Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-06 / 128. szám
2 ELLENZÉK Az elrabolt gyermek nyomában Oradeai szenzáció aradi lapokban, melynek szálai a Tanítók Háza mögötti cigánynegyedbe vezetnek. — Hatszor operált özv. Bikás Jánosáé elmondja a gyermekrablás históriáiéit Cl.IJJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) Néhány | nappal ezelőtt egyik Arad i újságban. Ora- dra-i tudósítás nyomán, érdekes cikk jelent 1 meg. A cikk szerint egy Oradea-i rendőr az utcán félmeztelen gyermeket talált, aki n jl hozzáinlézelt kérdésekre elmondotta, hogy két hónappal ezelőtt kóbor cigánykaraván elrabolta 'árosunkból és az ők fogságába sínylődött, amig végül is szabadon nem engedték. A gyermeket, a rendőrségen It'll 'állomása szerint. Bikács Ernőnek hívják, apja nyugalmazott vasúti föellenör s elrablása a Cluj-i Tamplarilor-utca 11. számú ház. előtt történt. Az. egész, híradás az első pillanatban való- szinütlennek hangzott. Mégis: a cikk olyan meggyőző hangnemben volt megírva, fantasztikus voltában is olyan sok adatot tartalmazott, hogy kötelességemnek tartottam utána járni a dolognak. A cél az. volt, hogy megállapítsam, mi rejlik a titokzatos gyer- mekrablási história mögött? Az. eredményről a következőkben számolok be. ember volt. Pék és cukrász. Három éve hall meg. Péksüteményt árulok, de nem vagyok egészséges ... A mull évben hatszor operáltak meg . . . De még ezt is elbírnám, ha nem volna ilyen rossz, ez a gyermek. Már kis gyermekkora óta nem lehetett birni vele. Mielőtt elszökött is, állandóan az. utcán csavargón. Rossz gyermekek a barátai, ez. az oka mindennek. Hamis engedéllyel koldulni járnak, a pénzt pedig elcukrászdázzák és elmozizzák. Sokszor két-hároin éjjel egymás után nem aludt otthon, hanem valahol a Fellegvárban a csavargókkal... Csak a javító segít Ernőn N alósággal ömlik szájából a panaszkodás, alig tudom megszakítani. — Nem próbálta valahogy megjavítani? — Ó Istenem, dehogy is nem. Egész nap el vagyok foglalva, nem ülhetek mellette, de mindennel megpróbálkoztam már . . . Szépszóval, veréssel, semmi sem használt... — Javítóintézetbe kéne küldeni?... Hál arra gondolok én is. De azt mond Iák a rendőrségen, még igen fiatal, nem \(‘szik lel... Hogyan lehetne bejuttatni? Hol van most a gyermek? Elküldtem a 'árosba egy emberrel, nehogy elkódorogjon. Ha tetszett volna látni, hogy érkezett haza: rongyokban lógott rajta a ruha tele volt Ictvekkcl . . . Es mégis, mikor megláttam, sirtani örömömben . . . Szemeiben könny reszket s a hangja is fátyolos lesz, mikor folytatja: Azt mondtam egyszer neki, hogy megölöm, ha nem javul meg... Így mi lesz belőle? . . . Betörő vagy zsivány! . . . Csak a javítóintézetbe lehelne bejuttatni, hátba ott embert faragnak belőle .. . Regény, amely megelevenedik •Alig másfél éves szőkehaju, rózsásaién csöppség tipeg be a szobába: Bikás Jánosné kisebbik gyermeke. És a tekintetében, melyet rávet, szinte kiolvasni a kérdést: vájjon ez is olyan lesz, mint a másik? Néhány biztató szó után elbúcsúzom a szomorú asszonytól. Az utón a város központja felé gondolkozom, honnan ismerős ez. az asszony? Pár pillanat múlva megkapom a feltett kérdésre a választ emlékezetemben. Carlisle: „Vér a véremből“ című könyv