Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-05 / 127. szám

r<r#m w. WtrülfTWK Gáli Lajos, a Balkán-olimpián a matrateni-fuiés győztese, keserűen készéi sikereiről Csak nyerskoszion él, lanaíikas Bicsérdi-liivő és a vegetá­»•Sánazsssasskan rejlő erkölcsi erőnek talajdoxaiéja győzelmeid / BRAlSOV. (Az Ellenzék tudósítójától.) ... és ezután a román versenyző az ezrekre menő tömeg üdvrivalgása között futotta le fcíszteletkörét az athéni stadionban . .. jelen­tették a lapok, kisebbségiek és többségiek egyaránt, nem felejtve eí aláhúzni azt a szolgálatot, amit a Brasov-i magyar atléta- inxmáron harmadizben tesz Románia sport­jának, fölényesen nyerve el a legklassziku­sabb atlétaszámot: a xnarathoni távfutást. ».. a győzőnek a görög nép! Fekete úrral, a Brasov-í Népbank igazga­tójával, a ©rasov-i növénykosztosok egyik főoszlopával együtt keresem fel a Balkán- olimpía győzelmes hősét. A Kapu-utca ele­jén, első emeleti udvari lakás, itt van Gáli Lajos szabó mii helye. — Azonsai yen üáH ur — feleh kérdé­semre & kis ins»-, én meg körülnézek a mű­helyben. Félig kész ruhák, vasalásra váró Öltönyök, próhabsbák, agyszóval a férfi- szabók rendes környezete, melyet furcsán Maiit aseg a zágrábi és az athéni Balkániá- dát hirdető színes plakát. Bronzba rnára sült arcú, alacsony, tömzsi, rokonszenves megjelenésű fietalomixor jön a szobába: GAM Lajos, Románia masnikon fu- tóbajnoka, háromszoros öalkániáda-győztes. Kemény kézfogás és utána Fekete igazgató kérésére behozza a most nyert trófeát, a fényképeket és beszél® kezd magáról, nehe­zen, inkább a ayevfikosztréí, ásod á©audóű.n fagíoíkoz tatja. Harmincnégy áw taulhn, Crac-megye egyik! kis községében születtem — kezdi, áaa ebben a percben rendelő jön. Tatami kabá­tot hoz, aminek az egyik vállát talán egy árnyalattal feljebb kéne tenni.  három­szoros marathea-bajnok türelmesen hallgat­ja a hosszú beszédű rendelőt, én meg addig a hatalmas ezüst trófeát veszem szemügyre. •Nagy ezüst serleg, művészi értékű faalap- x&tba beépítve és rajta görög betűkkel: „•O DEMOS HELENA! ON TO NIKMTE BALKAN! KÖT MAR ATSiONJÖf ATHE N AI 2€. V, 36". 41 görög győztesének“ nép a Balkániáda ra&rathom Az erős äksmt és a myerakoszt Közben a rendelő is kifullad, ámít nem is csodálok, hiszen nem valami könnyű Gáli mellett az iramot tartani és most már zavar - talanul beszélhetünk tovább. •— Most 34 éves múltam és tíz éve spor­té! dk csupán. Azelőtt is szerettein a sportot, pártoló tagja voltam egyik helyi egyletnek, de sohasem gondol lain arra, hogy magam is ténylegesen sportoljak. Kirándulás, hosz- szu séták töltötték ki szabad időmet. ‘r Mégis, hogy goadok arra, hogy hosszu- távfufó legyen? — 1925-ben meghallgattam Bieaérdi mes­ter előadását és magam is nyerskosztra tér­tem át az igazgató úrral együtt — feleli Gáli -— a természetes életmódnak pedig ugy-e kiegészítője az állandó mozgás. Ezentúl a bicsérdizmus leglelkesebb hive lesz Gáli Lajosból. Nyers koszton él, gyü­mölcsöt eszik és csak úgy a maga mulatsá­gára futja a kilométereket. A barátai tudta nélkül benevezik az országos marathon-baj- sakságokra és minden különösebb erőfeszítés nélkül, gyakorlat nélkül, verseny rutin nélkül har­madiknak érkezik be a nyolc induló kö- nüít Ezután sorra nyeri az 5 és 10.000 méteres versenyeket és 1932-ben 3.13 perces idejével könnyen nyeri az athéni első Balkániáda marathonl bajnokságát. — tNemosak a természetes életmód által megsdzett test, hanem elsősorban az erős akarat és a természetes életmód által elért lelki nyugalom jelentik sikerem titkát — jeleaţi ki Gáli. Győzelmek sorozata HároUi óra két perc igen jó idővel nyeri az £933. évi Balkániáda marathoni futását, majd ugyanabban az évben két óra ötven porc nemzetközi viszonylatban is feltűnően jő idővel Románia bajnokságát. 