta. Dr. Murgescu ezzel szemben azt állítja, hogy Kugler —• aki egyébként elvált ember volt — belesze­retett leányába s az esküvő csak azért ké­seit, mert a lány túlságosan fiatal volt. így magyarázza, hogy Kugler gyógyszerész vi­lággá ment s valószínűleg Amerikában he­lyezkedett el anélkül, hogy életjelt adott volna. A rendőrség az eltűnt gyógyszerész elvált feleségét is kihallgatta, akinek vegyészmér­nöki oklevele van és üzemvezető egy Bucu- resti-i kémiai gyárban. ■— Volt férjem — mondja az asszony — a tragikus „utazás“ előtt egy évvel vált el tőlem s eltűnése idején én nem is voltam Bucuresti-ben, miután Ivief Klementtel idő­közben újabb házasságot kötöttem. így sem­mi jogcím nem illethetett arra nézve, hogy Kugler gyógyszerész halála esetén vagyonát én örököljem. — Mi volt a válásuk oka? — Ez titok. Nem közölhetem. Diszkréció­ra vrltam vele szemben kötelezve. Annyit /.ónban mondhatok, hogy nem tudom meg- rongy jrázni eltűnését. — S a gyűrű? — Igen, elutazása előtt felkereste sógor­nőmet s visszaküldte azt a gyűrűt, amit tő­lem kapott ajándékba valamikor. ‘A miniszter Az ügybe aztán a közegészségügyi minisz­ter is beavatkozott. Befolyamodott a Bucu­resti-i ítélőtáblához oly célból, hogy sem­misítsék meg „az indokolatlanul távol lévő“ Kugler gyógyszertári engedélyét. Ezzel az amúgy is rejtélyes ügyet még bonyolultabbá telte, mert kiderült, hogy dr. Murgescu az „örökséget" 1 millió 400 ezer lejért eladta s már négyszázezer lejt fel is vett előlegül egy Jean Vermeuler nevű besszarábiai pati­kustól a gyógyszertárra. A szerződés után 86 ezer lej kincstári illetéket fizettek be a Bucuresti-i pénziigyigazgatóság pénztárába. A legelőkelőbb az eddig meginterjúvolt különleges foglalkozásnak közölt. Nem jár gyalog. Saját közlekedési eszkö­zén száguld keresztül a városon, miközben dallamosan kiáltja hosszan, szomorún: — Ócskaaa-va-saaat! Kocsija nem Benz-Mercedes, nem is Ca­dillac. Fogat. Nem éppen ujtipusu, olyasféle szekér, amely a legjobban ráz s a legjobban zörög. Lova kiaszott, sovány, de ezzel szemben olyan szinü a szőre, amit a mesékben arany­színű táltosnak neveznek. Az ócskavasas ki­fürkészhetetlen okokból Monának nevezi a lovát, amely engem a neve, meg a színe, meg az alakja miatt egy mai, divatos, bete­ges, platinaszőke demi-mondainre emlékez­tet. * Tiz-husz nagy, görbe rozsdás szöget kapa­rok elő a fáskamrából. Ez minden ócska­vas, ami a házban kapható. És lámpaláza- san leszállítom kocsijáról a nagyon fekete I embert, akinek olyan szúrós a szeme, hogy komolyan félek, hogy kikéri magának a rozsdás szegek miatti zavarást, komoly üz­leti utján. Az ócskavasas megállítja Monát, kényelmesen, sikkesen leugrik a szekérről, bejön az udvarra, hatalmas tenyerébe veszi a szegeket, megemeli őket, aztán olyan gú­nyosan, olyan megvető hangon kérdezi meg, hogy: ennyi az egész? — mintha iRockefel- lernek eladásra ajánlanék egy fél liter pet­róleumot. — Ennyi — felelem szégyenkezve. — És hát mit adjak ezért a pár szegért? — A magáé — felelem nagylelkűen. Erre torzonborz bajusza alatt mosolyra szalad az ócskavasas szája és egy-kettő el­mond mindent, amit tudni akarok róla, egyetlen dolog kivételével. Az ócskavas ár­folyamai nem árulja el. Ez fontos üzleti titok, de az is lehet, hogy az ócskavasnak egyáltalán nincs is árfolyama. , Megtudom, hogy reggeltől estig kocsiká- zik Monával s igy szedi össze az ócskavasat. Szeget, régi vasalót, megfejthetetlen formá­jú és célú vasdarabokat, mindenfélét, ami vasból van. Ezt aztán eladja a vasöntödé­nek, ahol beolvasztják a régi vasakat és uj dolgokat önlenek belőle. A munka megy, Mona huzza a szekeret, az ócskavasas ember gyűjti a vasat, gyer­meke nincs, felesége nagyon szép asszony s fiatal, huszonegy éves csak. Karcsú. (Modern ember az ócskavasas, karcsúságot szeret lát­ni maga körül.) Kérdezem, hogy szabad idejében mivel tölli az időt? — Olvasok — mondja — roppantul sze­retek olvasni kérem. Én nem kocsmázok, nem duhajkodok, nem iszok. Hetvenkét da­rab könyvem van. — Milyen könyvek? — Hát Dumász, Három testőr, Monte Kristóf. Van Jókaim is, Jövő század regéje. No lám, az ócskavasas megjegyzi a kön}^- vek íróit is a címek mellett, ha nem is lexikoni pontossággal. — Szeretem a detektiveseket is — foly­tatja — roppant érdekfeszitők, de azér in­kább szeretem az olyat, amiből művelőd­hetek. Mer roppant