hősnője jut eszembe, az anya, aki mindent meglesz, hogy jó útra vezesse rosszra hajlamos fiát, minden bűnét megbocsátja és mégis legvégül meg kell érnie bűnös fiának végpuszlulását. Ma ugylátszik a rémhistóriák mögött is csak nyomorúsággal találkozunk és szomorú emberek sorsa szomorít... Karács Andor. ' Az utca néni tud a dologról Tamplarilor-utca. Pár cigány vityiló a Tanítók Háza mögött. A sarkon kovácsmü- hely, mellette egy kövön egykedvűen pipázó öregasszony. Az ablakokban félmeztelen cigányszépségek. Olajos arebőrü, csapzott fekete hajú rajkók játszadoznak a porban. Megjelenésem általános feltűnést kelt és alig kétszáz méterre az Operától az az érzésem, hogy idegen utazó vagyok, aki trópusi falut látogat meg . . . Tehát a gyermekrablás helyszínén a 11 -es számú házat keresem. A keresésben az egész utca segít, de együttesen sem kapjuk meg a keresett házszámot. A rövid kis utcában nem is létezik 11-es számú ház . . . A Bikács név szintén ismeretlen itt. Mégis találok valakit, aki tovább küld egyik szomszédos utcába, ahol egy vasúti nyugdíjas főfelügyelő lakik. Újabb félórai keresés után sikerült felkutatni egy vasúti műszaki főtanácsost, akinek a neve néhány feltételezett sajtóhibával megfelel a Bikács névnek. Sajnos, a nyugdíjas főtanácsosnak nincsenek elrabolt gyermekei. A meglévők is túl vannak már a gyermekkoron. Az első nyom tehát hamisnak bizonyult. De a kudarc nem tántorít el. Elmegyek a nyugdíjasok nyilvántartó irodájába és ott keresem a Bikács nevet. Pár percnyi lapozgatás után Margineanu ur udvarias sajnálkozással kijelenti: — Bikács nevű nyugdíjas nem létezik ebben a városban. Nyomon vagyunk Most már a végső ütőkártyához folyamodtam: elmentem a bejelentő hivatalba, ott remélve megtalálni a keresett címet. Bikács nevű vasúti volt felügyelőt itt sem találtam ugyan, de volt egy özv. Bikás Jánosné, Har- latului-utca 11. számú lakos törzslapja és közvetlen utána Bikás Ernő 11 éves gyermek bejelentőhivatali kimutatása, akiben már nem volt nehéz dolog az „elrabolt“ gyermekre ráismerni. A Harlatului-utca az előbb megjárt városrészbe visz. A 11-es számú ház mérges csen- getyüszóval jelenti be a látogatót. A ház az utcáról sokkal takarosabban néz ki, mint innen az udvarról. A lakók érdeklődő kíváncsisággal bámulnak meg: — özvegy Bikás Jánosné itt lakik? — 'Itt kérem a szomszéd szobában, csak most nincs benn . . . éppen most ment ki a kapun . . . visszahívom . .. Pár perc, amig megjön, épp elegendő, hogy körülnézzek a szobában, ahol minden a legsötétebb nyomorról tanúskodik. Ágy, asztal és mosdó az egész bútorzat. A második széket már a szomszédból kell kölcsön kérni. özv. Bikás Jánosné barna arcát sürü ráncokkal vonta be az élet. Szinte az az érzésem, hogy várt rám, olyan kevés meglepetést mutat, mikor belép a szobába, az idegen arc láttára. Talán a jobb sorsot remélő várakozás ez, amivel fogad. Nem lopták, szökött i— Van magának egy Bikás Ernő nevű fia, ki két hónappal ezelőtt eltűnt otthonról?-— Igen kérem. .— Olvassa el, mit Írnak a fiáról, mondom, és odaadom neki az Arad-i lap cikkét. — Nem lopták el azt kérem, ő szökött meg hazulról. Csütörtökön már haza is hozta egy rendőr Oradea-ról. Olvastam már a cikket, a szomszédos boltban látták meg és megmutatták nekem is. Sok mindent összehazudott a gyermek. Az én férjem nem nyugalmazott vasúti felügyelő, hanem iparos OPERA-MOZGO 5 Csütörtöktől nagy premier JÖN Szerda: A MOSZKVAI LÁNY. - Fősz. : Ricardo Cortez és Kay Francis ! A pénz rabjai! M'lliók filmje! Fősz.: Paul Muni, Mary Astor, Donald Cook. Helyárak: 10, 20 lei. Előadások 3,5, 7, 9 Â SZÍNES FÁTYOL! GRETA GARBO! Van ugrás a természetben Meghall De-Vries professzor, aki az emberiségei a mutáció tanával ajándékozta meg HÁGA, junius hó. A holland tudományos életet és egyúttal az egész tudományos világot nemrég nagy gyász érte. Meghalt Harlemben Hugo De-Vries professzor, hires növénytan-kutató, a leszármazástan egyik klasz- szikusa. De-Vrie professzornak növényeken végzett kísérletével sikerült bebizonyítani, hogy a régi Lamarck- és Darvin-elmélet, mely szerint a különböző fajok a viszonyokhoz való alkalmazkodás révén fokozatosan fejlődnek ki, nem fedi teljesen a valóságot. A természetben ugrások vannak, uj fajok, uj növényi és valószínűleg állati alakok átmenet nélkül, meglepetésszerűen is jönnek létre. De-Vries professzor ezt rendkívüli türelemmel és tudással vezetett liliomtenyészetében bizonyította be. Óriási virágágyakban tenyésztette ezeket a virágokat és legnagyobb óvatossággal vigyázott arra. hogy a tenyészet tiszta maradjon, semmi más virágból „idegen vér“ tenyészetébe be ne kerüljön. A továbbfejlesztés mindig a tisztán tartott családon belül folytatódott, fivér- és nővér-virágok között, nemzedékről-nemzedékre. De-Vries professzor kísérleti kertjében a liliomok végül is olyan pontosan hasonlítottak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Minden más virágkertben ugyanazonfajta virágok között is különbségek mutatkoznak. De-Vries nevezte „tiszta liliom“ termett. Mindenik szinte legkisebb részéig tökéletesen hasonlatos '•olt a másikhoz, minden virágegyéniséget ki lehetett cserélni a mellette lévő másik virágegyéniséggel. És ekkor jött a meglepetés, mely az örölc- léstudomány területén valóságos forradalmat csinált. Ami történt, az valóságos csoda volt. De-Vries professzor tökéletesen egyformává tenyésztett virágai között egyszer csak uj alakú virágok bukkantak fel. Bizonyos volt pedig, hogy ezek az uj virágok minden külső behatásnélkül jöttek világra, a „tiszta vérbe“ semmi szennyezés nem került be. Az uj alakú virágok azonban itt voltak. Egyik liliomnak más alaku levelei, másiknak megváltozott alakú virága, harmadiknak a növése alakjában lépett föl változás. De-Vries többször is ellenőrizte a dolgot és megállapította, hogy kísérletében hiba nem került bele. De honnan származtak ezek az uj formák a tiszta liliomok tudományos biztonsággal tisztán tartott tenyészetében? Erre a kérdésre választ máig sem adott a tudomány. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy nem kisebb dologról volt itt szó, mint, hogy a tudós megfigyelése előtt játszott le a természet fejlődésnek egy olyan ugrása, amilyen az eddigi elvek szerint a természetben nem fordulhat elő. De-Vries szemei előtt előzmény nélküli uj életalakok fejlődtek ki. És kiderült az is, hogy az igy létrejött uj egyéniségek nem véletlennek, vagy hibás fejlődésnek következményei, hanem maradandóak. Az uj virág egyéniségek utódai ugyanis megőrizték továbbra is az ősük által egyszer ugrásszerűen fölvett uj formát. Az uj tulajdonságok tovább öröklődtek, ami kétségtelenül bizonyította, hogy a változás oka az öröklődés elsődleges továbbítóiban, a sejtekben rejlik. Valahol itt történik a változás, mely a De- Vries féle ,,mutáció“-t — igy nevezte el a tudomány — megmagyarázza. Ezt a mutációt sikerült később kimutatni, más növényeknél, sőt állatoknál is. Sőt újabban arra is rájöttek, hogy Röntgen-besugárzásokkal mesterségesen is elő lehet ilyen mutációkat idézni. A természettudomány mai állása szerint nem a megszakítás nélküli fokozatos fejlődéssel, hanem ilyen mutációk utján fejlődnek ki az uj fajok. Némely természettudós szerint az emberi agy is mutáció utján ugrott valaha elő a majomagyból. És meglehet, hogy egy szép napon ugyanilyen mutáció utján fejlődik ki tovább a tökéletesebb ember. De mindez azonban egyelőre csak kombináció. A Harlemben elhunyt De-Vries professzor fölfedezése azonban a természet- tudományi kutatás egyik alapvető fölismerése marad mindenkor. Mozgószinházak műsora: SZERDA, CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: A KREOL (RAPSZÓDIA. A hawaii szigetek exotikus népének szerelme. Fősz. Carole Lombard és George Raft. ROYAL-MOZGÓ: A KIRÁLYOK KIRÁLYA i(hangosLan). Jézus Krisztus H. B. Warner, Pilátus Várkonyi Mihály. 15 és 20 lejes helyárak. EDISON: I. TÉT EGY EMBERFEJ. Fősz. Inkisinoff, Harry Baur. II. DALOL A VÁGY. Fősz. Josef Schmidt. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZERESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter. II. A BAJNOK. Fősz. Wallace Beery és J. Cooper. OPERA-MOZGÓ: MOSZKVAI LÁNY. (Mandalay) Fősz. Ricardo Cortez, Kay Fra.n- cis. Egységes, erős olvasótábor segít| diadalra az Ellenzék célkitűzéséig** _j 10 3 5 junius 6. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Terméstrtékr'ités. - Kisebbség védelem. Coty, Cotyné, Ilon court, Urna Vacarcicu. — Az „emberiesség ügyészei.“ — Gépkocsik. — Uj tárcák. VIITORUL: Az evő, «mely országos voll, különösen Moldovábau év Bctszaribában javította meg a terméseket. így jó termésre és nagy mennyiségű, kivitelre alkalmas felesleges terményre lehet számítani, bz. annyival örvende- tcsebb, mert a többi európai mezőgazdasági országokban panaszkodnak. Így a kereslet növekedésére lehet számítani v ez az árat kedvezően fogja befolyásolni. A kormány részleteiben is tanulmányozta a terméiértékesiiés ügyét tv tervet készítve, nagy összegeket rendelt ennek keresztülvitelére. Ezért kell elutasítani a nemzeti-paraszt- párt ajánlatát, mely csak arra jó, hogy nyugtalanságot keltsen a földművesek sorában. A jelenlegi pusztulást ők okozták, miután nem tették meg a kellő intézkedéseket az árak fenntartására. UNIVERSUL: Vizsgáljuk meg, milyen helyzetben van a német kisebbség Romániában. A mult évben i? Sa.tu-M.are megyei német község elemi iskoláját mentette meg a kormány az elmagyarositás folytatásától. Egy német állampolgár: Lutz Korodi, tanulmányt irt a „Deutsche Allgemeine Zeitung“ hasábjain erről a kérdésről s a következő megjegyzéseket tette ezzel kapcsolatban: ,,Ezt az esetet különösen ki kell emelni. Az ügy korrekt elintézése nagy jelentőséggel bír s figyelmet érdemel a germánizmus s az európai kisebbségi kérdéskomplexum szempontjából.“ Ez az idegen vélemény legjobban bizonyítja, hogyan védjük mi a kisebbségi érdekeket. (Mi *s jól ismerjük Lutz Korodi urat. Szerk.) ÍAPARAREA NATIUNALA: Coty francia nagyiparos óriási vagyont szerzett munkájával s egyike volt a háború után a leggazdagabb francia embereknek. „Ami Du Peuple" cimmel (A nép barátja) címmel lapot indított és ez milliós példányszám- ban jelent meg. Ugyanakkor megvette a „Fi- garó“-t is, mely szintén az ő jobboldali célkitűzéseit szolgálta. Néhány évvel előbb azonban egy Cotnareanu nevű clegáhs s jómegjelenésü fiatalember tűnt fel Párisban, aki udvarolni kezdett Cotynénak. Az ügynek válóper volt a vége, melynek során Coty az asszonnyal vagyonát megfelezte. így került a Figaró is Cotnareanu kezébe, mikor az anyát saját fia: René Coty megátkozta. £s Cotoreanu elhatározta, hogy látogatást tesz Bucuresti-ben. Miután császári fogadtatást akart, Paul Boncourt és Elena Vacarcscut is magával hozta. Ünnepelték, tapsoltak neki. Jobban, mint akármelyik nyugatinak. Meddig fog ez még tartani? NEAMUL ROMANESC: Tizenegy párisi ügyvéd érkezik hozzánk oly célból, hogy Constanti- nescu-Jasi kommunista egyetemi tanár védelmét ellássa. Már kiáltványt is bocsátottak ki, melyben kegyetlenséggel vádolják a román hatóságokat, azt állitva, hogy a vádlott nem bűnös azért, mert résztvett a romániai antifascista mozgalomban. Mi értelme van az idegen ügyvédek elhatározásának? Milyen jogon táknadják a mi bíróságainkat olyan ügyben, amely teljesen bennünket illet? Vájjon Románia egy gyarmat, melynek szüksége van ,,az emberiesség ügyészeire“ s szószólóira? A kormánynak nincs szava? ADEVERUL: A gépkocsibalesetek tovább tartanak a fővárosban és a vidéken. A kocsik tul- gyorsan hajtanak. (Mentői jobbak az utak, orrnál gyorsabban haladnak, a balesetek számát szaporítva. A vezetők gondatlanságát minden lépés után megállapíthatjuk. Egyik csak félkézzel tartja a kormányt, a másik hátra és oldalra tekint. — Van olyan, aki őrült iramban rohan a jármüvek között s mindenkép első akar lenni- Láttunk egy olyan vezetőt, aki cigarettát vett elő menetközben s ezt meggyujtotta, a kormányt természetesen sorsára hagyva ugyanakkor. Nem beszélünk a részegekről, mert ezek is szép számmal vannak. A rendőrség csak a kocsikat vizsgálja. Miért nem vizsgálják egyszer azokat is, akik szabálytalanul hajtanak? ÎNCOTRO: Nincs egyetlen üres hely sem a kormányban, miután senki sem akar lemondani. Csak egy megoldás marad tehát: — uj államtitkári állásokat szervez Tatarescu a következőképen: Postarminiszter, Gyarmatügyi-miniszter; Tengeré- szetügyi-miniszter, Nyugdijügyi-miniszter. ügy, amint ez Franciaországban van. Lehet azonban hogy Tatarescu nem Franciaország, hanem Németország felé tekint Manolescu-Strunga indítványára ebben a pillanatban. ****************************** A MAGYAR KONYVNAP legolcsóbb könwwe: Asztalos—Pethő: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE, ősidőktől napjainkig. Lexikonalak, j6o oldal. 64 fénykép-táblával, az eddigi 900 lej helyett most csak i6j lej az ELLENZÉK könyvosztályában. Cluj Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk jegyzékét.