1834 az első alkalom, amikor kénytelen a negyedik hellyel beérni. Zágrábban fut a Brasov-i atléta és a szövetség hanyagság^ folytán még az utat sem ismeri. Eltéved, porfelhőkben futja végig a 42 kilométeres távot, de sportszerűen bemegy a célba. Az atlétikai szövetség A? eíidei győzelem rossz előjelek között születeti meg. Meghívni meghívják ugyan Athénbe, ám uabi seas várja Gálit Cso­dálatos véletlene» múlik, hogy egyáltalán el tud utazni, hiszen a szövetségi tényezők nemtörődöm­sége folytán hajszál választja el az egyetlen atlétát, akire iRománia győzelmi remények­kel számolhatott, hogy vissza ne legyen kénytelen fordulni Brasov-ba. Végül is sike­rül Athénba jutnia, megnyeri a versenyt, ám mikor erről beszél, kénytelen-kelletlen borús lesz a hangja. — Már háromszor nyertem meg Romániá­nak a Balkániáda marathoni futását — mondja Gáli keserűen — de eltekintve a verseny színhelyére érkezé­semtől, senki sem törődött velem soha. ügy érzem, hogy még sok van bennem és éppen a jövőre való tekintettel kötelességem megmondani, hogy mig Európa minden más államában segítik, támogatásban, szakszerű tréninglehetöségben részesítik a mar&thon- futókat, addig én még a legelemibbeket sem kapom meg. Nem akarok a görög atléták példájára célozni, ahol az állam hónapokon át treniroztatja & futókat, hiszen köztudo­mású, hogy én az útiköltségen és a legszo­rosabb ellátásomon kívül soha semmit nem kaptam és nekem egy-egy ilyen kirándulás tetemes anyagi veszteséget okoz, de tény az, hogy veleoB itt néhány kisebbségi újságon és a Gazeta Sporturilor-o» kivül a kutya sem törődik. Elfettcsuztmk GAR Lajostól, & sokszoros De ezt a megállapítás! ki kel! egészí­teni: kivéve a Chat Noir pudert! Kiváló, finom, valóságos parfümmel illatosított, mérgező anyagoktól mentes púder, a- mellett a Chat Noirára meglepően olcsó. Csekély összegért egy doboz jó púdert kap, amely kitünően van illatosítva, ameJh lett jó! tapad és tartós, PUDER Chat Noir marthon-bajnoktól, aki kedvét nem vesztve készül a berlini nagy olimpiászra, de nyilat­kozatát ezúton is ajánljuk az illetékesek figyelmébe. Hátha megszívlelik. Ennyit igazán megérdemel Gáli Lajos, aki Románia sokszoros marthon-bajnoka, a Bal- kániádák hőse és aki az első helyek egyikén akar Berlinben végezni. A természetes életmód nagyobb dicsősé­gére. *uer József. Angelescu miniszter büntet és Teilte pénzügyi inspektor vizsgázik TAlRGU-MURES. (Az Ellenzék munkatár­sától.) Nem először és nem utoljára Írunk e lap hasábjain Angelescu közoktatásügyi miniszterről, aki, sajnos, mindig gondosko­dik arról, hogy irnivalónk akadjon. Leg­utóbb arról számoltunk be Targu-*Mure»-i látogatása kapcsán, hogy a közoktatásügyi miniszter ur a Nyárádmentén is látogatást tett a felekezeti iskolákban és ott ,.meg­döbbenve“ vette tudomásul, hogy a feleke­zeti iskolák növendékei nem tudnak folyé­konyan románul és egy-egy helyen még a király nevét sem tudják. Angelescu minisz­ter — mint akkor megírtuk — egyben azt is kilátásba helyezte a „renitens“ felekezeti tanítóknak, hogy drasztikus eszközökkel jár el ©Menük. Angelescu nem felejt Nem tudjuk, hogy milyen büntetésben fognak részesülni a felekezeti tanítók, de a A közbirtokosságot egy fakereskedővel kötött egyezsége nyomán Teutu pénzügyminisztériumi inspektor ki­szállása alkalmával majdnem két és fél­millió lejre büntetett meg. A bírságot kirótták, megkezdődött az éve­kig tartó vekzatura, amely a különben is földhözragadt szegény közbirtokosságot alap­jában megrendítette, mig most az érdekes „bünper“ utolsó felvonásához érkezett. A Targu-mures-i tábla tárgyalta, ki tudja hány elhalasztás után és hányadszor az ügyet, amelyben védőügyvédként a közbirtokosság részéről Jonescu Alecu Bucuresti-i ügyvéd, a romániai jogászvilág egyik legkitűnőbb alakja jelent meg. Kár lenne azzal untatni az olvasót, hogy beszámoljunk arról, hogy milyen mesteri eszközökkel szedte izekre a kitűnő ügyvéd a mesterségesen felfújt vádat és büntetést és Select Sordl koplfánu i§ WARWICK DEEPING közismert regénye nyomán készült kiváló film. — Fősz. H. B. Warner és Margaret Graham. Jegyek ára minden előadáson 20 lei ma érkezett közoktatásügyi minisztériumi rendelet sejtetni kívánja a későbbi retorzió­kat is. A rendelet három román elemi iskolai tanfelügyelőt ment fel eddig viselt állásától és azokat újból elemi iskolai szolgálatra osztja be. Egy fővárosi román lap tudósítója, aki úgy látszik jól van értesülve, ezt ^rendele­tét saját értesülésével is megtoldott: — A tanfelügyelők — jelentette ki — igen jó viszonyban voltak a felekezeti tanítókkal és igy történhetett