érdekes kérem (roppant a szava járása), hogy régen Franciaországba, hogy vívtak meg párbajoztak a népek, meg, hogy szöktettek nőket, delizsánsz, tudom én. — Hát még mit tanult a könyvekből? — Sokfélét. Mind a régi világbul, hogy hogy zárták be az ártatlanokat a várakba, vöt egy csuda nagy vár egy szigeten, úgy hitták, lf — oda zárták Monte Kristófot, de az aztán kiszabadult és megbosszulta magát. Ez a legszebb könyv, kár, bogy a vén pap meghótt benne. Hozzáteszi: — Eztet moziba is láttam a feleségemmel. Szeretem a jó mozifilmeket. Nagyon szolid ember vagyok én kérem . . . Na, Isten áldja! Feldobja és ügyesen elkapja az ócska sze­geket, megbillenti a kalapját és szolidan távozik. (M. L.) Az ócskavasas I Egy paróka története Súlyos balesel történt (jeniben a Népszó vétség egyik irodahelyiségében. Ott, almi bé­ka honol s mindenki he van biztosítva niegle pelések ellen. Nem akar ez gúny lenni. \ a lóban úgy írom, amint szivemben erzem. Mert akármit is mondanak, szerencsésnek tartom magam, mióta ez az intézmény meg­született s éber őre a békének. Iga/, liogv néhány háború is volt fennállása óta. Ezt azonban a magam részéről csak kivételes vé- lctlenségnek tekintem. Mindig az lebeg sze­mem előtt, hogy ezeknek sorsa mégsem sza­porodott meg Genf ellenségeinek örömére. Aztán — nemzetközi — munkaügyi hiva­tal is működik keretében oly célból, hogy a munkásokra és a munkára ügyeljenek. Véd­jen s tanítson. Arra törekedjék, hogy megja­vítsa az életfeltételeket. Ez a hivatal is meglette azt, amit tőle várni lehetett. Fontos intézkedéseket tett építkezési s egészségügyi téren s a hivatalok elhelyezéséi, a levegőt s az ablakok számát az egész világon ellenőrizte. Mindenütt szava volt s mindenütt rendet teremtett. De ... A Népszövetséggel s en­nek hivatalos helyiségeivel mégis kivételt tett. Ez olyan magasságban volt feje fölött, hogy ide már nem érhetett. így történt aztán, hogy a Népszövetség most maga adott fegyvert rágalmazóinak ke­zébe. Az egyik szőke irógépkisasszonyt ugyanis súlyos baleset érle. Nem siklott el a genfi tó jegén a télen . . . Bárcsak igy tör­tént volna! Mert ennél sokkal nagyobb baj érte: — csomóstól kezdett hullani a haja szegénykének. Az orvosi vizsgálat megálla­pította, hogy ez a hivatalos szobában lévő gázfűtés hibájának eredménye, miután a lát­hatatlan füst a haj gyökerecskéit mind meg­ette. Ily szerencsétlenség! ... S épp a Népszö­vetségben. Kiderült, hogy volt valami bécsi gyógyszer ez. ellen egyszer, de ez egyedül Csillag Anna hajhullásán segitetl. Különben csak férfiak kísérleteznek ma már az efféle szerekkel, melyek semmit sem érnek. — A szép irógépkisasszony hajhullását nem lehetett megakasztani — jelentik most az amerikai riporterek könnyes szemmel, ami nálunk annyit jelent, hogy a káros hölgy elvesztette bubifrizuráját s hivatalfőnökéhez hasonlóan végigsimithatja fejét kezével tar­kójáig anélkül, hogy ott valamit is megérin­tene. Mindenekelőtt a gőzfűtést siettek rendbe hozni. Ez természetesen gyorsabban ment mint az, amit csak arannyal lehet a fiatal­emberek s kérők előtt pótolni. A peres felek megegyeztek. A Népszövetség pénztára csekély 8000 aranyfrankot (240 ezer lejt) utalt ki — minden hajszálért egy aranyat — a szőke paróka beszerzésére. Pénz. Haj. Paróka. Melyik ér többet? (st.) DORNER BÉLA: A serlés lenyészfése és hizlalása 248 szövegábrával. A legterjedelmesebb és legalaposabb e tárgyra vonatkozó ma­gyar mü 568 lapos könyv ára 396 lej he­lyett most csak pár napon belül 99 Lei LEPAGE-nál, Cluj. Kérjen jegyzéket Le- pagetól, Cluj. Útlevél nétküi | fi* nap ■» Ad?fa partián Az útiköltség Cluitól Timişoarân át Susa- kig (Fiume) és vissza kollektiv útlevél­lel, vízummal és vasúti jeggyel együtt felnőtteknek — — — — — — 1830 lei, gyermekeknek 4—10 évig — 1330 lei, gyermekeknek 4 éves korig— 150 lei. Szükséges okiratok a kollektiv útlevélhez: Állampolgársági bizonyítvány másolata, 1 drb. fénykép és személyazonossági igazolvány, katonaköteles férfiaknak ezenkívül katonai igazolvány. Indulás Clujról: július 2-án este 23‘26 órakor. Visszaérkezés Clujra: julius 17-én este 8'42 órakor. Rendezi a timişoarai „Hajdúk* szerb sport egyesület. — Jelentkezés és fel­világosítás junius 20-ig ELLENZÉK utazási osztályában, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. Telefon: 109.

Next

/
Thumbnails
Contents