meg, hogy a felülvizsgált iskolákban nem tudtak románul a felekezeti növendékek. A három tanfelügyelő az elemi iskolák katedráin elgondolkozhatik a szigorú intéz­kedésen és ezután minden bizonnyal szigo­rúbban fogja vizsgáztatni a kisebbségi nö­vendékeket és ha egyszer megbocsátás jut osztályrészükül — a felekezeti tanítókat. Ugyanakkor Teutu ur is vizsgázik Es ha már a vizsgánál tartunk, a forrás megjelölésével be kell számolnunk egy má­sik érdekes vizsgáról is, amelynek botrányos részleteit most teregették ki a Targu-Mures-i tábla egyik érdekes bünperi tárgyaláson. Egyik Ciuc-megyei közbirtokosság rém­regényét tárgyalta a felsőbb bíróság és an­nak nyomán a székely közbirtokosságok szokványos és megdöbbentő tragédiája bon­takozott ki reális körvonalaiban. « I csupán annak megemlítésére szorítkozunk, hogy a tábla végül is, a nyomós indokok birtokában, évekig tartó huzavona után mentesítette ■a közbirtokosságot a jogtalanul kirótt bünte­tés megfizetése alól. Ebből a tárgyalásból Angelescu miniszter büntetéseivel kapcsolatban, csupán az a kis epizód érdekel, amelyet a védőügyvéd tálalt fel a bíróságnak és amelyben annál kevésbé van okunk kételkedni, mivel arról az „Uni­versul“ című Bucuresti-i lap 1933 június 1-i száma tanúskodik, amelyet a bíróság aszta­lán helyeztek el. Az epizód egyik hőse Teutu pénzügymi­nisztériumi inspektor ur, aki a kérdéses cikk szerint egy Bedeanu nevű diákot küldött el maga he­lyett a kereskedelmi akadémia vizsgáira, Rogalschy tanár elé, akinél az inspektor ur előléptetése céljából magánszorgalom­ból vizsgázni akart. A kis „csinyt“-t azonban felfedezték és Teutu ur, akárcsak a felekezeti tanítók és a marosmenti tanfelügyelők, levizsgázott . . . Nem tudjuk, nincs hivatalos nyilvántartás arról, hogy milyen eredménnyel. Valószinü- leg kielégítően, mert különben nem vehetett volna fel milliós kihágási jegyzőkönyvet a pénzügyminisztérium nevében . . . Bcnczel Béla, A hehajíailan régi adó- tartozásokat a pénzügyi tisztviselők nyugdijából von$ák te BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Á Cernauti-i nyugdíjas pénzügyi és adótisztvi­selők —, kiknek sorában igen sok kisebbsé­gi van — értesítést kaptak a pénzügy minisz­tériumtól, melyben a régi és be nem hajtott adótartozásokért őket teszik felelőssé. A nyugdíjasok nem vették tulkomolyan a meg- intést és semmit sem tettek oly célból, hogy a miniszter határozatát hatályon kivül he­lyeztessék. Most aztán uj intézkedés követke­zett az ügyben. A minisztérium elrendelte, hogy a kérdéses összegeket végrehajtás utján hajtsák be tőlük. így 50—100—200—500 ezer lejes behajtásokra kerül sor, sőt akadt olyan ügy is, melyben 3 milliót írtak a nyug­díjasok terhére. A rendelkezés a volt adóhi­vatali főnököket sújtja elsősorban. A végre­hajtás során egyharmadrészét vonják le a nyugdíjnak a kérdéses összegek fedezetére. Síét jufyos siárencsélfensés Franciaországban Ot halott és 27 súlyos sebesüli PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Franciaor­szágban tegnap két súlyos autószerencsétlen­ség is történt. Egyik Nantesban, abol bárom halottja volt a szerencsétlenségnek, a másik Saint Maixent közelében, ahol két ember halt meg. Nantes külvárosában társasgép­kocsi s egy luxuskocsi összeüközésénél há­rom személy életét vesztette s tizenheten megsebesültek. — A nyugatfraneiaországi Maixent közelében katonákat szállító teher­autó hídról lezuhant a mélységbe. Két ha­lottja és tíz igen súlyos sebesültje van a sze­rencsétlenségnek. é&ngol bomhaweiö repülőgépek fékezték mm az Iraki forradalmai LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A kö­zépső Eufrates mentén angol bombavetőgé­pek akciója nyomán Suk e Sujuk város lá­zadó lakossága megadta magát. A zendülők vezetőit felelősségre vonják azokért a károk­ért is. amelyeket a gátak átszakitásával az el árasztott területek lakosságának okoztak. A bagdadi hadbíróság halálra Ítélt két sejket, akik az iraki Rumaita tartományban a láza dás ve.érei voltak. Most jelent meg! Nantürdöm és a Ma i DR.BUCSÄN GYULA egészségügyi tanácsos, főorvos. 86 Lei Lepage-nál, Cluj Kérje az orvosi könyvek jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents